Reggeli Próféta

A REGGELI PRÓFÉTA
- A mágustársadalom legközkedveltebb napilapja -



eőfizetés: 3 sarló és 2 knút!

B  É  K  E    H  E  L  Y  E  T  T  
 B  O  R  Z  A  L  O  M !

Folytatódik a téboly, és mi mit sem tudunk róla! Az elmúlt hetekben számtalan bejelentés érkezett Roxmortsból és környékéről. Megszaporodtak az állattámadások, és több helyi olvasónk állítása szerint egyre több kentaur hagyja el a Tiltott Rengeteget. Az állatok mintha menekülnének! A kérdés csak az, kedves olvasóm, hogy milyen rémség elől?     Pedig már azt hihettük, biztonságban vagyunk! Csak találgathatunk, de felettébb gyanús, hogy talán az Azkabanból megszökött rabok vertek tábort az erdőben, ezzel menekvésre késztetve a rengeteg lakóit. Mit tesz mindeközben a Mágiaügyi Minisztérium?

Értesüléseink szerint sikerült kézre keríteniük a napokban az azkabani szökött foglyok egyikét, habár a rab kiléte ismeretlen, ahogy a kihallgatás kimenetele is. Miért titkolózik a Minisztérium? Abszolút rejtély! Nem tudhatjuk, mi áll a háttérben, de a béke, amire mindannyian vártunk, egyre múlandóbbnak tűnik eme baljós jeleknek köszönhetően.   Nemrégiben megkezdődött az Azkaban átszervezése. A nagyfokú biztonsági intézkedéseknek köszönhetően nem sok információ szivárgott ki, mindössze annyi bizonyos, hogy a Mágiaügyi Miniszter személyesen is ellátogatott a híres börtönbe.  Reményeink szerint a közeljövőben még több valós hírrel szolgálhatunk! Addig is ajánjuk olvasóink figyelmébe a múlt heti exkluzív szuperinterjút.

S Z E S Z É L Y E S  M I N I S Z T É R I U M

A Gringottsban történt sárkánytámadás óta, a 1013-as széf átvizsgálását követően több olvasói megkeresés is érkezett. Tudniillik a szörnyeteg a megbűvölt zár elromlása és jelentős mágikus zavar űzte ki a fészkéből. Sokan felháborodásukat szerették volna ezen a módon kifejezni, míg mások röviden közölték: rivallót küldenek az Aurorparancsnokságra, amennyiben nem történnek komolyabb intézkedések a mágikus furcsaságok okának felkutatására. Nincs miért aggódni kedveseim. Lapunk ezúttal is közvetlenül a Minisztériumtól szerezte az információkat. Sokan azt gondolnák, hogy cikkünk alábbi hasábjai majd megnyugvást hoznak a nagyérdeműnek. Valószínűleg azonban sokakban újabb kérdések merülnek fel. A Mágiaügyi Minisztérium a napokban szervezte meg legújabb főosztályát, mely az ismert szeszélyeket fogja vizsgálni. A Miniszter Úr személyesen tájékoztatott, miszerint a „legmegbízhatóbb” protekorok és tudósok álltak az ügy szolgálatába. A Mágikus Szeszélyügyi Főosztály vezetője, a még igen csak ifjú Sebastian Monstro. A fiatalember éppen csak két éve fejezte be tanulmányait és köztudott tény, hogy a Mirol családhoz kötődő kapcsolatai révén jutott igencsak gyorsan a Wizengamot tagjai közé.

Ezen kívül persze azt is kiderítettük, hogy hivatalosan is megkezdte működését május 1-én a Merlin Kutatóközpont Mágikus Szeszélyügyi Kirendeltsége Hertfordshire városában. A tudományos munka itt fog zajlani, természetesen a Főosztály, így Mr. Monstro közvetlen felügyelete alatt. A Minisztérium nem hozta még nyilvánosságra azon – állítólagosan kiváló – tudósok nevét, akik részt vesznek a munkálatokban. Lapunk a fotó miatt esetlegesen elszenvedett égési sérülésekért felelősséget nem vállal! Bizonyára a kedves olvasóimban is azonnal felmerül a kérdés: Vajon jó kezekben van egy ilyen alaknál a Főosztály vezetése? Hiszen bár Mr. Monstro egy régi aranyvérű család sarja, mégsem várhatunk sokat tőle. Már a középkor óta ismert tény, hogy a rokonság köreiben józanész híján inkább a mérhetetlen kegyetlenség dominált. Várjuk a véleményüket a Reggeli Próféta állandó olvasói vélemény rovatába. Harcoljuk ki együtt, hogy biztonságba érezhessük magunkat!

M Á R  A  G Y E R M E K E I N K  S I N C S E N E K  
B I Z T O N S Á G B A N?

