Roxfort RPG

          alapok

teljes név || William Bain
becenév || Will, Őrült, Geek
nem || férfi
születési hely, idő || Dublin; 1984, július, 25
kor || 13
faj || ember
vér || félvér
évfolyam || másodikos


          a múlt

Sötétség ült a tájon, a tücskök sem játszották az éjszaka andalító dallamait, teljes volt a csend. Csak a vad harc hangjai törték meg ezt a némaságot. A tisztáson egy gyönyörű, aranybarna hajú hölgy tért ki egy lefegyverző bűbáj elől, majd azonnal támadott vissza, egy ellökő átokkal, mely készületlenül érte az ifjút, aki vele szemben állt. És ki is lökte a gyertyák köréből a földre.
-Nem jó, Will szívem. - lépked közel a sajgó ülepű fiúhoz anyja - Túlságosan bízol a tudásodban. Csak azért, mert megtanultál néhány átkot, még nem leszel sebezhetetlen. A tudás fontos, de az improvizáció, a megérzés, és hogy előre lásd ellenfeled lépéseit, az a legfontosabb.
A nő kinyújtotta kezét gyermeke felé.
- Állj fel, fiam! Akkor kezdjük elölről, meghajlás, üdvözlés...

- Will szívem! Gyere ki a laborból, itt van a Bátyád és Édesapád!
Remek. Megint mehetek baseball meccseket nézni egy hétre. Magasságos Merlin, mivel érdemeltem ezt ki?! Feldörömböl a lépcsőn az előszobába, majd besétál a napaliba. A zárt ajtó előtt egy nagy levegőt vesz, majd mosolyt erőltet a képére.
- Apu, de örülök, hogy itt vagy, istenem! - oda fut és átkarolja édesapját.
- Én is örülök, te vézna kölyök! Lisa, adsz te ennek a kölyöknek enni? Hónapról hónapra egyre soványabb.
- Ugyan Robert, ne mondd.. Mindig rendelünk elég ételt, ugye, Will szívem?
- Igen, anyu. Étel mindig van, apu.
- Alex?
- Ő még kint pakol a kocsiban, menj ki, beszélj vele. Majd mi is kimegyünk édesanyáddal nemsokára.
- Oké, apu. Na és milyen mecset nézünk meg ezen a hétvégén?
- New York játszik a Bostonnal. Arra vettem jegyeket most.
- Remek. - mondta mosolyogva William.
Bárcsak ne tartanám teljesen hülyeségnek ezt az egészet..!
-Will szívem, kijönnél a konyhába? - szólt édesanyja angyali hangon, Will pedig követte a hangot.

William...William... Segíts!!!

Zihálva ébredt fel az éjszaka közepén. Mi lehet ez? Nem értem.. Varázslat? Édesanya miért lenne bajban? Mi történhetne? Ez az álom, a fájdalom, a szenvedés.. az nem lehet.
- Apa.. Apa! - ordította ki édesapjának.
Nem jött válasz, így hát feltápászkodott, majd kiment a szobájából. Látta, hogy apja nincs itthon.
- Alex! Alex! - keltegette bátyját - Ébredj Alex..!
- Mi van?.. Hagyjál aludni.. Na.. mi van?.. - nyitotta ki résnyire a szemét.
- Tudod, apu hol tartja a pénzt? A készpénzt.
- Mi a fene van veled, Will, megrémítesz..
- Semmi baj. Haza kell mennem. Ne legyél ki, de haza kell mennem. Muszáj.
- Ugyan, Will, nem is utazhatsz még szülői engedély nélkül repülőn! Ne butáskodj. Ha apu megtudja, megöl téged, aztán engem is, amiért segítettem. Feküdj vissza.
- Én visszamegyek akár akarod, akár nem. Anyu szenved, érzem!
- Ne bolondíts már meg, mi baja lenne?? Will, nyugi. Felhívhatjuk. - elővette a mobilját, majd tárcsázott, de nem vette fel senki. Ismét, és ismét nem vette fel senki.
- Biztos csak alszik, Will.
- Nem alszik! Bajban van. Neked is érezned kéne, ha nem ezzel a tuskó nőcsábásszal laknál! Te is varázsló vagy, nem egy idióta mugli.
- Hé! Mondtam már, Will, ne hívj így, mert a szart is kiverem belőled. Varázsló. Tényleg. Jó, csak menjél aludni.
Will felugrott és megfordult.
- Én elmegyek. Bocsi, további jó alvást!
- Ne bomolj, Will! Gyere vissza!
Fölugrott az ágyból és Will után ment, akit az apja szobájában talált. A fiú épp egy köteg pénzt markolt fel a zoknis fiókból. 
- Will. Nem mehetsz el.
- De, és erről nem vitázom! Menj aludni, Alex!
Alex mintha még mondani akart volna valamit, de végül meggondolta magát és némán visszakullogott a szobájába. Behajtotta maga mögött az ajtót.

