+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Uma McGruder
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Uma McGruder  (Megtekintve 1121 alkalommal)

Uma McGruder
Eltávozott karakter
*****


"A vörös orákulum"

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2021. 01. 09. - 09:53:14 »
+1

UMA MCGRUDER


"Clear your mind, watch the sky"


        Alapok

jelszó || "Érted? Róóóóózsaszíííín!"
így ejtsd a nevemet || üma mekgrűder
nem ||
születési hely, idő || London, 1985. február 3.
horoszkóp || vízöntő
kor || 16
vér || félvér
évfolyam || hatodik



         A múlt

Uma szerette nem az utolsó pillanatra hagyni a házidolgozatait, de a téliszünetet követő első beadandóját Asztronómiából (A kentaurok csillagolvasásának misztikája) még korántsem tartotta befejezettnek a maga két és fél tekercsnyi terjedelmével, ám mégis úgy döntött, hogy a karácsonyt otthon, a szerettei körében fogja eltölteni. Az ösztönei azt súgták, hogy a maradék, nagyjából másfél tekercs megírására bőven lesz még alkalma az újév beköszönte előtt, és gyorsabban is fog haladni, mint eddig, mivel az ünnepekre csendesült kastélyban kevesebb dologtól kalandozik majd el a figyelme.  

A karácsony utolsó estéje idilli hangulatban telt el McGruderéknél. A családi összejövetelek mindig jó energiákkal töltötték fel Umát, a véget nem érő kártyapartik hamar feledtetni tudták még a tanulást is. Vacsora közben olyan emlékek fölött nosztalgiáztak, mint amikor Uma vagy századjára sorolta fel az érveit az édesapjának, hogy miért lenne jobb, ha a Beauxbatonsban tanulna a Roxfort helyett. Mya, Uma nővére könnyezve nevetett, amikor Mr. McGruder vékonyka hangon utánozta a kishúgát, ahogy megállás nélkül csak annyit ismételgetett, hogy “c'est justement parce que, c'est justement parce que...”. Uma valóban a mágusakadémia diákjaként képzelte el magát kislányként, de Mr. McGruder hajthatatlan maradt ebben a kérdésben, így karba tett kézzel, duzzogva tette meg első útját a Roxfortba. Még édesanyja meglepetése sem tudta jobb kedvre deríteni, aki az ibolyakék egyenruha szabásának mintájára varrattatta meg az iskolai dísztalárját. Hiába, Uma vigasztalhatatlan maradt, ugyanis anyai nagyanyja olyannyira megszerettette vele a francia kultúrát, hogy akkoriban nehezen tudta máshol elképzelni magát.

Mrs. Walsh és mugli származású férje még az unokáik megszületése előtt költözött La Roche-Guiyonba, hogy a Mágiaügyi Minisztériumot képviselve ápolja a nemzetközi kapcsolatokat a francia szervekkel. Kislányként minden nyarat a nagyszülőknél töltöttek a nővérek, így bőven volt lehetőségük etikettet, művészetet és nyelvet tanulni nagyanyjuktól. Umát egy alkalommal olyannyira elvarázsolta a párizsi varázslónegyed egyik legtitokzatosabb és legkisebb üzlete, hogy még a családját is szem elől tévesztette. Megbabonázva állt a Mademoiselle Lenormand nevével fémjelzett jóshely kirakata előtt, amelybe csupán egy labradoritból készült kristálygömböt és egy pakli jóskártyát helyeztek. A lapok egytől-egyig megkapónak bizonyultak számára: az art nouveau stílusú képek főként természeti dolgokat, állatokat és növényeket ábrázoltak, de akadtak köztük tárgyak és fogalmak is, amelyek valósággal megszólították Umát. Máig nem emlékszik pontosan, hogy mennyi idő telhetett el, amíg az orrát a hideg üveglaphoz nyomva figyelte a képeket, de egyszer csak a nagyanyja rémült kiáltására figyelt fel, aki lélekszakadva rohant felé. Mrs. Walsh kipirult és verejtékező arccal ölelte magához unokáját.

- Dieu merci... Uma drágám, merre csatangoltál? A szüleid és a nővéred rémülten keresnek mindenhol. Áldottak legyenek az égiek, amiért épségben megtaláltalak! - hálálkodott a boszorkány, miközben kalapáló szívét a szoros ölelésben próbálta megnyugtatni.