Melyik felelősség teljes szülő ne tudná, mit is takar ez a bosszantó, de annál igazabb cím? Igen kérem, a tegnap este történtek nyomában jártunk ezúttal. A Próféta ugyanis ezúttal sem hagyja hírek nélkül hűséges olvasóközönségét. Az új igazgatónő az ostrom után számos reform végrehajtását tervezte a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában. A lelkes McGalagony professzor valószínűleg szívügyének érzi a tanulók szórakozását, ezért is került megrendezésre egy az eddig megszokottaktól merőben eltérő esemény: a Végzős Bál. A rendezvény meglehetősen elnéző keretek között került végül megszervezésre. Több diák is megerősített, hogy tiltott szerekhez lehetett jutni. A jelenlévő tanárok még csak meg sem akadályozták az alkohol és szerelmi bájital tömeges fogyasztását.   Mindezek fényében talán egyik szülő sem csodálkozik, hogy a „megvadult” Nagyteremben eluralkodott a pánik. A fiatalok lökdösődtek és egymáson átgázolva próbáltak meg kikeveredni a folyosókra. Legalább harmincöten megsérültek, a többiek csak kimerültek, eláztak – igen, jól olvassák – és nagyon kimerültek.

Mr. Monstro, a Mágikus Szeszélyügyi Főosztály vezetője, már az éjszaka megerősítette, hogy bizony ugyanazon probléma állt fenn, ami a Gringottsban. Az ajtó a megkergült mágia miatt belülről nem volt nyitható és ugyanezen indokból szakadt tetemes mennyiségű eső a tanulók nyakába, természetesen egy veszélyes villámcsapást követően, mely egyenesen a tánctér közepébe csapódott. Mostanra úgy tűnik helyre állt a béke az iskolában és a tanulók – egy alapos takarítás után – az ebédjüket már a megszokott módon fogyaszthatják el. Bizonyára Önökben is felmerül a kérdés, kedves olvasóim, egy ilyen eset után megnyugodhat az ember? Hiheti-e azt, hogy a csemetéje a megfelelően helyen van? Hiszen már az Ostrom előtt is számos probléma merült fel a Roxfortban. McGalagony igazgatónő, hárítva a kérdéseinket, csupán ennyit volt hajlandó közölni: – Minden rendben. A Roxfortban a tanulók a lehető legnagyobb biztonságban vannak. De vajon hihetünk-e neki? Kérjük, írják meg véleményüket a szerkesztőség címére!

[VISSZATÉRT A BERMUDA HÁROMSZÖGBŐL!]

V I S S Z A T É R É S  A  H A L Á L B Ó L !

Sokan azt hiszik, visszatérni a halálból lehetetlen! Nos, úgy tűnik van, akinek mégis sikerül! Kedves olvasóim, elképedve jelentem be, hogy a híres auror, Taiden Archeron, kit oly sok éven át halottnak hitt a varázslótársadalom VISSZATÉRT A BERMUDA HÁROMSZÖGBŐL! Páratlanul ritka esemény ez, tekintve hogy mióta tudunk a háromszög létezéséről még nem volt precedens onnan kimenekülő mágusra, boszorkányra, kviblire avagy muglira! A Mágiaügyi Minisztérium természetesen nyomban engedélyezte és visszaadta Mr. Archeron  személyazonosságát (előtte tesztelve az esetleges csalás meglétét) és nyomban megkapta hősiességéért a Merlin-bronzfokozatot.

Mindemellett úgy értesültünk, az Aurorparancsnokságon is tiszteletét tette a  megmenekült mágus és lerótta tiszteletét barátja és egyben mentora Jonathan White auror emléktáblájánál (közvetlenül a sajátja mellett, amit nagy erőkkel igyekeznek megszüntetni így, hogy visszatért közénk), aki ellenben valóban életét vesztette Archeron beszámolója alapján. Mr. Archeron ugyan nem nyilatkozott lapunknak, de külön kérte, hogy senki ne háborgassa. Értesüléseink szerint jelenleg is Londonban tartózkodik, jövőbeli terveit vagy a bermuda-szigetein töltött éveit azonban homály fedi. Minden esetre szívből gratulálunk a főnixeket meghazudtoló újjászületésének, és reméljük nem lesz sűrűn a Szent Mungó Varázsnyavalya-osztályának páciense!

K Ö N Y V B O T R Á N Y !

Arthur Weasley, a Mugli Tárgyakkal Való Visszaélési Ügyosztály alkalmazottja minap egy mugliktól hemzsegő környéken volt kénytelen jó pár felejtésátkot kiszórni. Önmagában nem nagy hír ez kedves olvasóim, mert igazából ez a dolga, no de hogy mindezt a hires regényíró, Nathaniel Forest tulajdonában álló épület miatt tegye! Hallatlan! A roppant népszerű Kalamáris Kiadó sajtóosztályján a nyomdai részlegen elszabadult egy futósor és elárasztotta az egész utcát Mr. Forest legújabb könyvének húsz oldalával! Ugyan a lelkes rajongók örülhetnek a nem várt információkért, azonban a szigorú titoktartási szeződések miatt hamarosan mindenki sorra kerül az emléktörlésen.

Ez az újabb baki sokban emlékeztet arra a sajnálatos incidensre, amelyben a megboldogult Rémszem Mordon (ex-auror, Merlin díj ezüst fokozat) egyedi házőrző jelöltjeinek (azaz elvarázsolt kukáinak) kellett gátat szabni a muglikkal szemben. Ekkor szintén Mr. Weasleynek kellett közbelépnie. Reméljük Mr. Forest nem szenvedett különösebben súlyos anyagi kárt és a könyveladási listák élén marad továbbra is!

