Violet Aiden Loveday

VIOLET AIDEN LOVEDAY

alapok

jelszó || "Nocsak Lupin, sétára indultunk a holdfényben?"
teljes név || Violet Aiden Loveday
becenév || simán Violet
nem || nő
születési hely, idő || 1981.december 2. otthon (Londoni házukban)
kor || 16
faj || ember
vér || arany
évfolyam || ötödik évfolyamba jár jelenleg

a múlt

1981. december másodikán láttam meg a napvilágot egy angliai otthonban, igen otthonban, apa nem akarta, hogy anya kórházban szüljön, így bábát hívatott hozzá. Először nem sírtam fel, nagyon aggódtak értem, majd pár perc múlva bekövetkezett a csoda, meghallották a hangomat, ami bejárta a szobát.
Anya boldogan vett volna karjába, ha apa ki nem tépett volna a kezei közül. Nagy barna szemeimmel néztem rá, örömkönnyei arcomra hullottak. Talán csak a megszületésemet követő első pár év telt felhőtlenül, ezek azok az évek, amikre nem emlékszem..
Hetedik életévemből már tisztán dereng : szüleim békében, boldogon éltek, kivéve, mikor apa ivott. Kezdetben ez nem volt sűrű, csak havi kéthavi egy-egy alkalom, majd az évek múlásával ez sűrűbbé vált.
De most mesélek egy kicsit vidámabb dolgokról. Azt még meg kell jegyeznem, sosem voltak játszópajtásaim kiskoromban, de térjünk is át az iskolás részekre, ahol már közösségben éltem.
Mint minden lurkó, én is 11 éves koromban kaptam meg a levelet egy tollas dög által, hogy felvettek abba a nyavalyás Roxfortba. Igen, akkor sem örültem neki, most sem öröm nekem odajárni, még ha távol is vagyok apámtól és az otthoni gondoktól, szabadon, kötelezettségek nélkül érzem igazán jól magam.
Első iskolás évemben naiv fruskaként mentem fel az öreg épületbe, nyitott voltam minden és mindenki iránt, aki élt és mozgott. Hittem abban, hogy az emberek nem hazudnak. Engem mégis átvertek. Volt egy lány, a neve valami Jane vagy Jenny vagy nem is tudom mi volt már, ez lényegtelen. Azt hazudta nekem, tiszta vérű varázslók gyermeke, mert édesapám azt mondta, csak az ilyenekkel barátkozzak, a többi hazug kutya. A hazug kutyás része ki is derült, mert ez a lány egy sárvérű volt. Sülve főve együtt voltunk, sokat beszélgettünk, elmondtam neki minden titkomat. Egyszer viszont valaki ráordította, hogy mocskos sárvérű, és ő mindent bevallott nekem a származásáról.
Hiába voltam csak első éves, tartottam magam az elveimhez és megfogadtam az atyai tanácsot : megszakítottam vele mindenféle kapcsolatot.
Másodikba bizalmatlanul, tanulás iránti kedv hiánnyal mentem fel a szünetből. Az elvárásaim szerint ez az év izgalmas lesz, de hát unalmas volt, mint a többi. A barátaim nem voltak igazán barátok, csak társak a rosszban és egyazon érdeklődésű lányok s fiúk. A tanáraim szinte mind idióták, folyton leszidtak, amiatt, hogy nem figyelek órán és levelekkel bombázom osztálytársaim, de erre én fittyet hánytam, s nem hagytam fel eme ostoba gyermekded tevékenységgel.
A nyári szünet alatt végig kellett néznem, ahogy apám egyre jobban leamortizálja magát, és üti-veri anyám, így sokszor menekültem el otthonról. Tudtam, hogy nem segíthetek anyunak, gyenge voltam és erőtlen, ez nagyon dühített. a szomszéd fiúval verekedtem ilyenkor, azt képzeltem, hogy édesapám. A srác sosem ütött vissza, hagyta hogy püföljem, hisz nem sok kárt okoztam benne. A neve Samuel volt, aranyvérű, kissé arrogáns egyed, majd szerelembe elegyedtem vele, ami hiba volt részemről.
Ő össze törte a szívem negyedikbe, amikor legnagyobb riválisom és ellenségemmel kezdett lógni, Maryvel: én szakítottam vele, és azóta egy "komoly" kapcsolatom sem volt.Maryről még annyit, hogy állandóan mindig azt akarja ami az enyém, tulajdonképpen olyan mintha az árnyékom lenne és ez idegesít. Nem szeretem ha valaki ilyen módon az életemre tör. Ebben az évben a jegyeim még rosszabbak lettek, én még inkább utáltam az iskolát, és így még gonoszabb voltam diáktársaimmal.Sokan utáltak, mások nem mertek velem rosszban lenni, mert ismertek eléggé ahhoz, hogy tudják, jobb nekik, ha messziről elkerülnek, vagy ha összefutunk a folyosón, kedvesen mosolyognak rám.
A nyári szünetet most nem a megszokott helyen töltöttem, nagymamáméknál voltam júniustól augusztus közepéig, nem mertem haza menni gyáván otthagytam anyut azzal az alkoholista emberrel, akit apámnak hívtam. Augusztus közepén, amikor hazaértem, anya arca lila volt, de azt mondta, csak elesett. Apa is ezt a mesét mondta nekem, és kicsit megemberelte magát, abban a hónapban csak egyszer ivott.
Jelenleg ötödik évfolyamos leányzó vagyok, aki nem fél senkitől és semmitől. Kedvenc témám Voldemort Nagyúr, igen, kimerem mondani a nevét, nagyon is tetszik az amit a csatlósaival csinál.Igenis ki kellene írtani az összes sárvérűt. Sosem értettem mért nem tisztelik Őt. Harry Potter az ő nevét ki nem merné kimondani, én főleg negatív hangvételű mondatokban használom ezt a nevet. Még hogy ő a kiválasztott, csak mert egy hülye sebhely van a homlokán, és túlélt valamit, amit nem kellett volna.
Az én szótáramban ezt úgy hívják, véletlen. Rengeteg véletlen történik velünk életünk során, és ez is csak egy ilyen alkalom volt.
Szabadidőmet mindig fura dolgokkal töltöm imádok a Rengetegben sétálni. Nem érdekel, hogy tiltott dolog a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket.
Valamiért szeretem a sötét dolgokat, imádom az ablakból nézni ha esik az eső és a teliholdat bár ilyenkor többnyire alva járok, de ha nem akkor csak bámulom.
Kedvenc zsebkésemet mindig magamnál hordom, sőt a tűzzel is szívesen játszok.
Rosszul vagyok a nyálas, érzelmes dolgoktól, és a tanulás sem a kedvenceim közé tartozik. Egyetlen óra van amit szeretek az SVK. A kedvenc tanárom Piton a többivel nem foglakozok, de az igazgatót őt valamiért utálom túlságosan is naívnak tartom. Utálom, hogy úgy dicsőítik mintha feljebb való lenne.

