IC aranyköpések!

Raul Valenti

...de Merlinre! Méteres szakállam legyen, ha a napszemüveg, és a sapka mögé tudnék látni, megmondhatnám, hogy a copfoddal, s nyúlánk alakoddal mégis melyik nemet képviseled…

-Kikérem magamnak, Jules a férfiasság csúcsa 

" Fáj az elvesztése, de ő is mondta; mások lépnek a helyére. Olyanok, akik bár sosem pótolhatják, ugyanúgy ott lesznek életem fontosabb eseményeinél, mint ahogy ő is, rövid életének napjain. " - Dakota Bourgh

 

- de megígéred, hogy visszajössz majd? Tudod, nem szerencsés zöldszegélyes kísérő nélkül tartózkodni ezeken a folyosókon, na nem mintha félnék, de mióta Neehill Malfoyjal párbajozva rátok omlasztotta a tótartót egy kicsit nem szeretik a Hollóhátasokat errefelé. Én persze soha nem csinálnék ilyesmit-*biztosítja a fiút arról, hogy ő nem követne el olyan gonoszságot, mint amire Cellar nem is emlékszik, de megtörtént.*

Sacheverell d'Espèrey.  
"na nem mintha félnék"

ez egyszerűen szépéskész:

Amúgy én is örültem. Egy darabig biztos. Varázskodás, meg egy béka háziállat. Az milyen menő már? Meg a lépcsők, a portrék, hogy jelszót kérnek. Mi is kértünk jelszót, mikor a KEKL-t csnáltunk. Ezt pedig már mondtam. Kielégítetlenség Ellen Küzdők Ligája. Egyszer ittunk sört is. Hugh szerezte valahonnan, lényegtelen. De ez mondjuk sokkal komolyabb volt annál. Hogy termek, meg szobrok, meg portrék és minden él. Tudod, hol éreztem én ezt már egyszer? Na, tudod? Hát ott a világ peremén, hogy... a dolgok jók.
[...]
Furcsa volt hazamenni. Olyan... tudod, milyen az, amikor nézed a pókhálót, hogy milyen szép, és akkor hát szakítsunk bele, miért ne? És az az émelygő, undorító, fúj érzés, hogy a bőrödön, és akkor már mindenhol érzed, mert ilyen szemét a tested. Ez a belenyúlás volt az otthonlét.

Eddie Holmes
előtöri szabadon

[Lupus W. Kroll:]

Lupus W. Kroll:     "Bár jó tudni, hogy ő biztosan nem az a fajta „homo cruciatus”."

mert olyan kedves:

- Mit akarsz?
A "szeretnél" már túl barátságos kifejezés lett volna. Annyira azért nem vagyok jó fej.

Vikitria Mirol

Cellar Door
Ki vele, mi történt tegnap? Baleset? - Ismétli vissza az eddig hallottakat. - Összekarmolt egy udvarias vadállat, aki előtte szépen megkért, hogy ugyan, kedves Pinceajtó, tudom, hogy tél van és neked csak vékony ruha meg talár jutott, nincs meleg bundád, mint nekem, de most vedd le őket szépen, had marcangoljam szét a hasadat? Hm? Nehogy szétszaggassam őket, de óh! Várj csak, így meg fogsz fázni! - Riadt képet vág, előadja a megrettent, tutyimutyi vadat, aki nagy mamlasz létére nem tudja, hogy a tüdőgyulladás vagy a vérfolt miatt aggódjon inkább. Az egyikből nem jönnek ki, a másik nem jön ki. - Hmm... Inkább visszaöltöztetlek. Vagy az már te lettél volna? Várj, tudom már! Ott feküdtem a hóban, csurom véresen, félig csupaszon, erre te véletlenül pont arra jártál, és hogy ne fagyjak szarrá, betakartál. Így történt?!

Tristram de Crasso
Ez a patkány nagyon bosszantó. Farkasszemet nézek vele egy darabig. Meglátjuk, melyikünk lesz ember a gáton, patkány. Meglátjuk. Épp hiányzik egy patkánylép és némi patkányfarok Mirol bájitaljaihoz.

(Nahát, meg tudok félemlíteni egy patkányt, micsoda tehetség.)

A gyerekeket nem szeretem megölni, de lám, ezek már majdnem felnőttek.

Rabastan Lestrange
Az ostrom - Mors Omnia Solvit

Fú, Weasley mama nem semmi, igazi aquapark. Nem hiába mondják azt a vörös hajú nőkre, hogy amilyen rozsdás a tető, olyan nedves a pince...

Owen Redway
Magánjáték - Álmatlan dal