BEMUTATKOZIK  A GRIFFENDÉL GODRIK AKADÉMIA ÚJ PROFESSZORA

Vajon a nagy Nathaniel Forest unatkozik? Nem talál elég kihívást a regényírásban? Nem köti le kellőképp egy milliókat érő kiadó vezetése? Vagy a vagyona csappant meg a szeretője közbenjárásával? Bármelyik elképzelhető. A minap ugyanis pár szemfüles hallgató kiszúrta a világszerte jól ismert nevet a Griffendél Godrik Akadémia Mugliismereti tanszékének óraadói között. Bár egyelőre sem az akadémia sem a kiadó nem erősítette meg a hírt. – Vélhetőleg azért, mert Mr. Forest úgy döntött hosszabb szabadságot vesz ki, készülve a kemény tanári munkára. Nem mellesleg lemondva ezzel számos megjelenését a nyilvánosság előtt… – De forrásaink szerint szinte bizonyos, hogy szeptembertől az író és kiadótulajdonos cím mellé a tanár úr, vagy professzor megnevezés is társulni fog Nathaniel Forest repertoárjához. A hozzánk bagollyal eljuttatott tantárgybeosztás szerint mindenki kedvenc írójával heti egy-egy alkalommal találkozhatnak majd azon szerencsés hallgatók, akik jelentkeznek filozófia, illetve mugli ideológia órákra.

Bár még nem tudjuk, hogyan alakulhatott ki megállapodás az író és az akadémia között. De abban biztosak lehetünk, hogy a félig mugli vállalkozást vezető Mr. Forestnél nehezen lehetne muglikkal kapcsolatos témában nagyobb szakértőt találni. És előadói képességei sem megkérdőjelezhetőek. Csupán egyetlen aggodalma marad lapzártáig szerkesztőségünknek: Vajon rendelkezik az akadémia megfelelően nagy előadóval?

MEGINT HIBÁZTAK A ROXFORTBAN!

Talán nem is akad olyan boszorkány vagy varázsló, aki meglepődik, ha a Próféta hasábjain ilyen címmel találja szembe magát. Már Dumbledore igazgatósága alatt is számos gyanús esemény történt a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola falai között. Az utóbbi időben azonban, mintha még inkább megsokszorozódott volna mindezen esetek száma. Nem egy szülő felháborodott, mikor kiderült, hogy Halloween estéjén tanulók szöktek meg a kastélyból, majd egy kétes szervezésű rendezvényen vettek részt a Szellemszállás falai között. Akadnak szülők, akik egyenesen megkérdőjelezik az igazgatónő rátermettségét s az iskola biztonságosságát. Ez persze világos, hiszen kiben ne merülne fel a kérdés, kedves olvasóim, hogy: Miért nem figyelt jobban a tanári gárda? Persze akadhatnak olyanok, akik szerint mindez egyszerű diákcsíny és nem kell komolyan venni. Akkor itt az ideje, hogy olvassák a folytatást! Ugyanis a szökéssel és a kiskorúak alkoholfogyasztásával ez a történet még koránt sem fejeződött be. A tanulók ugyanis, egy mindezidáig ismeretlen pincehelyiségbe jutottak, ahol súlyos sérüléseket szenvedtek el.

Az Aurorparancsnokság közleménye szerint egy porcelánbaba maradványaira találtak a helyszínen. Nem egy jelenlévő pedig azt állította, hogy a játék énekelt és nevetgélt, miközben ők számos kínt éltek át. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyik amerikai múzeumban őrzött, veszélyes tárgy kerülhetett a Szellemszállás pincéjébe. A játékot feltételezhetően még ’20-as években átkozta el egy Kendra Kirk nevű boszorkány, hogy móresre tanítsa a szomszédjában lakó mugli kölyköket – akik hatalmasra nőtt bibircsókja miatt gúnyolták. A szőke baba a Lady Hazel nevet viselte. A kép csupán illusztráció! Amennyiben gyanús kacagást hallanak a hátuk mögül, kérem forduljanak medimágushoz! A parancsnokság ugyanakkor azt is tudomásunkra adta, hogy egyelőre még nem tekintik lezártnak az ügyet s további kihallgatásokra is sor kerülhet. Bizonyos, hogy szükség volt egy húsvér tettesre, aki a babát a helyszínre helyezte és odacsalta áldozatai. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy lesz-e a történtek után bármilyen jellegű változás a Roxfortban. Az iskola egyelőre hallgat az üggyel kapcsolatban. Olvasóink véleményét szokás szerint várjuk a Próféta szerkesztőségének címezve! Ne hagyjuk, hogy ilyenek megtörténhessenek! Hallassuk hangunkat gyermekeink biztonságáért!

Ö N  I S  K A P O T T  M E G H Í V Ó T ?

