Oldal nyomtatása - Kareem Whittman

KAREEM WHITTMAN

(http://www.avatarmaker.hu/avatars/6/2/6251223217a75668.jpg)(http://www.avatarmaker.hu/avatars/a/9/a96f3742e3bdf738.jpg)(http://www.avatarmaker.hu/avatars/9/6/963cc398db6f078c.jpg)

   Alapok

jelszó || A gyengék elhullnak.
teljes név || Kareem Whittman
becenév || Karr, Horog
nem || férfi
születési hely, idő || Nagy Britannia, Manchester , 1979. március 3.
kor || 18
vér || mugli születésű
iskola || Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
évfolyam || 7.

   A múlt

Egy tavaszi reggelen látott napvilágot, az Amerikából bevándorolt Whittman család legifjabb tagja. A szülők egyszerű eladók voltak egy nagy bevásárlóközpontban, természetesen csak alkalmazottak. A család, csak két generáció óta létezett a Brit szigetországban, és még nem tudták megteremteni maguknak azt, amiért elhagyták a nagy óceán másik felén lévő még nagyobb szigetet. Hogy miért, az már régen feledésbe merült, legalábbis Kareem sosem tudta meg. Egyvalamit hoztak magukkal a Dédszülők, ami öröklődik a családban. A labdajátékok iránti mániákus rajongást. Ezért mikor megszületett a vérvonaluk következő örököse, a híres kosárlabdázóról Kareem Abdul-Jabbarról nevezték el. Természetesen a fiuk is örökölte ezt a hóbortot – nem beszélve arról, hogy sportiskolába tették őt a szülei -, így kosarazni kezdett. Egész jól ment neki, néha megmagyarázhatatlanul is beesett a labda, amikor annak nem kellett volna. Megfújta egy szellő, nekiment egy madár, mikor mi. Ekkor még nem tudta, hogy ő varázsló, mivel szüleinek ilyen jellegű képességei nem akadtak. Igaz a foci itt jobban kedvelt sportág, de a név kötelez. A fiú tíz évesen már a 160 cm felé közelített, amikor egyszer csak megkapta azt a bizonyos levelet, amit egy kedves bagoly ejtett a kabátjára. Bár Kareemnak vágott az esze akkor is, nem igazán hitte el, amit benne olvasott. Így két jó barátjának is megszerette volna mutatni, – John-nak és Christine-nek – de a levélben szerepelt az, hogy ez valami törvényt szegne, így kihagyta valamiért. Mag sem tudja miért, pedig mindhárman jót nevettek volna rajta. Természetesen a lányba szerelmes volt, amióta szomszédok lettek a négyemeletes társasházban, de ez nem is annyira fontos. Azért még éjjel nézegette nevetgélt rajta, majd fogta és széttépte. Ki az az ökör, aki ilyen hülyeségért beidomít egy baglyot? Kicsit nyugtalanította is, és másnap a könyvtárban utánanézett, hogy egyáltalán idomítható-e, egy ilyen állat. Persze nem talált semmit, és épp visszatette volna a helyére a könyvet, amikor ugyanaz a bagoly a vállára szállt, csőrében egy hasonló, vagy ugyanolyan levéllel. A címzés volt kissé más: „Kareem Whittman-nek, a Manchesteri Sportiskolába, a könyvtárban, a 26-os székre. De most már hidd el!”. Mivel tényleg nem volt buta, hát hazavitte és megmutatta a szüleinek. Az apja ekkor éktelen haragra gerjedt és elmesélt néhány furcsa sztorit a múltból, amikor a kis Karr valahogy elé húzott egy banánhéjat, ő pedig kiterült és elesett jégkorongozóként csúszott neki a falnak. Meg egyszer valahogy a karácsonyi gyertyák másfél méteres lángot lőttek ki magukból, szerencsére, csak a fa égett le. Brice Whittman ekkor megkattant és szidalmazni, mi több kitagadni készült szeretett fiát. Sajnos válással végződött az ügy, az apa soha többé nem látogatta meg őket, sem Nora-t, a volt feleséget, sem őt. Ez eléggé visszavetette a fiút, de édesanyja lelkesen támogatta. Például a kiküldött varázslókat szívélyesen fogadta, akik elmagyarázták, hogyan kell eljutni a pályaudvarra, az Abszol útra és egyéb fontos dolgokra az iskolával kapcsolatban. A félretett pénzük egy részét varázspénzre váltották. Az Abszol útra még elkisérte a fiát, de a pályaudvarra nem, de Karrt mindig várta valaki, aki segítséget nyújtott neki. A többi pedig már mondhatni varázslatos.

