|
Cím: Búcsú Írta: Vikitria Mirol - 2010. 12. 16. - 21:51:23 Valami véget ér. Valami kezdetét veszi. Emlékszem, mikor az oldalhoz kerültem, egy forró nyári nap volt. 2007 augusztusa (ha nem számoltam megint el :) ) Vikivel kezdtem az itteni pályafutásom, és tőle azóta sem voltam képes megválni, az élete az enyémhez nőtt. Sok mindent tanultam meg tőle, ahogy egyre inkább ismertem meg és rengeteg mindenben változott meg, ahogy a hónapok aztán évek elteltek. Az idekerülésem első hetén már megismerkedtem Dracoval, majd pár nap elteltével már a user is a szívemhez nőtt. Új voltam a szerepjátékok birodalmában, fogalmam sem volt hogyan működik ez a világ, csak nekiálltam és írtam. Hagytam magam átadni a játék örömének, minek köszönhetően létrehoztunk Dracoval egy olyan játékot, melyet mindenki olvashatott. Sajnálom, hogy azóta az már nincs meg, hisz átvészeltünk már jó pár költözést, és adatvesztést. Akkor kezdetét vette egy játék, mely meghatározta a jövőmet. Azóta sok minden történt, több karakterem is született, de egyik sem tudott akkora helyet kiharcolni magának, mint Vikitria. Vikitria Maya Henderson Azóta már Vikitria Mirol. Oh mennyi minden változott. Mennyi mindenkit ismertem meg, aztán hagytam elmenni. Ez az oldal nem csak életmentő volt a számomra, nem csak az írásélményt jelentette a számomra, hanem a barátokat is, hisz sok mindenkit tudnék felsorolni, akik a szívemhez nőttek, akiket a barátaimnak nevezek. Oh, hány találkozón vettem részt, és hány órát töltöttem az MSN-en velük fecsegve. Sírtunk és nevettünk, segítettük a másikat, és támaszt nyújtottunk, ha kellett Több korszakot is le kellett már zárnom a Roxfortos éveimben. Több admin váltást éltem át. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy én is a csapat részese vagyok. Ott virítok, mint moderrátor, végül pedig admin lettem. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer az oldal vezetője leszek. S követtem el hibákat, s remélem nem utáltatok, mert a legjobb tudásom szerint dolgoztam értetek. De most elbúcsúzom. Nem örökre. Nem végleg. Csak egy rangtól válok meg. Egy rangtól mely a részemmé vált, de már nem érzem, azt hogy nekem kéne birtokolnom. Fura érzés azért ez. Sokatokra emlékszem , mikor idekerültetek és a kezeim közé kerültetek. Mikor még tapasztalatlanok voltatok, és próbáltatok legjobb tudásotok szerint beilleszkedni. Mikor órák hosszát töltöttük MSN-en, hogy segítsek nektek egy-egy reagot felépíteni vagy eligazodni az oldal útvesztőiben. Mindannyian a szívemhez nőttetek, még akkor is, ha nem mindannyitokat ismerem kellőképpen. Olyanok vagytok számomra, mintha a gyerekeim lennétek, hisz adminként az anyukátok voltam. S próbáltam úgy is gondoskodni rólatok. Voltak jobb és rosszabb pillanatok. Volt mikor haragudtam rátok, vagy ti rám. De ez a legjobb családokban is előfordul, ettől élet az élet. És ettől nem váltunk soha unalmassá :) Csodás perceket köszönhetek mindannyitoknak, hisz több lettem általatok. A játékaitok, a játékaink, a chaten való szórakozások, a kalandok, és sorolhatnám. Büszkén követtem figyelemmel a változásaitokat, az egyre szebb írásaitokat és számtalanszor éreztem azt, hogy egy kicsit adtam magamból nektek, hogy fejlődhessetek. S mint egy jó anya, sosem tűnik el a gyermeke életéből, csak átadja neki a lehetőséget, hogy felnőhessenek. Én is átadom most a címem. Két olyan személy veszi át az admini rangot, akik nem csak megérdemlik, hanem biztos vagyok benne, hogy mindannyian ismeritek és szeretitek is őket. Emily és Iza. Megbízom bennetek és tudom, hogy nálatok jobb személyek nem is kaphatták volna meg ezt a címet. :) És az új modik pedig: James, Barbi és Sol. Fogadjátok őket új rangjaikkal együtt, ahogy minket fogadtatok. S ne felejtsétek soha el, ez a Staff azért működik, mert mindenki játékos. További jó játékot mindenkinek! Ezentúl Pirosban keressetek ;)
Powered by SMF 1.1.13 |
SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország |