Oldal nyomtatása - Anette Tornádó Awenmore

* * *

ANETTE AWENMORE

* * *

   Alapok

jelszó || "Ha tiltva nevelsz, hazudni tanítasz."
teljes név || Anette Arran Awenmore
így ejtsd a nevemet || Enett Erren Evnmór
nem || nő
születési hely, idő || Whiting Bay, Arran szigete; 1981. márc. 23.
horoszkóp || Kos
kor || 16
vér || fél (csapda, nem félős típus)
évfolyam || 6.

   A múlt

   Gyermekkor (régi)
   Szemelvények a kicsi An naplójából és egyéb nyalánkságok

Egy mugli kórházban születtem 1981 tavaszán, egy Whiting Bay nevű mugli lakta városkában, egy messzi kis szigeten. Arran a neve, és amióta tudom a sajátom, azóta alaposan rühellem. Mert hogy pont a szigetről adják a nevem? Nemár. Valami helyi szokás. Szerencsére csak a leghivatalosabb helyeken hívnak így, levelekben meg hasonlókban. Mindenkinek nélküle mutatkozom be. Bár örülnék, ha inkább a hivatalos papírjaimban is a „fedőneve: golymók“ állna. Sajnos ebbe viszont nem tudok beleavatkozni! Kár.
   Anyukám, Edith Awenmore, mugli orvos, de sokat tanult már a gyógyítóinktól. Apám, Robert Awenmore, varázsló, alacsony rangú minisztériumi alkalmazott. Tudom, nem valami nagy szám, de én így szeretem. És akinek nem tetszik, az megkóstolhatja az egyik rontásomat. Van egy specialitásom, az az egyetlen dolog, amit jobban tudok a többieknél, csak most nem jut eszembe. Na mindegy. De van! Az a fő. És ha kell, olyankor mindig eszembe jut. Naplóírás közben viszont ki gondolkodik rontásokon, nem igaz?
   Ezennel vissza is kanyarodok az elejéhez. Szóval egy kis szigeten születtem és élek máig, amely a nyugati part mellett és valahol Skócia alsó határainál úszdogál (így mondják, nem?). Olyan kicsi városban, ahol mindenki ismer mindenkit, és még a két utcával arrébb lakó is idióta, nyájas mosollyal köszönget, mint egy hibbant szomszéd, amikor találkozol vele. Bosszantó, hogy az egész városban csak egy varázslócsalád van rajtunk kívül, de Pettersékhez nem szoktunk hozzászólni, mert úgy néz ki a házuk, mint valami középkori kripta, amelyet benőtt egy dzsungel. Azért tisztességes ember rendben tartja a házát, nem? Viszont volt időm hozzászokni a tudathoz, hogy egyedüli boszorkánycsemete vagyok a városban. A mugli tizenévesekkel is el lehet mókázni, csak máshogyan. Furának tartják, hogy iskolába valahova nagyon messze járok, és mindig csábítanak a sajátjukba. Ha tudnák, hogy az enyém mennyivel jobb! Ez az utazás-probléma viszont engem is megőrjít. Skóciából leutazni Londonba fárasztó dolog, és mire megérkezel a King’s Cross-ra, szállhatsz is át a másik vonatba! Persze a Roxfort Expressz klasszabb, jóval hagyományosabb, mint az angliai muglik szupervonata. Na meg haverokkal élvezetesebb utazni, mint anyádékkal. Ez is fontos szempont.