- Csak ezeket a képeket nézegettem... olyan szépek, szerinted is, Mamie!? - mutatott a kirakat felé Uma. Mrs. Walsh néhány másodpercig még behunyt szemekkel szorította, majd a kirakatra, aztán az ajtó felett függő cégérre, végül Umára emelte a tekintetét. Minden további szó nélkül felegyenesedett, és kézen fogva az ajtóhoz vezette megszeppent unokáját. Az üzletbe lépve egy kicsiny helyiségben találták magukat, amelynek berendezését két antik fotel, egy asztalka és egy vitrines szekrény alkották, amelyben bőrkötéses könyvek, kristályok, különböző kártyapaklik és további jóseszközök sorakoztak csinos rendben. A levegő nehéz volt a füstölő tömény illatától, viszont az asztal közepén álló egy szál gyertya meglepő módon elegendőnek bizonyult a szoba megvilágítására. Az ajtóval szemközti fotelban egy boszorkány ült, aki kortalannak tűnő benyomást keltett derékig érő, ősz hajával és ránctalan arcával. Ügyet sem vetett az érkezőkre, rezzenéstelenül figyelte a lángot, amelyből csak Mrs. Walsh határozott köszöntésére ocsúdott fel. Umának az a megmagyarázhatatlan érzése támadt, hogy a két asszony ismeri egymást, bár ennek semmi jelét nem adták abban a rövid időben, amíg az üzletben tartózkodtak. Mrs. Walsh végig nagyon tárgyilagosan beszélt, kért egy paklit a kirakatban elhelyezettből, majd ki is fizette azt. A jósnő mindvégig készséges, ugyanakkor teljesen kifürkészhetetlen maradt. Távozás után néhány percig némán haladtak egymás mellett, majd Mrs. Walsh hirtelen Umához fordult.

- Tessék gyermekem, ez a tiéd! Lelj benne válaszokat, ha szükséged volna rá! - majd mosolyogva átnyújtotta a selyemerszényt, amely a jóskártyákat tartalmazta. - És most keressük meg a többieket... Mon Dieu, már biztosan nagyon aggódnak, hogy hová tűnhettünk!? - azzal a párizsi forgatagba vezette Umát.

A vacsorát követően a McGruder házaspár és Mya elmentek lefekvéshez készülődni, így Uma egyedül maradt a nappaliban. Pontosabban Astral, az orosz kék kandúrja is vele volt, mint általában mindig. Összegömbölyödve, háttal a kandallónak szunyókált békésen a szőnyeg szélén. Elképesztően ragaszkodott gazdájához, ha tehette, akkor mindenhová elkísérte Umát, bár a Roxfortban a legtöbb időt a klubhelyiségben kellett töltenie. Éppen ezért, Uma igyekezett minden hétvégén Astral és az aktuális olvasnivalói társaságában a Fekete-tó környékén letelepedni, hogy kedvence levezethesse fölösleges energiáit és kiélhesse vadászösztöneit. Uma úgy érezte, hogy a hálótársai jobban kedvelik a mindig játékos macskáját, mint őt magát, de ez sohasem zavarta igazán, mivel egy rendkívül különleges lénynek tartotta Astralt, és ideje korán hozzászokott ahhoz, hogy ő jelenti az egyetlen társaságát, ha a nővére épp nem volt a közelben.  

