Merel Everfen

Merel Everfen

Mottó

Világ, féld, mi eljövend
Látszatra bár gyermeklány
Meg nem álljthatja had
A Vég mulat játékán

   Alapok

jelszó || Ez az élet egyik nagy tragédiája: hogy valami mindig történik.
így ejtsd a nevemet || Merel Evörfen (jujj, fonetikus írás...)
nem || Nő
születési hely, idő || London; 1985. május 8.
horoszkóp || Bika
kor || 13
vér || Félvér
évfolyam || Harmadik

   A múlt

1985 május nyolcadikán egy várandós, fiatal, de beteg nő tért be a Foltozott Üstbe, és Morgana Everfen névre szobát vett ki. Még aznap este világra hozta gyermekét, Merelt, de ő maga belehalt a szülésbe, feltehetően a betegsége szövődményeként. Miután az apa ki- és hollétéről semmit nem sikerült kideríteni, így az árvát nem lehetett az ő gondviselésére bízni. A lány így egy mugli árvaházba került, London belvárosában.
Kezdettől fogva elvarázsolt gyerek volt, és bár nagyon könnyen barátkozott bárkivel, tartósabb vagy közelibb barátai nem nagyon akadtak. Az sem volt példátlan, hogy kipécézzék a lányt, piszkálják a különcségei miatt, és bár látszólag Merelre nem hatottak az ilyenek, néhány percnél többre nem nagyon lehetett elvenni a kedvét, előfordult, hogy akik valamikor piszkálták, azok néha véletlen beleestek egy kukába, vagy valami hasonló kellemetlen eset érte őket, még nagyobb időszakokat is átívelve, néha évekkel később is.
A legtartósabb "barátsága" Ernest Narasszal, az árvaház portásával alakult ki, miután már öt-hat éves korától is hajlamos volt kikalandozni a városba, és elég későn térni haza, ahogy idősebb és bátrabb lett, egyre később. A portás ilyenkor jellemzően kifaggatta, hogy mégis merre csavargott, tekintve, hogy az árvaház intézménye tartozott a lányért felelőséggel, de idővel egy sajátos bizalmi kapcsolattá alakult, ha Merel, még ha kapuzárás után is, de a portással megbeszélt időpont előtt visszaért, a portás fedezte, ha kérdőre vonták az árvaház munkatársai. Az utóbbi években ebből Merel egy olyan játékot alakított, hogy minél jobban kicentizve érkezzen pont még határidő előtt haza, bár Ernest, némely idegeire hivatkozva, és további hasonló idegei árán, de végül leszoktatta erről a lányt.
Merel nagy rajongójává vált az évek alatt a mugli fantasztikus irodalomnak, filmeknek, és videojátékoknak is, ezeknek élő lexikonja is tud lenni időnként. A roxforti levelének érkezése csak olaj volt a tűzre, az így is elvarázsolt lány megtudta, hogy ténylegesen is varázsló, mitöbb, egy iskolában csak ezt fogja tanulni, onnantól egészen a Roxfortba való érkezéséig egyre vadabbul fantáziált arról, mi vár rá az új iskolában.
A levél megkapása után maga kereste meg a Foltozott Üstöt, a mugli környékét igazából már ismerte is régebbről, csak magát a fogadót nem találta meg korábban. Egyből bele is szeretett a rejtett új világba, és miután minden fontját felváltotta varázslóvalutára, Tomtól, a Foltozott Üst kocsmárosától próbált mindenféle feladatokat kieszközölni némi zsebpénzkiegészítés fejében, és bár a legtöbbször ez csak valami futárkodás volt az Abszol Úton, vagy valami házimunka, a legkisebb aprókért is lelkesen csinálta.
A Roxfortos ideje alatt is hasonló közösségi életet élt, mint előtte, bár mindenkivel nyílt és barátságos volt, és jól el is tudott szórakozni a kortársaival, de közeli barátokat itt se szerzett eddig, talán Sir Cadogan festményét kivéve, akit egyszer barangolva talált meg, és mondhatni beleszeretett a festett figurába, az legalábbis nagy bálványává vált. Az eseménydúsabb órákon, főleg, ha épp valami gyakorlati varázslás volt soron, csak úgy itta a tanárok szavait, és a lelkesedéstől szinte pattogott, bár a szöveges feladatokért, például házidolgozatok és egyébb írnivalók iránt soha nem lelkesedett, mondván azok unalmasak.