* * *

Kellemes tavaszi reggel volt. Fiatal, friss diplomás orvosként az Intercity egyik járatán ültem, London felé tartva egy fontos szemináriumra. A mellettem elsuhanó képkockák bűvöletében nem érzékeltem a külvilágot, amikor egy érintés kizökkentett gondolataimból. Egy jóképű, mégis meglehetősen furcsa fickó mint régi ismerőst üdvözölt, akit bizonyos H betűvel kezdődő kviddicscsapatból ismer. Fogalmam sem volt, mi az a kviddics nevű valami, de úgy gondoltam, biztos valami új sportág. Megdöbbenve néztem végig rajta, és közöltem vele, hogy orvos lévén nincs időm sokat sportolni, és hogy sajnálom, de nem ismerem. Tekintetem sokat elidőzött kockás szoknyáján, és leplezetlen érdeklődéssel figyeltem meg kabátját, amelyhez hasonlóm nekem is van, és minden kétséget kizáróan egy női ruhaüzletből szereztem. Szoknyáját valószínűsíthető skót eredetével mentettem gondolatban, furcsa megjelenésén azonban egyszerű, tisztességes állampolgár révén megbotránkoztam. Hihetetlen volt! Mintha... egy meséből lépett volna elő. Vagy valami rossz álomból. Szerencsére erről később kiderült, hogy nem is olyan rossz...
Úriemberhez illően bocsánatot kért, ám kérte, hogy hadd foglaljon helyet velem szemben, mert az összes többi ülőhely foglalt. Az út hátralévő részében elbeszélgettünk, és kiderült, hogy kellemesebb személy, mint amilyennek külsője után megítéli az ember...
[ ... ]
Már három éve, hogy megismerkedtünk. Robert egy szintén skóciai faluból jár hozzánk, és édesanyám is nagyon megszerette „ezt a bolondos ifjút“. Rob nemrég mondott el mindent a „másik világ“-ról. Napokig győzködött, de nem hittem neki, ami gondolom nem is meglepő. Aztán elvitt a munkahelyére, bebizonyította, hogy nem egy hóbort, hanem színigazság. Nem hittem a szememnek, de mára már beletörődtem. Néha még élvezem is! Ó, el ne felejtsem, tegnap volt az eljegyzés, és nyáron tartjuk az esküvőt! Meg is ragadom az alkalmat, hogy sok-sok szeretettel meghívjalak titeket is a...

( Edith Awenmore née Hiller, 1977 / 1980 )

* * *

Elérkeztünk a bűvös 11-eshez, amikor megjön a híres-nevezetes roxforti levél, amikor komoly pénzproblémák lépnek fel a gyerkőc tanszerellátása közben, és amikor Any az agyára megy édesanyjának az állandó boldog ugrálással. Barátainak büszkén meséli, hogy ő messzi iskolába megy, de az sokkal klasszabb, mint az övék.

Szeptember elseje, 10 óra 45 perc. Az északról érkező vonat befut a King’s Cross pályaudvarra, benne az izgatott Awenmore családdal.
10 óra 48 perckor már összes rakományukkal ácsorognak a peronon.
10 óra 49 perckor Mr Awenmore csúnyát káromkodik, mert a vonaton felejtette a szemüvegét. Mrs Awenmore tenyereit lánya füleire tapasztja közben, hogy ne hallja.
10 óra 50 perckor Mr Awenmore belerúg a hetes és a nyolcas vágány közötti falba, mert az Intercity vonat elindul a szemüvegével együtt.
10 óra 51 perckor Mrs Awenmorenak sikerül megnyugtatnia ideges férjét, és elindulnak a kilences és a tízes vágány közötti fal felé.
10 óra 52 perckor Anette a homlokára csap, és közli megrökönyödött szüleivel, hogy a vadonatúj pálcáját nem találja, és bizonyára a közben elrobogott vonaton hagyta. Döbbent csönd, azután...
10 óra 53 perckor kisebb zűrzavar kerekedik a pályaudvaron, mert egy féleszűnek tűnő civil ordibálva káromkodni kezd, és tombolva ütlegelni kezdi a falat. Mire az emberek az irányába fordulnak, szőrén-szálán eltűnik. (Ti. a féleszű egyén Mr Awenmore volt, és átesett a kilences és a tízes vágány közötti falon a Roxfort Expressz peronjára.)
10 óra 53 perckor Mrs Awenmore grimaszt vág férje eltűnésekor, és higgadtan megkérdezi lányától, hogy miért teszi ezt apjával.
10 óra 54 perckor lecsillapodnak a kedélyek, és a pályaudvar összes alkalmazottja és utazója visszatér a dolgához. Anette Awenmore bűbájos mindent bánó mosollyal kihúzza zsebéből a pálcáját, és úgy tesz, mintha óriási meglepetés érné. Anyja lemondóan sóhajt, dörmög valamit, és áttessékeli a falon. Sietniük kell, ha el akarják érni a vonatot....