Umát az első roxfortos évének végére mintha teljesen kicserélték volna, ahhoz a kislányhoz képest, aki csak franciául volt hajlandó beszélni társaság előtt a szüleihez, és cifra pukedlivel köszönteni a vendégségükbe érkezőket. Amennyire nem akart felszállni szeptemberben a Roxfort Expresszre, olyannyira volt nehéz rábírnia Myanak, hogy csomagolja össze a holmiját júniusban, annak ellenére, hogy mekkora tragédia történt a tanév végén. Mivel a családjukat korábban nem érte ehhez hasonló veszteség, Dumbledore professzor halálának tényét semennyire sem tudta a helyén kezelni. Annyit szeretett volna csupán, hogy az egész nyári szünetet a kastélyban tölthesse. Nemhogy erre nem nyílt lehetősége, de augusztus végén Mr. McGruder bejelentése teljességgel le is taglózta, amikor közölte a nővérekkel, hogy nem engedi vissza őket a Roxfortba. A döntés érzelmileg erősebben viselte meg Umát, mint a nővérét, így néhány alkalommal előfordult, hogy nem tudta kordában tartani a varázserejét, és az akaratán kívül kisebb baleseteket okozott otthon. Mrs. McGruder mindent megtett annak érdekében, hogy lányai a körülményekhez képest ne szenvedjenek hiányt sem a tanulmányaikban, sem egyéb területeken, így édesanyja tanácsára egy-egy házi kedvenccel lepte meg a nővéreket. Ekkor lépett be Uma életébe a féléves Astral, akinek sikerült valamelyest elterelnie a figyelmét a barátok hiányáról, és segíteni átvészelni ezt a nehéz időszakot. Azóta elválaszthatatlanak egymástól. A Roxfort ostromát követő nyáron a lányoknak végül sikerült eredményes különbözeti vizsgát tenniük, amelyre édesanyjuk és nagyanyjuk készítették fel őket, így McGalagony igazgatónő engedélyével évismétlés nélkül folytathatták mindketten a tanulmányaikat.

A harmadik év az újrakezdésről szólt Uma számára, ugyanis meg kellett tanulnia ismét beilleszkedni a társai közé, amely ezúttal nem tűnt olyan egyszerűnek, mint elsős gólyaként. Az eltelt egy év nem csak számára volt megterhelő, számos iskolatársát iszonyú csapás érte Voldemort végső bukását megelőzően, így érthető módon a meglévő kötelékek szorosabbá váltak, amelyekhez nehezen tudott kapcsolódni. Sohasem érezte, hogy kiközösítették volna, de számára felszínes kapcsolatok alakultak ki, a mély és őszinte barátságok helyett. Umának sikerült megértenie és elfogadnia a kialakult helyzetet, így végül sohasem neheztelt emiatt a többiekre, Myara pedig bármikor számíthatott, amikor szüksége volt rá. Ebben a tanévben új tantárgyakat is felvett a meglévők mellé, amelyeket egytől egyig hihetetlenül izgalmasnak talált, így az újdonság ereje és a rengeteg tanulnivaló pótolni tudta számára ezt az űrt. A Jóslástan vált az egyik kedvenc tantárgyává, amelyhez Trelawney professzor szerint “veleszületett tehetsége” van. Mivel kislánykorától érez fogékonyságot a mágiának ennek a nehezen értelmezhető ágára, ezért elképesztően komolyan készül minden egyes órára, amiért a mardekárosok céltáblájává vált, és “A vörös orákulum” gúnynevet ragasztották rá. Még hatodéves létére is előfordul, hogy lesben állva várnak rá valamelyik folyosó végén, hogy egy éppen divatos átokkal megszégyeníthessék, ám az évek alatt sokat élesedtek az érzékei, így jó ideje nem sikerült áttörniük a pajzsbűbáját.  

Uma kedvtelve cirógatta Astralt, miközben elmerengett a múlt karácsony óta eltelt időről. Rendkívüli szorgalommal készült az RBF vizsgáira, így szinte minden szabadidejét a könyvtárban töltötte, hogy a lehető legjobban teljesítsen a vizsgákon, amelyek egy-két kivétellel az elképzeléseinek megfelelően sikerültek. Szüksége is volt a jó eredményekre, ugyanis a nagyanyja nyomdokait követve a Griffendél Godrik Akadémián szeretne diplomáciát tanulni, hogy később a Francia Mágiaügyi Minisztériumban helyezkedhessen el. A céljának elérése közben fel sem tűnt számára, mennyire elzárkózott az évek alatt attól, hogy igaz barátokra leljen. A hatodév volt számára az első, amelyet Mya nélkül kellett töltenie a Roxfortban, így egyre gyakrabban érezte magányosnak magát. A nappalijuk csendjében ücsörögve ígéretet is tett magának, hogy mostantól nyitottan fog állni a hálótársai programjaihoz, amikor Roxmortsba vagy épp egy kviddicsmeccsre invitálják, és nem keres kifogásokat a rengeteg tanulnivalóra hivatkozva.


