Evanna Fae Lovell

EVANNA FAE LOVELL

Alapok

jelszó || "Titokzatos dolog az idő. Hatalma van. És ha játszunk vele, veszélyes!"

nem || nő
születési hely, idő || London;1979.10.11.
horoszkóp || mérleg
kor || 19
vér || félvér

iskola ||
x befejezett: Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
x jelenleg: Griffendél Godric Akadémia
szak || általános auror
évfolyam || 1

A múlt

+16
***

Vannak olyan szituációk, amikor az ember hiába toporzékol, veszekszik, érvel, nem elég. Például a szüleimmel szemben, amikor kitört a háború. Kénytelen voltam velük tartani Dániába, ahová olyan gyáván elfutottak a harc elől.

Megpróbáltam mindent, hogy maradhassak, és kivehessem a részem Sötét Nagyúr elleni küzdelemben. Titokban munkát és lakást kerestem Londonban, a varázs- és mugli világban egyaránt. Akkor, a helyzet miatt, lehetetlen volt elhelyezkedni a mágusok között, az aurorok meg csak kinevettek. A szemükben egy képzetlen kis taknyos voltam, aki frissen került ki a Roxfortból.

A mugli világban pedig egyszerűen nem boldogultam. Fogalmam sem volt, hogyan kellene viselkednem, mit lehetne mondani, és még az iskoláimmal sem tudtam elszámolni egy-egy interjún. Így alakult végül, hogy mégiscsak kénytelen voltam a szüleimmel tartani egy idegen országba.

Julian, a bátyám persze cseppet sem bánta. Egy igazi elkényeztetett, lusta disznó, akiből soha nem lesz semmi. Ezt nyilván sosem mondtam neki, túlságosan szeretem ahhoz, hogy ennyire a lelkébe tapossak, de sajnos ez a valóság, amivel hamarosan szembe kell néznie. Vagy nem, mert apa betolja a tunya seggét a Minisztériumba.
- Beadtad végre a derekad?
Julian hanyagul a szobám ajtajának támaszkodott, arcán gúnyos félmosoly ült. Sötét haja kócosan ült a feje tetején. Egy sóhajjal elfordítottam róla a tekintetem, és egy erélyes mozdulattal lecsaptam a ládám tetejét.
- Ne fölényeskedj, mert beverem az orrod - vetettem oda mogorván. - Ha kaptam volna munkát abban a büdös gyorsétteremben, egészen más lenne a helyzet.

A bátyám halkan felnevetett, és a fejét csóválta.
- Sosem kapnál mugli munkát. Ordít rólad, hogy nem vagy közéjük való.
- Hagyd már ezt a szar mardekáros dumát - torkolltam le. - Inkább ellenőrizd, hogy bepakoltad-e a csipkés bugyijaid az útra. Nem jövünk haza egy ideig. - Legyintettem a kezemmel, jelezvén, hogy hagyjon békén.
- Talán soha - suttogta drámaian eltúlozva, kitágult szemekkel, majd kioldalgott a folyosóra. Elvigyorodtam, mikor már nem látta.

A következő vendég a szobámban az én ellentmondást nem tűrő apám volt. A vigyor azonnal leolvadt az arcomról. Tüntetően hátat fordítottam neki, és úgy tettem, mintha az asztalomon hagyott holmik sürgős rendezgetésre szorulnának. A kiabáláson már rég - és sokszor - túl voltunk.
- Ha visszajövünk... - kezdte halkan, békítőleg. - Amikor visszajövünk, beiratkozhatsz aurornak. Ígérem.
Felbugyogott a mellkasomban a düh, de vettem egy nagy levegőt, és visszanyeltem az előtoluló vádló szavakat. Már elmondtam őket százszor és még egyszer.
- Ha addigra még az akarok lenni. Esetleg elmehetnék a Minisztériumba számolni az évi csiganyálka-termelést.
- Ne gúnyolódj velem - dörrent rám, aztán megenyhült egy kicsit. - Ha kész vagy, odalenn várunk.

A nap lustán izzott a háztetők felett, amikor kiléptem a küszöbön, hátam mögött a bőröndöt lebegtetve.

***
+16 vége

Evanna már korán felfedezte az ambícióit, bár eleinte ez még csak abban mutatkozott meg, hogy mindenképp irányítani akart. Ő volt a leghangosabb, mindenhol ő akart lenni a legelső, és ha kellett, nem válogatott módszerekben. Akármit csináltak a szülei, ha Evannának nem tetszett, amit a többi gyerek mondott neki, vagy megpróbálták elvenni a játékát, keményen visszaadta a sértést. Kivéve persze a felnőtteknek. Már akkor rájött, hogy náluk ezekkel a módszerekkel az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne.

