Függőhíd

Ez a híd meglehetősen ingatag, és diákok elől el van zárva. Két nem túl magas pontját köti össze a kastélynak. Annak ellenére, hogy le van zárva, sokan használják, mivel nagyon lerövidíti az utat a hátsó üvegházakhoz, Fricsnek állandó problémát okozva ezzel.

[Kinek:]

Kinek: Chloe Sweet;; Szószám: passz ;; Ruha: iskolai egyenruha;; Zene: katt;;

Gyógynövénytan órára siettem éppen. És megint - jó szokásomhoz híven - loholnom kellett, mert alapos késésben voltam. Feltartottak. Átkoztam is magamban az illető háztársaimat érte. Judy egyszerűen lelőhetetlen. Főleg, ha Rionával együtt van. Akkor néha rosszabbak, mint a halálfalók. A folytonos dumálásukkal nem csupán idegesítik az embert, hanem még a figyelmét is elvonják. Jobban mondva kiakadnak, ha nem rájuk és a marha fontos mondandójukra figyelsz. Akkor pedig megnézheted magad. Így általában engedek az erőszakosságuknak és bájvigyorral az arcomon bólogatok, miközben azon imádkozom magamban, hogy fejezzék már be. Szóval mire nagy nehezen elszabadultam tőlük, már rég félúton kellett volna lennem az órára.

A professzort amúgy sem jó ötlet felbosszantani. Fura egy figura. Folyton dobol az ujjaival, ha épp nem csinál semmi különlegeset, mint valami mugli rocker. Kicsit szigorú a tekintete és mondhatni nem kedvelem. Amúgy semmi bajom vele igazából, csak akkor is fura egy szerzet. Állítólag boltja van az Abszol úton, de ez egy más tészta. Mivel biztos voltam benne, hogy nem érnék időben az órára a hátsó üvegházakhoz a rendes úton ezúttal másfelé kerültem. Van egy régi és meglehetősen ingatag híd. Ez köti össze a kastély két pontját egymással, legnagyobb szerencsémre. Ugyanis így még van rá esélyem, hogy odaérjek az órára és ne késsek el. Amúgy sem vagyok az a szabályszegős fajta, inkább bejárok az órákra, minthogy direktbe ellógjam.

De akkor is, rém ciki és égő, ha elkésik az ember és ezt még észre is veszik. Már pedig az üvegházban biztosan feltűnik a hiányom, illetve a késői érkezésem. Szóval vadul nyargalok át a hídon. Jobban mondva nyargalnék. Ugyanis a híd jobban imbolyog, mint én azt hittem. Muszáj lassan, nagyon lassan átkelnem rajta. A híd oldalán kifeszített kötelekbe kapaszkodva araszolok előre, miközben a lábam elé nézek, hogy az itt-ott hiányzó fadarabok lyukaiba nehogy belelépjek. És vesztemre egyre többször kell lenéznem a lábam alá. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy bizony-bizony lassan, de biztosan úrrá lesz rajtam a tériszony. Sosem küzdöttem korábban ilyesfajta problémákkal. Most mégis úgy tűnik, hogy félúton megrekedtem.

Iszonyodva nézek lefelé a mélybe, miközben kezeim görcsösen kapaszkodnak a kötelekbe. Moccanni sem merek és leizzadok egy perc alatt. Félelmem úrrá lesz testemen és megmerevednek a tagjaim. Szívem hevesebben kezd dobogni, az adrenalin megindul és száguldozni kezd bennem. Egyetlen reményem az, hogy valaki erre téved és segít rajtam. Különben képtelen leszek egy tapodtat is lépni tovább célom felé. Hirtelen már nem is lesz olyan fontos a Gyógynövénytan vagy hogy ne késsek el. Annál most sokkal jobban érdekel az, hogy le ne essek innen. Bár tudom, hogy nem eshetne túl nagy bajom, hiszen nem túl magas pontok között van kifeszítve a híd. Mégis, ha lenézek a mélybe úgy érzem egy mély, tátongó lyuk van alattam és ha leesem innen menten szörnyethalok.
 

Megjegyzés: Kezdtem Sweety. ;;

~Armiella~

Végigrohantam a folyosón, és próbáltam még gyorsabb tempót diktálni, mert tudtam, hogy ha kiderül, amit csináltam, akkor bizony nagyon-nagyon pórul járok majd, elvégre nem élvezem az aranyvér nyújtotta "védettséget". Jobb kéz felől elrántottam az egyik falikárpitot, és megtorpantam mögötte, hátamat a falnak vetve lihegtem vagy egy percig, azután meghallottam annak a nyamvadt macskának a nyávogását. Azonnal továbbindultam a rejtett folyosón, mielőtt Mrs. Norris odaérne, és a másik oldalon már ki is léptem a kárpit mögül. Jobbra, majd balra fordultam, és azután balra indultam el rögtön, bár az volt az ismeretlen út.
Végre elég messze kerültem, úgyhogy már nyugodtabban nézhettem körül, merre is vagyok. Kisvártatva rádöbbentem, hogy mégis ismerem már ezt a részét is a kastélynak, és észrevettem a függőhidat is mellettem, amin gondoltam átvágok, lerövidítve az utat.
Igen ám, csakhogy a híd "foglalt" volt - láttam a lányt, de nem elég jól, hogy felismerjem, viszont az feltűnt, hogy retteghet, másülönben miért is kuporodna le szinte a híd közepén, markolászva a széleit.
-Szia! Hé... jól vagy? Kapaszkodj erősen!-