Oldal nyomtatása - Rowena Russel

ROWENA RUSSEL

(http://i43.tinypic.com/2z4xocx.png) (http://i42.tinypic.com/5nq3yf.jpg) (http://i41.tinypic.com/eleib6.jpg)

"Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást."

   Alapok

jelszó || "Mrs Skower univerzális varázskosz-eltávolítója! Több mint boszorkányság..."
így ejtsd a nevemet || Rovéna Rásszel
nem || nő
születési hely, idő || Whitehaven; 1983. október 1.
horoszkóp || Mérleg
kor || 15
vér || fél
évfolyam || negyedéves

   A múlt

Gyerekkor
1983-ban születtem október elsején, a mérleg jegyében egy kis angliai kikötővárosban, Whitehaven-ben. Szüleim első, és mint később kiderült utolsó gyereke voltam. Varázserőm 4 éves korom környékén mutatkozott meg, amit szüleim kitörő lelkesedéssel fogadtak, bár a nappaliban lévő fotel más kevésbé örült a dolgoknak. Már nem volt sok hátra az ötödik születésnapomig, mikor meghaltak egy, a halálfalók elleni csatában. Fiatal korom miatt nem igazán értettem a dolgokat, azt meg pláne nem, hogy miért kerültem nagybátyámhoz, aki egyre inkább elzárkózott a varázsvilág történései elől, s csak miattam tért vissza fontos tanulmányi útjáról, amit sokszor fel is emlegetett, melyre manapság már csak a szemeim forgatom. Nem éppen egy derűs jelenség, bár a régi képeken még vidáman csillogó tekintettel látható, de az már a múlt. Kissé megkeseredett az évek során, és mit ne mondjak egy fiatal gyereknek nem éppen megfelelő az apaszerepre, a várakozások ellenére azonban élek, és élénkebb napjain megfigyelhető cinizmusa és szarkazmusa tökéletesen átragadt rám, bár én úgy nézek ki mint aki él, nem úgy, mint egy zombi, aki csak a drágalátos varázslényei iránt érez elkötelezettséget. Ahogy teltek az évek azért próbált valami észt verni a fejembe, hisz szüleim is így akarták volna, de valamit nagyon elrontott, mert a sok olvasmányos poshadt könyvvel elintézte, hogy nem igazán mennek az olvasmányosabb tantárgyak, néha már kész kínszenvedést okoznak. Szóval hat hosszú, és hihetetlenül lassan eltelő év után elérkezett megérkezett a Roxforti levél.
Ahhoz képest, hogy nyár közepe volt, elég hűvös volt az idő, bár ez az előző heti fullasztó kánikula után frissítő hatást ígért. A váratlan változásnak köszönhetően vacogva ébredtem, vékony takaróm után kutatva bukdácsoltam le ágyamról egy halk „hogy a macska rúgja meg” elmormolása közben, mire fotelom felől egy hangos nyervogás hallatszott.
- Nem kell komolyan venni, Othello.. – mondtam bocsánatkérően a karmazsinvörös hegyesfülűnek. Gyorsan felpattantam, s mivel nem szándékoztam tovább hűteni már most korán reggel fagyos szobám, lábujjhegyen lépkedve a nyitott ablak felé vettem irányom. Ahogy kis kezemmel megérintettem az ablak keretét megtorpantam.
~ Mikor hagytam nyitva az ablakot?~ sújtott rám a kérdés, ugyanis semmi pénzért nem szoktam nyitva hagyni az ablakomat éjszakára, még a legnagyobb melegben sem. Hogy miért nem? Hát a bogarak miatt. Tekintetem körbevándorolt a szobán, a falakon, a négy sarkon, s nagy kő esett le a szívemről, mikor egy gusztustalan kis ízeltlábút se vettem észre.
~ Na, gyorsan zárjuk le a témát~ gondoltam sietősen, majd visszafordultam eredeti célomhoz, az ablakhoz. Ahogy próbáltam becsukni, valamiben folyton megakadt. Lábujjhegyre kellett állnom, hogy az ablak helyének bemélyedéseibe is belássak, s összezavarodott arccal nyújtottam ki karom, mikor megpillantottam egy papírlapot. Ahogy megszereztem, s gyorsan becsuktam az ablakot jobban szemügyre vettem a lapot, melyről kiderítettem, hogy egy boríték. A küldő Roxfort Boszorkány – és Varázslóképző Szakiskola küldte. Szemeim tágra nyíltak a döbbenettől, pedig általában nem jellemző rám, hogy bármi meglep. Egy pillanat alatt kinn termettem, s hangosan dübörögve rohantam le a lépcsőn nem törődve a korai órával, s a ténnyel, hogy nagybátyám még minden bizonnyal alszik. Mint mindig, most is kopogás nélkül rontottam be hozzá, s akkora erővel sikerült kinyitnom az ajtót, hogy az a falnak csapódott, méghozzá jó hangosan.
~ Legalább a felébresztésével már nem kell bajlódnom~ gondoltam egy széles vigyorral az arcomon, s mikor álomtól ködös szemeivel rám nézett máris odarohantam ágya széléhez s kezébe nyomtam a levelet.
- Megérkezett! – sikkantottam izgalomtól túlcsordulva, s nagybátyám máris éber lett, nem szokott hozzá a hasonló érzelem-kitöréseimhez. Megfordította a levelet, szemeivel végigsiklott a borításon, arcán az érzelmek vegyesek voltak.
- Rendben. Most menj vissza aludni. – mondta, majd visszaadta a levelet, s oldalra fordult.
- Mire is számítottam egy ilyen lehetetlen alaktól - mormogtam halkan, majd fagyosan visszamentem a szobámba. Othello több érdeklődést mutatott a levél után, együtt bontottuk ki, a nap témája már megvolt, az egyszer biztos.
Szóval nagybátyám örült, hogy végre visszamehetett a tetves állatkáihoz, én meg mehettem a Roxfortba. Az iskolának már maga az épülete legyűgözött, mikor a sötét tavon siklottunk az ódon épület felé. A beosztási ceremónia eredménye nem lepett meg, számítottam rá, hogy ebbe a házba kerülök, annak ellenére, hogy szüleim más ház tagjai voltak. Hamar megtaláltam baráti körömet, a tanulásba is belerázódtam, már amennyire. Az első évben az elsősök nagy része még eléggé megszeppent volt. Nos, én nem tartoztam közéjük. Második év végére azért néhány diákban már kialakult a felém érzett félelemmel vegyes tisztelet, harmadik év végén meg fejembe vettem, hogy belépek a kviddics csapatba. Nos az még nem jött össze, de próbálkozom.
Voldemort, és a háború hatását véleményem szerint leginkább a sár és félvérűek szívták meg, szóval ilyenkor átkozom származásom, hogy miért nem voltam képes egy olyan családba születni, amiről üvölt, hogy aranyvérű. Roxfort ostromakor fiatalabb voltam, szóval a képességeimmel nem sokra mentem, de azért maradtam, s valahogy sikerült túlélnem, s most a következményeket élem. És bár nem tartom valószínűnek, de azért reménykedem a változásban.

