Esmé Fawcett
[Topiktulaj]
Vadromantikus <3
Hozzászólások: 662
Jutalmak: +882
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Viselet: Megnézem!
Származás: Félvér
Hajszín : barna
Szemszín: zöld
Kor: 24
Ház: Mardekár
Évfolyam: Nem tanuló
Családi állapot: Kapcsolatban
Kapcsolatban:: Reed
Munkahely: Supernova Könyvkiadó Vállalat
Legjobb barát: Sophie
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: 11,5 hüvelyk, egyszarvúszőr mag, szőlő, hajlékony
Nem elérhető
|
|
« Válasz #15 Dátum: 2017. 05. 29. - 19:00:17 » |
+1
|
Remélem nincs nagy baj, és azt is, hogy talán csak képzelődtem, hogy August kinn volt éjnek évadján a hóban. Igazából csak halovány az emlék, nem is vagyok benne biztos teljesen, hogy megtörtént. Gregory nyomában August is hamarosan belép a szobába, és megkapom tőle a választ, amire számítottam is, meg nem is. - Jó reggelt! – mosolyodom rá doktoromra. – Nem gond, tényleg. Úgyis szeretnék hamar hazaérni, amennyire csak lehet. A lábam már nem fáj, az meg elviselhető, amennyire mégis. Tekintetemmel követem August mozgását, és egy falatot félre is nyelek, amikor leül az ágy másik felére. Nem gondoltam, hogy ilyen férfi koszorú fog körbevenni pár pillanat alatt. Vajon Greg hallotta tegnap, mikor meséltem a vőlegényemről? Hálásan mosolygok rá, mikor elmegy, és kibújok a takaró alól. Kicsit még bizonytalannak érzem magam, de egyébként teljesen egészséges vagyok. Már csak Augustnak kell ezt megerősítenie. - Igen, minden rendben. Már sokkal jobban vagyok, de örülnék neki, ha az első lépésnél segítenél. Kimászok az ágy szélére, de csak aztán, hogy alaposan át lettem vizsgálva. Ott megkapaszkodok August karjában, majd lassan felállok és teszek néhány lépést. Sikeresen veszem az akadályt, így már akár haza is tudnék menni. Már csak egy gondom van. A ruháim a szállóban maradtak, de tényleg nem lenne jó ötlet így kimenni. Tegnap este még meg tudtam magyarázni, de most se kabátom, se semmim nincs itt. - Köszönöm a felajánlást. Élnék is a lehetőséggel – mosolyogom el. – De nem akarok sokáig zavarni. Gondolom Ainsleyvel van mit megbeszélniük. Legalábbis a vitából erre következtetek. Nem tudom, hogy rá merjek-e kérdezni az éjszaka látottakra, de eléggé kíváncsi vagyok, így mikor visszaülök az ágyra és újra falatozni kezdek, rá is térek azonnal. - Jól láttam, hogy este kinn jártál az udvaron? Azt hiszem, belázasodtam kicsit, és nem vagyok biztos benne, hogy nem csak hallucináltam. Igazából ez nem is foglalkoztat annyira. Úgy érzem, lesz majd a búcsúnál egy kis problémám, és ezt szeretném megbeszélni Augusttal. Greg figyelme igazán lenyűgöző, és ha nem lennék menyasszony, akkor hagynám is magam elcsábítani általa legalább néhány randi erejéig, de nem most. Most nem lehet, de nem szeretném megbántani sem. - August lehet egy kérdésem? – Megvárom, amíg teljes figyelmével rám koncentrál. – Greg… Greg nagyon kedves, és tudom, hogy több figyelmet szentel nekem, mint kellene, és említettem neki, hogy vőlegényem van. Szerinted nem fog megsérülni, ha elutasítom? Félek a válaszától, de túl kell esnem rajta. Nem August vagy Elliot miatt, hanem Greg miatt. Nem lenne jó, ha hülyíteném feleslegesen, már ez miatt a palacsinta miatt is bűntudatom van. Elindulok a fürdő felé egy kis segítséggel, majd mivel nem akarok pofátlan lenni, csak gyorsan megmosakodom, és felveszem a kölcsön kapott ruhákat. Az enyémet elcsomagolom egy szatyorba, szerintem megtartom, a boltosnak pedig azt mondom, hogy tönkrement. Inkább kifizetem, mint ilyen állapotban adjam vissza, vagy napokat töltsek a helyrehozatalával. Majd megkérem anyát, hogy segítsen be. Ott állok a nappali közepén a kandalló előtt. Velem szembe a négy jómadár ácsorog, mintha nem is tudom, éppen temetésre készülnének vagy én rohannék a végzetembe. - Zaire, még egyszer gratulálok a nászhoz. Ainsley, majd jelentkezem és keresünk egy időpontot, mikor jó lesz neked is. És tényleg hozd el Augustot. Doktoromhoz fordulok, és még egyszer megköszönöm neki, hogy segített és ki tudja, talán az életem is megmentette. Megölelem, mielőtt tovább mennék Greghez. Akkor veszek egy mély levegőt és kicsit félrevonom. - Greg, köszönöm, hogy eljöttél ide, és megismertelek. Igazán nagylelkű vagy, kedves és jópofa, de ahogy tegnap mondtam, van már vőlegényem, és nem szeretném, hogy olyanba ringasd magad, amiről tudjuk mind a ketten, hogy nem következik be. Ha bármikor beszélgetni szeretnél, keress meg, küldj egy baglyot, és ott leszek, de csak ennyi, rendben? Barátok leszünk – feltartom a kisujjam. Ha megrázza, akkor úgy veszem, megértette, amit mondani szeretnék neki. - Akkor ég veletek. Találkozunk még, ebben biztos vagyok. – Egy mosollyal az arcomon lépek be a kandallóba, és a másik oldalon a szatyrot eldobva vetem magam szerelmemre és kérek tőle bocsánatot vagy milliószor, amiért egyedül hagytam az éjszakára.
Köszönöm a játékot.
|