-Kölyök!- Hallom meg Tom, a kocsmáros kiáltását az Abszol Út átjárójának szájából, és már sietek is be a Foltozott Üstbe. Ma eddig nem volt semmi dolgom még, bár csak néha akad amúgy is, és van, hogy az az érzésem támad, hogy Tom direkt nekem hagyta meg, pedig sokkal egyszerűbben is meg tudná oldani. Bár az úgy valóban unalmasabb lenne, úgyhogy nem bánom.
-Kölyök! Ez pont neked való lesz.- Szól mégegyszer a kocsmáros, ahogy elélépek a pultnál, arra feltámaszkodva, kíváncsiságtól csillogó szemekkel. Ez már jól kezdődik.
-Van egy patkányunk a pincében.- Folytatja Tom -Gondoltam megvárlak, mielőtt mérget rakok ki neki, hátha van jobb ötleted. Egy dolog a fura vele. Valahogy az italokra szeret rájárni.
Ez tényleg jól hangzik. Sőt! Az nem kifejezés. És jó előjel. Most elkezdődik az én saját, nagy kalandom. Az ilyen az mindig patkányokkal kezdődik. Ölj meg tíz patkányt, meg ilyenek. És most én ütközök meg a magam patkányával. A pálcámat készenlétben feltartva megyek le a lépcsőn a pincébe, közben próbálok nem végig konkrétan pattogni az izgatottságtól. Aztán rájövök, hogy semmi varázslatot nem tudok még, így ha nem ütlegelni akarom vele a patkányt, nem sok hasznát veszem a pálcának. Inkább el is teszem.
Az első dolgom volt pálcát venni, amint váltottam varázspénzt, nehogy a végén még lemaradjak a jobbakról. Ami, mint kiderült, persze nem így működik, mert a pálca választ engem. Vagy ami reálisabb lehetőség volt, hogy pont varázspálcára ne maradjon a pénzemből, úgy hallom, ez elengedhetetlen a varázsláshoz. Menő lenne pedig puszta kézzel dobálni tűzgolyókat, de úgytűnik, nem így működik a dolog.
Olajlámpák derengik be a pincét a fal mentén, egyet leakasztok, és azzal megyek beljebb. A patkánynak semmi nyoma eddig. Bár miért is lenne, ha patkány lennék, én is elbújnék, ha valami óriás izé trappolna be óvatosan a pincémbe. Nagyjából ennél a gondolatnál sikerül belerúgnom valamibe, mintegy végszóra. Üvegesen koppan. Nem meglepő módon egy törött üveg egy nagyobb darabja. Leeshetett.
Felállva meg is találom az üveg "lábnyomát" egy poros polcon. Körülötte karmos lábnyomokkal, amik valószínűleg a patkányé lehetnek. Talán lelökte az üveget?
Megint lehajolok, megkeresni előszöris az üveg többi részét. Nem nehéz, néhány szilánk után meg is találom majdnem a fél üveget egy darabban. Benne szuszog a patkány. Legjobb ötletem, hogy becsípett, és elaludt a bort lefetyelve. Ahogy a farkánál fogva kiemelem, hirtelen felvisít, és vadul elkezd karmolászni mindenfele, bár úgy lógva nem ér el semmit. Olyan cuki. Közben már viszem is föl, és büszkén tartom Tom elé. Ez nekem teljes nyújtózkodást jelent, alig vagyok egy fejjel magasabb a pultnál is.
-Megtarthatom?- Kérdem a kocsmárost.
-Ha nem a pincémben akarod tárolni, azt csinálsz vele amit akarsz.
-Ó szuper! Na nézzük mi vagy, te szuttyom pöttye.- Szemlélem a patkányt. A mellkasa, nyaka és álla, gyakorlatilag az első felének az alja tiszta vörös, ahogy összefogta a bor, amibe belehasalt. A szaga is erről árulkodik.
-Szerintem már attól alkoholmérgezést lehet kapni, ha ez megharap.- Állapítom meg, félig-meddig magamnak, de azért a kocsmárosnak is.

   Jellem

Ha röviden kell jellemezni, Merel egy kíváncsi, játékos lány, különös elképzeléssel arról, mi a szórakoztató. Vegyünk egy egyszerű hatéves Pistikét, aki egy faággal nekiront a bozótnak, hogy ő most egy hős lovag, aki legyőzi a sárkányt. Na Merel ehhez képes lenne szerezni magának egy igazi kardot, vagy azt elégé megközelítő tárgyat, és elindulna keresni egy tényleges sárkányt. Csak úgy a játék kedvéért. Leggyakrabban azzal tölti az idejét, hogy valahogy beszökik valami lepukkantabb kocsmába nézni a műsort, hátha lát valami verekedést, vagy hasonló izgalmasat ott. Veszélyérzete nagyon minimális van, valószínűleg egyszerűen nem fogja föl, hogy baja lehet egyes tevékenységeiből.
Teljesen odavan mindenféle meséért és történetért, a valóságtól elrugaszkodottabbak sem rettentik el, még talán jobban is megkedveli ezeket. Általában elég gyerekesen, korához képest éretlenül viselkedik, bár időnként kifejezetten érett és komoly pillanatai is lehetnek. Törhetetlenül jókedvű, tartósan még nem sikerült senkinek megbántania. Kimeríthetetlen energiaforrás, mind fizikailag, mind fantáziáját tekintve, ha valamit a fejébe vesz, az úgy is van.

