Roxfort RPG

          alapok

teljes név || Nyenne Gosworth Rookwood Meadowes
becenév || Nya, Nyenye (á’lla Jean)
nem || nő
születési hely, idő || 1981. január 18., New Galloway, Anglia
kor || 16
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 5.


          a múlt

Az egész egy borongós éjjelen kezdõdött. Egy takaros kis kúria nagyságú ház kertjében két sötét árnyék vitatkozott hevesen egymással. Az égbolton félpercenként felvillanó villámok és a kerek valójában megjelenõ Hold bevilágították a szép udvart: a díszes vaskaput, a macskakõvel kirakott járdát, a sötét szobrokat... és a fekete színben pompázó rózsabokrokat... Minden egyes dörgés megremegtette a rózsák fekete szirmait, mire azok a harmat apró könnycseppjeit hullatták a földre ezüstösen... a vihar lármájába távolinak tûnõ sírás és szipogás szövõdik bele...
Anette Gosworth és Augustus Rookwood összecsapása kontrázott bele az ég mennydörgéseibe. A kis Nya - ekkor mindössze kétévesen - az egyik rózsabokor tövében lapulva figyelte az eseményeket. Egy medalión függött a nyakában - anyja egyetlen emléke lánya számára....
Nem kívánt gyermekként született, és sosem éreztették vele az ellenkezõjét. Rookwood titkos házzasságából titkos gyermekként született, eredetileg Nyenne Gosworth Rookwood névvel. Anyjára egyáltalán nem emlékszik - két éves korában, szüleinek egyik veszekedése után a saját férje ölte meg.
Anyja sosem osztotta igazából Voldemort nézeteit, férje görcsös elnyomása alatt élt. Sosem hozta mások tudomására igazi gondolatait. Játszotta a halálfaló feleségének szerepét, mint tudjuk, nem sokáig...
Rookwood igen keveset törõdött lányával. Fontosabb teendõi voltak, keveset tartózkodott otthon. Nyenne-t az alkalmazottak listáján szereplõ vén boszorkány nevelte hosszú ideig. Amikor viszont a családfõ az Azkabanba került, minden alkalmazott elmenekült. Marlene Rookwood aznap este kapott egy névtelen levelet....
.... így került a négy éves árva kislány a szigorú, igazságtalan, vérmániás Marlene nagyihoz. Apai nagyanyja mindent megtett annak érdekében, hogy a "haszontalan csitri" családjának híréhez illõ neveltetésben részesüljön - megismertette a feketemágia alapjaival (szórakozásból megtanította zongorázni is), a többi feladatot pedig egy magántanárra hárította.
Édesanyjának kilétérõl igazából csak tíz évesen tudott meg majdnem mindent. Ekkor már szembe mert szegülni a szigorú, gonosz nagyi akaratával, és a ház alkalmazottjait is tudta befolyásolni, manipulálni. Mindent utált abban a házban, ahol felnevelkedett - mindent, a házimanótól kezdve az utolsó vércseppig, amely oly buzgón és feketén bugyogott átkozott rokonai ereiben...
Barát nélkül nõtt fel. A gyûlölt ház lakóin kívül nem érintkezhetett senkivel. Egészen tizenötödik szülinapjáig...
Teljesen véletlenszerûen, a szalon zárt ajtaján keresztül, hallgatózással tudta meg anyja halálának körülményeit. Ekkor már nem gondolkodott. Minden szó és búcsúlevél nélkül hagyta el "otthonát", remélve, hogy lakóival sohasem találkozik.
Megrendítõ hír volt számára a Reggeli Próféta egyik számának vezércikke, amely az azkabani kitörésekrõl számolt be. Apja szabadlábon.... Vegyes érzelmek keveredtek benne. Édesanyjára kiskorától mint példaképre tekintett. Épp ezért legszívesebben õ maga ölte volna meg a gyilkosát. De mégis, a saját apját nem ölheti meg... habár, ha az megölte e feleségét, kérdéses, hogy õ lesz-e a következõ áldozat?... az utolsó gondolat miatt döntött a menekülés mellett. Zsebpénze bõven elég volt ahhoz, hogy Londonba utazzon, és fásult tizenöt év után felnõttként gondoskodjon magáról. Megváltoztatta nevét is, hogy apja ne találjon rá. Igen, félt... magának sem merte bevallani, de félt...
Elõkereste öt éve kapott és nagyanyja által majdnem elégetett roxforti levelét. Bár tudja, hogy pont elõtte állnak az RBF vizsgái, és tudta, hogy nagyon bele kell húznia, azért bízik a saját képességeiben... 


          jellem

Gorombábbnak tud tûnni, mint amilyen valójában. Gyors észjárású, ügyes, ért az emberek megtévesztéséhez - rengeteg ideje volt gyakorolnia Marlene nagyi házában. A gonoszkodó, sokszor ingerlékeny diáklány álcája mögött egy kedves érzõ lény nyugszik.... valahol nagyon mélyen.


          apróságok

mindig ||
|| Aren <3
|| a cuki ezüstmedál
|| aranyvér
|| Jean bosszantása
|| telihold

soha ||
|| Jean <3
|| aranyvér
|| a fater
|| a nagyanyus
|| a griffisek

dementorok || kiskorában apja megölte az anyját, akit nagyon szeretett, és ő maga is végignézte az esetet. Na ez jut eszébe dementorok közelében.
mumus || a papává változik át, mert Nya fél, hogy el akarja tenni a kislányát láb alól.
titkok || a múltját, a családját, a hovatartozását és a történetét mindenki előtt titkolja. A saját érdekében. Ezért vette fel a Meadowes nevet.
rossz szokás || ha ideges, folyton a nyakában lógó medált forgatja az ujjai között, és ha unatkozik, mindig a tartalmát nézegeti: halott anyjának és sajnos élő apjának fotóját. Mostanában túl érzékeny, és a legapróbb dologra is elkezd zokogni.