        Jellem

Uma meglehetősen barátságos és simulékony természetű. Könnyen találja meg a közös hangot bárkivel, azonban ritkán kezdeményez. Segítőkész, és mindeközben önzetlen is. Rendkívül szorgalmas és megbízható. Szeret tanulni, és képes megosztani a tudását másokkal is. Határozottan halad a céljai felé, de nem gázol át másokon. A kudarcok nem ejtik kétségbe, igyekszik a hibáiból tanulva is fejlődni, és vállalja a felelősséget a tetteiért. Nyíltan és őszintén mondja el a véleményét, de érzékenyen reagál, ha őt kritizálják. Ilyenkor sértődékennyé válhat, de képes az önvizsgálatra. Nehezen viseli, ha hazugságon ér másokat vagy félrevezetik, de idővel hajlandó inkább megbocsájtani, mivel a haragtartás rengeteg energiájába kerül. Az igazságtalanság minden formáját elítéli, nem csak magáért, de másokért is kiáll. Inkább megismer, mintsem az előítéletekre hagyatkozik. Szeret társaságban lenni és jól szórakozni, de attól sem jön zavarba, ha magára marad. Szereti a rendet és a pontosságot, már-már a kényszeresség határát súrolva.


        Apróságok

mindig || család, Astral, francia kultúra, Asztronómia és Jóslástan, kártyavetés, álomnapló, ásványok, Csillagvizsgáló torony, Hold, Könyvtár, Madam Puddifoot kávézója, abraxán lovak

soha || igazságtalanság, előítélet, közöny, csúszómászók, pókok, durrfarkú szurcsókok, rémálmok, sötét varázslatok és főbenjáró átkok, Zsebpiszok köz, kosz és rendetlenség

hobbik || próféciák fordítása franciáról, versírás, ékszerkészítés, kötés, kvízjátékok

merengő || Legjobb emlék: az első találkozása Astrallal; legrosszabb emlék: amikor Mr. McGruder nem engedte vissza a Roxfortba.

mumus || Egy matagot képében jelent meg.  

Edevis tükre || Kedvelt diplomataként látja magát Párizsban.

Százfűlé-főzet || Sárgás színű lé, a túláztatott teafű fanyar ízével.

Amortentia || A fahéjas kakaó édeskés illata keveredik egy leheletnyi jázminnal.

titkok || Fülig szerelmes Lancaster professzorba ((plátói szerelem)).

azt beszélik, hogy... || Csinos, de bolond lány ((utóbbit a Jóslástan iránti szenvedélye miatt híresztelik róla)).



        A család

apa || Matthew McGruder (41), félvér, szoros, szeretetteljes kapcsolat

anya || Eva McGruder (39); félvér, szoros, szeretetteljes kapcsolat

testvérek || Mya McGruder (18); szoros, szeretetteljes kapcsolat

állatok || Astral, az orosz kék kandúr

Családtörténet || Matthew McGruder évfolyamelsőként végzett a Roxfortban, majd kimagasló RAVASZ vizsgáit követően a Griffendél Godrik Akadémián folytatta tanulmányait átoktörőként. Végzős hallgatóként ismerkedett meg a nála két évvel fiatalabb Eva Walshal, aki éppen akkor kezdte meg képzését az akadémián. Eva páratlan lexikális tudással rendelkezik a különféle gyógynövényeket illetően, és játszi könnyedséggel készíti el a legbonyolultabb bájitalokat vagy főzeteket mind a mai napig, így pályaválasztása a mediaurori képzésre esett, mivel nem mellesleg két éven keresztül volt a roxforti párbajszakkör diákvezetője. Eva és Matthew kapcsolata a megismerkedésüket követően egyre csak mélyült, mígnem Matthew megteremtette a családalapításhoz szükséges anyagi biztonságot, és feleségül vette szíve választottját. Néhány hónappal később Eva várandós lett első közös gyermekükkel, és váratlanul megszakította tanulmányait, hogy minden figyelmét a gyermekáldásra és az anyaságra fordíthassa. Világra hozta Uma nővérét, Myat, majd két évvel később életet adott Umának is. Mya úgy döntött, hogy megpróbálja, még ha csak részben is, de valóra váltani édesanyja álmát, ezért medimágiát hallgat jelenleg a Mandragóra Gyógyítóképző Intézményben.