Később, mikor már önállóbb lett, felfedezte, hogy a Londontól jó pár kilométerre lévő házon és birtokon kívül létezik egy másik világ is. Amiben nem csak varázslógyerekek élnek. A szülei szerencsére semmiféle előítélettel nem rendelkeztek a hétköznapi dolgok iránt, habár némileg idegenkedtek tőlük. Kislányukat viszont nem tiltották el a megismerésétől, amit ő ki is használt.

Evanna ennek köszönhetően egyre többet kalandozott a mugli világban. Emberekkel ritkán érintkezett, csak nézelődni szeretett. Esetleg felváltani a kis zsebpénzét fontra, és beszerezni pár érdekes dolgot. Az első szenvedélyei a mugli ruhaboltok voltak, de ezek közel sem nyűgözték le annyira, mint a harcművészet.

A parkban látta először edzeni őket egy párás, napsütéses délutánon. Nem sokkal azelőtt történt, hogy megérkezett volna a roxforti meghívója. Valami elemi energia áramlott a könnyedén mozgó emberekből, a mozdulataikból és a szemükből. Az első perctől tudta, hogy ezzel felülkerekedhet bárkin. Övé lehet a világ, és bizonyára az aurorok is azonnal beveszik maguk közé, ha meglátják, milyen hatásosan hárít támadásokat a puszta kezével. Ámulva addig állt ott, amíg szinte az összes ember eltünedezett a helyszínről. Lelkendezve rohant haza, órákig könyörgött a szüleinek, hadd vehessen részt ő is ezeken az edzéseken.

Habár az ötletet rögtön elutasították, nem sokkal később rájöttek, mennyire összetörik a kislány. Ezért aztán, hosszas tanácskozás után megengedték neki, hogy az ellenőrzésük mellett magántanárt fogadjon.
Szinte rögtön ezután érkezett meg a roxforti meghívója, ami miatt inkább csalódottságot érzett, mint örömet. Most már azt is ki kellett könyörögnie, hogy minden nap edzhessen, hiszen tavaszra nyár jön, és már mehet is az iskolába, ami annyira de annyira untatni fogja... Capoeirát, karatét, kung-fut tanult, éjt nappallá téve. Olyan fegyelmezettség és elszántság ült az arcán minden órán, hogy az ablakból figyelő szülők cinkosan összenevettek, mikor nem látta.

A Mardekárba került, ahova a bátyja és az édesapja is előtte, nem lepte meg különösebben. Az anyja valaha Hollóhátas volt, így hát csalódott kissé, amikor a család kitermelte a harmadik ezüst-zöldet is. Evanna nem igazán érezte jól magát a hideg és sötét klubhelyiségben, nem szívlelte különösebben az undok háztársait. Kifejezetten utálta, ha a varázslóvérről folyt a diskurzus, sokukkal parázs vita alakult ki emiatt. Egyetlen barátnője volt csupán, Claire, aki szintén kicsit kilógott a mardekárosok sorából. A többi jó kapcsolatát mind más házakból alakította ki. Tulajdonképpen az is zavarta tudat alatt, hogy a mardekárosok többségét nem tudta úgy irányítani, ahogy másokat. Habár persze máshonnan is voltak olyanok, akikkel összetűzésbe keveredett nehéz természete miatt.

Minden nyáron és az összes tanítási szünetben megszállottan edzett tovább. Az iskolában töltött időkben is folyton gyakorolt, eldugott helyeket keresett a kastélyban. Gondolatait edzője, Mr Cohen instrukciói kötötték le, aki időközben szinte már családtaggá vált. Sokszor velük vacsorázott, és úgy ismerte Evannát, mintha a saját lánya lenne.

Hetedéves lett volna, amikor kitört a háború. A szülei rettegtek attól, hogy "vérárulóként" bebörtönzik őket, mert kifejezetten vegyes család voltak, mugli és félvér rokonsággal. Elkobozzák a vagyonukat, vagy még rosszabb... Főleg a két gyerek épségéért aggódtak. Ezért rögtön azután, hogy apját, Doriant eltávolították a Minisztériumból, összecsomagoltak és Dániába költöztek.
Evanna utálta az egész országot, de legjobban a szüleit. Harcolni akart, részt venni a Nagyúr elleni küzdelemben. Nem mellesleg pedig végre megszerezni a képesítést ahhoz, hogy auror lehessen. Abban az álomban ringatta magát egészen sokáig, hogyha bizonyítana a harctéren, át is ugorhatná a főiskolát.
Azért előnye származott az iskola nélkül, eseménytelenül csordogáló egy évből, az pedig a küzdősportokra való koncentrálást jelentette. Már-már megszállottan edzett és gyakorolt, hogy elterelje a figyelmét nyomasztó gondolatairól és dühéről. Elégedettséggel és kivagyisággal töltötte el, ahogy egyre erősebb és gyorsabb lett.

