Legendás lények és gondozásuk tanterem

A tanterem viszonylag tágas a többihez képest. A földszinten helyezkedik el, így az egyik oldala tiszta üveg, közepén egy kijárattal a szabadba. Az ajtóval szemben van a tanári katedra, és vele szemben találhatóak a padok, félkörívben elhelyezve. A falon legendás lények portréi találhatók és a sarkakban preparált élőlények.

összes évfolyam
január 19.

Arabella, mint mindig ma is igen életvidám volt. Hisz az összevont óráknak mindig megvan a maguk bája. Mint mondjuk a hetedéves Daves-t büntetőmunkára küldeni ha már a harmadéves szöszke lányt terrorizálja az órája alatt. Persze azért voltak kiemelt kedvencei főleg a hollóhátasok körében, akik a legtöbb kérdésére tökéletes válasszal feleltek.
Most is lelkesen pakolja le a kezében lévő bőröndöt és emeli ki belőle a bólintért.
Pikit gyermeke, Puffandúr a kedvence. Elég ragaszkodó típus és kifejezetten szemtelen, ami néha a tanáriban kellő bajba sodorja.
- Köszöntök mindenkit! A mai összevont órán a legendás állatok egy kicsi ámde kigazán különleges fajával ismerkedünk meg, mégpedig név szerint a bólintérrel. Nos, többen talán már találkoztatok ezekkel a kicsi faágakra emlékeztető lényekkel, akik a tolvajok fő kedvencei. Hogy miért? Nos, aki tudja a választ az kérem jelentkezzen.
A bólintérekre jellemző hogy csak varázspálcának való fákban fészkelnek. Kicsi mivoltuk ne tévesszen meg senkit, nemcsak a környezetükbe olvadnak hamar bele, de nagyon fürgék is tudnak lenni. Mit gondolnak, családcentrikusak?
Körbenézve várja az újabb választ miközben a sorok között sétálva a kezén lévő bólintért mutatja körbe.
- A bólintérek Nyugat-angliában fordulnak elő a legsűrűbben de Göthe Salamander feljegyzései szerint van egy kiterjedt kolónia Dél-Németországban is. Tudvalevő, hogy a bólintérek rovarevőek, de hogy miket szeretnek azt maguknak kell kideríteni. Házi feladatuk az lesz, hogy egy hétig egy választott bólintér gazdái lesznek. Nemcsak táplálni kell őket, hanem megfigyelni a viselkedésüket, a reakcióikat esetlegesen utánaolvasni a történetüknek, információt gyűjteni a fajukról. Például milyen módszerrel szedhet egy varázsló bólintér lakta fáról ágat ésatöbbi. Meg kell jegyeznem, mindegyikük egyedi, sajátos kis jellem, így lesz akinek könnyebb, akad akinek nehezebb dolga lesz.
Tíz hüvelyknyi dolgozatot várok jövő hét elejéig a választott bólintér nevével és tulajdonságainak, szokásainak leírásával.
Köszönöm a figyelmet, további szép napot!
Mosolyogva sétál vissza a bőröndjéhez és veszi elő a már előkészített bólintérfamíliát hogy aztán a diákok az asztalához sétálva válasszanak maguknak egyet egyet. Van akinek pár jó tanácsot ad mint, Fillel vigyázz mert néha harap vagy Pornt kicsit horkol meg Droven nem igen szereti a ricsajt. Amint az utolsó diák is elhagyja a tantermet ábrándos mosollyal néz közbe majd becsatolja az ütött-kopott barna bőröndöt, mely sok mindent megélt már vele ás apjával együtt majd kisétál a tanteremből.

Megjegyzés: Az a helyes válasz lesz elfogadva és pluszpontozva, amelyik a leghamarabb érkezik be. Válaszolási határidő: február 9.
A házi dolgozatokat február 16.-ig várom pontozásra utána kerül sor.