jellem

Uralkodásra, szerelemre és pénzköltésre termett. Szereti a veszélyt, a kockázatot, alaposan megküzd a sikereiért de ezek a sikerek nem kifejezetten a tanulásra vonatkoznak. Veszély és harc nélkül nem izgalmas számára az élet, ezért a nehézségek nem ijesztik el, ezeket a nehézségeket sűrűn tapasztalja ha otthon van. Ezekhez már teljesen hozzászokott. Ez életében minden dologra vonatkozik. Néha szüksége van a szenvedésekre, megpróbáltatásokra, hogy igazán megérjen. Nem szereti a félmegoldásokat, a kompromisszumokat. Nem keresi a biztonságot. A mának él, nem gyűjtöget, nem tervezget. Nagy az önbizalma. Nehezen marad meg egy foglalkozásnál, szeret mindent kipróbálni, s mindenhol győzni, de a tanulás nem érdekli és jaj annak aki ezért kimerné nevetni. Ugyanakkor vakmerősége mögött nagyfokú hiúság és érzékenység rejlik. Szereti, ha csodálják, ezért sokan beképzeltnek és nagyképűnek tartják, de ezzel ő nem sokat törődik.Szép és vonzó, sokat ad a külsőségekre. Nem sajnálja a pénzt a szép ruhákra, kozmetikumokra. Kissé kétszínű. Nincsen barátja, de ha mégis barátságot kötne valakivel, az egy életre szólna. Intelligens, jó felfogású,
Imád embereket kritizálni, megbántani, ha olyan kedve van. Ha valakit megbánt, nem rohan megvigasztalni azt, inkább nevet a másik gondján-baján. Szeret egyedül lenni, nincs szüksége barátokra ahhoz, hogy jól érezze magát. Bár azért jól jönne neki egy bizalmas, de ezt titkolja. Szerelembe ritkán esik.