Lassan egy hete zajlik a nyomozás a Szellemszálláson megrendezett party ügyében, melynek nem egy súlyos áldozatát a mai napig a Mungóban ápolják. Miközben a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola vezetősége továbbra is hallgatásba burkolódzik az üggyel kapcsolatban, addig az Aurorparancsnokság újabb közleményt adott ki a nyomozás fejleményeivel kapcsolatban. A Szellemszállásra csalt diákok mindegyike egy ismeretlen eredetű meghívóra hivatkozott. Pontosan ugyanazon fajtára, melyet zaklatott olvasóink leveleikben említettek, sőt többen el is küldték azt nekünk. Az iromány sok információt nem tartalmaz, azon kívül, hogy borzongásban lesz része annak, aki Halloween estéjén ellátogat a helyszínre. De vajon gondolt-e bárki igazi rettegésre? Előző cikkünkben bőségesen foglalkoztunk Lady Hazel, a porcelánbaba történetével. Az amerikai múzeum részére szerkesztőségünk eljuttatta olvasóink kérdéseit, ám azokra érdemi választ nem kaptunk. Csupán röviden tudatták a következőket: „Lady Hazel az egyik legveszélyesebb darabja a múzeumunknak és bár az ismert történetek alapján valóban képes a helyváltoztatásra, nem valószínű, hogy a saját lábán szökött meg intézményünk falai közül, hogy aztán az Egyesül Királyságban kössön ki.”

A nyomozás jelenlegi állása szerint a meghívók nem csak a Roxfortba, hanem több nagyobb céghez – köztük a Kalamáris Kiadóhoz – és közintézményekbe is eljutottak. A Minisztérium nem egy alkalmazottja is beszámolt arról, hogy meghívót kapott, ám közülük senki sem kereste fel azon az éjszakán a helyszínt. Mr. Till, a parancsnokság vezetője, azt is megerősített, hogy jelenleg több gyanús személy kihallgatása is zajlik. Nincs más választásunk hát, drága olvasóim, mint bízni abban, hogy a tettes hamarosan kézre kerül és elfoglalja méltó helyét az Azkabanban. Addig is álljunk fel, lépjünk ki a tömegből és emeljük fel hangunkat gyermekeink biztonságáért! Hiszen mindannyian válaszokat akarunk kapni az iskolától, sőt sok felháborodott szülő a tanári karon belüli rendezést követeli. Az üggyel kapcsolatban egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Remélhetőleg a Minisztérium talpraesett aurorjai hamarosan megoldják az ügyet, hogy ne kelljen rettegésbe élnünk s talán, ha a nyomozás lezárul, a Minisztérium is fellép a Roxfort züllött tanári karával szemben. Olvasóink véleményét szokás szerint várjuk a Próféta szerkesztőségének címezve!

A MÁGIKUS SZESZÉLY ISMÉT LECSAPOTT!

Sokan azt gondolják, hogy a Mágikus Szeszély apró kis vicc a két évvel ezelőtti háborút követően. Nem kevesen még humorizálnak is a dologgal, csak úgy, mint Mr. Andrews, legalábbis egy héttel ezelőttig. Ugyanis a minap nem sokkal azután, hogy kandallójából kilépve megérkezett otthonába egy fárasztó munkanap után, a falak megremegtek és apró kis kunyhója a fejére omlott. Az idősödő varázsló csodával határos módon megúszta kisebb sérülésekkel az esetet, ám a Merlin Kutatóközpont Hertfordshire-i Kirendeltsége nem hagyta szó nélkül a dolgot. A kiadott közleményben biztosították a lakosságot, hogy a vizsgálatok továbbra is zajlanak a jelenség okának megtalálására. Ugyanakkor megszólítva a Mágikus Szeszélyügyi Főosztály vezetőjét, Mr. Sebastian Monstrot, kérik a kutatók, hogy a Minisztérium igyekezzen minél szélesebb körű támogatást nyújtani a bajba került varázslóknak és boszorkányoknak. Mindezek mellé egy listát is készítettek a különösen érintett területekről:

Roxmortsban többen panaszkodtak, hogy a Három Seprűben, mintha földrengést éreztek volna, majd egyszer csak egy láthatatlan erő felkapta a poharukat és a padlóra öntötte a jópénzért vásárolt italt. A helyzet a lista szerint a Szent Mungóban sem jobb. A medigmáusok sorra panaszkodnak arról, hogy összekeverednek a vitrinbe zárt, előre elkészített bájitalok, így nem egyszer – a rossz címke miatt – a betegek további mérgezéseket szenvedtek el. A Mágus téren is áll a bál. Az Anchante Mademoiselle ajtaja többször is magától bezáródott és semmiféle varázslatra nem volt hajlandó kinyílni. A Zsebpiszok közből származó pletykák alapján a londoni varázslótársadalom kevésbé patinás tagjait is jócskán érinti a Szeszély. Állítólag az egyik hírhedt kocsmában rendszerint megismétlődik a Három Seprűből ismert jelenség. A dolgot persze a Roxfort és a Minisztérium sem úszta meg egykönnyen. Előbbi neves, ám kevésbé jól vezetett, intézmény Könyvtárában a diákok rendszeresen esnek egy-egy lezuhanó könyv vagy könyvkupac áldozatának. A Nagyteremben reggeli idején a müzli ugrik ki a tanulók táljából, tejjel borítva a drágán vásárolt talárt, esténként pedig a mennyezetből érkeznek gyanús hangok – egyes tanárok szerint olyan, mintha vihar közeledne. A tantermekben a tanszerek támadnak rá időnként a tanulókra. A Minisztérium részeként működő Aurorparancsnokságon pedig akták támadnak rá az alkalmazottakra. Nem egy ember komoly sérüléseket szenvedett. Zárásképpen felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a Mágikus Szeszély nem játék és a legkevésbé sem mulatságos! Ha bármi gyanús jelet tapasztalnak, forduljanak az illetékes szervekhez saját érdekükben, még ha éppen undok beszélgető partnerük fejére is borul egy jó adag vajsör!