Bólintér

Izgatottan vártam a Legendás lények gondozása órát. Mindig is érdekeltek a varázslények és a muglik világában is oda voltam az állatokért, így nem kérdés, hogy melyik lett a kedvenc tárgyam.
- Köszöntök mindenkit! A mai összevont órán a legendás állatok egy kicsi ámde igazán különleges fajával ismerkedünk meg, mégpedig név szerint a bólintérrel.
Bólintér? Róluk már olvastam. Aranyos kis bot szerű élőlények. Mint a mugliknál a botsáska.
- Nos, többen talán már találkoztatok ezekkel a kicsi faágakra emlékeztető lényekkel, akik a tolvajok fő kedvencei. Hogy miért? Nos, aki tudja a választ az kérem jelentkezzen.
Jelentkeztem, jelezve, hogy tudom a választ és szeretnék válaszolni.
- A bólinterek jók a zárak feltörésében.
Ahogy a tanár folytatta az órát, érdeklődve néztem a kis lényt a kezén. Úgy tűnt a kis lény is érdeklődve csodál minket, bár inkább tart tisztes távolságot. Valószínűleg az zavarhatta, hogy nem egy biztonságos fán van, hanem egy ember kezében és mutogatják őt.
- Mit gondolnak, családcentrikusak? - jött az újabb kérdés.
Elgondolkodtam mit is olvastam róluk, majd újra feltettem a kezemet.
- Igen, csapatokban élnek. A csapatukat branchnak nevezzük.
Miután elmondtam amit akartam, hallgattam tovább a tanárnő monológját a bólinterekről. Az óra végén pedig a házit is megkaptuk és örökbefogadtunk ideiglenesen egy-egy kicsikét. Reméltem, hogy Sunyival nem vesznek össze, biztos vagyok benne, hogy egyikük sem járna jól.
-Házi feladatuk az lesz, hogy egy hétig egy választott bólintér gazdái lesznek. Nemcsak táplálni kell őket, hanem megfigyelni a viselkedésüket, a reakcióikat esetlegesen utánaolvasni a történetüknek, információt gyűjteni a fajukról. Például milyen módszerrel szedhet egy varázsló bólintér lakta fáról ágat és a többi. Meg kell jegyeznem, mindegyikük egyedi, sajátos kis jellem, így lesz akinek könnyebb, akad akinek nehezebb dolga lesz.
Tíz hüvelyknyi dolgozatot várok jövő hét elejéig a választott bólintér nevével és tulajdonságainak, szokásainak leírásával.
Köszönöm a figyelmet, további szép napot!
Ahogy az idő telt, megfigyeltem a viselkedését, próbáltam összeszedni néhány gallyat az udvarról, hátha otthonosabbá tehetem neki a környezetet. Tőlem a Sticky nevet kapta, így amíg nálam volt, én így hívtam. A könyvtárban utána is olvastam még egy kicsit, hogy megírhassam a házi dolgozatomat.

„A bólintér egy kéz nagyságú, fán lakó legendás lény. Hosszú, éles ujjakkal, barna szemekkel rendelkezik. Leginkább gallyakra, botokra hasonlít, így könnyen elrejtőzik a fákon, ami a természetes élőhelye. A természetben igen nehezen megfigyelhető, köszönhetően a rejtőszínének.
Nyugodt, békés élőlények, de ha valaki megzavarja őket, vagy fenyegeti a fájukat, agresszívakká válhatnak. Ráugrik a támadóra és hegyes ujjaival megpróbálja kiszúrni a szemét. Képes kitérni a legtöbb búbáj elől. Ha egy levelet, vagy ágat akarunk szerezni a fájukról, esetleg közelebb kerülni hozzájuk, fatetveket, vagy tündér tojást kell nekik felkínálni.
Táplálékául rovarok szolgálnak, amelyeket könnyen megszerez az ujjai segítségével.
Nyugat-Angliában, Dél-Németországban, és bizonyos Skandináv erdőkben élnek. A fák őrzőjeként szolgálnak, ami persze az otthonuk is egyben. Ezek a fák alkalmasak varázspálca készítésére (pl.:  Wiggentree).
Angol neve a bowtruckle jelentéssel bír. A bow egy régó skót szó, ami tartózkodást jelent. A truckle annyit jelent, hogy a fa végtagja, régi angol szóból származik.”