apróságok

mindig ||
- fekete rózsa
-macskák
-nyalóka
-szarkazmus
-irónia
-villám, eső
-tél
-Tiltott Rengeteg
-telihold

soha ||
-romantika
-tavasz
-könyvek
-Harry Potter
-sárvérűek
-iskola
-Dumbledore
-riválisok

dementorok || megszokott érzés
mumus || édesapja
titkok ||
-édesapja alkoholista, veri őt és édesanyját
-egyszer mikor édesapja illuminált állapotban tért haza, majd nyugovóra tért, a lány megpróbálta leszúrni őt a konyhakéssel, a dolog azért nem ért révbe, mert az anyja rányitott, a kést elrejtette a háta mögé, azóta nem mer ilyennel próbálkozni
-fiatal korában volt egy sárvérű barátnője, aki elhitette vele, hogy aranyvérű, majd mikor kiderült, külön váltak útjaik, és Violet ma is tagadja a dolgot
-néha rémálmai vannak ilyenkor nem tud aludni, folyton fel-alá járkál, csak pár óra az, amit végig tud pihenni ilyen éjszaka folyamán
rossz szokás ||
-folyton játszik a késével
-piromániás (kicsit)
-teliholdkor alva jár

a család

apa || Adrian K. Loveday 45 (aranyvérű)
anya || Adrianna K. Loveday 39 (aranyvérű)
testvérek || nincsen
családi állapot || egyedülálló
állatok || Egy macskája volt, de az már halott.

külsőségek

magasság || 156 cm
tömeg || mered kérdezni Hááát

rassz || európai
szemszín ||barna
hajszín ||barna
különleges ismertetőjel || Szív alakú anyajegy a háta közepén

kinézet ||

Violet csinos lány, szinte már kész felnőtt. Hosszú barna haja alkalmanként lófarokba van kötve, de az esetek nagy százalékában kiengedve szereti hordani, így a háta közepét súrolja.. Alacsony és karcsú, szereti, ha megbámulják. Gyűlöli az iskolai talárt, ami elrejti alakját, otthon gyakran flangál rövid szoknyákba és pántos trikókba. Egy ametiszt medál lóg mindig a nyakába, egy ezüst láncra felfűzve.
Viszont néha apró karikák figyelhetőek meg a szeme alatt, a kialvatlansága miatt.
Kedveli az összes ékszert, a csillogó drágaköveket, a fülbevalókat, karkötőket és nyakláncokat. Másik nagy szenvedélye a cipők, összesen 60 pár cipője van otthon, de szeretné, ha kiegészülne még ezen gyűjtemény.
egészségi állapot ||néha kialvatlan

a tudás

varázslói ismeretek ||
Kedvenc tanórája az SVK, a többit nagyon megveti, ahogyan az egész iskolát is. Sosem tanult jól, de szülei ezzel nem sokat törődtek. Gyűlöli tanárait és az egész oktatási rendszert, Piton az egyetlen ember, akit eltűr a tanárok közül.
Semmiből sem teljesít jól, ha az órán odafigyel, megjegyzi az anyagot, mert gyors a felfogó képessége, viszont ha elkalandozik, akkor semmi sem marad a fejébe, és csak hallgat az órán, ha megkérdik tőle, miért is nem készült és figyelt oda órán. Szeret tanórákon levelezni, gondolkodni, egyszóval minden mást, amit elvileg kellene.
Ezzel egyrészt magára akarja vonni a figyelmet, mert szeret középpontban lenni, másrészt pedig ez az, amit szívesen csinál : megszegni a szabályokat.
mugli képzettségek || nincsen
pálca típusa ||Sárkányszívizomhúr, Magyal, 9 hüvelyk
különlegesség ||nincsen

szerepjáték-példa

1995. június 2.

