Roxfort RPG

 

Nem is tudom, mi fáj jobban, az oldalam, vagy a tudat, hogy így elkaptak. Az a pláne, hogy ráadásul Mardekárosok. Azt meg tudom érteni, ha a többi háznak előítéletei vannak velünk, és bár nem igaz az, hogy minden Mardekáros gonosz lenne, vagy Tudjukki pártján állna akár ő, akár csak a családja, ha még túl fiatal, hogy állást foglaljon, azt, aki sztereotípiákat akar követni, azt nem fogja ez érdekelni. És az azért tény, hogy ritka az olyan sztereotípia, aminek nem létezik valamennyi valóságalapja. Én például most egyet se tudnék mondani. Meg szokott lenni az oka annak, hogy kialakulnak, és igen, ami személyiségek alapján a Süveg a Mardekárba válogat, azok könnyebben összeférnek a másokkal piszkálódó fajtával, mint például a Hollóhátra jellemző tudásvágy. Ha el akarom érni, hogy úgy gondolják rólam, hogy hatalmam van a kisebbek fölött, akkor mivel sikerül, elsősök büntetlen megátkozgatásával, vagy könyvtárban gubbasztással? És ha az a célom, hogy szorgalmas tanulónak tartsanak, melyik válik be a kettőből? Na pont ezt mondom.
És itt jön be a pláne, hogy nem egy hősködő Griffendéles volt, aki általánosított, hogy zöld-zöld, biztos úgyis megérdemli, mert az egész családja Halálfaló. Mitöbb, az, hogy számíthattam volna rá. Illett volna. Kellett volna

Apa aurorként ott van a minisztérium orra előtt, nyíltan nem léphet fel Tudjukki uralma és az ő keze nyomán a minisztériumot behálózó korrupció ellen, mert annak csak az lenne a vége, hogy pár fekete taláros alak kopogtat be Anyáékhoz otthon. Elég jó pozíciója is van, hogy ne neki kelljen letartóztatandó mugliivadékok után rohangálnia személyesen, legyen kit küldenie, hát amennyire sikerül észrevétlenül intéznie, bomlaszt. Biztos kirúgatott vagy egy nagyon kényelmes és előnyös pozícióból lejjebb léptetett valakit, mert az nem tudta felmérni, hogy milyen túlkapás úszható meg ebben a rendszerben a megfelelő kapcsolatokkal, és milyen a túl nagy, ahol elég rábökni egy még érvényben lévő, hivatalosan is leírt szabályra, ami vitathatatlanul kimondja, hogy itt bizony ez meg ez a következmény. Lehet, hogy legközelebbre már ki lesz húzva a szabály, de még érvényes volt ahhoz, hogy a mukkert kirúgják, a kölke meg tudja, "apu főnöke ki is volt, valami Till? Na pont jár ide is egy Till, mennyibe hogy a fia?", gondol egyet, és megbosszulja rajtam.
Csak idő kérdése volt, és ismerem a helyzetet annyira, hogy nem lett volna szabad, hogy váratlanul érjen.
Amely esetben nem itt lennék.

Ajtónyitás hangja zökkent ki a gondolataimból. Cael hangját hallom a függönyön túlról, bár ha bandaháború nem tört ki mióta itt vagyok, nem is olyan valószínű, hogy másik ápoltat hozzanak be, manapság amit lábon ki lehet hordani, azzal be se jönnek gyakran.
-Szia, köszi.- Üdvözlöm a barátomat egy enyhén meggyötört mosollyal, csak amennyire a bordáim megkövetelik, minek sajnáltassam magam.
-Hogy is mondják, a karma egy trampli? Van képem megúszni mindig, hogy elkapjanak amikor későn jövünk haza a Három Seprűből. Na most te büntetés gyanánt randizni voltál, én meg jöhetek a gyengélkedőre.- Vigyorgok rá. De tényleg elég lazán megúszta, mondjuk ahhoz képest, hogy egész éjjel valamit takarítania kellett volna inkább, vagy akár egy "nevelő célzatú" cruciatusra ítélik. Bár nem tudom, én hírből is csak futólag ismerem ezt az Everfent, de nem fogom fájlalni, ha ez így is marad. Ki tudja, mennyivel rosszabb, mint újrapolírozni csak párszáz serleget egy koszos ronggyal. Tisztára.

