Oldal nyomtatása - Jimmy Kipp Quinton

Emberi kapcsolatok. Talán a legfontosabb dolog az életben. Éppen ezért őszintén nem hiszem, hogy kategóriákra lehet bontani egy olyan bonyolult rendszert, amit én sem értek igazán.
Nehezen értek szót az emberekkel. Részben talán hibás vagyok, nem mindig tudom, mi a helyes. Talán az az imázs is szerepet játszik benne, amit szüleim nagy gonddal felépítettek – a saját korosztályommal emiatt sosem tudtam szocializálódni. Talán a kisugárzásom teszi, nem tudom. Tény viszont, hogy sokan nem igazán tudják, hogyan beszéljenek velem, ahogyan én sem tudom, én hogyan tegyem meg ezt. Nehezen vonatkoztatok el az általam érdekesnek titulált témáktól, amik közé a kviddics, az időjárás, és a mai vacsora sohasem tartozott.
Magányos dolog az én fejemmel élni, bár ezt tizenéves koromig nem realizáltam. Most mégis, hagyok itt néhány rúnát, és ha szeretnél, válassz a három közül egyet. Vagy rakj hozzá egy olyat, ami neked jobban tetszik.

A gebo jelentése ajándék. A régi véseteken gyakran szerepel kapcsolatok tükreként. Mégis mi más lenne egy barát, ha nem az élet ajándéka?	(http://i60.tinypic.com/o5yele.jpg)
A mannaz az emberiség szimbóluma. A társadalmat, az együttműködést, az egymásra utaltságot, és a szövetséget jelképezi. Hiszen együtt erősebbek vagyunk.	(http://i58.tinypic.com/2ih84kg.jpg)
Az isa szó szerinti fordítása a jég. Biztosan éreztél már olyat, hogy valaki, akit nem kedvelsz, belépett ugyanabba a terembe, ahol vagy, és olyan volt, mintha megfagyott volna körülötted minden…	(http://i62.tinypic.com/2ilk4r8.jpg)

Rivális.

"Minden idők legfiatalabb rúnamágusa. Egy igazi zseni! Quinton olyat művel a rúnamágiával, mint még soha senki."
Bah... olcsó, ostoba újságírók, akik minden hülyeséget leírnak, amit hallanak, pusztán azért, mert nem tudják az igazságot. Nem ismerik a Társaságot, az apám kézben tart mindent, ezáltal nem is sejthetik, hogy Quinton professzor, akit még mindig nehezemre esik magázni, abszolút nem a valaha volt legifjabb rúnamágus. Mert az bizony én vagyok. Egyelőre többnyire ellenszenvvel viseltetek iránta, noha nem is biztos, hogy tehet arról, amit mások megírtak, másrészről cseppnyi rokonszenvet érzek iránta, a rúnák szeretete némiképp összeköt majd minket, úgy hiszem. De leginkább a riválist látom benne, a cím bitorlóját.
Kíváncsian várom az első órát, hogy kiderülhessen, mégis mennyit tud nekem tanítani.

"Kenaz"
(https://volmarrsheathenism.files.wordpress.com/2013/02/kenaz.png)

Ez a rúna szó szerinti fordításban "fáklyát" jelent, ami szimbóluma a tudásnak. Maga pedig egy olyan ember Mr. Quinton, akitől érdemes tanulni. Akadémiailag nem tudok magába kötni. Olvastam több megjelent művét is, és mindet hasznos, és érdekes olvasmánynak találtam. Az óráira is megéri bejárni, nincs olyan érzése tőle az embernek, hogy időt vett el feleslegesen az életéből. Korrekt embernek ismertem meg, ezzel és a szaktudásával pedig sikerült kivívnia a tiszteletem.

Végre

Végre egy normális rúnaismeret tanárunk lehet, már annyira de annyira vártam erre! Teljesen el vagyok kötelezve a tanárúr iránt, nagyon sokat olvastam már róla, és az óráit is imádom. Maradjon itt jó sokáig, és akkor mindketten boldogok leszünk, hiszen a változás amúgy sem jó, ez most egy szerencsés kivétel volt.

Csodabogár

Teljesen különbözőek vagyunk, egymás ellentétei, és tudom, hogy ezt te is látod. Nem nagy köztünk a korkülönbség, de annyira nem tudjuk megérteni egymást, hogy az már fáj. Sokszor csak beszélsz és beszélsz, és nem értem, hogy mit mondasz, pedig én sem vagyok ostoba, hogy ne fognám fel. Egyszerűen csak sok vagy, Quinton, és nem tudok mit kezdeni veled. Nagyon ritkán szólunk egymáshoz, és akkor is csak annyit, amennyit kell. Nem azért, mert ne kedvelnélek, mert fura mód rokonszenves vagy, csak olyan, mintha két külön világban élnénk.

Az utókorra

Látni azt a halovány, megfakult arcot, s összehasonlítani vele ezt, melyre most tekinthetek… Akkor árnyéka volt önmagának, s most büszke professzor. Igazi öröm segíteni másokon, mert ezzel is úgy érezzük, hagyunk valamit az utókorra. Remélem maga is így tesz majd a Roxfortban. Legyen igazságos és jó a diákjaival… de ami a lényeg: értéket közvetítsen! Érje el, hogy nekik is legyen mit tovább adniuk!

(http://i1110.photobucket.com/albums/h448/dakreb/Avelin/07radio.png)
Raido - fejlődés, előrehaladás

Most mondd, hogy nem lepődtél meg tudásomon? Azt hitted korrepetálásra jelentkeztem… de láttam ám a meglepetést. Nem is vagyok olya amatőr, mint gondoltad, bár lelkes mindenképp.
Neked szenvedélyed a rúnatan, s ez kihat egész lényedre, kisugárzásodra, megjelenésedre. Te megismered őket, megfigyeled, majd úgymond használatba veszed. Te lexikonokat gyártasz belőlük, magyarázatokat, elméleteket és felfedezéseket. Én a gyakorlatban ismerem meg őket, s előbb használom, mint igazán érteném. És én kalandokat gyártok belőlük.
Ez két, merőben más megközelítése a témának.
Szóval úgy hiszem még jó sokáig lesz miről beszélgetnünk…

Egy zseni meg még egy zseni = egy nagy zseni

Először is szerintem tegeződhetnénk. Kezdjük így, mert egy: baromi komplikált és felesleges mindig követni ezt az udvariassági formát, kettő: mindketten kellemesen fiatalok vagyunk, hát minek vesződjünk vele?
Jelentem a vázlatait elolvastam. Tetszetős írások, bár jómagam egy kukkot sem értettem az egészből, szóval szereznem kellett valakit, aki elmagyarázza. Mindenesetre, ha értem úgy még tetszetősebb… Nem fogok tehát kertelni: Te egy népszerű zseni vagy, én is egy népszerű zseni vagyok. Fogjunk hát össze, mindkettőnknek csak előnyére válhat.

A csodálatos jövő

mannaz

Távol áll tőlem az igazi rajongás, azt hiszem, elfelejtettem már,
hogyan is kell adóznunk ennyire őszintén valaminek, ami meglep és feldob a
létezésével, de az ön könyvei mindig megnyugtatnak arról, hogy nem elég nagy
a történelem tenyere, hogy befogja a jövő száját vele. Nagyon hálás vagyok azért
a kíváncsiságért, amivel a szakterületemhez fordult, emellett egy remek beszélgetőtársa
találtam a személyében. Valahol úgy tekintek önre, mint ahogy talán én szerettem volna,
ha rám tekintenek: bizalommal és hittel. Az ajtóm mindig nyitva áll ön előtt, remélem,
lesz még alkalmunk együtt fejtegetni a tudomány és az azon túli dolgok összefüggéseit.

(http://i1026.photobucket.com/albums/y326/alexispdullahan/Nevek/Jimmy%20kap_zpsuun9jwm8.png)
Munkatársak

Szerintem nem érdemes azon rágódnunk, hogy mi lett volna ha. A múlt ugyan elmúlt és ha tehetném, akkor a jövő tudatában megváltoztatnám, de sajnos ez nem lehetséges. Mind a ketten megtettük a magunkét és a végeredmény még így is jobb, mint a semmi. Megtehettük volna mind a ketten, hogy nem teszünk semmit, csakhogy minket nem ilyen fából faragtak. Ami viszont meglepett az a találkozásunk. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, egy életre meg akartam szabadulni mindentől, ami a minisztériumhoz köt, és akkor megjelentél.
Milyen szerencse, hogy így történt, hiszen mint utólag kiderült, egy nagyon hasonló gondolkodású fiatalemberrel hozott össze a sors, aki szintén nem rejti véka alá a véleményét. Úgy gondolom, ha nem is egyezne a véleményünk, akkor is meg tudnánk beszélni egymással a különbségeket, mindenféle viták nélkül. Remélem, még sokáig egymás mellett tart minket a sors, hogy együtt láthassuk megvalósulni azokat a feltételezéseket és ötleteket, amiket olyan nagy elánnal beszéltünk meg két korsó vajsör mellett.

Az ember, akitől félek

Még nem tudja, hogy ki vagyok, és azt hiszem, az lenne a legjobb, ha nem is lennék több az egyik diákjánál, nem tudna többet a nevemnél, meg esetleg a tanulmányi átlagomnál, azt hiszem, az nem árthat még. De minden, ami több, már igen.

Tudom, nem akart nekem ártani, legalábbis nem hiszem, mégis félek magától, mert olyan közel jutott hozzá, hogy összezúzza az életem. Ha eljut odáig, hogy kiderítse, én írtam a listát, azzal teljesen tönkretett volna mindent. Annyiba sem vennének, mint amennyi most vagyok, elveszítem a családom, talán a szerelmem is, talán még börtönbe is zárnak utána azzal, hogy veszélyes vagyok. Tényleg csak az utolsó ásócsapás hiányzott, és még mindig félek, hogy egyszer még folytatja ott az ásást, ahol elkezdte. Tudom, hogy maga szerint sokat ártottam ezzel a társadalomnak, hogy maga szerint az aranyvér valami olyasmi, amit el kell törölni, de ha egyszer mégis rájön, hogy én voltam, remélem, hogy legalább beszél velem. Elmondhatnám, hogy nem akartam rosszat.

A legarcabb tanár

Jim ...professzor (ezt de meg kell még szoknom), még egy órádon se voltam, de már így előre is megmondom, te teccel lenni a legarcabb tanár, akit ismerek. Nem is csak úgy, hogy nem egy öreg unalmas szotty teccel lenni, nem egy jófej, de tanár tanár, hanem egy civilben is jó arc, aki emellett tanár.
Most így nem tudom elképzelni, hogy bárki másik tanárral össze lehessen ülni egy kocsmaasztalnál, és legendákról filózni egy késes játék mellett, főleg ha a diák az, akinél a kés van, ilyet tuti csak veled lehet, és előre mondom: lesz is még ilyen.
Tényleg meg kéne tanulnom rendesen magázódni veled is, amikor tanár vagy. De civilben nem úszod meg, Jim

Barát kit nem feledek

Tisztelt Kipp úrfi!

Remélem, hogy megkapod a levelemet ! Nem tudom valaha fogunk-e az életben találkozni, de remélem így lesz majd a jövőben! Ha esetleg válaszolsz nekem és nem írnék attól tartok, hogy az apám nem kézbesítette a levelet mert éppen büntetésben tartott valamiféle aktuális mulasztásom miatt... mindegy is, nem akarlak ilyenekkel traktálni! Igazából köszönetet szeretnék mondani neked azért a különleges estéért amivel megajándékoztál. Még sosem tudtam ennyi ideig és ilyen jóízűen beszélgetni senkivel sem aki korban közel állna hozzám! Bármi is történjen ígérem meg foglak keresni, remélem sikerül megfejtened azt különös szerkezetet és kívánom tiszta szívemből, hogy a tanulmányaidba vetett energiáid megtérüljenek! Nem felejtelek el sosem!

Barátsággal: Cain Angifilius 1989

(http://i58.tinypic.com/2ih84kg.jpg)

A rokonom vagy Jimmy, ugyanaz a vér folyik benned, mint én bennem. Egymásra vagyunk utalva a meg nem értettségben, családi tragédiák tömkelegében. Mi Quintonok is megsínylettük a háború borzadalmait, s folyvást eszünkbe jut meleg otthonunk elpusztítása. Többnek érezlek egyszerű rokonnál, a testvéremként, netán a bátyámként érezlek. Mindig mikor az óráidon ülök, kíváncsian figyelem iskolatársaimat és téged egyaránt. Mély szomorúsággal tölt el önpusztítási hajlamaid, mely családunkban nem csak rád jellemző. Éppen ezért megfogadtam, hogy egy nap bosszút állok minden fájdalmunkért, hogy egy nap majd kiemelem mindannyiunkat a gyász ingoványos talajáról. Sokat megtennék azért, talán mindent, hogy újra kiegyensúlyozottnak lássalak. Tudásodban, páratlanul pallérozott elmédben, intelligenciahányadosodban kétségtelenül a példaképem vagy! Számomra talán a rúnamágia nem jelent annyit, mint számodra, de a kedvedért komoly hangsúlyt fektetek rá. Úgy szeretlek, ahogy vagy Jimmy, a hibáiddal együtt! Érted képes vagyok heves vitákba keveredni mindazokkal, kik munkásságodat bírálják.
Remélem, - boldog lennék tőle - hogy egy nap majd büszke leszel arra, hogy az unokatestvéred vagyok.