Jó tanács! Ha egy nap bal lábbal kelsz fel, inkább maradj ágyban...
Ezer ágra sütött a nap, a szobám ablakába is beragyogott az összes sugara, mert a redőnyt az éjszaka elfelejtettem lehúzni, és egyetlen egy fa sem állt a szobám előtt. Én vidáman ébredtem, de mindig rosszul végződtek azok a napok, amikor a bal lábam raktam először a földre. Ezen a napon sem történt másként. Anya felkiáltott nekem a szobába, hogy jöjjek le reggelizni, így én gyorsan bevetettem az ágyam, felkaptam egy ruhát, és már szaladtam is a földszintre.
Anya keze remegett, úgy sütötte a tojást, én nem tudtam mire vélni a dolgot, így rákérdeztem:
-Mondd, anya, mi történt? -kérdeztem remegő hangon, mert már azt is láttam, hogy a mindig kontyba rendezett hajából most szálak lógnak ki, a szeme alatt karikák vannak, és még a lábai is reszkettek. Még egyszer megkérdeztem, de most inkább már követelőzően, mintsem érdeklődve:
-Anya! Mondd el most rögtön mi a bajod! -harsantam fel, majd ő leült elém a székre, és mesélni kezdett.
-Lányom, édesapád tudod hogy mindig 8 óra tájt jön haza, de te tegnap akkor már aludtál. Én sokáig vártam, de este nem jött haza. Félek, baja esett. A minisztériumból este 6-kor elment, és azóta egyikük sem látta. Most nincs más dolgunk, mint várni a hírekre.
Mondta nekem, de én mást sejtettem a dolog mögött. Anya naiv volt, és jóhiszemű, mindig megbocsátott apának, aki rengeteg átmulatott éjszaka után reggeleken tér haza, még mindig ittasan és agresszíven.
A gyomromban görcsöt éreztem, mintha egy kőt nyeltem volna le. Az ételhez, amit elém tettek, hozzá sem nyúltam, csak előre meredtem gondolataimba.
Mi van, ha most is hazajön, és megveri anyát, és én nem tudom megvédeni?
Kérdeztem magamtól, de féltem válaszolni kérdéseimre, tudtam, akármit is teszek, bekövetkezik az, amit senki sem akar. Eltoltam magamtól a tányért, és lassan, émelyegve sétáltam fel a lépcsőn. Benyitottam a szobámba, és leültem az ablak melletti székbe, s az ablakon keresztül a kaput kémleltem.
Közben időnként rápillantottam az órára, akkor kilencet ütött, és én csak vártam és vártam.
Dél. Ahogy hallom anya valamit matat a kamrában, bizonyosan az ebédet készíti el. Ha anya ideges, akkor a konyhában tevékenykedik. 15 perc múlva egy alakot véltem felfedezni a kapuban. Alig állt a lábán, és ordibált, hogy engedjék be.
Apa volt az, persze így is ráismertem, nemegyszer volt alkalmam ebben az állapotban látni. Lerohantam anyuhoz, aki épp zöldséget aprított, és mikor megmondtam neki, hogy megérkezett édesapám, elvágta ijedtében az ujját. A kést egy fiókba süllyesztette, ő is tudta, mi szokott ilyenkor következni.
Jó asszony módjára most is megszánta egyrészt, másrészt nem akarta, hogy a szomszédok előtt lármázzon. Kisétált lehorgasztott fejjel a kapuhoz, és beengedte őt. a bejárati ajtóig segítette, azt hittem nem lesz most semmi baj.
De tévedtem, mihelyst belépett az ajtón édesapám, ordibálni kezdett, hogy miért várattuk meg őt, és hogy milyen családja vagyunk mi. Anya sírva fakadt, apa ordibálni kezdett, nekem is hullottak a könnyeim. Óriási csattanás, a fejem elfordítottam, nem mertem odanézni.Ezt egy fájdalmas nyögés követte, amikor megfordultam, anya a földön hevert, apa belé rúgott egyet a lábával. Odarohantam, először könyörögtem apámnak, de én is a földön kötöttem ki. Anyuval sírtunk, apa betámolygott a kamrába, egy palack borral tért vissza, majd bement a nappaliba, és lefeküdt az itallal a kanapéra.
Mi csak a földön hevertünk, sírtunk és féltünk, mi lesz a folytatást.

egyéb