-Tizenöt házpont folyosón párbajozásért és három borda. Nem szörnyű veszteség úgy, hogy a tüdőm nem olmott össze. Bombarda, biztos csak súrolt, azért nem vagyok lyukas. Nem tudom, mit gondolhatott Seeger, ha csúnyábban végződök, még magát is kirúgatja.- Mesélem, majd suttogva hozzáteszem, hogy Madam Pomfrey ne hallhassa meg véletlen:
-Bár ennyit szerintem össze lehet rakni ennél kevesebb idő alatt is, odafentről piszkálhattak bele a dologba.
Összeesküvés-elmélet vagy sem, Apa mellett nehéz nem megtanulni az ilyen gondolkodást, főleg mostanában, hogy mindenki mindenkinek lehet titkon az ellensége odakint, besúgók és téglák. És talán itt a Roxfortban is, de legalábbis elér ide a dolog hatása.
-Seeger jött nekem a folyosón, meg még valaki, de nem ismertem föl. Seeger lehet, hogy csak az elterelés volt, jó látványosan rántott pálcát, egy az egy ellen talán még nyerek is ellene, csak aztán jött még valaki a folyosó másik irányából, hátulról. Csak hallom, hogy a másik irányból is kezd valaki egy varázsigét, feléfordulok, hogy védekezzek, erre Seeger meglő egy Bombardával. Onnantól meg az három törött borda, meg nekiestem a falnak. És lehet, hogy még így is szerencsém van, és csak súrolva ért a varázslat, mert nem lyukas az oldalam. És még én védem ezt a cukipofát amikor kérdezi a tanár, hogy mi történt, hogy csak "kicsinyes összeveszés". Érdekes, senkit nem érdekelt annyira, hogy tovább firtassa a dolgot. Te nem láttad Seegert mostanában gyanúsan kettesben valakivel?

 

-Áh, az az én érdemem- Vigyorgok Caelre nagyképűen, bár nem teljesen alaptalanul.
-Azért csak azt szoktam dirigálni, hogy miket fogalmazzatok át a házitokban is, és nem azt, hogy hogyan, úgy gondolkoztok rajta. Még a te fejedben is ragad meg így valami hasznos is, nem csak egy rágó, ha belefekszel. Sőtt, egy kevés még Mattében is.
Na, a randis csalira már rá se harapott. Tanul a gyerek. Persze ez nem jelenti még azt, hogy ne is említsem többször a témát, koránt sem.

-Második szünetben hoztak be, ha valami komolyabb bajom lenne, már tudnánk mostanra.- Legyintek az aggodalmára.
-Nem személyes ügy szerintem, legalábbis nem Seeger részéről. Szerintem ő csak verőlegény volt, pont azért jött nekem ilyen látványosan, hogy a másik anyaszomorítónak ne kelljen felfednie magát. Végülis bejött.
Gyorsan körüllesek, hogy biztos csak Cael lásson. Szerencsére a függöny jó takarást ad, amerről el van húzva, arról meg csak Cael van, úgyhogy jelnyelven még mutatok a szavaim mellé, hogy "Apa". Mire nem jó, ha az embernek van egy hallássérült húga. Én Maxszel együtt tanultam "beszélni", meg végülis otthon mindenki tudja használni a kézjeleket miatta, de még elsőben adtam egy gyorstalpalót a barátaimnak is.
Akkor még csak a hecc kedvéért, meg ilyen praktikai okokból, mint hogy nem hallatszik el a tanári asztalig. De most hirtelen sokkal hasznosabbá vált. Mindig figyelek azért, hogy csak mi lássuk, de ha valami kényes témáról van szó, egy-két kulcsszó elmutogatható anélkül, hogy valaki olyan hallaná, akinek nem kéne. És Apa miatt nem is lenne jó, ha még csak az is felmerül, hogy szerintem Seegerék miatta támadtak meg. Talán még koncepciós pert se kapna, úgy tüntetnék el, és a pálcámat rá, hogy egyből utána kopogtatnának Anyáéknál is otthon.

