|
|
« Válasz #45 Dátum: 2024. 08. 08. - 20:14:52 » |
+1
|
-Ó, ugyan, az én kedvemér igazán nem kell fáradni Egyetlen laza legyintéssel intézem el a hárítást. Igazán nem fáradtság különben fel sem ajánlottam volna, másrészt ha mégis beleszeret a lány akkor kellően sok galleon üti a szalon zsebét ahhoz hogy duplán ne okozzon fáradtságot. Csakhogy az ezt követő mondata kissé lelomboz. -Meg egyelőre alkalom sincs kilátásba hozzá. De amint lesz, mostmár tudom, kit keressek, és biztos vagyok hogy akkor is lesznek hasonlóan gyönyörű darabok, és egy másik csodádat is felpróbálhatom majd. Nem mondom hogy nem vagyok csalódott, a szikra mintha meglett volna a ruha iránt talán csak a megszokott gátlás dolgozik a másikban vagy tényleg felmérte mennyire kihasználatlanul heverne a szekrényben. Ezzel sajnos nem tudok versenybe szállni így minden kudarcmorzsa ellenére barátságosan bólintok egyet megértő-beleegyezően. -És valami azt súgja, ha te varrtad a darabot, talán valakire szánva is készült majd. Mondjuk így, kimondva nem is tűnik túl lehetetlennek az egész ötlet. Látványosan Mira is benne van, a pirulós báj helyett most izgatott mosolygás ül arcára én meg hirtelen nem tudom mit feleljek. Magam ajánlottam fel a lehetőséget de még fura belegondolni hogy ez valóban megtörténik, ráadásul a közeljövőben. Helyzetem menti hogy három lányka is mellénk lép a ruhát csodálni aztán hangosan kérdezgetni szabad-e próbálni ha Mira levetette. Mindenkit igyekszem nyugtatni hogy sor fog kerülni és elnézően pislogok néha lopva Mirára meg az üzlet túlfelébe a főnököm irányába de láthatóan ott sem jobb a helyzet, sőt. Megoldást tehát magamnak kell találjak. - Nyugalom lányok, kérünk öt percet és tiétek a ruha. Azzal Mirának intek egy széles elegáns mozdulattal a próbafülkék irányába és elkísérem vissza átöltözni hogy a többi vásárló ne akarjon rárontani már a rózsaszín bársony rejteke mögött.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Mira L. Wyne
Minisztérium
Jenkibogyó
Hozzászólások: 221
Jutalmak: +488
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Félvér
Hajszín : Szőke
Szemszín: Barna
Kor: 20
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Munkahely: Mágiaügyi Minisztérium - Varázsgépjármű-specialista
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: Galagonya, viharmadártoll, 12 hüvelyk
Nem elérhető
|
|
« Válasz #46 Dátum: 2024. 08. 16. - 10:54:58 » |
+1
|
Ahogy Blaire szavak nélkül marad az utolsó utalgatásra, még pillogok is párat a bájmosolyhoz. Aztán titokba aggódok rajta egyet, hogy nem-e volt ez így sok már. De ezzel hamar "kisegít" néhány néző érkezése, akik szintén a ruhára kíváncsiak, meg a megjelenéssel mozdítanak a helyzet dinamikáján. -Ó, persze- bólogatok én is a kérésükre. Fordulok még párat segítőkészen az ő kedvükér is, csak jobban bemutatva a ruhát néhány irányból, mint odébbról leskelődve látszódhatott. A mozgásom is visszalép a szokásos szerényebb formába, nem tartom magam elegáns beállításokba, meg előreveszem az útból a hajzuhatagom amikor a hátát mutatom meg - ez nekik most a ruháról szól, azt a részt hogy én hogy mutatok benne, megtartom Blaire számára. A fordulások végére meg Blaire szavaira biccentek is egy bátorítót a lányoknak, hogy "hajrá, mindjárt ti is bájologhattok benne", és kicsit vidáman, kicsit sietősre is veszem a lépteimet a próbafülke felé. Szeretek segítőkész lenni, és ha már én most nem is veszem meg ezt a ruhát, talán kicsit hozzá tudtam járulni a reklámozásához a következő érdeklődők felé, valamint mihamarabb megadni nekik is a lehetőséget. -öhm, Tudsz... segíteni vele?- esetlenkedek kicsit Blaire felé meginn, máris mentegetőzéssel folytatva. -csak hogy... gyorsabban... nekik is odaadhassuk. Aha, Lu, kizárólag.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #47 Dátum: 2024. 09. 02. - 06:37:49 » |
+1
|
Mira elegánsan illeg billeg a többieknek, a boszorkák jaa hű-zik meg há-zik természetesen. Megmosolygom az egészet, ilyenek a nők kár is ezt tagadni vagy szépíteni. Őket a ruha nyűgözi le, engem a lány de igyekszem ezt titkolni azzal hogy csak lopva pislogok rá nem pedig folyamatosan őt bámulom, mint a többiek. Aztán, egész váratlanul -noha nem kellene annak lennie- jön egy pont hogy Mira leugrik a dobogóról és a próbafülkék felé siet. A vevők sutymorognak van, aki hangosabban fejti ki véleményét, van aki inkább fojtottabb hangon. S ki tudja mit méltatnak vagy szidnak. A ruhát, a nőt, aki viseli, a tervezőt, az anyagot, a színt, a fazont. Ahány boszorkány annyi féle divatirány ugyebár. Nem egyszerű szakma ez, tűnjék bármennyire is annak. -öhm, Tudsz... segíteni vele? Mira kérdése, vagy nevezhetném kérésnek, meglep, bár nem kellene az előzmények fényében. - Természetesen!