Amint megérkezett a bagoly a Reggeli Próféta új számával, amely a háború végét hirdette, már csomagolni is kezdtek. Nemsokára követte egy levél is, amiben édesapját invitálták vissza a Minisztériumba. Evanna nem is lehetett volna boldogabb.

A Roxfort végeztével megszerzett minden szükséges RAVASZ-t, a többi tantárgyból pedig ijesztően pocsékul teljesített. Nem vitték közelebb a céljához, így nem tartotta fontosnak foglalkozni velük. Egy cél lebegett a szeme előtt, hogy egyszer majd magas rangú tiszt legyen a varázsvilág rendőrei közt.

Mérhetetlen izgalommal töltötte el a pillanat, amikor végre jelentkezhetett az aurorképzésre. Egy percig sem kételkedett, hogy felveszik, magabiztossága egy percre sem ingott meg, amíg az eredményekre várt. Elvégre, ha őt nem, akkor mégis kit?

   Jellem

Evanna elsősorban borzasztóan makacs. Állhatatosságát és kitartását sokan értelmezik erőszakosságnak vagy egyszerűen "nehéz esetnek" könyvelik el.
Már egész kicsi korától tudta, hogy auror akar lenni. Ebben nagyban segítette az is, hogy olyan mértékben bízik önmagában, ami már a dölyfösség felé hajlik. Elég jó az intuíciós képessége, ezt felhasználva dolgozza fel mindig az információkat, és emiatt elképesztően gyorsan és pontosan képes felmérni egy-egy helyzetet.
Hogy többnyire ösztönösen megért embereket és szituációkat, határozott előnyt biztosított Evanna számára egész élete, és tanulmányai folyamán.
Úgy érzi, a lehetőségek világában él, tele mindenféle leküzdendő kihívással, és ő akar lenni az, akik ezeket legyűri. Folyton arra vágyik, hogy irányíthasson, vezethessen, amit nagyban megkönnyít, hogy gyorsan fog fel bonyolult dolgokat, képes nagy mennyiségű személytelen információt magába szívni, és gyorsan, határozottan dönteni.
Sokan tartják kontrollmániásnak, ami egyébként igaz is. Szereti kézben tartani a dolgokat, és nehezen viseli, ha nem övé az utolsó szó. Alapvetően elég őszinte, kivéve, ha az érzelmeiről van szó. Az irányításmániájából fakadóan utálja kiszolgáltatni magát ezen a téren.
Mindazonáltal nem humortalan lány, sőt, kifejezetten szereti a viccelődést, főleg az ironikus dolgokat. Sajnos nagyon szeret mások kárára humorosnak lenni.

Erősség ||
x kitartás
x gyors döntésképesség
x határozottság
x jó intuíciós készség
Gyengeség ||
x nyerseség
x kontrollmánia
x érzéseinek nehézkes kifejezése
x túlzott önbizalom

   Apróságok

mindig ||
x testedzés
x kávé
x finom ételek
x a haja
x izgalmas könyvek
x macskák, főleg a kövérek
x erdők
soha ||
x a kezéből kicsúszott helyzetek
x nyálas, romantikus vagy giccses dolgok
x felesleges körítés
x a narancssárga szín
x halak és vízi dolgok általában
x sötétség
x tehetetlenség
hobbik || mugli küzdősportok
merengő || A legjobb emlékei egyértelműen az edzésben elért sikereihez kötődnek.
A legrosszabb pedig a háborúhoz, amiben akarata és könyörgése ellenére nem hagyták részt venni, őt pedig jó ideig emésztette a bűntudat, meg persze a bizonyítási vágy.
mumus || sötétség, amiből nem lehet kijutni
Edevis tükre || saját maga, mint az aurorok vezetője
százfűlé-főzet || bizonyára élénkvörös lenne és égetné a torkot, mint a legerősebb chili
Amortentia || esőillat és karamell
titkok || a félelmével függ össze. Retteg a sötétben, ha nem lát maga körül legalább nagyjából mindent, de ezt soha nem vallaná be senkinek.
azt beszélik, hogy... || gátlástalan könyöklő és egy minidiktátor