ÚJABB PÁNIK A MŰVÉSZEGYETEM MEGNYITÓJÁN

Szerdán este a Mágikus Művészetek Manifesztálódott Magasiskolája hagyományainak megfelelően ezúttal is megrendezésre került az éves kiállítás, melyen a főiskola legtehetségesebb növendékei mutatkozhattak be alkotásaikkal. A nagyérdemű lenyűgözve csodálhatta meg a festmények, makettek, talárok és installációk változatos sorát, ám a kulturális esemény - a tavalyi alkalomhoz hasonlóan ismét - drámai fordulatot vett. Katelynn Angelov, az MMMM rektora éppen elismerő szavakkal méltatta Sigimund Griffin dékán és diákjai kiemelkedő teljesítményét, amikor is a jelenlévő látogatók pálcái a Mágikus Szeszélynek kiszolgáltatva önállósították magukat...   Repkedni kezdtek a Stuporok és a Petrificus Totalusok a díszes galéria csarnokában, melyet több, mint fél évig építettek, mire elérte mostani, pompázatos formáját. Egy boszorkányt telibe talált egy sóbálvány átok, információink szerint ugyan már jobban van, de egyelőre szigorú megfigyelés alatt tartják a Szent Mungóban. Egy másik szerencsétlent az építészeti kar egyik növendékének makettje vette üldözőbe... Szemtanúk szerint hiába próbált védekezni a felé repülő utópisztikus Mágiaügyi minisztériumi épülettel szemben, az pillanatok alatt maga alá temette. Akit nem tettek magatehetetlenné a galériában kóborló átkok és makettdarabok, azok sem lélegezhettek fel. A dráma tovább folytatódott, és ezúttal sem a színművészmágusok várva-várt előadásának köszönhetően, amely - sajnálatos módon, az események fényében, a tavalyi megnyitóhoz hasonlatosan - ezúttal is elmaradt. Az Elnur Davor kar növendékeinek kezei közül kikerült, oly méltán dicsért festmények ugyanis megállíthatatlanul lövöldözni kezdték magukból a festékeket, nem egy varázslótárs finom, méregdrága öltözékét cirkuszi maskarává változtatva. De volt, aki nem úszta meg ilyen szárazon.

- Egyszerűen rémületes volt! Emlékszem, hogy éppen a Fekete tavat ábrázoló festményt csodáltam, amikor hirtelen ömleni kezdett a vászonból a víz... Mivel nem tudok úszni, nagy valószínűséggel bele is fulladtam volna az özönvízbe, ha a férjem nem ment meg egy lebegtető bűbájjal - árulta el a Prófétának Romfalda Gicks, hozzátéve, hogy ikerhúgát, Rimfaldát órákig tartott az auroroknak kiszabadítani az egyik talártervező hallgató tavaszi kollekciójához tartozó kiállítási darabjából, mely turbánként csavarodott a fejére, és olyan erősen szorongatta a koponyáját, hogy csaknem szétroppantotta azt....Azon kevesek, akiken nem hatalmasodott el a Szeszély, menekülni próbáltak volna...de ez seperc alatt meghiúsult, miután bezárultak az ajtók előttük, melyeket semmilyen varázsigével nem tudtak ezután kinyitni. Sokan azt hallucinálták, hogy az Azkabanban vannak, és a klausztrofobikus rohamot azóta sem heverték ki. Többüket jelenleg is a varázsispotály elmeosztályán kezelik. A bezárult ajtók a Mágikus Szeszélyügy embereinek mentőakcióját is jelentősen megnehezítették, de végül Sebastian Monstro vezetésével sikerült kiszabadítaniuk a bent rekedt, több mint száz fős látogatósereget. - Az akciót sikeresen végrehajtottuk, a Szeszélyt elhárítottuk, a látogatók szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. A Mágikus Szeszélyügyi Főosztályon ezután is fáradhatatlanul azon dolgozunk, hogy megelőzzük a hasonló tragédiákat!  - mondta el kérdésünkre Monstro Főosztályvezető, aki arra már nem kívánt kitérni, pontosan milyen előkészületeket tettek az ismételt fiaskó megakadályozására. - Ezúton is szeretnénk elnézést kérni a sajnálatos katasztrófa miatt. Fontosnak tartom elmondani, hogy minden lehetséges óvintézkedést megtettünk, hogy biztosítsuk az esemény gördülékeny lefolyását, még a Mágikus Szeszélyügyi Főosztályt is bevontuk a prevenciós folyamatba, de úgy tűnik, a Szeszélyre ők sem tudtak kellőképpen felkészülni. A galériát a napokban visszaállítjuk eredeti állapotába, a kiállítási tárgyakat rekonstruáljuk, így a kiállítás a tervnek megfelelően, további egy hónapig megtekinthető lesz. A látogatók ez idő alatt meg is vásárolhatják növendékeink valamennyi alkotását. Az elmaradt drámaelőadást az érdeklődők e hónap utolsó szombatján, a Keresetlen Komédiás Kamaraszínházban tekinthetik meg - kommentálta a sajnálatos eseményeket Angelov rektorasszony. Olvasóink véleménybaglyait ezúton is örömmel várjuk a témában, illetve, ha további információik vannak az eset kapcsán, kérjük ne habozzanak azokat is megosztani velünk!