* * *

   Roxfort és háború
   A romlás virágai

   A kis elsős Any legelső Roxfortos ismerettségeit már rögtön a vonaton lefolytatott bukdácsolása és hadonászása során megkötötte néhány sajgó kislábujj, szétszóródó csokibékakártyák és egy tökmagos bodzafagylalt-foltos vadiúj talár árán, amit későb napokig csutakolt a harmadik emeleti lánymosdóban, mint egy rabszolga. Az első igazi barát megszerzéséig azonban a legelső SVK óráig kellett várnia, amikoris egy szerencsétlen mozdulattal úgy belerúgott a szomszédos padba, hogy sikerült két meglehetősen agresszívnek tűnő háztársnője összes tanszerét lesodornia onnan. Amilyen zűrösen indult a kapcsolata, mint később kiderült, Izabel Bishoppal és Zooey Deschanellel, épp olyan jó barátokká váltak az első pár hét után. Közben az első repüléstan óráján hasonlóan kevésbé szerencsés körülmények között ismerkedett meg a kócos hollóssal, Audrey Turnerrel, akiről aztán kiderült, hogy az előbbi két lány kebelbarátnéja, mi több, ők együtt alkotják a híres-nevezetes FM-teamet ( 8) ). A nemsokára becsatlakozó másik kéktalárossal, Mika Hollanddal kiegészülő csapatban Anette a legjobb barátait találta meg.
   Az idő közben repült, An-nek és a tanárainak is rá kellett jönnie, hogy a lányból sosem lesz Merlin-díjas boszorkány, mivel még az alapvarázslatokkal is bőven akadtak gondjai, a Roxfortban pedig közben minden évben akadt valamiféle különös esemény. Titkok kamrája, Sirius Black, Trimágus Tusa, és a fantasztikus DS! A híres-neves trió legújabb szervezkedésének első gyűlésén An is ott feszített a többiekkel a Szárnyas Vadkanban, és életének egyik legszebb fejezetét nyitotta meg aznap délután. A későbbi rendszeres edzéseken olyanokkal ismerkedett meg jobban, akik mellett már évek óta egy üres sziával járkált el a kastélyban, mint Shae, Yo, Sol és a többiek. A gyakorlás ráadásul nem kicsit dobott a következő évi RBF-vizsgák eredményén, az bizonyos.
   A DS-en kívül is akadt ám rengeteg lehetőség új diáktársak megismerésére, így került sor egy Ben Bishoppal való emlékezetes délutánra a fűriafűz környékén, de Sean Blaine társaságát is volt szerencséje többször is élvezni, akár a kastélyban tengetett időkről, akár közös órákról legyen szó. Arr, fura egy alak.
   Ekkoriban egy másik egetrengető változás is beállt An életében, mégpedig felvételt nyert a hőn áhított őrzői pozícióba a Griffek kviddicscsapatába. Amióta megkapta az első saját seprűjét harmadéves korában, hatalmas rajongójává vált a sportnak, és ennek apozíciónak a megszerzése egy álom beteljesülését jelentette a lánynak. Főleg hogy Izával játszhat, Aud ellen, hát maga a tökély. Kár, hogy a kapitánnyal, Viki Mirollal egy idő után meglehetősen zaklatottá vált a viszonyunk. De mit közösködik azzal a Malfoyjal folyton?
   A régi békeidők hozománya még egy másik, különös barátság az egy évvel feljebb járó zűrös hátterű háztársával, Damien Pulse-zal. A fiú alkoholproblémáin való felülkerekedését segítendő, An megpróbáta derűs természetének minden porcikáját latba vetni barátja kedélyének javítására, és ezt a nem mindennapi kapcsolatot azóta is különös becsben tartja.

* * *

   Ötödév végén mit csinál az átlagos diák? Hálát ad az Atyaúristennek, hogy azok az idióta vizsgák mögötte vannak. Szív egy kis friss levegőt, seprűre pattan és körülrepüli párszor a póznákat örömében. Na és a mi év végénk hogy nézett ki? Jaj, hát hogyan is? Nem is tudom, az első talán az volt, hogy AZ A ROHADT MALFOY GYEREK becsempészett a kastélyba egy rakás tetves halálfalót, hogy aztán az egész DS cakkompakk a gyengélkedőn kössön ki, nem is beszélve arról, hogy az a grumplikkal nevelkedett hazug, gyalázatos, szadista alak, az az aljas patkánybéllel és sámánbogánccsal töltött szemétláda MEGÖLTE Dumbledore-t. Hát marha jó.