          a család

apa || Augustus Theodore Rookwood; 44 év; aranyvér
anya || Anette Gosworth Rookwood; 25 éves korában hunyt el [most 38 lenne]; aranyvér
testvérek || nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || nincs


          külsőségek

magasság || 173 cm
tömeg || 55 kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || fekete
különleges ismertetőjel || ezüstmedál a nyakában, amelyet - ha unatkozik vagy ideges – folyton forgat az ujjai között
kinézet || Karcsú, törékeny alkatú lány. Fénylő fekete haját és mandulavágású szemeit édesanyjától örökölte. Kedveli a sötét ruhákat, legfőképp a feketéket, amelyek színe kifejezi anyja halála utáni örökké tartó gyászát.
egészségi állapot || egészséges, talán egy kicsit labilis érzelmileg


          a tudás

varázslói ismeretek || Tizenegy éves korától magántanár járt hozzá, hogy ha már a Roxfortba nem járhat, a tananyaggal semmiképp sem maradjon le. A nagyanyja sok gondot fordított a mûveltségre. Négy év kötelezõ tananyag, egy-két érdekesség és a nagyanyja által tanított fekete mágia legkönnyebb alapjai – ezt tudhatja a háta mögött. Mivel a varázsvilágbeli társadalomban való elhelyezkedéshez RBF és RAVASZ vizsga szükséges, igyekezett ötödik tanévének kezdete elõtt elszökni otthonról és a Roxfortba venni az irányt, hogy ezeket elvégezhesse. (Hiába tanult otthon, a vizsgát otthon nem tudta volna letenni, ugyebár.) Nyenne-nek mindig is saját maga volt az elsõ, a saját érdekei. Sosem fûllött a foga például az utcasöpréshez...
patrónus || nem tud idézni [még].
animágus alak || nincs
pálca típusa || 13 hüvelyk, egyszarvúszőr, nyírfa


          egy darabka belőled

Napsütötte nyári reggel köszönt a Londontól körülbelül tíz kilométernyire, eldugott helyen álló Rookwood-birtokra. Egy tizenegy éves lányka csücsül a szobája sarkában, verseket írogatva és rajzolgatva. A díszes ablakkeretbe ágyazott üvegen keresztül egy aranyló fénysugár szeli át a helységet: zöld kárpittal borított falakat és ódon, faragott bútorokat megvilágítva. Ha az ember jobban körülnéz, megláthatja az üveges szekrényke polcain lapuló ezüst és arany dekoratív cuccok oldalába vésett díszes R betût. A nézelõdést léptek zaja szakítja félbe – az ajtó másik oldalán, a küszöb elõtt megreccsen a padló – egy gonosz tekintetû öreg úri hölgy lép a szobába. A kislány kezébõl kiesik a penna, és felpattan székérõl.

- Azonnal gyere le. – hangzik a kurta parancs. A kis Nya kapkodva lekászálódik a számára hatalmas, díszes székbõl, és fürgén követi nagyanyját. Le a lépcsõn, végig a folyosón, és az elsõ ajtó balra – hamarosan meg is érkeznek a szalonba.
A nagy, barátságtalan zöld színnel kibélelt terembõl a napsütötte udvarra nyílnak a magas ablakok. A helység jobb oldali falába egy kandalló van beépítve, és az egész szoba tele van karosszékekkel, asztalkákkal és szekrénykékkel. Nyenne a küszöbön megáll, és igen óvatosan tesz pár lépést a teremben. Szorosan a zöld tapétával borított falhoz hátrál. Marlene nagyi egy fehér borítékot emel fel a helység közepén terpeszkedõ asztalról.

- Ez a te roxforti leveled. Ma reggel jött. A-a – emeli fel mutatóujját, mikor a lány tesz egy bátortalan lépést a nagyanyja felé – nem kapod meg. Mivel te egy undok kis korcs vagy, apád életének szégyenfoltja, nem tudhatják, hogy létezel. Holnaptól magántanár fog hozzád járni. Ezt pedig... legjobb lesz, ha elégetjük.
Marlene Rookwood kárörvendõ mosollyal a kandallóhoz lép. Nya roforti levelét a tûz felé tartja, ekkor azonban...

- Neeeee!... - kiáltja teli torokkal az eddig oly megszeppent kislány. Odaszalad a nagyanyjához, de már látja, hogy elkésett. A levél a vidáman pattogó tûzben landol, és mire a lány odaér, már aranyló lángok csapnak fel körülötte. Mrs. Rookwood gonosz kacajjal elhagyja a helységet. Nyenne a kandalló elõtt térdepel... és sír. Nem a nagyanyja sértegetései miatt... volt ideje megszokni. Az utolsó lehetõség arra, hogy barátokat szerezzen, más társaságba kerüljön, és végre kevesebbet lássa rokonait, itt ég el a szeme elõtt. Elfordul a tûzhelytõl. Nem is akarja látni. Akaratlanul visszapillant... és a látványtól elkerekednek piros, kisírt szemei. A kandallóból eltûnt a tûz, hamu és por maradt utána csupán... valamint egy ép, egész boríték.


          egyéb

Nincs.

Rendben, továbbra is Mardekár!