Erősség || Eltökélt, ha valamit a fejébe vesz, azt véghez is viszi, és a megfelelő motivációval ez jó irányokba is terelhető
Gyengeség || Kicsit naív, és ha valaki tudja, mivel lehet rá hatni, nagyon könnyen befolyásolható tud lenni

   Apróságok

mindig || Sárkányok, lovagok és hasonló hősök, kardok (főleg, ha legendásak is), mesék és történetek minden mennyiségben és formában, kalandozás, kocsmák ahonnan nem teszik ki egyből, mugli videó- és szerepjátékok (ha/ahogy elérhető), kenyérhéj
soha || Unalom, 2 méternél közelebb lévő részegek, magolás, ha nem engedik be valahova (akkor is, ha tényleg semmi keresnivalója ott), betegség/sérülés, ami bármeddig is ágyhoz köti.
hobbik || (Semmi jó) Szeret beülni kocsmákba csak hallgatni a történeteket vagy figyelni az eseményeket, mát ha hagyják, vagy csak kalandozni, amerre óhajtja, többnyire függetlenül attól, ez ütközik-e szabályba vagy sem
merengő || Jó: Az első érkezése Roxfortba
Rossz: Találkozás a dementorokkal a csatában, Szuttyompötty halála
mumus || Önmaga egy kerekesszékben, vagy egyéb módon fosztva meg a jó szórakozásának a lehetőségétől
Edevis tükre || Dicső hősként látja magát, a meséje végén, ahogy épp megmentette a sárkányt, vagy legyőzte a hercegnőt, vagy ilyesmi. (Álomvilágban él a drága)
százfűlé-főzet || Főleg fehér, kék és rózsaszín másodszínekkel opalizál (kb. mintha nemesopálból lenne a tej), émelyítően édes, és mintha csillogna az íze (igen, az íze)
Amortentia || Tábortűz-füst szaga, enyhén fémes
titkok || Sir Cadogan a kedvenc festménye, és néha meg is kéri a lovag-képet, hogy meséljen neki.
azt beszélik, hogy... ||Ha beül valamilyen szórakozóhelyre "nézelődni", ott többek szerint rövidesen valami galiba tör ki, hogy a jelenléte egy ómen.

   A család

apa || Jed Everfen, 37, nemrég hallott róla először
anya || Morgana Everfen, 24évet élt, belehalt a szülésbe
testvérek || Edwin Everfen, 17, futólag már ismeri
állatok || Szuttyompötty, a patkány †

Családtörténet ||
Anyja meghalt Merel születésekor, apjáról még ennyit se tudni, a teljes személye homályba vész. Legjobb ismeretek szerint mindkét szülője varázsló volt, de ő maga egy mugli árvaházban nőtt fel.

   Külsőségek

magasság || ~147 cm
testalkat || Apró, a karcsú és kifejezetten sovány között mozog
szemszín || Sötétbarna
hajszín || Barna
kinézet || Apró és törékenynek tűnő gyermek, ártatlan, pajkos megjelenéssel.

   A tudás

varázslói ismeretek || Mindennemű gyakorlati órán lelkesen dolgozik, és egész jól is teljesít varázslás terén, bár az írásbeli tanulmányokat hajlamos megunni, és hanyagolni, ami összességében lehúzza az eredményeit. Abszolút kedvence a Sötét Varázslatok Kivédése tárgy, amit "rendes varázslás"ként könyvel el, de a Bűbájtan és Átváltoztatástan is elég előkelő helyet élvez a listáján, főleg, ha valami új varázslatot próbálnak épp ki. A Bájitaltant ugyan lelkesen végzi, bár valahogy nincs érzéke hozzá, és a bájitalai nem sikerülnek annyira fényesen.
felvett tantárgyak ||
   -
pálca típusa || 11 hüvelyk, tiszafa, sárkány szívizomhúrja

   Egyéb

avialany|| Isabelle Fuhrman

Az apjáról azért sem tudni semmit, mert így az ő kiléte, sorsa is lehet egy potenciális történetszál alapja, még karakterként is megjelenhet akár, valamint így sokkal többféleképpen alakulhat a szál. Elkelt, l. fentebb

Frissítések, kiegészítések a linken túl