Jellem

karaktered általános jelleme; Nyugodt és kiegyensúlyozott embernek tartom magam, mindenkoron megtartom hűvös, szarkasztikus szemlélő szerepem. Mindenről megvan a magam véleménye, aki ezeknek ellenszegül azzal nem vagyok kegyes. Sosem kapom fel a vizet, nem vagyok egy haragtartó típus, de előítéletes az nagyos is vagyok, s bár haragot nem tartok, ha egyszer valakit beskatulyáztam, annak valami nagyon vagány dologgal kell előrukkolnia, ha szabadulni akar címkézésemtől. Békeszerető jellemmel rendelkezek, legalábbis ezt állítom magamról, de bármikor szívesen benn vagyok egy kis balhéban. Kisugárzásom fagyos nyugalmat sugároz, mellyel előfordul, hogy az alattam járókat kissé elijesztem magam mellől. Hidegvérem nehezen vesztem el, veszélyes helyzetekben is megőrzöm, nyugalommal szemlélem a helyzetet, nem cselekszem azonnal, nem rontok fejjel a falnak. Nem rohanok soha semmivel, mindenre szánok elég időt. Szívesen adok tanácsot, segítséget, de csak ha kérik. Nem fogok én mindenki után rohangálni a megoldásokkal.
Nehezen lehet lenyűgözni és lelkesíteni, általában semmin sem lepődök meg, megingathatatlan nyugalmam sokszor párosul cinizmussal és szarkazmussal, ami miatt sokaknak bosszúságot okozok, míg én jól szórakozok. Nem vagyok túl beszédes, legalábbis ha beszélek, az nem holmi értelmetlen csacsogás. Érzelmeimet nem kell kordában tartanom, ugyanis sose fenyegetnek azzal a veszéllyel, hogy ledöntenek a lábamról, ugyanis nem vagyok egy labilis elmeállapotú szerencsétlen.. Másokkal való viselkedésem gyakran befolyásolja a másik jelleme, aminek általában ellenkezőjével reagálok, akaratlanul is szent célomként, hogy lelohasszam az illető hangulatát. Sokszor vagyok közönyös, hideg, a saját társaságommal vagyok elememben, hisz ők ha csak kicsit is, de hasonlóak hozzám. Gyakran vetek meg másokat a fölösleges túláradó érzelmeikért, bár érdekelni nem érdekelnek különösebben. Mások véleménye nem érdekel, az meg hogy rólam mit gondolnak, végképp nem, de azért unalmamban szívesen ellátom egy-kettő baját.