---

William rohant át a bokrokon. Néhány kilógó ág felkarcolta az arcát, de őt nem érdekelte semmi. Zihált a mellkasa. Homályos volt a táj, de mégis olyan más.. Mintha nem is itt élt volna 2-3 hónapja. Mintha ez nem az a tisztás lenne, ahol gyerekkorában játszott, mintha minden szürkébb és holtabb lenne. Majd felért a dombra, amiről rá lehet látni a völgyben elterülő házra. A házra, ami mindenét rejtette: a tudást, a szeretetet és mindent, amire jobban szüksége volt, mint a levegőre. A tudat, hogy Anyját elvesztheti, egyszerűen égette az elméjét. Messziről is látta a hajdan volt otthon leégett maradványát. Még a sötétség sem fedte el, mintha valami halvány fény fogná körül a helyet. Rohant ismét, teljes erejéből. Anyu.. Meg kell mentenem! Nem.. nem lehet. Olyan okos, olyan kedves, olyan bölcs. Nem, neki semmi baja nem lehet. 

Sötét, mérhetetlen sötét. Aranybarna fürtök feküdtek előtte és egy halott test, ami valaha az volt, akit szeretett, aki az életet adta neki, aki tanította, és fényoszlopként vezette. Keze még mindig a pálcáján volt. Harcolt az utolsó csepp leheletéig.

Elbuktam, nincs remény. Nincs semmim, nem tettem semmit. Ez nem lehet. Nem! Hol vagytok, varázslók, amikor kellenétek?! Hol vannak ilyenkor az aurorok, akik megvédhették volna anyám?! Hol van a Híres Dumbledore, akitől minden sötét varázsló retteg..?! Hol vagytok?! Térdre rogyott, akár egy rongybaba, és zokogott. Majd meglátta a pálcát anyja kezében. Mintha felfénylett volna. Nem, az nem lehet. Vagy mégis? Kicsavarta a pálcát az elhunyt ujjai közül és megszemlélte közelebbről a véseteket rajta.. a kis karcolásokat...

-William...William, ne félj egyet sem! Soha nem leszel egyedül.
- Ki vagy te? És hol vagy?
- Benned... Fogd a pálcát, rejtsd el! Egy halott varázsló pálcája mindig jól jöhet.
- De ezt oda kell adnom a nyomozóknak, akik majd megkeresik a gyilkost, ez egy nyom.
- Nem adsz te oda azoknak a senkiháziaknak semmit. Figyelj rám. Ők gyengék. Nem bízhatsz senkiben, a gyilkost csak te találhatod meg. És akkor bosszút fogunk állni, együtt. Bosszú. Ne feledd, William, a bosszú hozhat csak megnyugvást! A vért csak vérrel moshatod le, ne legyél gyenge! Anyád nem így akar látni. Ő hősként halt meg, te pedig egy zokogó senki vagy. Állj fel és fuss!

- Részvétem!     
- Fogadják őszinte részvétemet!
Elegem van ezekből a semmitmondó alakokból. Egyikük sem volt ott, egyikük sem segíttet. Gyávák és gyengék.
- Kérem, róják le kegyeletüket az elhunyt előtt!
William közelebb lépett, felmarkolt egy keveset a földhalomból.
Sajnálom, Anyám. Nem voltam elég erős, hogy megvédjelek, de ez többet nem fordul elő. Soha többé nem vallok kudarcot. Ígérem, én leszek a leghatalmasabb varázsló. Idővel még a halált is legyőzőm és megmentelek. Visszahozlak magam mellé.

- Együtt Will együtt megtesszük te és én, ketten, magát a halált is térdre fogjuk kényszeríteni.
Majd a fiú beleszórta a földet a sír tátongó mélységébe.

Megjöttek a levelek. Iskola. Bár apánk megpróbált eltántorítani, én nem engedtem. Nekem célom van. És egy mugli nem fog megakadályozni annak elérésében. Nem leszek olyan gyenge, mint ezelőtt voltam. Én és a testvérem leszünk a leghatalmasabb varázslók a Földön. Nem érdekel, mennyit kell tanulnom, vagy kit kell feláldoznom. Anyám gyilkosa lángolni fog a kötélen, amelyre én húzom majd fel. Erre esküszöm...


          jellem

Nagy dumás és barátkozós jellem, de mindig fenntart egy falat a külvilág és a saját belső dolgai között. Nem engedi, hogy a testvérén kívül bárki is igazán megismerhesse. Talán még Alex sem tud róla mindent. Szereti kihasználni az embereket. Tudást és hatalmat akar. Gyűlöli a sötét varázslókat, de meg akarja ismerni a tudásukat, hogy felhasználhassa ellenük.
Ha valaki meg akarja alázni, vagy csak felhúzni, akkor vált a személyisége és előjön a gonosz William, aki megvédi a becsületét és akár fizikailag, vagy sokkal inkább lelkileg teszi tönkre azt, aki kekeckedik vele.
Nem igazán szereti a napot, ez a sápatag bőrön is meglátszik. Valahogy a meleg, napos délutánokat inkább fedett helyen tölti. A szabadba csak éjjel, vagy esőben szeret kijárkálni.
Szorgalmasan tanul, sokat olvas.