(http://i62.tinypic.com/2ilk4r8.jpg)

Érvénytelen dobás

Fenyegetés vagy, ne hidd, hogy csak te akarsz olvasni másokban - mi nem vagyunk olyan könnyű sorokon futó lehetőség, mint a rúnáid, de azért tudod, mit keress, és mi visszanézünk rád. Hívd csak a sorsot, és az megjelenik, tudjuk jól, és te is, de nem lehetsz gátja a télnek, bármilyen zseniális is légy. Halljuk hangod, látjuk lépteid, talán még sajnáljuk is, hogy ezúttal nem az eszed vezet, hiszen céljaink nem állnak olyan távol egymástól, de utat választottál, és szemed kutatja a sorokat, azok pedig felelnek majd hívásodra.
Talán egy nap meg is fejted, megválaszolod saját kérdéseid, de talán akkor már késő lesz.

(http://i58.tinypic.com/2ih84kg.jpg)

...fogalmam sincs, tényleg. Ha megkérdeznék, mit gondolok önről, Mr. Quinton, tudnék sok szépet mondani persze, olvastam könyvét, ültem az óráján, láttam beszélgetni több olyan emberrel, akiknek az értékítéletében maradéktalanul megbízom, és bizonyos értelemben elvtársa is vagyok, de nem sok dolgunk van személyesen egymással. Nem hiszem, hogy ez feltétlenül rossz dolog lenne, legfeljebb olyasmi, amiről bárki mással el tudnék beszélgetni. Önnel pedig majd... hát nem tudom, majd nagyon bajtársiasan feszítünk azok között, akik miatt egyáltalán összekerültünk, és megegyezünk abban, hogy nincs közös pontunk igazán.

Badger's log, supplemental

Na, mostmár az óráira is járok, Jim prfesszor, és megerősítem, hogy valóban a legarcabb tanár teccik lenni továbbra is. Ha nem lenne bevonva a roxmortsi kimenőm, most mondanám, hogy találkozzunk már egyszer fogadóasztal mellett is, mint nyáron, de így marad a rúnaóra és az elrugaszkodott ötleteim.
Na, mondtam én, hogy menni fog ez a magázódósdi is előbb-utóbb.

(http://i58.tinypic.com/2ih84kg.jpg)

... de azért na, Kipp, emlékezzünk meg róla, hogy egy rocksztárnak szokott ilyen neve lenni. Jimmy is, Kipp is? Másoknak mindenféle névváltó praktika kell ilyesmihez, te meg rögtön a badass v.2.0-ás verzióval jelentél meg - mert igen, azt sem felejtem el soha, mikor az öcsémmel megpróbáltátok felfedezni a mugli internet varázslatos világát, és véletlenül némi intimebb tartalmat nyitottam meg nektek, és aztán órákig kínban voltatok, hogy zárjátok be..
Fura emberek között nőttem fel, többségük géniusz, kis hányaduk csak azt képzeli magáról, de csak azt tudom mondani neked is, amit az öcsémnek szoktam: állj fel attól az asztaltól, tedd le azt a könyvet, és nyisd ki az ajtót. Háromra! Egy... kettő... na, ez az arckifejezés nagyon rocksztáros volt, mindjárt nem olyan udvariatlan, hogy rám csaptad.

(http://i58.tinypic.com/2ih84kg.jpg)

Bár néhányszor találkoztunk csak, sokkal többet tudok rólad, mint gondolnád. Az édesanyád halála körüli eseményekről, az előtte eltelt időről a Minisztériumban, és az utána lévőkről. Csodáltalak, hisz áldozat voltál, kicsit hozzám hasonlóan. Szerettelek volna jobban megismerni, de még akkor sem adódott rá megfelelő alkalom, mikor barátom miatt rendszeresen jártam az iskola környékén. Remélem, a sors egyszer úgy hozza, hogy majd összefutunk, és sikerül majd mindent megbeszélni, vagy éppen végleg ellenségekké válni. Ezt majd az idő mondja meg, addig is, kívánom a legjobbakat és még több sikert az életben.

Mostanában.

Bizonyos szempontból csalódtam önben, bizonyos szempontból pedig megkedveltem. Egyrészt érdekes órákat tart, és tudott újat is mutatni, igaz, nem túl sokat, és szerintem én is tudnék önnek újdonságokkal szolgálni. Másrészt pedig egészséges versenyszellemet ébresztett bennem, ami ösztönöz. Még mindig vetélytársamnak tekintem, ám ezt lehet, hogy ön nem is sejti. Mindenesetre addig tanulok meg mindent öntől, amíg lehet, utána pedig senki nem fogja vitatni, hogy kettőnk közül ki is érdemli meg a címet, amit egyébként mindketten magunkénak tudunk.

Roxfort RPG

Karakterek => Felnőtt karakterek => A témát indította: Jimmy K. Quinton - 2015. 10. 21. - 12:39:16