- bólintok és követem őt, megfigyelve titkon járását, válla mozgását, haja libbenését. Agyamban ezer ötlet szalad át és ujjaim alig várják hogy ceruzát ragadjanak ám ehelyett a próbafülke rózsaszín bársonya kerül a kezembe, majd a ruha puhasága, ahogy kisegítem belőle a másikat. - Borzasztóan a nők, hogy ölre mennek egy csinos ruháért… ami a többségnek jól sem fog állni… Sóhajtok szomorkásan és ahogy a ruha lecsusszan illedelmesen elfordulok. Bár nem kellene úgy érzem mégis így etikus. - Még meggondolhatod magad… - teszem gyorsan hozzá. Szavaim a függöny felé repülnek ám Mira pont ugyanolyan jól hallja. – A ruhával kapcsolatban… meg persze minden mással is… Nem akarom én kényszeríteni semmire, talán ezért nem kötöm az orrára hogy lazán szakmát válthatna ha a jelenlegi munkahelye nem fizet eleget. Öröm lenne a kifutón, a pasik imádnák és szerintem hamar a sztármodellek életét élhetné. Már persze ha vonzza annyira a rivaldafény, mint furkászt az arany.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Mira L. Wyne
Minisztérium
Jenkibogyó
Hozzászólások: 221
Jutalmak: +488
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Félvér
Hajszín : Szőke
Szemszín: Barna
Kor: 20
Ház: Hugrabug
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Munkahely: Mágiaügyi Minisztérium - Varázsgépjármű-specialista
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: Galagonya, viharmadártoll, 12 hüvelyk
Nem elérhető
|
|
« Válasz #48 Dátum: 2024. 09. 22. - 16:28:25 » |
+1
|
-Biztos nem csak énrám jó azér- szerénykedek, meg piszmogva megköszönöm Blaire segítségét. Ahogy a ruhát átveszi, sietve visszaöltözök az ehhez képest szürke utcai ruháimba - képletesen, az utóbbi évekbe leszoktam végre a fizikailag szürke árnyalatokról, és jól is esik vidámabb színeket viselni. -Még meggondolhatod magad... A ruhával kapcsolatban... meg persze minden mással is... A függöny - bár érdemileg az azon túl, még fáklyák nélkül várakozó tömegek - felé pislogok, bizonytalankás humorral. -Hát... a ruhával kapcsolatba már csak akkor, ha a máglyát is fel akarnánk próbálni. Azér mosolygok még egy bátorítót, nehogy komoly veszélynek vegye. Ami remélem tényleg nem a helyzet még odakinn. De ennek fényébe hamar fel is szabadítjuk a próbafülkét, meg hozzá a ruhakölteményt, mielőtt elkezdhetne igazam lenni. Ha bármelyikőnket megboszorkányüldözik itt a türelmetlen vevők, az kissé meghiúsítaná a nagyba fontolgatott ruhatervezős terveinket ugye. Az ezen "veszély" elmúltával nyugodtabb tempóba fordulok ismét Blaire-hez, ellenőrízve hogy nem hagyok itt semmit, amit nem volt tervbe. -Nos, köszönöm mégegyszer a... hát, mindent.- Lu vajon mér szöszmötöl meginn motyogva, amikor volt már itt magabiztos is? Tegyék meg tétjeiket. -És kíváncsian várom a... nos,.. következőt.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
« Válasz #49 Dátum: 2024. 10. 10. - 08:16:08 » |
+1
|
A ruhaköltemény lecsusszan, részben a segítségemmel, és zavarok ide vagy oda hagyom aztán Mirát felöltözni. A nők hada rohamozza meg a próbafülke előtti teret, mire elkészül a lány szinte mozdulni is alig lehet a kapkodó tömegben. Mindenki ezt akarja, pedig ki se hűlt. Mennyire ostoba fruskák ezek itt mind! Próbálok egy lemondó sóhajt elfojtani és az egyik kevésbé előszakos hölgyike kezébe nyomom a kreálmányt. A többiek sötétlő pillantást vetnek rám de nem érdekel, a kolléganőim szerencsére orvosolják a helyzetet azzal hogy oszlatni kezdik helyettem is a tömeget így nagy nehezen Mira és én is kijutunk vissza a tükrös előtérbe, ahol több a fény és az érdemi közönség, bár fagyosabb hangulattal irányomba. -Nos, köszönöm mégegyszer a... hát, mindent.- Nincs mit! – mosolygom és a lány felé nyújtom a cédulát, melyen a saját kosztümjének adatai vannak. Bűvölt darab, változni fog és jelezni ha elkészül a varroda a munkával és érte jöhet. -És kíváncsian várom a... nos,.. következőt.- Én is. Küldök majd baglyot! - bólintok és hagyom hogy a lány elinduljon. Hosszan nézek utána, kezeim közben újfent munkára találnak most az anyagdarabok hajtásában és rendszerezésében. Van ebben a lányban valami, valami fura, valami megfoghatatlan. Eltűnődöm ő vajon mennyire van ennek tudatában de sejtésem szerint közel sem. Ahogy kilép valahogy másabb lesz a légkör idebent. Vagy én érzékelem másabbnak. Mintha sekélyesebb és egyszerűbbé vált volna minden. Az üresfejű csitrik idegesíteni kezdenek, a zajok és a fények megterhelőek. Nem is foglalkozom a többi ostoba vevővel, inkább hátra lépek a raktárba hogy az ottani dobozokat bűvöljem meg és persze magammal viszem azt a szép fehér kosztümöt, ami felújításra vár. Köszönöm a játékot! A helyszín szabad!
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|