Mara Caro
Eltávozott karakter
  

Hozzászólások: 10
Jutalmak: +19
Előtörténet: Megnézem!
Származás: Félvér
Hajszín : Sötétbarna
Szemszín: Sötétbarna
Kor: 32
Ház: -
Évfolyam: Nem tanuló
Családi állapot: Nyílt kapcsolatban
Kviddics poszt: Nem játszik
Nem elérhető
|
 |
« Dátum: 2014. 04. 07. - 15:06:32 » |
+3
|
  Zsálya. Farkasölőfű. Cickafark és holdvirág. Vasfű. Levendula. Száradt növény gyullad, füst hömpölyög. Körös körött szobájában, porrá válik és vastag rétegben marad a polcokon. Tisztít és megvéd. Pirkadtfény narancs nyila záporozik be a homályos ablakon. Évek fakította tarkaszőnyeget színez, nyúlánk árnyékot hagynak rajta a gyertyák. Behúzza a függönyöket. Suhantásos csörcsör hangot hallat a karnis. Mezítelen lábával könyvespolcához megy s ódon könyvet lapoz fel. Nem poros. Nemrégiben használta. Mormogja az igét s gondosan lengeti a növénycsokrot. Lassú, mélabús füst szál, mely szikrázva táncol szavaira. Már csak pár óra.
Gyertyát gyújt. Feketét a sötétért, gyöngyházszínt a sötétben lévő fénytestért és vöröset a vérért. Kezével gyújtja, nem használ pálcát. Nincs rá szüksége. A pálca a tudatlanok eszköze. Tán muglimódú, ahogy működik, de mágiájának ismerői tudják: Ő az őserőből táplálkozik. Sürgetnie kell önmagát, nincsen már túl sok idő hátra. Közeledik. Asztalcsöndjét megtöri. Üvegcséket pakol le róla. Csen-csengetve érnek össze, hangjuk felébreszti szobája visszhangját. A vékony hang végül elemésztődik, furcsa csendet hagyva maga után, melyben csupán lélegzetvétele hallatszik. Fél. Látta. Megint látja. Fájdalom ittas algazöld szemek. Rikító kékre válnak és vér itatja át őket. Kirázza a hideg. Most megfogja pálcáját és ismét mormol. Tisztít és megvéd.
Gömböt tesz az asztalra. Gömbben homály van, homályban a dühös kék szemek. Rá merednek. Egyre dühösebbek. Tán-tán fél tőlük, de nem ijed már meg. Sok dühös szemet látott már. Barnákat. Zöldeket. Világos- és sötétkékeket. Egynél vöröset. A vörös szem emlékétől megint kirázza a hideg. Attól fél a legjobban. A kék gyönge féreg a vöröshöz képest. Mélyet lélegez. Folytatnia kell. Már csak egy óra. Paklikártyát fog kezébe. A pikk megköt. Ásztól hétig rakja a szobában a hétágú csillag csúcsaira. A hetes kerül az asztalra, arccal lefele. Nem tudja mennyire okos. Pálcájával lejárja a csillagot és ismét kántál. Nem hibázhat, minden hiba végzetes lehet. Mélyen lélegez, de nem érzi már a füstöt. Talán túl korán égetett? Újra gyújt csak levendulát, farkasölőfűt és holdvirágot. Ezek a legfontosabbak. Ez nem tisztít és nem is véd meg. Megbűvöli a holdvirágot, mielőtt begyulladna, anélkül nincs hatása. Modificaté.
Csikordul az ajtó. Csen-cseleng a kis csengő felette. Megjött. Alvadt vér bűze és hússzag kísérői a kínban ázó zöld szemeknek.
|