-Vért az ágyába?- Gondolkodok el a javaslaton. -Aztán még a húgát fogja piszkálni vele. "Nekem hamarabb jött meg az első, pedig fiú vagyok, bibí!" Igazából ha jól kivitelezzük, egész szép frászt kaphat.
Ez nem egy utolsó ötlet, és nem is olyan nagy ár három bordáért, ebbe még belegondolok jobban is. A pöckölésre csak reflexszerűen rándul egyet a karom, de ennél különösebb jelet nem adok, azzal csak a falnak estem neki, maximum kis zúzódás.
-A pálcáját még ne törd el, ne csináljunk nagy műsort. Előbb tudjuk meg, hogy ki volt a másik, meg melyikük a főkolompos, majd akkor.
Nem kell mindenkinek tudnia a nézeteltérésről, meg pláne nem akarom, hogy feleslegesen bosszúhadjárat legyen a dologból, így is van bőven miért aggódni mostanában. Főleg így, házon belül lenne feltűnő egy hosszabb nyilvános nézeteltérés, és se Caelnek, se nekem nem a leg biztonságosabb időket éli a családunk, okokból kifolyólag. És nincs az a szerencséje a világnak, hogy ez az őrület jövő hét ilyenkorra végetérjen. Vagy jövő hónap, jövő év.
Úgyhogy elég csak egy határozottat visszavágni, ami tudatja a drágákkal, hogy igazán nem illene belénk kötni, de annyival le is tudni a dolgot.

-Na, hát azon már nem én tudok segíteni.- A magolás az magolás, azon nekik nem én tudok segíteni, de legalábbis nem én fogok. Mondjuk azt én sem értem, hogy pontosan miért kell fejből tanulni meg bájitalrecepteket, annyi a hibalehetőség, hogy úgyis kinyit hozzá az ember egy receptkönyvet, és úgy főzi. Kivéve esetleg a bájitalzseniket, de azok meg megint másik kategória. Akik nem mi vagyunk.

-De, mindenképp. Amekkora szívtipró vagyok az egész évfolyam lány fele a véremet akarja venni. De amúgy az lehetett, az alapján amennyire láttam, csak felismerni nem volt időm.
Csak épp egy Protego erejéig fordultam meg, mire az illetőre néztem, már fordultam is vissza Seeger miatt, úgyhogy igazából nem is néztem telibe rá a társára, nem volt rá időm.
-Sajnos nem, nem akartam a tömegen verekedni át magam, úgyhogy arra mentem, amerre kevés a forgalom. És így le is mondtam a szemtanúkról igazából.
Ez tervezésre vall Seegerék részéről, ha így be tudtak keríteni, tekintve, hogy két irányból jöttek. Vagy kifigyelték ezt a szokásomat, vagy csak kerülőúton előztek, miután látták, hogy merre megyek.

Alaposan szétnézek megint, amiből Cael számíthat rá, hogy megint olyan téma jön, amit álcázni akarok, majd ezután beszég közben az ujjaimmal idézőjelekte formálva jelzem is, hogy a tálalás csak alibi.
-Jut eszembe, ha már bent leszek holnapig, írok egy levelet Maxnak, már vagy egy hete volt a legutóbbi. Nem tudnál kölcsönadni egy kis pergament meg írószert?- Itt van az ágy mellett a saját táskám is, minden megvan benne, ami a levélhez szükséges, és időm is bőven lenne Cael látogatása után is, úgyhogy nagyon ajánlom, hogy fogja, most kéne, és neki akarok írni. A végén még kézzel hozzáteszem, hogy "függöny", hogy légyszi húzza összébb a biztonság kedvéért azt is.