   A család

apa || Dorian Lovell; 49; mágus (félvér)
Nem olyan közeli a kapcsolatuk, mint édesanyjával, mert nagyon hasonlóan irányító típusok, de tulajdonképpen egész jól megvannak. Dorian inkább fiús apa, de a maga módján szereti Evannat is, a nézeteltéréseik ellenére. Varázsló szülők gyermeke.
anya || Lorraine Lovell; 48; mágus (mugli szülők gyermeke)
Határozottan közeli, Evanna szinte mindent megoszt vele. Viszont nem tűri, ha beleszól az életébe, ami miatt előfordultak már súrlódások. Mugli szülők gyermeke.
testvérek || Julian Lovell; 25
Julian tipikus mardekáros, így gyakran vannak nézeteltérések. Imádják piszkálni egymást, de egyébként egymáson csüngenének naphosszat, ha lehetne.

Családtörténet ||
Tulajdonképpen idilli kis család Lovelléké - a szülők együtt, békességben már jó ideje. A szokásos problémáktól eltekintve, amik egy családban előfordulnak, semmi tragikus sztori vagy fájó pont. Kivéve talán a háborút, ami miatt Evanna még mindig neheztel.
Anyagi gondjuk sem nagyon akadt, egyik szülő sem panaszkodhat a munkájára. Édesanyja gyógyító a Szent Mungóban, az apja pedig felelős állásban helyezkedik el a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályán a Minisztériumban. Miután visszatértek az országba a háború után, szerencséjükre mindketten fenntartás nélkül visszakapták a munkájukat, habár vannak, akik ezért még mindig neheztelnek rájuk.
Tipikusan kevert máguscsalád, muglik és félvérek nagyon gyakoriak szerte a rokonságban. Evanna anyja is mugli születésű, szerencsére ez már senkit nem zavar egy pár száz éve a családban.

   Külsőségek

magasság || 152 cm
testalkat || kicsi, de sportos
szemszín || kék
hajszín || vörös
kinézet ||
A legfeltűnőbb rajta, hogy nagyon alacsony, és borzasztóan fel tudja bosszantani, ha ezt valaki meg is jegyzi, elvégre sokszor kell szembenéznie ezekkel a gúnyolódásokkal. A hajszínét viszont kifejezetten szereti, legalább eltereli a figyelmet a magasságáról. Általában kontyban hordja, mert ez a legpraktikusabb az iskolai gyakorláshoz. Egyébként a sok edzésnek köszönhetően nagyon jó formában van, és meglepően erős magasságához képest, aminek harc közben nagy hasznát veheti, mert mindig alábecsülik.
Amikor éppen nem sportol, szeret romantikus kis ruhákban járni, nagy rajongója a mugli ruhaboltoknak, magazinoknak és a bizsuknak. Még magassarkúkat is megenged magának néha, azokban legalább nem olyan kicsi.

   A tudás

varázslói ismeretek ||
Gyerekként egy igazi idegesítő kis eminens volt, aki mindenben a legjobb akart lenni. Aztán ez az attitűd kicsit változott: többnyire sikerült is magára vonnia a figyelmet, habár nem mindig az eredményeivel. Volt jó néhány tárgy, amikre nem volt hajlandó figyelni vagy tanulni (pl. Mágiatörténet), de ami tényleg érdekelte, úgy szívta fel, mint egy szivacs.
Az aurorképzéshez szükséges minden tárgyból megkapta a Várakozáson Felüli eredményt egy kis erőbefektetéssel és igyekezettel, a többiből (amiket feleslegesnek tartott) pedig szégyenletesen rossz jegyeket kapott, ami persze rengeteg feszültséget szított otthon, és a tanáraival is.
A kedvencei természetesen az átkok és rontások, a védekező varázslatok csak a második helyre szorulnak.
A számára értelmetlen bűbájokra soha nem is vette a fáradságot, a virágok és madárkák megidézése szerinte olyanoknak való, akiknek a háziasszonykodás az egyetlen céljuk. A gyógyító bűbájokat kielégítő szinten ismeri.

felvett tantárgyak ||
Az ölés mágikus formái, Közelharc, A varázslatok nyelve-Nonverbális mágia, Védekezés Főbenjáró átkokkal szemben, azok legyőzése, Párbajozás magasiskolája, Modern illetve tiltott varázslatok alkalmazása, használata
pálca típusa || 8 hüvelyk, merev rózsafa, unikornisszőr maggal

   Egyéb

avialany|| Deborah Ann Woll