[Kingsley Shacklebolt]

EGY MEGHATÓ MEGEMLÉKEZÉS MARGÓJÁRA

Pontosan két évvel ezelőtt történt, hogy elpusztult egy szörnyeteg. Egy olyan velejéig romlott szörny, amely minden másnál veszedelmesebb volt. Valaki, vagy inkább valami, ami varázslótársadalmunkat rettegéssel, bizalmatlansággal, s sajnos igen, kegyetlenséggel fertőzte meg. Nehéz szavakba önteni azt a borzalmat és fájdalmat, amit okozott nekünk, varázslóknak, boszorkányoknak és igen, mugliknak egyaránt. A két évvel ezelőtti heroikus küzdelemben, több mint ötven halálos áldozat árán, de sikerült a Roxforti csata hőseinek legyőzni őt, akit egyesek Tudjukkinek szólítanak még a mai napig, pedig már nincs az élők sorában, hogy rettegéssel bénítson meg minket. Vannak, akik egymás között ma is Sötét Nagyúrként hivatkoznak rá... tőlük úgy vélem, legalább annyi a félnivalónk, mint annak idején a Halálfalóktól.   Szerencsére akadnak olyanok is, immár szép számmal, akik bátran hívják őt Voldemortnak....s volt egy bátor ember, sajnos már nincs közöttünk, aki már évtizedekkel ezelőtt is a gyermekkori nevén, Tom Denemként szólította, hogy emlékeztesse nem csak őt, hanem mindenkit arra, ő sem több másoknál, ő is csak egy ember.... Vagy legalábbis az volt egykoron. Most, két évvel Voldemort halála után próbálunk úgy tenni, mintha a sötét varázsló halálával minden egy csapásra megtisztult és megoldódott volna. Próbálunk a reménybe és a hitbe kapaszkodni, hogy mindaz a borzalom, amit elszenvedtünk, nem történhet meg újra. De sajnos mindannyian tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, hogy ez koránt sem ilyen egyszerű. Voldemort csatlósai még ma is közöttünk járnak, vannak, akik elmenekültek, vannak, akik az Imperiusra hivatkozva kimentették magukat a Wizengamot elől, s vannak olyanok is, akik nem az ő hívei ugyan, mégis más úton-módon, de fajgyűlöletet gyakorolnak.... példának okáért vérfarkasokra vadásznak, akik sok esetben maguk is ártatlan elszenvedői csupán a kegyetlenségnek.