   És ezzel vége volt mindennek, vége a már egy ideje oly vékony szálon kapaszkodva reszkető békének, amelyet csak a nagy mágus személye tartott a helyén. A nyáron elkezdődött az öldöklés. A rejtélyes eltűnések. A felforgatott házak. Az otthonukat hátrahagyva menekülő boszorkányok és varázslók sora. Az Awenmore család is keserű intézkedésekre kényszerült a nyár során, tekintve, hogy Edith Awenmore nem hogy mugli származású, hanem egyszerűen mugli. A szülők látszatra elváltak, hogy An édesanyja meggyőző indokkal költözhessen vissza a szüleihez, ahol biztonságban lehet, amíg az őrület véget ér. Robert Awenmore a minisztériumban bekövetkezett változások során rövid úton elvesztette alacsony rangú írnoki állását, és csak a szomszéd megyében, egy régi ismerősnél tudott munkát szerezni. Anette az apai nagyszüleinél töltötte a keserű nyarat.
   Mondhatni kitörő örömmel ült fel aztán szeptemberben a jól ismert iskolai vonatra, ami remélte, hogy egy olyan helyen fogja kirakni kígyózó útja végén, amelyet jól ismer, amelyhez élete legszebb élményei kötődnek, ahová nem tolakodhatnak be az új rendszer borzalmai. Magát is megdöbbentette a felismeréssel, hogy ez után a letaglózó nyár után szívesen fogna neki még a tanulásnak is.
   Mindezek a derűs gondolatok, egy bolond reményei, hamar szétfoszlottak az iskolaév kezdete után. Bár az igazgatói posztot a jól ismert McGalagony prof töltötte be, az iskolát megtöltötték mindenféle gyanús alakokkal, akik között akadtak tanárok, inspektorok de még ilyen átnevelők is. Főleg az a Tara Swan, hát annak hogy beverném azt a cuki kis pofáját egy acélvázas trolibusszal… Még szerencse, hogy eltűnt egy idő után. Azt beszélik, maga Tudodki tette el láb alól. Meg is értem, ha egy ilyen puccos tyúk hamar az agyára megy, nem a türelméről híres, ha tudod, mire gondolok. De hát ki tudja. Azt is hallottam múlt héten, hogy Pitont Madam Puddifootnál látták az asztalon szteppelni. Ha mégis igaz, akkor remélem, legalább hosszú és fájdalmas volt a procedúra…

* * *

   Van egy nagy hibám, jól tudod. Én sem értem, miért nem bírom befogni a pofám néha… Ha akkor az egyszer meg bírtam volna állni, istenem… Három heti depresszív vegetálás van a hátam mögött, tudsz róla? Három tanár küldött el a héten a gyengélkedőre, hogy az ég szerelmére, kérjek már magamnak egy életelixírt vagy valami… De most már abbahagyom a siránkozást, igazad van. Attól, hogy végigtörlöm a kastély padlóját az orrommal, nem oldódik fel a kviddics-tilalmam. Most már igenis ki fogok cseszni velük! Majd megtudják, mivel jár az, An Awenmore-tól elzárni a seprűjét. Istenem, ha csak akkor az egyszer az életben befogtam volna a pofám…


   Jellem

Ah, ez érdekes tanulmány. Ha össze akarnánk foglalni, akkor pofátlan, merész, hirtelen haragú, gyorsan megbékülős, hiperaktív, idegbajos, aranyos, segítőkész, utálatos, imádnivaló, lusta, döglusta, hiperlusta, feledékeny, szemtelen, szarkasztikus, feledékeny, kedves, vicces, lusta, feledékeny, merész, hűséges, verekedős, hiperaktív, feledékeny, kviddicsimádó, feleselős, szeszélyes, DÖGÖLJÖN MEG AZ A MALFOY GYEREK A FAJTÁJÁVAL EGYÜTT, amúgy igen, jól vagyok, köszönöm; feledékeny, lusta (ha még eddig nem derült volna ki), mugliszerető, aranyos, kedves, barátságos, kérlek passzold már ide azt a pukkantós bonbont, annak a horkolós idiótának a párnája alá akarom tenni. Ja, Iznek. Köszke.
Erősség || Bátorság; hűség; derűs, könnyed világnézet; segítőkészség; szilárd értékrend.
Gyengeség || Szétszórtság, szeszélyesség, lustaság, feledékenység (ismétlés a tudás anyja), időnkénti hajlam a verekedésre, koncentráció hiánya, felsőbb szintű mágia elsajátításához szükséges komolyabb értelmi képességek hiánya.