Roxfortos évek
Karr egy álomvilágba csöppent. Olyan jól érezte hirtelen magát, mintha ide született volna. Már az Abszol út is elbűvölte, a sok felfoghatatlannak tűnő mindenfélével. Természetesen a kísérője – Miriam Dockerhoff, egy harmadéves diák – egyből vetetett vele csokibékát és minden ízű drazsét, amit még édesanyja is megkóstolt. A pálcakiválasztásnál kissé megijedt, de végül is elég lett a pénze mindenre. Aztán a Roxfort expressz is érdekes volt. Előbb kissé megszeppenve ült, de aztán beleszólt egy beszélgetésbe. Mikor kiderült, hogy semmit sem tud a varázsvilágból, szinte azonnal felé fordult a figyelem. Két lánnyal és egy sráccal beszélgetett, akik utána ugyanabba a házba kerültek be, mint ő. A Roxfort kastély impozáns, hatalmas méreteivel és karcsú tornyaival letaglózta. Ahhoz képest a lovak nélkül futó hintók és a csónakázás nem is volt annyira meglepő. Mikor beléptek, szinte leesett az álla. Félve ment a süveg alá, aki beszélt hozzá, megnyugtatta, hogy minden rendben lesz és 1-2 nap múlva szinte már haza sem akar menni. A Teszlek Süveg nem tévedett. A beavatási ceremónián pedig valami nagykutya is évfolyamtársa lett, Harry Potter. Meglepetésére általában Potterről szóltak az évek és a Sötét Nagyúrról. Karr pedig, hogy édesanyjának – és titkon apjának is – bizonyítson, belevetette magát a munkába, első évesen jó sokat bújta a varázsvilágról szóló történelem és ismeretterjesztő köteteket.. Barátkozott, akivel csak lehetett és fogadta az ő közeledésüket. Sajnos Christine-től így eltávolodott, a lánnyal csak barátok maradtak. A kviddics nagyon tetszett neki, mint sport, minden meccsre elment és el is megy, ha nem kell tanulni. Sajnos maradt a kosárlabdánál, mivel a repülése átlagos, semmi extra és vannak nála sokkal jobbak bőven. Viszont alakított egy kisebb kosárcsapatot, akik hetente egyszer játszanak vele. Tízen vannak, abból nyolc mugli születésű, a másik kettő pedig akár RAVASZ vizsgát tehetne a muglilétből.
Az első három év főleg tanulással telt és a kastély megismerésével, no meg a társakkal való ismerkedéssel. Jópofa, olyan mindenben meglátja a jót típus, így sok barátja lett, igazi természetesen kevesebb. Az első az ismerkedéssel telt főleg, belerázódott az egész furcsa világba. Később a „normális” világ lett a furcsa, de nagyon élvezte azt is, mikor édesanyjával lehetett. Másodévben rettegni kezdett, hiszen megnyílt a Titkok Kamrája és több „sárvérű” is áldozatul esett. Szerencsére csak ideiglenesen, de ekkor Karr eléggé visszahúzódó volt, és sosem maradt egyedül. Még a Roxmortot is kihagyta, inkább hazautazott abban az évben. Harry Pottert is tisztelni kezdte ekkor, mivel addigra már minden kiderült róla. Ami még meghatározó volt, az az, hogy a Weasley ikrek rendszeres vásárlója és tesztelője volt. Imádta ugratni a társait, jó barátságot alakított ki a vicces ikerpárral. Eljöttek a vizsgák, majdnem minden nagyszerűen sikerült, de igazán kiváló mugliismeretből, bűbájtanból és sötét varázslatok kivédéséből lett. A következő években az ő optimizmusa is lejjebb kúszott a Trimágusi Tusa után. Azért próbált önmaga maradni, de lélekben csak arra akart felkészülni, hogy anyját és az arra érdemeseket megvédhesse a visszatért Tudjukkitől.
Ötödévben megérkezett a mindenki által utált Umbridge… Természetesen azóta a már általa is hősként tisztelt Harry Potterhez közelített, mind lélekben, mind pedig elszántságban. Mindent megtett, hogy bekerüljön a Dumbledore Serege nevű titkos társaságba. Tudását gyarapította továbbra is, és kerülte a Mardekárosokat… hacsak épp nem megtréfálni, vagy megvédeni kellett őket valakitől. Újra válogattak be a kviddics-csapatba embereket, de nem jelentkezett. Bár már elég ügyes volt, inkább szurkolóként volt minden meccsen jelen. A hatodév elég sötéten telt, de tanulmányaira még jobban koncentrált, „jegyein” sokat javított. Dumbledore halála mélységesen lesújtotta és tudta, hogy ez egyet jelent azzal, hogy édesanyjának el kell költöznie Angliából. Most a hetedik év elején, már magabiztosabb, hiába férkőztek az ősi falak közé a Nagyúr csahos kutyái. Talán egy lány is akad, aki a lelkét erősítheti majd… Viszont az elméje csiszolás mindennél fontosabb lesz!