        Külsőségek

magasság || 165 cm

testalkat || vékony

szemszín || mogyoróbarna

hajszín || vörös

kinézet || Törékenynek tűnő alkatával, bájos arcával és vörös hajzuhatagával, amely erősen árulkodik a skót felmenőkről, Uma egy meglehetősen kellemes jelenség; olyan személy, akin már első látásra elidőzik az ember tekintete. Világos bőre erős kontrasztban áll a roxforti uniformissal, amelyet kifejezetten megszeretett az évek során. Kiegészítőként a különleges, de ugyanakkor szolid, ásványból készült ékszereket szokta előnyben részesíteni, amelyekkel az aktuális hangulatát energizálja. A rendhagyó iskolai ünnepségek és bálok alkalmán a kifinomult, francia eleganciát idéző ruhakölteményeket részesíti előnyben, és ilyenkor az egyébként kiengedve hordott haját is nagy gonddal igazítja az öltözékéhez. A mozgása könnyed, kecses és légies. A beszéde lágy, megnyugtató, közben folyamatosan gesztikulál, rendkívül kifinomult kézmozgással, amellyel akár a pálcahasználatát is lehetne jellemzi.


        A tudás

varázslói ismeretek || Uma kislánykorától mutat fogékonyságot a különböző jövendőmondó és jóslási praktikákra, így nemcsak elméleti, de gyakorlati szinten is magabiztos tudással rendelkezik. Asztronómiából és Bűbájtanból mutat még kimagasló teljesítményt, de jól teljesít az Átváltoztatástan, a Legendás Lények Gondozása és Mágiatörténet órákon is. A jelleméből és a pálcájának tulajdonságaiból fakadóan, Uma defenzív varázslatai lényegesen erősebbnek bizonyulnak azoktól az átkoktól vagy rontásoktól, amelyeket a Sötét varázslatok kivédése órákon tanult. Ennek ellenére inkarnálódott patrónust még nem sikerült létrehoznia. Uma nem örökölte édesanyja tehetségét, így változóan teljesít Bájitaltanból és Gyógynövénytanból, utóbbinál a szerencséjének, pontosabban a megérzésének köszönheti a jobb RBF eredményt.

különleges/fejleszthető képességek || Uma intuíciója messze eltér az átlagostól, amely egy olyan adottság, amivel többségében csak a látók rendelkeznek. Megérzései azonban még egyáltalán nem csalhatatlanok, és csak ad hoc jelleggel, többnyire stressz hatására támadnak nála. Mivel a divináció egy megterhelő pszichikus tevékenység, így Uma elméje okklumenciával védekezik egyelőre a folyamat ellen, hogy megóvja önmagát egy esetleges mentális sérüléstől. Képességfejlesztéssel biztonságosabbá és egymástól függetlenül irányíthatóvá válhat számára mindkét hajlam, amelyek meglétéről jelenleg még nem tud.

pálca típusa || 10 és ½ hüvelyk, ezüsthárs, egyszarvúszőr mag

RBF || Asztronómia-K, Átváltoztatástan-V, Bájitaltan-E, Bűbájtan-K, Gyógynövénytan-V, Jóslástan-K, Legendás Lények Gondozása-K, Mágiatörténet-K, Sötét varázslatok kivédése-V


        Egyéb

avialany || Julia Chirkov
Naplózva


Elliot O'Mara
Eltávozott karakter
*****


Mucipuma

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2021. 01. 09. - 13:03:01 »
0

Kedves Uma!

Látszólag egy átlagos, vidám lány vagy, akiben rengeteg szeretet és érdeklődés lakozik. Tetszett a stílus, ahogy bemutattad a karakter múltját, a rövidke visszaemlékezéseket egy-egy helyzetre. Meg tudhattuk a francia varázsvilág iránt érzett szereteted okait, apró részleteit és a célt, hogy idővel talán a nagymamád nyomdokaiba lépj. Ugyanakkor van egy különleges képességed is, ami egyelőre felefedezés alatt áll. Kíváncsian várom, hogy ezen a téren, mit mutatsz meg nekünk.
A háborús évdeidről még szívesen olvastam volna, de mivel egy nagyon kerek, nagyon jól megírt történetet hoztál nekünk, ezért az előtörténetet:

E L F O G A D O M

A házad pedig a...



Gratulálok! Az eligazító-pm hamarosan érkezik.

Üdv,
Elliot

Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2024. 09. 03. - 17:44:12
Az oldal 0.647 másodperc alatt készült el 38 lekéréssel.