   Apróságok

mindig ||
;; a Mézesfalás mennyei eledelei;
;; a Walpurgis Lányai zenekar;
;; grimaszkodás;
;; bájitaltan (Ah, láttad, hogy Foley-n új nyakkendő van?);
;; Zonkó és a WV termékei;
;; lázadás, igen, jessz;
;; KVIDDICS!

soha ||
;; a különítményesek;
;; az új rendszer minden idétlen haccacáréjával együtt;
;; Hóborc, mert egy köcsög és mindig megtalál;
;; a tanáraimat csak én terrorizálhatom, az új iskolavezetés NEM;
;; a könyvek nem a barátaim;
;; ha zöld a nyakkendőd, akkor te sem;
;; a Három Seprű Tavaszi Szellője kappanízű;
;; a Nemzetközi Kviddics Liga meg van bundázva.

hobbik || Kviddicsezik, összeesküvés-elméleteket sző, lézeng, estébé.
merengő || A legjobb emlék(ek): a DS-edzések legszórakoztatóbb pillanatai. A legrosszabb emlék: a pillanat, amikor közölték vele, hogy határozatlan időre eltiltották a kviddicstől a Griffendél őrzőjeként. És mindezt azért, mert megint nem tudta visszafogni magát – de egyszer nagyon megfizetnek érte.
mumus || Valószínűleg egy ízig-vérig gonosz, mardekáros Izabel Bishop képét öltené fel :P Nem mintha már anélkül se lenne elég ijesztő néha, de ebben az új rendszerben, ahol minden és mindenki egyre sötétebbé és gonoszabbá válik, az jelentené a véget An számára, ha még a legjobb, tántoríthatatlan barátnéja is átállna a másik oldalra. Persze ezt maga An sem tudatosítja, meg őszintén, nem valószínű, de attól még… ez az igazság ::)
Edevis tükre || A kviddicskupát szorongatja a kezei közt, miközben piros sálas szurkolók egy csoportja a vállukra emeli őt és (volt) csapattársait, a győzelmüket ünnepelve. A háttérben egy elő és lélegző Dumbledore mosolyog félhold alakú szemüvege alatt, és a Roxfort, ezzel együtt az egész ország pont olyan, mint a háború előtt volt.
százfűlé-főzet || Vízhez hasonlatos folyadékká tisztul, könnyű zöldes pára lebeg fölötte.
Amortentia || Az eső utáni erdő, a háborítatlan és tiszta természet illatát érzi, gyenge hárs-beütéssel.
titkok || Azt nem lehet mondani, hogy An mestere lenne a titoktartásnak, ugyanis ha folyton be nem álló csőrén nem csusszan ki az a bizonyos információ, akkor a meglehetősen látványos arckifejezéseiről biztosan leolvasható, de persze mindig akadna apró füllentések, egy elvesztett képregényt vagy egy elfelejtett tennivalót leplezendő. Ezekről, ha más nem, az FM-team valamelyik tagja biztosan tud, úgyhogy igazából nem is titkok. De talán mégis akad valami, amit még senkivel sem osztott meg, az pedig a Foley-nyakkendő-fetisizmusa :P
azt beszélik, hogy... ||
Éjszakánként véres rituálék során elsős kis mardekárosokat lógat fel a sarkuknál fogva, és addig gyötri őket csiklandozó átokkal, amíg meg nem esznek egy marék szalamandra-szemet. Ezt amúgy tényleg beadta egy kis öcskösnek egyszer, akiről nem tudjuk, elhitte-e, de mindenesetre kerüli azóta.
Komolyra fordítva a szót, mindenki tudja, melyik oldallal szimpatizál, hiszen sosem rejti véka alá a véleményét. Azt is tudni vélik, hogy valamikor tagja volt a Dumbledore Serege nevű lázadó csoportosulásnak, aminek a keretei között részt vállalt pár komolyabb csetepatéban is. An Awenmore máig az egyik legádázabb muglipárti fanatikusnak számít.

