Szia James!
Eljött a nap! Ma 5kor ott leszek.
Majd mindent elmondok.
Caleb.
Lassan felemelem fejem és az asztal sarkán álló kis ébresztőórára tekintek.
16:47Te jó ég! És még a nagyi nem is tudja!Két hete élünk Godric’s Hollowba és eddig csak az a rengeteg bagoly, melyek nap, mint nap repkednek, hívhatta fel a szomszédok figyelmét arra, hogy ide bizony „újak” jöttek. Senki nem nézett be egy nagy tál pitével, hogy „Üdvözöljük az új szomszédokat!”, ahogyan azt a filmekben látni szokás.
Caleb Dawis jó haverom volt a Roxfortban és évvégén megbeszéltük, hogy a nyár folyamán együtt fogjuk tanulni az animágiát. A srác arra a részletre is kitért, hogy egyéb okok miatt, elképzelhető, hogy bujdosásra kell adnia a fejét, vagy éppen arra, hogy hozzánk költözzön. Úgy tűnik elkövetkezett ez a pillanat. A nagyinak még egy szót sem szóltam az esetleges látogatóról, Abbsről meg ne is beszéljünk. Nem tudom mit fog szólni, ha egy idegen srác költözik be hozzánk. Ha Abby fürdik, még nekem is a szobámban kell tartózkodnom, annyira gátlásos a csaj, hogy nem tűr meg senkit, mikor ő törölközőben flangál a folyosón.
Leszáguldok a lépcsőn, a levéllel a kezemben és bezúgok a nappaliba, ahol nagyi épp a kanapéba ülve olvassa Gilderoy Lockhart, kertápolási könyvének, egy régi, sárgás példányát.
- Öh…szia nagyi. Mondanom kell valamit.-kezdek bele kissé szerencsétlenül.
- Hát akkor mondjad fiam!- Az a helyzet, hogy az egyik haveromnak bujkálnia kell, halálfalók, és megkért rá, hog hadd húzhassa meg magát itt nálunk.- Felőlem jöhet, a vendégszoba üres. Mikorra várható a ki barátod…öhm…- Caleb… Caleb Dawis.- Szóval mikor is jön ez a Caleb?- Öhm…5 perc múlva.- Micsodaa? De hát még ki sincs takarítva a szoba.- Nem gond, megoldjuk.- Hát jó, legyen.- Köszönöm nagyi. – felelem, majd nyomok egy puszit ráncos arcára és lehuppanok mellé a kanapéba.
Mindig is utáltam várakozni, ez most sem változik.
Lábamat felrakom a karfára és a kis szekrényről leemelem az egyik Lockhart művet és nosztalgiázva lapozgatni kezdem.
Hogy én mennyire rühelltem ezt a nagyravágyó, piperkőc, idióta bájgúnárt. Még visszagondolni is rossz. Emlékszem is, mikor… :knuppel
Mint egy buborék, úgy pukkadt szét gondolataim mini léggömbje és eme pukkadó buborék hangjával jelent meg a vörös szőnyeg közepén egy pörgő alak.
Roxfort RPG
Szerző