Háború

Alapvetően csak a lelke erősödött, hogy mindenben támogassa a saját eszközeivel a Halálfalók elleni harcot. Kissé borúsabb, mint volt, de azért az átlaghoz képest maradt a vidámsága.

   Jellem

Jó kedélyű, önbizalommal teli fiú, lelkes és oda van lányokért. Ellenben nem mer kezdeményezni, legalábbis, ha tetszik neki a lány. Minden csínytevésre kapható. Szeret beszélgetni mindenféléről, de a szülei tabutéma mindenki számára. Talán majd, ha lesz egy lány, aki elég közel kerül hozzá, az majd megtudhat többet is róluk. Nagyon belebolondult a mágiával teli világba, úgyhogy a tanulmányait szivacsként szívja az elméjébe, és nem ereszti azt. Jó kedélyét elég nehéz megtörni, a de a kialakult helyzet eléggé a határon táncoltatja az érzelmeit. A Mardekárosokat nem szereti, bár nem is utálja, a többi házbélit - a sajátján kívül - szívesen barátainak fogadná, ha lenne ennyi hely a szívében. Természetesen a kosárlabda és a sportszeretete miatt a házverseny az elsők között van éves céljainál.

   Apróságok

mindig || csíny, Weasley tesók, kosárlabda, barátság, lányok, anyja
soha || Tudjukki, hazugság, árulás, bukás (iskolai)
dementorok || Amikor a családja „miatta” széthullott.
mumus || Az apja megverte egyszer, az ő akkori arca beleégett a fiú lelkébe.
Edevis tükre || A tükör az egész családját mutatja boldogan.
százfűlé-főzet || türkiz, izzadságszag
titkok || Szerelmes Cho Chang-be, meg egy csomó lányba, a Weasley ikreket többször kimentette már úgy, hogy "beáldozta" magát helyettük.
rossz szokás || Az ujjait szokta fel-alá járatni, mintha zongorázna, mikor izgatott; állandóan dobol a lábaival, amikor ül.

   A család

apa || Brice Whittman (62), mugli, tartózkodási helye ismeretlen
anya || Nora Whittman (58), mugli
testvérek || -
családi állapot || egyedülálló
állatok || Michael, a crup

Családtörténet
Amerikából, Chichago-ból bevándorolt család, amely az 1800-as évek közepén jött el a Nagy Vízen túlra. Az, hogy miért már sosem fog kiderülni, de legelőször kovácsok voltak. Majd egy kis idővel később – mikor a motorizáció az előtérbe került – gyármunkások lettek. A következő generáció, amiben Karr apja is benne volt, már kitaníttatta a gyermekeit, és viszonylag jól kereső –középosztálybeli – mérnök vált belőle. Édesanyja pedig ugyanabba az irodában volt gyakornok. Így a család nem élt jó módban, de mindenük meg volt, ami egy boldog élethez kellett. napjainkban kissé szerényebben költ az édesanyja, de nincs pénzügyi gondja a két tagúvá zsugorodott családnak.