Igyekeztem mindent leírni, amit találtam róluk a könyvekben. A napokban Sticky viselkedésére is nagy gondot fordítottam. Leírtam mennyit jelentett neki, hogy leveleket és botokat gyűjtöttem, sokkal otthonosabban érezte magát abban a környezetben. Nap közben többször kivittem őt az udvarra is, ahol gyűjtött magának különböző rovarokat és élvezte a napsütést. Úgy érzem valóban többet megtudtam róla így, hogy szerencsém volt vele időt tölteni, mintha csak a könyveket bújtam volna. Szerencsére Sunyival is jól kijött a kezdeti nehézségek ellenére. Mivel Sunyi patkány, szeret megrágni mindent, ez azonban nem tetszett Stickynek, de még időben szétválasztottam őket. Később azonban már együtt együtt ettek és mászkáltak, úgyhogy akár még kettesben is hagyhattam őket minden gond nélkül.

BÓLINTÉR

Hayley nem is várhatta volna már jobban a következő óráját. Fel-alá mászkált a legendás lények és gondozásuk tanterem folyosóján, egészen addig, míg észre nem vette, hogy diáktársai is sorban megérkeztek. Volt aki szintúgy lelkesedve várt, de olyat is látott, akinek nem igazán fűlt a foga az órán való részvételhez. Hayley ezeket a diákokat sosem értette igazán, hiszen ennél jobb és szeretettebb tantárgyat el sem tudott volna képzelni magának.
A teremben is igyekezett a tanári asztalhoz minél közelebb helyet foglalni, hogy véletlenül se maradjon le semmiről. Sokat nem szólt az órákon, a feltett kérdésekre is csak nagyon ritkán válaszolt. Ezen alkalmakkor megszállta a bizonytalanság, félt, hogy a válasza pontatlan lesz vagy a legkevésbé sem helytálló, még akkor is ha pontosan tudta miről van szó. Viszont annál jobban törekedett, hogy Salamander tanárnő minden szavát minél pontosabban leírja és legalább ekkora szorgalommal állt neki a házi-dolgozatoknak is.
- Köszöntök mindenkit! A mai összevont órán a legendás állatok egy kicsi ámde kigazán különleges fajával ismerkedünk meg, mégpedig név szerint a bólintérrel. - kezdte meg az órát Arabella Salamander.
"Ooh azok olyan aranyosak!" - Ragadta el Hayleyt a lelkesedés, és csillogó szemekkel figyelte, ahogy a tanárnő magyaráz.
- Nos, többen talán már találkoztatok ezekkel a kicsi faágakra emlékeztető lényekkel, akik a tolvajok fő kedvencei. Hogy miért? Nos, aki tudja a választ az kérem jelentkezzen.
Nem messze Hayleytől, egy hosszú szőke hajú lánynak már azonnal az egekbe lendült a keze.
- A bólinterek jók a zárak feltörésében. - válaszolta.
"Ühümm, ebben valóban nagyon ügyesek. De vajon olyan zárakat is ki tudnak nyitni, amit már az alohomora sem?" - esett gondolkodóba Hayley, és gyorsan lefirkantotta a pergamenre a fejében megfogant kérdést, hogy később utánanézhessen ennek.
- A bólintérekre jellemző hogy csak varázspálcának való fákban fészkelnek. Kicsi mivoltuk ne tévesszen meg senkit, nemcsak a környezetükbe olvadnak hamar bele, de nagyon fürgék is tudnak lenni. Mit gondolnak, családcentrikusak?
Ismét ugyanaz a lány jelentkezett.
- Igen, csapatokban élnek. A csapatukat branchnak nevezzük.
Hayley ebben a pillanatban kicsit megnyugodott, hogy erre is jól emlékszik. "De ki lehet ez a lány?" Látta már őt többször is, de még azt sem tudta biztosan, hogy melyik ház tagja lehet. "Talán hollóhátas? Az biztos, hogy nagyon ügyes. És nagyon érdekelhetik a varázslények." Ez a tulajdonsága pedig nagyon szimpatikus volt Hayleynek. Ki tudja, egyszer talán barátok lesznek. Az is lehet, hogy továbbtanulni is ugyanoda mennek majd. Legalább lenne a Griffendél Godrik Akadémián is ismerőse, ha oda kerül.
- A bólintérek Nyugat-angliában fordulnak elő a legsűrűbben de Göthe Salamander feljegyzései szerint van egy kiterjedt kolónia Dél-Németországban is. Tudvalevő, hogy a bólintérek rovarevőek, de hogy miket szeretnek azt maguknak kell kideríteni. Házi feladatuk az lesz, hogy egy hétig egy választott bólintér gazdái lesznek. - folytatta a tanárnő.
"Oooh de jóó!" - Mosolyodott el Hayley. Kimondhatatlanul örült, hogy egy varázsvilágbeli élőlénynek viselheti gondját, még ha csak egy hétig is. Alig várta, hogy a kezébe vehesse az aprócska lényt. "Vajon milyen viszonyban lesznek Mimyvel?"

