Roxfort RPG

Karakterek => Aiden J. Fraser => A témát indította: Aiden J. Fraser - 2021. 08. 25. - 20:09:06



Cím: tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság.
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 08. 25. - 20:09:06
(https://data.whicdn.com/images/269261207/superthumb.png?t=1481117642) (https://data.whicdn.com/images/264270156/superthumb.jpg?t=1477694765)

Hullámzó dombok emelkednek,
csillagképek rezegnek benned,
tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,
sürög millió élő állat,
bogár,
hinár,
a kegyetlenség és a jóság;
nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság.

18+
erotikus versek


Cím: elégia
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 09. 28. - 15:26:47
Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.

- elégia a vetkőzésről


Cím: fülledt éjszaka
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 19. - 13:31:34
Hány napja lettem szerelmes beléd?
Most végre itt nyújtózunk egymás mellett,
mellemtől alig ujjnyira melled
és rajta két korall viaszpecsét.

Farkasszemet nézünk. Pupillád sárgás
szikrákat szór. Ajkunkat nyaljuk - párzás
előtt hajlékony, játszó párducok.

Beléd harapnék, de remegni kezdek.
Vajon tudod-e, amit én tudok,
hogy két ágyék kevés a szerelemhez?

- Faludy György: Fülledt éjszaka


Cím: óda
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 30. - 19:40:33
Mint alvadt vérdarabok,
úgy hullnak eléd
ezek a szavak.
A lét dadog,
csak a törvény a tiszta beszéd.
De szorgos szerveim, kik újjászülnek
napról napra, már fölkészülnek,
hogy elnémuljanak.

De addig mind kiált -
Kit két ezer millió embernek
sokaságából kiszemelnek,
te egyetlen, te lágy
bölcső, erős sír, eleven ágy,
fogadj magadba!...

- József Attila: Óda


Cím: Priapos
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 10. 31. - 20:36:46
nyafog, ne kínozzák,
míg először olajozzák;
félre-rándul kis popója,
most avatja hódolója.
Nem kell hozzá emberöltő,
síkosan csúszkál a töltő.
S ezentúl csak becsapás
a szemérmes nyafogás.

Weöres - Priapos


Cím: Hópihék
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 15. - 20:54:32
Gerince mint jégleple síkon
kis sátrak elnyúlt tábora –
halánték-tája tóvidék,
s mikor feláll, oly mámorítón
arányos mint nagy hópihék.


Cím: Májusfa
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 24. - 16:17:47
...Májusfám vastag is, hosszú is, jókora,
Fölmereszti sudár, duzzadó frissességét,
Hegyével böködi a tündökletes ég kék
Sátrát, s beverni őt nem kell épp nagy csoda.

- Beroalde de Verville


Cím: Azt hiszem
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 27. - 19:04:42
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
 
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkűl.
 
Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

- Pilinszky: azt hiszem


Cím: Re: tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság.
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 11. 30. - 19:13:57
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szorits merészen, mint a kést

Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!

Pilinszky: Tilos csillagon


Cím: Nászdal
Írta: Aiden J. Fraser - 2021. 12. 09. - 10:50:07
Bontsd ki a gyönyör rejtekébül
forrón lihegő sötét öled,
míg büszke combjaid felett
az irigy vén hold is kibékül!
Gyönyörünk csak álom, röpke láng
s ezer csillagszemét reánk
fordítja a nagy éj vidáman
Add csókod innom, s én a kéj*
mustjával áldozok tenéked
a szűziesség templomában

Christian Günther - Nászdal


Cím: A bujaság szonettjeibõl
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 01. 21. - 22:00:32
Tárd szét a combod, hogy bódulva nézzem
farod tövét s a kéjek völgyes fészkét
Látvány amelytõl dagad minden érzék!
Fészek mely méltó, hogy Édent idézzem!

S míg ennyi csábon szemem égve néz szét,
s csókolni õket, vágyam kelni érzem:
Nárcisszként nékik tükrét tartja készen
hasam alatt a szent szerelmi készség


Cím: Éjjel
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 03. 07. - 19:34:28
Látlak a sötétben,
érzem érintésed,
rajtam fut át, bennem
dobban szívverésed,
szikrákat csiholsz ki
sejtjeim mélyéből,
fellobban a fényük
vágyunk éjjeléből.
Nem kellenek szavak,
mégis súgok egyet;
ez a szép bűvige,
amely megteremtett.
Ősi ösztön sodor,
közeledik a vég –
addig szítod tüzem,
míg a világ elég.


Cím: Szonett
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 03. 19. - 18:42:40
Tárd szét a combod, hogy bódulva nézzem
farod tövét s a kéjek völgyes fészkét
Látvány amelytől dagad minden érzék!
Fészek, mely méltó, hogy Édent idézzem!
S míg ennyi csábon szemem égve néz szét,
s csókolni őket, vágyam kelni érzem:
Nárcisszként nékik tükrét tartja készen
hasam alatt a szent szerelmi készség.

,,Ah, jer az ágyba! vár a lázas éjjel!
készülj, kis szajhám, készülj! Jer az ágyba
vad gyönyöröm alatt zúzódni széjjel!
Gyere már! Ördög bújjon vén anyádba!
“,,Jövök, mucuskám! Ily isteni kéjjel
lecsalhatsz a legmélyebb alvilágba.
Ó, nincs, ki többre vágyna
s kevésbé elégedne meg csekéllyel,
mint én! — Jerünk már, lubickolni, ágyba!"

- Bujaság szonettjei


Cím: ölelj meg
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 06. 10. - 15:34:54
Szorítsd körém öled piros rózsáját,
amíg mézédes, szédült vonaglásunk,
a kis halál, mindkettőnk lényén átjár;
s ha vágyam maghal, hamarost feltámad;
csókolj tovább, hogy ismét nekivágjunk
a kurta napnak s rövid éjszakának.


Cím: Egy szenvedély margójára
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 08. 30. - 13:43:58
Egy szenvedély margójára

A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen a kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.

Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.

- Pilinszky


Cím: Szonettek
Írta: Aiden J. Fraser - 2022. 11. 04. - 18:53:32
z vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.

- William Shakespeare -