PETER LAWENVSKI
alapokjelszó || "Nagini, vacsora!"
teljes név || Peter Maximov Szergejevics Lawenvski
becenév || mindenkinek van, de Ő nem mindenki
nem || férfi
születési hely, idő || 1978. március.19. Middletown
kor || 19 éves
faj || ember
vér || aranyvér
a múltHol is kezdjem? Nem is tudja, hogy milyen kimerítő és bosszantó, hogy állandóan az életemről kell beszélnem. Mintha bármit is számítana, mintha nem lenne éppen elegendő az maguknak, hogy most ki is vagyok. Szét kell cincálniuk az embert, majd bekebelezniük szőröstől-bőröstől. De legyen, essünk túl rajta, aztán…majd meglátjuk.
19 évvel ezelőtt születtem a Lawenvski családba. Nem elsőszülöttként, van egy nálam 6 évvel idősebb bátyjám, Szergej. Ha már család…
Szüleim, s családom nagy múltú varázslói gyökerekkel rendelkeznek, s kiemelkedő tevékenységet folytattak és folytatnak a mai napig a bájitalok, s főzetek terén. Nagyanyám gyógyító volt, édesapám az orosz minisztériumban dolgozik, édesanyám nem dolgozott soha, ő a ház úrnője. A bátyjám, Szergej is a mágiaügyi minisztérium szolgálatába áll, a nemzetközi kapcsolatok osztályára került. Ő mindig is rajongott a sötétebb varázslatokért, s igen gyakran eltűnt otthonról napokra, hetekre…A család máig nem tudja, hogy fiúk a halálfaló. Ahogy én is az lettem nem régiben, de ne szaladjunk ennyire előre.
Úgy nevelkedtem ahogy egy aranyvérű ifjúnak nevelkednie kell. Ne akarja hogy most én mindazt a tudásanyagot amit rám erőltettek felsoroljam magának. Bár, azért gondolhatja hogy egészen kiválóan elsajátíthattam azt, hiszen láthatja az eredményeim és még ez nem is minden. Az életemben több aprócska fordulat is bekövetkezett. Például az egyik az volt mikor megszületett a húgom, Jelena. Egészen addig a pontig én voltam a legkisebb, az akivel a legtöbbet foglalkoztak. Majd ennek egy csapásra vége lett. Egyszer megpróbáltam végezni a kisbabával. Dühös voltam. Mindig csak azt hallottam Jelena, Jelena. De mikor felfogtam, hogy a kicsikének sokkalta rosszabb ez a figyelem mintsem én azt hinném, felhagytam az utálatával. S inkább úgy döntöttem, én leszek a jófiú, a jó testvér, akire számíthat. Bejött.
11 éves koromig otthon tanultam, magántanárok, nevelők által sajátítottam el az ismereteimet.
Majd a Drumstrag-ba vettek fel. Ahová az összes Lawenvski járt mióta világ a világ. Szerencsére nem volt nehéz dolgom, csak a bátyám által kitaposott utat kellett követnem. Azoknak a testvéreivel barátkoztam, akik a bátyámmal jártak egy évfolyamra. Azokba az egyesületekbe léptem be ahová ő is járt. Nem lehetett panaszom semmire. Flottul ment minden. Aztán megérkezett a húgom is a suliba. Figyelemmel kísértem a ténykedését. Igazán sajnáltam amiért oly kívülálló volt. Másrészről szégyennek éreztem. Egy Lawenvski akit kiközösítenek? Kész szerencse, hogy csak egy kislány. Máskülönben keményen megbüntettük volna.
A RAVASZ letétele után nem helyezkedtem el a minisztériumba, hanem úgy döntöttem Londonba költözöm. Nem csak személyes okok szólítottak oda, hanem a kötelességeim. A bátyámhoz költöztem. Ide érkezve több mint elegendő és feldolgozni való információ várt. Többek között egy jegyesség. Hogy kivel? Tyana Chelsea Miscerant. Miért? Na vajon…azt hiszem a köreinkben ennek egészen nyilvánvaló okai vannak. A vérvonal továbbvitele, szövetség, kapcsolatok. A szerelem elég nehezen hozható be mint tényező, tekintve soha nem találkoztam még vele. De ha így lenne sem hiszem hogy szerelembe esnék. Ahhoz szentimentális, infantilis idiótának kéne lennem. Én pedig egyáltalán nem vagyok az.