   Külsőségek

magasság || 185 cm
tömeg || 80 kg
szemszín || barna
hajszín || rövid, barna
különleges ismertetőjel || mélyebb hangja van, mintha 10 évvel idősebbre néznének
kinézet || Magas, egyenes tartású, általában mosolygós. Ha a pálca nála van, menet közben is dobol a nadrágszárán vele. Markáns arca a fiú és a férfiak közé helyezi, de ez meg is felel életkorának. Átlagos ruhákban jár, de a tornacipő szinte mindig jellemzi. Barna rövidre nyírt haja csak akkor lobog utána, ha menekül valaki elől, egyébként rendezett. Első ránézésre jó fejnek tűnik, vagy épp magamutogató pojácának... ízlés dolga. harsány nevetéséről már messziről felismerni.
egészségi állapot || –

   A tudás

varázslói ismeretek || Kiválóra vizsgázott ötödévben mugliismeretből, rúnaismeretből és számmisztikából. Bűbájtanból és sötét varázslatok kivédéséből V-t kapott, a többi pedig E.
felvett tantárgyak ||
   Rúnaismeret, Számmisztika, Mugliismeret
mugli képzettségek || kosárlabdázás
pálca típusa || 11,8 hüvelyk, mandulafa, sárkány-szívizomhúr
különlegesség || -

   Szerepjáték-példa

- Jajj, már megint? Mikor fogom én ezt megszokni Karr? – kérdezi anyu, ijedséggel a hangjában. Éppen a nyári szünetemet töltöm otthon és egy fontos levelet várok Joshtól, mivel ő kint van a Chudley csúzlik egyik meccsén, én pedig szeretném tudni az eredményt. Az eredmény meg is jött, csak épp a szürke bagoly édesanyám vállára helyezte a levelet, és még finoman a fülébe is csípett. Miután a házunkból elzavartam a madarat, aki rémült és bosszúálló tekintettel reppent el, mosolyogva fordultam édesanyámhoz.
- Nem tudom anyu, de örülök, hogy egyáltalán elviseled. Tudod, ap… - ekkor figyelmeztetően feltartja az ujját és magához ölel.
- Talán sikerül egyszer, próbálkozom, láthatod. – adja meg magát, én pedig visszatérek a kanapéra a levéllel. Gyorsan kibontom, a kissé eső áztatta és meggyűrt – egyszer elkapom ezt a szórakoztató baglyot és kinyuvasztom – borítékot és olvasni kezdem.

’Helló Karr!

A Csúzlik simán nyertek még úgy is, hogy a cikeszt nem sikerült elkapniuk. Jajj, de kár, hogy nem voltál itt, annyira sajnállak…

~ Hát persze, hogy kár, és sajnálod, majd kapsz az új Weasley csodából, te kis… ~ mosolyodok el, miközben tovább olvasom a levelet.

…de talán, majd legközelebb. Készülj fel, szanaszét foglak verni, dobok majd neked sok 4 pontost, meg büntetőt és véged. Háhá!
Na, légy jó, nemsokára vége a nyárnak és akkor bővebben is beszélhetünk.

Barátod,
Josh’

- Anya, nyertek a Csúzlik, örülsz te is? – kiáltom a konyhának, de anyu valószínűleg nem hallja. Hoztam neki néhány érdekes bogyót – egy kedves manó ajándékozta nekem -, azt is belefőzi. Ekkor éktelen sikoly hallatszik a konyha felől.
- Karr, mit tettél bele! Nem megmondtam, hogy többet ilyet ne… - majd elfúlik a hangja.
~ Ajjaj, ebből baj lesz! ~ futok ki és látom, hogy az egész konyha zöld színű habban úszik. Próbálom visszatartani a nevetésem, de az arcom rángatózásából és édesanyám dühödt fújtatásából rájövök, hogy ez nekem nem megy. Elindul a fürdő felé, én pedig elszégyellem magam. Anyám kifelé menet a seprűre mutat – egy átlagosra – és zord arcával rám néz. Majd bekeni az orrom a zöld izével és rám kacsint, majd eltűnik a fürdőben.
- Ezt megúsztam… - dörmögöm magamnak és felkapom a tisztítószereket.

   Egyéb

avialany|| Andy Gillet

Roxfort RPG

Karakterek => Futottak még => A témát indította: Kareem Whittman - 2011. 10. 21. - 10:52:14