          apróságok

mindig || tanulás, barátkozás, hülyülés, valamint a titkok és tiltott tudás gyűjtése
soha || elismerni, hogy valaki erősebb nála; elviselni a megaláztatást; Alex védelmének hanyagolása
dementorok || azt az éjszakát idézi fel ilyenkor, mikor megtalálta az anyja holttestét; retteg attól a gondolattól, hogy ismét kudarcot vall, és nem sikerül visszahozni az édesanyját
mumus || a Kaszás képét veszi fel
titkok || Anyja pálcáját még mindig őrzi és a sajátja mellett, ha kell, használja is. Hiszen egy halott ember pálcája nem igazán lenyomozható.
rossz szokás || Ha úgy érzi, hogy valaki túl közel került hozzá, akkor hajlamos visszavonulni az „elefántcsont” tornyába. Személyiségváltás.

          a család

apa || Robert Bain, mugli
anya || Lisa Idelwood, boszorkány, RIP
testvérek ||  Alex Bain (ő az idősebb iker – kétpetéjűek)
családi állapot || egyedülálló
állatok || egy pók, Araneae (de csak Arani-nak hívja)


          külsőségek

magasság || 160 cm
tömeg || 42 kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || barna
különleges ismertetőjel || nincs
kinézet || Korához képest magas, szikár figura. Látszik rajta, hogy nyakigláb lesz, ha egyszer megáll a növésben. Sokaknak feltűnhet, hogy nagyon fehér a bőre. Szemei kissé beesetek, és szinte mindig könyvekkel mászkál, meg persze a testvérével.
egészségi állapot || Van egy másik személyisége (Ez a közvetlen provokálás, vagy tényleges életveszélyes helyzetben jön elő, nagyon agresszív.)


          a tudás

varázslói ismeretek || Rengeteget tanul, de nem az órák keretein belül villogtatja a tudását. Inkább az iskola után gyakorol a saját szakállára. Nem szeretné, hogy az általa kikísérletezett dolgokat majd később ellessék esetleg mások. Kedvenc tárgya a sötét varázslatok kivédése.
mugli képzettségek || semmi
pálca típusa || 16 hüvelyk, nyírfa, sárkányszívizomhúr mag; Anyuci pálcája (egyszarvú szőr mag, 14 hüvelyk és galagonya)
különlegesség || Néha vannak megérzései egyes hozzá közel álló személyek életével kapcsolatban.


          egy darabka belőled

~Istenem, varázslók mindenhol. Ezt a sok pojácát! Itt nagyokosodnak a pálcáikkal.. A sok szerencsétlen. Mind olyan szánalmasak, Gyengék, arra sem méltóak, hogy szóba álljak velük. De azért lehet tőlük tanulni egyet-mást; még hasznomra lehetnek. Alex máris rohan az idióta griffes bagázshoz. Remek. Folyassuk a nyálunkat valami Potter sztorira! Bah. Na de ezek a kígyóimádók sem jobbak; inkább nem is mondok semmit.~
- Will! Will! ~Jesszus, ezt még nem ölték meg..~
- Will, várj meg! Én vagyok az, Bruce, elsőben melletted ültem bájitaltanon!
- Szia Bruce, bocsi, csak elmerültem a gondolataimban. Na milyen volt a nyár?
- Remek, Will. Voltunk nyaralni Franciaországban a családdal, nem is tudod milyen jó hely az.
~De egy elképesztően szar hely, sok csigazabáló.. Hogy miért nem süllyedt el a hajód visszafele!~
- Képzeld, apu beszerzett egy-két könyvet, de nagyon titokzatosak. Azt mondja, hogy ezek a munkájához kellenek.
- Óóó.. a munkájához. Érdekesen hangzik, mesélj róla!
- De én nem néztem bele! Apu megtiltotta.
- Ugyan. Tudom, hogy belenéztél.
*Will kotort egy sort a vállára akasztott iskolatáska alján, majd egy egész tábla mogyorós csokoládéval kínálta a fiút.*
- Tudom, hogy ez a kedvenced. Tehát milyen könyvek azok?   


          egyéb

nincs

*vigyor*

Ez a pálca húzás baromi cseles..

Ahogy az is, ahogy játszol és játszani fogsz vele..

Szerintem nem is kérdés, hogy ezúttal a MARDEKÁR bővült egy új, hihhhhetetlenül ravasz sráccal. 8)

*örömujjong, zöld konfettiket dobál, persze csak és kizárólag user* ;D