Tehát lényeg ami lényeg…itt vagyok. Várok. Várom hogy léphessünk, hogy végre minden kis alkotórész a helyére kerüljön. És mindegy mi lesz ennek a vége. Én semmiképpen nem akarok kudarcot vallani. Nos, azt hiszem ennyi amit megoszthatok önnel. Nem túl eseménydús élet, de élet.
Mondja, hova igyekszik? Azt hiszi ezt megírhatja majd? Vagy bárkinek is tovább adhatja? Merlinre, hogy milyen ostobák is maguk! Hogy mi? Nem érdekel. Azok akik azt mondják tartják a szájukat, csak hogy mentsék a nyamvadt életüket, azok a legfecsegősebbek.
De, én jó ember vagyok. Választhat. Csinálhatom fájdalmasan is vagy pedig…
Tudja mit? Fájni fog.
jellemBár már a vagyonba került bele meg van benne a vágy és az akarat a feljebb jutás iránt. Neveltetéséből adódóan udvarias és toleráns, de azért nem ildomos keresztbe tenni neki. Ilyen esetekben komoly eszközökhöz is folyamodik ha kell.
Talpig hidegvér jellemezi, számító alkat , simulékony modorral, jól elvegyül. Kissé szószátyár és szoknyabolond természete van, de igyekszik a nők miatt nem bajba keverni magát. A bizalmat és a hűséget olyasfajta luxusnak tartja, amely nem megengedhető, így ő sem él velük.
Rendületlenül és teljes erőbedobással szolgálja a Nagyurat.
Folyamatosan úgy érzi, hogy mindenben bizonyítania kell, sikeresnek lennie, kiemelkedőnek. Kell, hogy mindenki szemében kellemes személyiség legyen, túlzás azt állítani, hogy arra vágyik, szeressék, de némi tisztelet mindig jól jön. Bármi áron. Érzékenyen érinti, ha valaki is hozzápiszkál a tulajdonához. Ebbe a tulajdon kategóriába személyek is tartoznak. Féltékeny típus.
Szomjazza a tudás, sosem elég, mindig több kell. Emiatt is vagyok a családja legaktívabb, legtettvágytól, haladástól, fejlődéstől fűtöttebb tagja. „ Az örök lázadó”. Munkában nem ismer linkeskedést. Utálja ha a saját, különbejáratú szabályait megszegik. Megszegik, áthágják. Próbálnak olcsó kis kibújókat találni, semmisnek tekinteni a szavát. Ha nem veszik figyelembe a parancsait, vagy nem teljesítik úgy az általa kiszabott feladatokat ahogy azt elvárja. Azt sem viseli el, ha hazudnak neki, vagy titkolnak előle valamit. De hiszen maga is élhette már át azt a bizonytalanságot…Pedig ő ritkán bizonytalanodik el.
apróságokmindig || szex, orgazmus, kiváló italok, luxus, aranyvér
soha || tej, olcsó holmik, mugli és félvérek, medvék
dementorok || még kicsi korában az apja elvitte vadászni medvére és egy megtámadta őket. Pontosabban őt, a mellkasán a mai napig ott viseli a karomnyomokat.
mumus || egy gigantikus méretű medve
titkok || - nem egy férjes asszonnyal ápol közeli kapcsolatot
- enyhe pánikrohamok gyötrik
- állatbarát…kivéve vérszomjas macik
rossz szokás || szelektív hallás – sokszor csak azt hallja meg amit megakar hallani
- az övé kell hogy legyen az utolsó szó
a családapa || Igor Lawenvski; 50; aranyvér
anya || Katja Karenina; 42; aranyvér
testvérek || Szergej Lawenvski, 25
Jelena Lawenvski, 16
családi állapot || jegyesség
állatok || egy uhu, Rafael
külsőségekmagasság || 190 cm
tömeg || × kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || barna
különleges ismertetőjel || karomnyomok a mellkasán
kinézet || Magas, barna hajú, kékszemű férfi. Sportos testalkatú, bár nem éppen egy izompacsirta benyomását kelti az emberekben. Mindig ápolt, elegáns, figyelemmel követi a divatot, de a saját ízléséhez mérten öltözködik. De nem veti meg az egyszerű és laza ruhákat sem. Egyszóval kellemes jelenség..