Erősség || Nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, forró helyzetekben is kéeps vagyok hideg fejjel gondolkodni.
Gyengeség || Sokszor jellemez szenvtelenség, azaz érzelemmentesség, közönyösség. Lusta vagyok, s akik nem felelnek meg elvárásomnak azokkal gyakran igen csak szemét vagyok. Mások kissé agresszívnak mondanak, méghozzá a fagyos fajtából.

   Apróságok

mindig || tél, hó, karamella, barack, macska
soha || paradicsom, nutella, nyavalygás, rózsaszín, rovarok
hobbik || zenehallgatás, olvasás (bármi aminek nincs köze a tanuláshoz)
merengő || Legjobb emlékem, mikor először ültem seprűre az első repüléstan órámon. Legrosszabb, mikor megtudtam, hogy a szüleim meghaltak.
mumus || Rovarok százai támadnak rám.
Edevis tükre || Ha a tükörbe nézek, aurorként látom magam.
százfűlé-főzet || Büdös zokni ízű és méregzöld színben pompázik.
Amortentia || Eső illat fahéjillattal keveredve.
titkok || Rettegek a bogaraktól.
azt beszélik, hogy... || Othello, a macskám eredetileg a fiúm volt, de mivel nem tetszett a képe elvarázsoltam.

   A család

apa || név Edison Magnus; elhunyt; félvér; Kapcsolatunk szoros apa-lánya kapcsolat volt
anya || Ophelia Magnus; 39; mugli; jó kapcsolatom volt vele.
testvérek || nincs
állatok || Othello, a karmazsinvörös bundájú macskám

Családtörténet ||
Nagybátyám elmeséléseiből tudok csak családomról, felmenőimről így bővebben. Családomban kizárólag apai ágon voltak varázslók, a genetikánkba már régen beférkőzött a muglivér, családunk régen levált az aranyvégű ágtól, főleg, hogy anyai ágon mind egyszerű emberek voltak felmenőim. Az utóbbi generációkba egyre megfogyatkoztak a rokonok, a régen teljességgel összetartó családból, ahol a legtávolabbi rokonok is testvéri kapcsolatot ápoltak egymással egy viszonylag elhidegült csoport lett, akik szinte el is feledkeztek egymásról, főleg a háborúk idején. Nagybátyám ugyan roxforti diák volt, de lojalitása maga Anglia iránt a háborúk idejénben kezdett lelohadni, míg inkább megfutamodott, s külföldre utazott. Jelenleg is külföldön dolgozik, különböző varázslényeket figyel meg, hogy tanulmányokat írhasson róluk, vagy valami ilyesmi. Mikor hozzákerültem, visszajöttünk a jó öreg Angliában, de mióta a Roxfortba járok, azóta csak a nyári szünidő alatt tartózkodik Londonban.

   Külsőségek

magasság || 160 cm
testalkat || átlagos
szemszín ||csokoládébarna
hajszín ||sötétbarna, szinte fekete
kinézet || Bőröm halovány kreol színű, bár sötétebb barna szemeim lágyítanak tónusán, barna szögegyenes hajam rendezetten öleli körül szív alakú arcom. A mondás, miszerint a szem a lélek tükre. Nos, ez rám igaz, bár érzelmeim palettája nem igazán terjed túl a negatívon. Ha öltözködés, akkor az iskolai egyenruhám mellett a sötétebb, semmiképpen sem egyszínű, vagányabb stílusú ruhákat létesítem előnyben. Hajam általában kibontva hordom.

   A tudás

varázslói ismeretek || Elméletben elég pocsék vagyok, valahogy ezen típusú dolgok ssoem mentek be a fejembe, ellenben a gyakorlati feladatokat örömmel s általában sikerrel végzem, így kedvenc óráim közé a repüléstan és a sötét varázslatok kivédése tartozik, míg a magolós, általában unalmasabb tantárgyakat messze kerülöm, s ez meg is látszik az eredményeimen.
felvett tantárgyak ||
   repüléstan, rúnaismeret
pálca típusa || 10 hüvelyk, ébenfa, egyszarvú szőrrel
RBF || -

   Egyéb

avialany|| Kiersten Koppel

Roxfort RPG

Karakterek => Futottak még => A témát indította: Rowena Russel - 2012. 02. 19. - 00:11:40