Tegnap magam is tanúja lehettem annak, ahogy Minerva McGalagony igazgatónő a Roxfort birtokán lévő sírkertben megemlékezett a hősökről, akik ugyancsak ennek a gyűlöletnek az áldozataivá váltak. De nem csak a két évvel ezelőtti, roxforti csatában elhunytaknak és szeretteiknek jár a megemlékezés és a részvét.... hanem minden egyes varázslónak és varázstalannak, akik Voldemort, sőt, Grindelwald szadizmusa végett, idő előtt  távozni kényszerültek az élők sorából. Két sötét mészáros után szívből remélem, hogy kinyitjuk végre a szemünket, és valódi lépéseket teszünk annak érdekében, hogy senki ne manipulálhassa a varázslótársadalmat, visszavezetve a sötét középkorba a „Nagyobb jó” álcája mögé bújva. McGalagony szavai őszinte részvéttől csengettek a sírkertben, ahova hatalmas tömeg - diákok és felnőttek egyaránt - zarándokoltak el a borús időjárás ellenére is. Jól esett hallgatni Minerva komoly, ünnepélyes beszédét, a diákkórus megható énekét és az egyperces néma csendet, amely talán minden másnál kifejezőbb volt. Fontos és vigasztaló lépés volt együtt megemlékezni hősi halottainkról, és leróni előttük kegyeletünket. Látni a sok könnytől csillogó arcot, a hősök sírjain tisztelet és hála szimbólumaként elhelyezett virágokat, koszorúkat, fényképeket, személyes tárgyakat. Ugyanakkor mindeközben nem tudtam kiverni a fejemből a kérdést: Mi lesz ezután? Hogyan akadályozzuk meg még egy varázslóháború kirobbanását a jövőben? Sajnos azok közül, akiknek módjukban állt volna mindezt megválaszolni, senki nem állt ki a pódiumra, hogy hittel és erővel töltse meg a gyásztól összetört mágustársak szívét... Pedig ez nem csak szép gesztus, hanem meggyőződésem, hogy kötelesség is lett volna részükről. Levél útján felkerestem hát a jelenlegi és volt Mágiaügyi miniszterünket, hogy feleljenek a kérdésre: milyen prevenciós lépéseket tesznek a béke fenntartása érdekében? - Természetesen a Wizengamot és az Aurorparancsnokság bevonásával folyamatosan azon dolgozunk, hogy kiszűrjük a Voldemort eszméit valló egyéneket, csoportokat, és ha kell, életük végéig az Azkabanba zárva tegyük őket ártalmatlanná. Emellett folyamatban van egy nemzetközi szintű tananyag-csomag létrehozása, amelyet Sötét Varázslatok Kivédése és Mugliismeret órára kívánunk bevezetni. Célunk a nebulók felvilágosítása és empatizálása, hogy már fiatalon tudatosítsuk bennük, a mugli- és varázslótársadalom minden egyes tagja ugyanolyan értékes, függetlenül származásuktól - válaszolta kérdésünkre Kingsley Shacklebolt jelenkori Mágiaügyi miniszter. Szerettük volna Cornelius Caramelt is megszólaltatni az ügyben, azonban ő kibújt a válaszadás alól, mondván, végleg visszavonult a közszerepléstől és a sajtónyilvánosságtól. Olvasóink hozzászólásait ezúttal is várjuk! Szokás szerint a vasárnapi lapszámban szemezgetünk majd belőlük a Legcsípősebb Trollok rovatunkban!

EZ MÁR BIZONY NEM A SZESZÉLY VOLT
A MINISZTÉRIUM TEHETETLEN?

A Három Seprű falai között pánik tört ki az elmúlt éjszaka! A híres Illuzionista előadásán nem csak a vendégek – akik között olyan hírességek is jelen voltak, mint Nathaniel Forest –, de a kocsma teljes személyzete eszméletét vesztette. Azt nem tudni pontosan mi történt, ám a legtöbben furcsa látomásokról számoltak be, míg a Minisztérium munkatársai vérnyomokat találtak. A híres Illuzionista azonban eltűnt. S hogy mi volt a legkülönösebb? Hát az kedves olvasóink, hogy senki sem tudott róla pontos személyleírást adni. Egy jelenlévő, bizonyos Florian le Fay azt nyilatkozta, hogy ő bizony fel nem tudná idézni az arcát. Egy másik roxfortos korú lány, Adelle Fogs pedig azt bizonygatta, hogy bár a szemeibe nézett, még sem emlékszik rá, hogy azok milyen színűek voltak. Miféle varázslat volna mindez? Bizony, ez a kérdés ötlik fel az emberben azonnal. Ám még nem is ez a legfurcsább az egész helyzetben! A helyszínre érkező munkatársunkat ugyanis úgy tájékoztatták, hogy minden jelenlévő karján sebet ejtettek.   – Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a kezükön lévő seb komolyabb okkal született, mint egyszerű fájdalom okozás. A vérüket akarták valószínűleg. Erre az egyetlen bizonyítékunk, hogy két vérrel töltött fiolát összetörve találtak az aurorok közvetlenül az ajtónál. Menekülés közben hagyhatta el az úriember. Ám kérem, ne essenek pánikba! Minden erőnket bevetjük, hogy megtaláljuk ezt az Illuzionistát! – Közölte meglepő őszinteséggel a Kingsley Shacklebolt a jelenlévőkkel. De vajon mindez csak üres ígéret volt? A hatóságok ugyanis huszonnégy óra elteltével is csak találgatni tudnak, hogy mi történt pontosan a kocsma falai között.

Az üggyel kapcsolatban egy helyszínre érkező medimágus is nyilatkozott. Egy bizonyos Hippocrates Smethwyck. – A sérülések egyformák voltak. Teljesen egyforma hosszúságúak és minden esetben a karnak ugyanazon részén helyezkedtek el, közel az artériákhoz. Azonban a sebek nem voltak halálosak, csupán a vérzés miatt tűntek komolynak. Egy-két résztvevőnek más sérülései is akadtak. Zúzódások, fojtogatás nyomok a nyakukon. Minden sérülést ellátták a kollégák. Holnapra mindannyian makkegészségesek lesznek. A helyszínre érkező aurorcsapat vezetője nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Csupán arról biztosította kollégánkat, hogy amint komolyabb fejlemény lesz az Illuzionista kapcsán, a parancsnokság nyilatkozatot fog kiadni. Mindezidáig semmi sem történt. A vezetőség is elhatárolódott a további információ kiadásától. Mindössze arról biztosították a Reggeli Prófétát, hogy még tartanak a kihallgatások. A Három Seprű nagymúltú intézmény, ahol szinte mindannyian megfordultunk roxfortos diákként. De kérdezem én, nyájas olvasóim, vajon ilyen események után, kinek lenne meg a bátorsága, hogy éjszaka egyedül mászkáljon a falucska utcáin vagy éppen beüljön egy pofa vajsörre? Talán éppen Ön lesz az kedveském, akinek a vérét veszik megmagyarázhatatlan céllal! Olvasóink véleménybaglyait ezúton is örömmel várjuk a témában, illetve, ha további információik vannak az eset kapcsán, kérjük ne habozzanak azokat is megosztani velünk!

