Átváltoztatástan Fogalomtár I. II. évi fogalomtár.

[Első évi fogalomtár:]

Első évi fogalomtár:

Az átváltoztatás ábécéje:


Az átváltoztatás egyenlete:
 A létrejövő átváltoztató bűbáj erejét (t) megkapjuk, ha az alkalmazó pálca erejének (w) és a varázsló koncentrációjának (c) szorzatát elosztjuk a bűbáj erejének (v) és az átváltoztatni kívánt tárgy tömegének (a) szorzatával, majd a kapott értéket megszorozzuk az esetleges ismeretlen tényezőkkel (Z)


A három anyagcsoport:

(I. Anyagcsoport) Nemtelen anyagok: Nemtelen anyagnak minősül minden olyan tárgy, melynek szerkezete könnyen reagál az átváltoztató bűbájokra, könnyedén alakíthatóak, emellett nem fémek, nemesfémek vagy drágakövek. Ilyenek pl: fa, szövet, kő.

(II. Anyagcsoport) Fémek: Fémnek minősül minden olyan anyag, melynek szerkezete ellenálló a mágiára, nehezen alakíthatóak, illetve nem nemesfémek. Értelemszerűen a fémek tartoznak ide, mint a vas vagy a réz.

(III. Anyagcsoport) Nemes anyagok: Nemes anyagnak minősül minden olyan anyag, melynek szerkezete különlegesen ellenálló a mágiával szemben, nagyon nehezen alakíthatóak. Ide tartoznak a nemesfémek, a drágakövek, illetve a mágikus tárgyak (a rúnázott anyagok is).

Az átváltoztatástan öt ága:
Átváltoztató bűbájok: Ide sorolunk minden olyan varázslatot, melynek hatására a célpont átváltozik, átalakul, vagy transzmutál (lsd. lentebb)

Felcserélés: Ide sorolunk minden olyan varázslatot, melynek hatására két tárgy a térben helyet cserél.

Eltüntetés: Ide sorolandó minden olyan átváltoztatás, melynek hatására a tárgy eltűnik, légiessé változik.

Idézés: Ide sorolandó minden olyan varázslat, melynek hatására a semmiből anyag teremtődik.

Visszaváltoztatás: Minden olyan átváltoztató bűbáj, mellyel megszüntethető egy aktív átváltozás, átalakítás, vagy transzmutáció (lsd. lentebb).

Különbség átalakítás, átváltoztatás és átalakítás között:
Átalakításnak nevezzük azokat a varázslatokat, melynek hatására egy tárgy vagy élőlény színe, mérete, kinézete megváltozik, anélkül hogy más anyagcsoportba kerülne.
Átváltoztatás minden olyan varázslat, melynek hatására egy tárgy másik tárggyá, egy élőlény pedig másik élőlénnyé változik anélkül, hogy más anyagcsoportba kerülnének.
Transzmutációnak nevezzük azokat a varázslatokat, melyek hatására a célpontot teljesen más anyagcsoportba valóvá lehet tenni.

Második évi fogalomtár:

Transzmutáció tömegvesztése:
Egy kiló első anyagcsoportba tartozó anyag változtatható: fél kiló fémmé, vagy egy gramm nemes anyaggá. (Váltószámok: 0-50-1000)
Egy kiló második anyagcsoportba tartozó anyag változtatható: két kiló nemtelen anyaggá, vagy egy deka nemes anyaggá. (Váltószámok: 2-0-100)
Egy kiló harmadik anyagcsoportba tartozó anyag változtatható: egy mázsa nemtelen anyaggá, vagy tíz kiló fémmé. (Váltószámok: 100-10-0)

Ötvözetek törvénye: Minden olyan fém ötvözet, mely legalább negyedrész nemesfémet tartalmaz, harmadik anyagcsoportnak minősül.

Összetartozás fogalma: Egy tárgy alkotóelemeit nem lehet különböző tárgyakként kezelni, így nem lehet őket külön-külön átváltoztatni sem, ha az adott tárgy, darabjaira bontva nem képes betölteni eredeti funkcióját. Így nem lehet a szék lábait külön átváltoztatni, csakis a széket egyben. Ellenben az ajtó és a zár, már külön tárgyaknak minősülnek, mert az ajtó akkor is betölti eredeti funkcióját, ha nincs rajta zár. Kivételek ez alól az építmények, melyek puszta méretükön túl, funkcióbeli komplexitásuk miatt sem lehetnek összetartozóak. Az összetartozás fogalma alá eső tárgyakat összetartó tárgyaknak nevezzük.