egészségi állapot || enyhe pánikrohamok, de ezenkívül egészséges
a tudásvarázslói ismeretek || 7 év tanyaga, ismert, kevésbé ismert sötét mágia, bár csak csínyjával, mert nem egy életveszélyes, remek párbajozó, de pocsék bájitalokat főz, az egyszerűekkel megbírkózik, a bonyolultakhoz nincs idegrendszere. Animágiára sem képes, ezt is pepecs dolognak tartja, de a kiábrándító bűbája nagyon profi, teljes patrónus megidézésére is képes ami egy medve alakját veszi fel nála, függetlenül attól, hogy ezzel egyetemben utálja őket.
szakértelmek || annyit tanulmányozta már a mocskos sárvérűeket, hogy el tud köztük vegyülni bármikor, de ha most konkrét példákat kell említenie, akkor a kerékpározást és vívást mondaná
pálca típusa || 15 hüvelyk, sárkányszívizomhúr, szőlőfa
karriervégzettség|| Durmstrang, RBF és RAVASZ kitűnő eredményekkel
foglalkozás|| aranyifjú
státusz || nem tudják róla, hogy halálfaló és 3 hónapja, hogy beavatták
Hogyan lenne a karaktered a Nagyúr hasznára? || informátor (család kapcsolatai által, a testvére mellett a minisztériumban), hóhér
szerepjáték-példaSötét éjszaka van, te gyanútlanul sétálgatsz a kihalt utcán, mire egyszer csak az egyik mellékutcából felbukkan egy auror, aki a nyakadnak szegezi a pálcáját.Mindenre számított csak erre nem. Legalábbis nem itt és nem most. Tekintetét az aurorra szegezte, lélegzete nyugodt volt és egyenletes. Mintha a nyakának szegeződő pálca nem is létezne.
- Jó estét. – köszönt a férfinak – mert hogy kétségkívül egy szép, vállas embert fogott ki – és készségesen hátrált egy épület faláig.
Tisztában volt vele, hogy felesleges heveskednie, hiszen ha tudnák hogy halálfaló nem pusztán egy kihalt mellékutcában támadnának rá, késő éjjel, hanem már az Azkabanban csücsülne valami jófej dementor mellett búslakodva.
- Esetleg segíthetek valamiben? – érdeklődött még mindig nyugodt hangon.
Nem, nem kívánta hülyének nézni az aurort, ez távol álljon tőle, de ha az nem mond neki egy szót sem, arról mit akar tőle, mire fel nyomja a torkához a pálcáját, akkor nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel.
- Peter Lawenvski? – mordult fel aztán mégis az auror.
Ő csak biccentett, amennyire a pálcától biccenteni tudott. A másik még percekig vizsgálgatta az arcát, olyan fejjel mintha a gondolataiban akart volna olvasni, de ez elég abszurdnak tűnt, ugyanis egészen szépen kitanulta a mentális védekezést ilyen esetekre. Lényeg ami a lényeg, úgy néz ki meggyőzhette a másikat is az igazáról ugyanis a pálca végre nem a torkának szegeződött.
- Most ugye nem azzal jön, hogy csak arról akart meggyőződni önmagam vagyok-e? – húzta fel a szemöldökét a férfi kérdőn és tekintet lenézően az aurorra, csak úgy alapjáraton, ahogy egy aranyvérű nézhet becsmérlően akármelyik embertársára.
- Öhm, nem, elnézést. – krákogott az auror, majd átnyújtott egy levelet a fiúnak.
Átvette az irományt és megnézte rajta a pecsétet.
~ Szergej. ~ a bátyja írt neki.
A pergamenről az aurorra pillantott. Elfogta a nevethetnék, de gyorsan legyűrte. Testvére pofátlansága túlmutatott mindenen. Aurorokat használni postabagolynak halálfalós ügyekben?
~ A nagyúr csak meg ne tudja ezt… ~ sóhajtott egyet magában Peter.
Nem mintha érdekelte volna a bátyja élete, de azzal ha ostobaságot csinál, képes Petert is magával rántani. A családot mindenképpen..
- Köszönöm. – ocsúdott fel aztán gondolataiból, tette el a zsebébe a levelet és lépett el a faltól.
- Nincs mit, uram. Elnézést még egyszer, tudja ezekben az időkben nem árt óvatosnak lennünk. – jegyezte meg az auror keserűen.
Peter ugyanilyen elkeseredett fejet vágva bólintott. Az auror a rengeteg halálfalóra gondolt, Peter a sok mitugrász aurorra és rendtagra. De az elkeseredésük, az egy az egyben ugyanolyan mértékű volt.
egyébLehetnek benne módosítások, Tya-val még nem egyeztettem le mindent.