Amint kapok pergament meg pennát, az egyik hozott könyvet használva alátétnek lekörmölöm egy kis darabra:
Apa intézhette el, hogy valakit szabálysértésért kirúgjanak vagy ilyesmi, és muksó gyereke énrajtam állt bosszút. Szaftos állás lehetett, ha ennyit megért. Seeger szerintem csak verőlegénynek kellett, mert semmi értelme úgy, ha ő volt a főnök.
Ezt a fecnit aztán meg is mutatom Caelnek.
-Ideadnád az ágytálam?- Kérem meg a levelezés végeztével, közben előveszem a pálcámat a párna alól. Kérem, ma reggel támadtak rám ketten, és az apám is auror, had legyek már elég paranoid a kezem ügyében tartani a varázseszközt most.
Miután Cael elolvasta, a cetlit a fémbiliben gondosan elégetem egy Lacarnium Inflammare-vel, majd az égett maradékot a kezembe öntöm, és az ágy mögé morzsolom. Amilyen világot élünk, egy ilyen fecnin is életek, de minimum Apa állása múlhat, alap, hogy biztosra megyek.
De ha Madam Pomfrey még látná is, hogy gyújtogatok, az ágyat nem gyújtottam magamra, azért kellett a bili, és megvan az alibim is: "Ennek a ribancnak volt képe megcsalni ezzel a Seeger gyerekkel, minden okom megvan ilyen drasztikusan megszabadulni a szerelmes levelétől, amit még azután, tegnap pofája volt küldeni. Ha nem lennék ágyhozkötött, ővele etetném meg, de így kénytelen vagyok a tűzre fanyalodni."
Én kérem felkészült vagyok.

-Melyik lehet abból a negyvenkettőből, aki az idén volt meg?- Vigyorgok vissza Caelre. -Tényleg gőzöm sincs, ki lehetett, Kisebb testalkat, vékonyabb féle, azért nem kizárt, hogy lány. Vagy valami túlbuzgó kicsi.
Kissé meglepődök Cael arcán, ahogy észreveszem, milyen arcot vág ahogy észreveszi, hogy elégettem a papírt.
-Ja volt rajta valami? Bocsi, remélem nem volt fontos.- Pislogok meglepetten párat én is. Nem is jutott eszembe, hogy lehet valami a fecni hátoldalán, nem nézett ki fontosnak így zsebből elővéve, meg az állapotát elnézve. Persze lehetett rá házi írva fel, vagy valami puska, de ha nem mára kellett, még tudja pótolni ez utóbbit, az legalább megjegyezni is segít. Ez persze nem ment fel engem az alól, hogy elégettem a művét, úgyhogy tényleg remélem, hogy nem volt fontos, mert ezt már nem hozza vissza egy Reparo sem. Bár azért a legnagyobb veszteség egy dolgozat legyen belőle, mintsem valami komoly következmény az én írásom miatt.

-Addigra azért csak felépülök, kár lenne kihagyni. De igyatok az egészségemre, ha véletlen mégis lemaradok.- Viccelődöm el az ügyet. De hát most minek csinálnék belőle szenvedős műsort? Így is elég kínos lehet neki, hogy így hadirokkantan lát, de a nehezén túl vagyok úgyis, megmaradni már megmaradok.
Jelnyelven megerősítem, hogy "június", aztán gyorsan intek Caelnek, hogy tegye vissza az ágytálat, mert hallok valamit. Madam Pomfrey-nak feltűnhetett, hogy gyanúsan elfüggönyöztük magunkat.
-Na vége a látogatási időnek, Mr. Tillnek sok pihenésre van még szüksége.- Hallom közeledni  főnővér hangját.
-Ez füstszag, amit érzek?