   A család

apa || Robert Awenmore; 48; félvér; zökkenőmentes
anya || Edith Hiller Awenmore; 40; mugli; zökkenőmentes
testvérek || nincs
állatok || nincs

Családtörténet ||
A mugli orvos Edith és a hóbortos félvér varázsló Robert mugli közegben, egy vonaton találkoztak. A történetben nincsenek drámák, a fiatal pár három év után egybekel, az anya idővel alkalmazkodik a varázslók világához. Anyai ágon a felmenők muglik, többnyire értelmiségiek, a nagyszülők nem tudnak az unoka különös képességeiről. Apai ágon a családban soha sem voltak ritkák a kissé fura, otthonról ki nem mozduló, feltaláló kategóriájú alakok, de a kalandvágyó világjárók, életművészek sem. Az apai nagyszülők ennek ellenére visszafogott életet élnek.

   Külsőségek

magasság || 166 cm
testalkat || átlagos
szemszín || zöld
hajszín || barnásszőke, szőke
kinézet || A meglehetősen átlagos külsőségekkel rendelkező leányzó nem is tűnne fel a folyosókon senkinek, ha nem hadonászna mindig valamivel vagy szaladna valahova (ide még a hangoskodás és a verekedés is felsorakoztatható), és ezzel nem borítana fel vagy sodorna el folyton diákokat, tanárokat, goblinokat, seprűtárolókat, Mrs. Norrisokat meg miegymást, ami általában zajjal és szitkozódással jár.
Az egyenruhával nem nagy barátok, ha teheti, valami laza cuccot húz magára, ami akár kviddicsmez is lehet (főleg mióta kipenderítették a csapatból). A kinézetével nem sokat foglalkozik, szőkés tincseit általában valamiféle hanyag copfban vagy kontyban hordja, vagy ha szétengedi őket, kóctengerként ömlenek a vállaira.

   A tudás

varázslói ismeretek || Hát, na. Azt be kell vallani, hogy An nem áll a helyzet magaslatán, amikor a tanulmányi előmenetelről van szó. Meglehetősen átlagos, ha nem az alatti képességekkel van megáldva, és ezt csak tetőzi a szorgalom nyilvánvaló hiánya. Harmadévtől random módon vette fel a jóslástant és a legendás lények gondozását fakultatív tantárgyakként. Az előbbinél nem meglepő módon rövid időn belül be kellett látnia, hogy nincs a Látás képességével megáldva, de legendás lények gondozásából az egyik legjobban sikerült RBF-ét tette le (V). A kötelező tárgyakból meglehetősen változóan teljesített az évek során, jegyei leginkább a középmezőnyben és annak alsó határán mozognak. Az ötödév végi vizsgák (lásd lent) nagyjából tükrözik az általános teljesítményét különböző területeken, kivéve a szembeszökő SVK jegyet, amit a két év DS-gyakorlásnak köszönhet.
felvett tantárgyak || Jóslástan és LLG
pálca típusa || 10 és ¾ hüvelyk, bodza, egyszarvúszőr maggal, nem rugalmas.
RBF ||
Átváltoztatástan – H
Sötét Varázslatok Kivédése - V
Bűbájtan – E
Mágiatörténet - T
Bájitaltan - H
Gyógynövénytan - H
Asztronómia – B
Jóslástan – H
Legendás Lények Gondozása - V

   Egyéb

avialany || Kaley Cuoco

Ééss helló... again. ::)
Küldeném Izzy-bizzynek, mert egy sztrovacsek 8)
És mert megígérte, hogy kimoderálja innen a régit, ha szépen megkérem rá (igen, ez nyilvánosságon keresztüli nyomásgyakorlás :P )

Roxfort RPG

Karakterek => Futottak még => A témát indította: Anette Awenmore - 2008. 04. 17. - 17:22:17