Hayley lelkesen látott neki a házi-dolgozatának. Gondosan utánajárt mindennek és igyekezett minél gondoskodóbb gazdája lenni a hozzá került Porntnak. A bőrkötéses naplójába még le is rajzolta a tenyérnyi méretű lényt, és annyi információt gyűjtött össze, amennyit csak tudott.
Mimy végül nem zavart sok vizet ebben a folyamatban, nem különösebben izgatta az új jövevény, ugyanúgy végiglustálkodta a napot mint eddig. Ha a bólintér mégis piszkálgatni kezdte őt, egyszerűen csak befordult a sarokba és nem törődött vele. A kis botszerű lény szívesen megbújt Hayley ruháinak zsebeiben, de a legszívesebben az udvaron töltötte az idejét. Hayley gondosan megfigyelte és lejegyezte, hogyan szerzi a táplálékát és mely környezetben hogyan viselkedik. Miután a napló oldalait kitöltötte, neki is állt megírni a házi-dolgozatát.

A bólintér főképpen Angliában, Németországban és Skandináviában honos legendás lény, mely a varázspálcák alapanyagául szolgáló fákon lakik. Magasságuk a 20 centimétert közelíti meg, nem nőnek ennél magasabbra. Általában zöldes színűek, szemük barna, ujjaik úgy fejlődtek ki, hogy fő táplálékukat, a fatetveket könnyen zsákmányul ejthessék. Alakjuknak és színüknek köszönhetően nehezen észrevehetőek, természetes környezetükbe teljesen beleolvadnak.
Ránézésre ártalmatlannak tűnő lények, ám ha őket háborgatják vagy az általuk őrzött fa kerül veszélybe, támadásba lendülnek, és éles, hegyes ujjukkal kiszúrják az ember szemét. Ám ha mégis egy levélre, ágra van szükségünk a fájukról, fatetvek illetve tündértojás felkínálásával hozzájuthatunk az értékes alapanyagokhoz.
Angol elnevezésük browtuckle, amely tartózkodó viselkedésükre és faágszerű alakjukra ad utalást.

