Cím: Poppy Marlowe
Írta: Poppy Marlowe - 2025. 01. 31. - 11:24:45
p o p p y m a r l o w e •••••••
(https://i.pinimg.com/736x/57/73/22/577322dc0ba3742f237b8a677b70233d.jpg) (https://i.pinimg.com/736x/40/95/a2/4095a23c1f56cb70e2a080f48096dc14.jpg)
• a g r i f f e n d é l p e n n á j a •
Az igazi szeretet, mint a napsütés magát senkitől sem sajnálja, magát senkinek sem kínálja. Akinek kell, azé; barát, ellenség: neki mindegy, nincs érdeke és nem csábítja semmi se.
[box][font=Century Gothic][size=10pt][color=#c65353] [b]b [/b]a r á t, [b]e [/b]l l e n s é g: n e k i m i n d e g y[/color][/size][/font] [font=georgia]Köszönöm, ha megírod, mit gondolsz rólam, ki vagyok én neked.[/font] [/box]
Cím: Re: Poppy Marlowe
Írta: Robert Finnighan - 2025. 01. 31. - 21:28:25
p ortrèalanyodFigyu már Poppy, nem találom a cipőmet, a múltkor emlèkszem lerajzoltad, mikor belelèptem a griffkuliba ès kitettem a folyosóra. Nem te vitted el? Vissza tudnád adni, leáztatnám a prefik fürdőjèben. Apropó, tudok egy tuti helyet, ahol jó időben jókat lehet ejtőzni ès ritkán járnak arra, szerintem ott seggbe rúgna a múzsa, Merlinre mondom. Ha jó kislány leszel, majd megmutatom, na meg, ha nem felejtem el. Na pacsi!
Cím: Re: Poppy Marlowe
Írta: Zafira Tavish - 2025. 02. 01. - 20:01:18
c i n k o sAdom a vibe-odat, és mindig bírtam, hogy full jól kijöttünk. Londoni barna csajoknak tartani kell a frontot, vagy mi. Sose volt köztünk para, és szerintem pont azért kedvellek ennyire, mert mindketten valahogy két világ közt egyensúlyozunk. Emlékszem, elsőben együtt kellett lebegtetnünk azokat a nyavalyás tollakat – asszem azóta pörög a dolog. Mindketten sokat filózunk elvont cuccokon, de ha kell, simán beleállunk a helyzetbe. Oké, mondjuk velem ellentétben te valszeg nem bőgted volna el magadat az O’Harának lekevert pofonja után, de te voltál kb. az első, akinek ezt elmeséltem. És persze toltunk rá egy koccintást egy adag vajsörrel, ahogy kell.
Cím: Re: Poppy Marlowe
Írta: Ophelia Langley - 2025. 02. 01. - 20:19:50
w e ' r e f r i e n d sAzt mondják, a halhatatlansághoz vezető út az, ha egy igazi művész barátjává válsz. Néha kicsit a húgomra emlékeztetsz, hiszen mindketten hasonlóan tehetségesek vagytok. Nem mindenkiben van meg az a szikra, hogy maradandót alkosson. Inspirál a jelenléted, elengedhetem magam, és kicsit bele tudok kóstolni abba a féktelen szabadságba, ami csak kevesek kiváltsága. Köszönöm neked és a családodnak is, hogy bármikor fordulhatok hozzátok, ha egy kis menedékre van szükségem saját démonaim elől.