HALÁLESET A ROXFORTBAN!

Kedves olvasóim, az éjszaka bizony megint szörnyűség történt egykor hőn szeretett iskolánk falai között. Szakértők úgy vélik, Minerva McGalagony rátermettsége, mint igazgató megingott, ugyanis ezúttal nem egyszerű betörés vagy a Szeszély által keltett rémség történt. Egy tanuló életét vesztette. A kiszivárogatott hírek alapján a hatodéves lány, Nora Pots holtan esett össze a Halloween esti vacsora során. A legtöbben betörést sejtenek a történtek mögött, hiszen a terem fényei kialudtak, mintha csak a Szeszély bújt volna meg ismét az iskola falai között. A lány karján mély sebet ejtettek és a vérével különös jelet festettek fel a padlóra. Azonban, ahogy az Aurorparancsnokság vezetője nyilatkozta: – A lány valószínűleg nem a vérveszteségbe halt bele, úgy tűnik egy nyugtató hatású bájitalt adtak be neki, ám abból jóval többet a megengedettnél. Így mérgezéses állapot állt fenn.

Továbbá Arnold Till azt is megerősített, hogy az iskolában nem csupán a diákok kihallgatására fognak visszatérni, de a tanári karon belül is belső vizsgálatot indítanak. – Az sem kizárt, hogy egy ilyen eset után felfüggesztik az iskola működését átmenetileg, míg a nyomozás tart. – Tette hozzá gondterhelten Mr. Till. Bizonyára ezek után mindannyiukban felmerül a kérdés: hagyjuk, hogy a gyerekeink egy ilyen helyen tanuljanak? Nem kéne rátermettebb vezető az iskolának. Erről kérdeztük a mágiaügyi minisztert is, ám Mr. Shacklebolt nem óhajtott nyilatkozni az ügyben a nyomozás lezárásáig. Csupán megnyugtatni kívánta lapunk olvasóit: – Aurorokat vezényeltünk ki a Roxfortba, így a folyosókon és a birtok több pontján is jelen lesznek. A tanulók teljes biztonságban vannak! Ezen kívül a tanári kar figyelmét is felhívtuk, hogy fokozatosan ügyeljenek a biztonságra. Azok a diákok pedig, akiket nagyon megviseltek a történtek, külön beszélgetésen vehetnek részt az iskola piszchológussal. Ön kedvesem meri ezután az iskola falai között hagyni csemetéjét? Kérjük, írják meg véleményüket a történtekkel kapcsolatban a Próféta szerkesztőségének!

KARÁCSONYI FÉNYEK

Már bizonyára egyetlen nyájas olvasónk sem lepődik meg, ha azt olvassa a Próféta hasábjain, ha lecsap a Szeszély. A jelenség immáron majdnem két éve az életünk része, a legtöbben egyenesen hétköznapiként tekintenek rá. Így volt vele talán a szerencsétlenül járt Doris Warbeck is, akit nem is olyan régen ért el a tragédia éppen a roxmortsi karácsonyi rendezvényen. A kis kórus utoljára december 24-én, délután három órakkor lépett fel, velük együtt Doris is, akit férje beszélt rá az idei szereplésre. A hatvankét éves boszorkány már gyerekkora óta megszállottja volt a zenének, sőt a szülei még egészen kislányként a falusi templomi kórus nebulói közé hordták. Szenvedélye időskoráig kitartott, így hát idén, tervei szerint utolsó alkalommal, ismét a kórussal lépett volna fel.

A kórus minden tagja fehér gyertyával a kezében ácsorgott a Főutca közepén és egy híres dalt dúdolt, mikor Doris keze egyenesen lángra kapott. A legtöbben azt állították, hogy a nő sikolyára azonnal abbamaradt az éneklés és többen is varázslattal, majd hagyományos módszerekkel oltani próbálták a boszorkányt, akinek hamarosan a teljes ruházata égni kezdett. Végül Doris életét az mentette meg, hogy ledobta a kabátját és egyenesen neki rohant egy hóembernek. A fagyos folyadék oltotta el talán a lángokat, vagy éppen a Szeszély döntött úgy, hogy tovább áll. A napokban több hasonló, tűzzel kapcsolatos belesetet osztottak meg újságunkkal és úgy tűnik a rejtélyes eseteknek csak nem szakad vége! Doris minden esetre súlyos sérülésekkel, de megúszta a történteket. Egyelőre eszméletlenül hever a Mungóban, ahol azóta is küzdenek az életéért. Ön is tapasztalt hasonlót a környezetében? Küldje el történetét lapunknak!