Érdekes kapcsolatom van a Legendás Lények Gondozása órával, mióta 'Manci tanárnő átvette. Tehát a harmadévem bő felénél, járulékosan így nem is emlékszem már, milyen viszonyban voltam a tárggyal elfogulatlan érdeklődőként.
Félreértés ne essék, az érdeklődésem, kíváncsiságom, és általános lelkesedésem a téma, azaz mindenféle varázslények iránt, az továbbra sem csökkent, csak túl sokszor fűszerezi a gyakran kiérdemelt kritikám a tanárnő módszerei és viselkedése iránt. A jegyeim útjába nem áll ez általában, bár a szabadidőm alkalomadtán meg szokta sínyleni, az tény.
Az utóbbi tanévben mondjuk passzívabbra vettem az órai aktivitásomat, egyszerűen csak nincs hangulatom folyamatosan kacsingatni a tanerő hagyta kívánnivalók tényére, hacsak nem aktívan ad alám lovat valamivel. Ha mások gyorsabban tudják a jó választ, nem teperek jelentkezni, dacból nem szurkálok be szarkazmussal kicsavart egyébként helyes információt, úgyis vannak elegen lelkesek nélkülem is. Bár ez összefügg az idei prefektusi kötelességeimmel, nem az az oka, hogy nagyot változtam volna miattuk, csak nem hiányzik a szorgalmi ellenségeskedés plusz fáradalma az annyival több dolgom mellé.
Energia kötekedni, na.
A feladatra persze felemelek egy szemöldököt, felrémlik bizonyos gondatlanság esete a tanárnő legelső napjáról az iskolában. Ó, a sáskánmajmok. Hogy bizonos Johnny-t ne emlegessünk, épp úgyse releváns.
Nem számítok rá a tanári asztalhoz közeledve persze, hogy felismerném bármelyik izgága botot két év távlatából, nem figyeltem meg őket annyira, de az egyik sáskánmajom egy hosszú pillanatig megáll farkasszemet nézni velem. Hátrálna egy lépést, ahogy érte nyúlok kézbe venni.
-Ó, hát mi ismerjük egymást.
Ameddig viselkedik, csak óvatosan fogom, és kiegyezik ő is az egyelőre csak gyanakvónak tűnő pillantásokkal felém.

Bólintér: Bonsaiszakáll

A bólintér (XX) faőrző kisbestia, Európa északibb felében őshonos, erdősebb területeken. Besorolását mint ártalmatlan az alapvetően békés természete alapján kapta, bár ha fenyegetve érzi magát vagy az otthonául szolgáló fát, kifejezetten agresszívvá és harciassá válik. Emberre ezzel a legtöbb körülményben nem jelent halálos veszélyt, de maradandó sérüléseket könnyen okozhat, főleg mivel ilyenkor előszeretettel támad a betolakodó szemére, ezt hosszú, vékony ujjai is nagyban elősegítik. A taktika jól szemlélteti is a fa és egyben lakóhely megvédésének célját ebben a hirtelen viselkedésváltásban, mivel nagyon hatásos a legnagyobb testű betolakodók elrettentésére, amik ellen hagyományos erőviszonyokban nem lenne esélye ekkora élőlénynek.
Elsősorban rovarokkal táplálkozik, ami pálcakészítők körében közismert és előnyös tény, ugyanis fatetvekkel vagy tündérpetékkel lekenyerezve megengedi az otthonául szolgáló, emellett minden esetben pálcakészítésre alkalmas fa megközelítését egy-egy ág vágásának céljából.
Kevésbé közismert, de szintén elterjedt népszerűségnek örvend alvilági körökben, főként tolvajok számára, mivel vékony, hosszú ujjaival tökéletes zártörővé tud válni. Ennek másik kihasználója a feketepiac, ugyanis egy bólintér annyival nagyobb értéket képvisel ugyanezen körökben olyan világrészeken, ahol nem őshonos, így befogni körülményesebb.

Bonsaiszakáll vagy pimasz, vagy félelmet nem ismerő teremtés, előszeretettel akad bele mindenki hajába azt összekócolni, vagy piszkálgatja a fülüket, ezzel változó fogadtatást érve el az egész hálókörlet körében, erősen függően attól, ennek a hobbijának akkor él-e, amikor az épp kiszemelt célpontja alszik vagy ébren van. A hét végére több szobatársam szívébe is belopta magát, bár ez nem tántorította el teljesen ébresztő hatású meglepetésektől.
Némi vonakodás után ugyan, de hamar beleköltözött az üstömbe, ami összefügghet azzal, hogy az egyik szobatársamnak (egy egyébként kifejezetten túlsúlyos és lusta) macskája van, valamint egy nehezebb könyvvel majdnem lefedve az üst egész masszív bunkerré válhat. Ugyanennek margójára, a bájitaltan órára való elindulást általában kvázi-gyereknevelési gyorstalpaló kellett megelőzze.