Natasha Italia Márquez

NATASHA ITALIA MÁRQUEZ

   Alapok

jelszó || "A holnap nem ígéret, csupán egy esély."
teljes név || Natasha Poppaea Italia Márquez
becenév || Nat,Nata,Poppy,Lia, Félvér mugli
nem || nő
születési hely, idő ||Rochester, 1984. Május 9.
kor || [/size] 13
vér || félvér

iskola || Roxfort évfolyam || harmadik

   A múlt
Natasha Poppaea Italia Márquez- ez a nevem és ezen a néven láttam meg a napvilágot a rochesteri házunkban. Legalább is ezt mesélik. Volt egy bátyám aki két évvel öregebb nálam, David. Mindenki szerint nagyon aranyos csendes kislány voltam aki sosem volt és nem beszélt túl sokat. Hamar megtanultam beszélni bár mindig is szerettem magam tőmondatokban kifejezni. David és én nagyon sokat voltunk együtt a szüleinkkel akik mindketten félvérek. Meséltek nekünk az Abszol útról és arról hogy egyszer mi is varázslók leszünk. Mivel olasz gyökereim vannak azaz a nagyszüleim olaszok minden nyarat náluk töltöttünk Rómában. Szerettem Olaszországot és a nagyszüleimet is bár sosem éltem ott csak nyaralni mentem.A szüleink nagyon szerettek minket és igyekeztek mindent megadni nekünk. Én 6 évesen hegedülni kezdtem de David nem volt valami muzikális. Inkább focizott. Nem írattak minket mugli iskolába azt mondták nincs szükség rá.Helyette inkább mugli tanárokat hívattak és úgy taníttattak minket. Mindig arra tanítottak minket viselkedjünk rendesen a muglikkal és úgy egyáltalán, mindenkivel akit csak ismerünk. Sosem voltam valami temperamentumos vagy beszédes lány ha nem éreztem feltétlen szükségét nem is beszéltem. Nem éltünk tipikus olasz családban bár apámnak többször is akadt dolga az olasz maffiával de ezekről legtöbbször nem tudtam több információt.A nagymamám mesélt róla hogy a nagyapám régen még fiatal korában a maffia tagja volt és egy ideig apám is.Erről nem mondott mást úgy láttam szégyelli és nem kellene faggatni. Nem is akartam kicsi koromban sem voltam minden lében kanál. Engem viszont imádtak megtalálni az ilyenfajta gyerekek. Nem voltam nagy barátkozó egy bemutatkozásnál és pár szónál egy ilyen úgynevezett barátommal sem jutottam többre.Az ilyen embereket általában maguknak valónak kiáltják ki és nem érdeklődnek irántuk. Engem viszont mindig is sokan szerettek,azt mondták hogy kellemes a társaságom és jó hallgatóság vagyok. Mikor kilenc éves voltam David levelet kapott a Roxfort-ból örültem neki hogy örül de nem vonzott különösebben ez az egész varázsló dolog. Nem feltétlenül akartam boszorkány lenni de ha így alakult nem tehettem sokat ellene. Két évvel később én is felvételt nyertem az iskolába ahol sokan megkedveltek mert állítólag körülöttem olyan nyugodt a légkör. Itt jöttem rá hogy pánikbeteg vagyok, a sok ember és a nagy izgalom hatására rosszul lettem, hánytam majd elájultam. Kiderült hogy nagy fokú izgalom hatására bármikor sokkot kaphatok. Ezután szívesen mondanám hogy a sok tanonc békén hagyott de nem tehetem. Minél inkább csöndes kis nebáncsvirágnak hittek annál inkább imádtak. A tanulmányi eredményeim átlagosak voltak semmi sem érdekelt különösebben egyik tanár sem tudott rám hatni. Le sem tudtam volna tagadni hogy szívesebben élnék teljesen normális mugli életet, ezért sokan félvér muglinak csúfoltak. Engem nem igazán érdekelt, azt is sokan mondták hogy engem sosem lehet felcsigázni mindig ugyanolyan érdektelen és komoly vagyok. Ez volnék én? Igen ez az igazi Natasha Márquez. Emlékszem valaki egyszer nagyon feldühített, másodikos lehettem megütöttem karmoltam, haraptam, és annyi kárt okoztam az illetőben amennyit nem szégyelltem. Anyám ezt mondta igazi olasz temperamentumnak. Elég korán elkezdtem nőiesedni és ez zavart. Sok idősebb fiú felfigyelt rám de engem nem érdekeltek.Aztán kiderült hogy az anyám nem az anyám.Egy titkos beszélgetésre lettem figyelmes ami Susanna és Robert között zajlott le. Tehát egyszerűen csak meghallottam. Sokat gondolkodtam rajta hogyha nem hallom meg talán sosem tudom meg hogy akiket eddig a családomnak hittem azok valójában csak távoli rokonok. Hogy az életem egyetlen nagy hazugságra alapul és a jól felépített világom alapjai megingottak. Kiderült hogy az anyám pardon Susanna másodunokahúgának lánya vagyok aki auror volt és egy küldetés során vesztette életét apámmal együtt.Ezt is harapófogóval kellett kihúznom belőlük, Susanna nem akarta hogy tudjam. De végül megtört és mindent elmondott, elmondta hogy az anyám kérte meg még a halála előtt hogyha valami történne velük vegyenek magukhoz és ne mondjanak nekem semmit róluk.Az életem tönkrement sokáig azt hittem hogy végérvényesen, a pánikrohamaim súlyosbodtak és egyre többször vesztettem el az eszméletem. Az igazi hideg zuhanyt azonban a bátyámnak hitt személy zúdította rám mikor bevallotta hogy sosem testvérileg szeretett. David szerelmes volt belém és egy kicsit úgy érzem hogy én is szeretem őt. Olyanokat mondott hogy mindig amikor rám nézett rosszul érezte magát és azt hitte nem normális. Ő örül hogy nem vagyunk testvérek, miatta egy kicsit talán nekem is könnyebb elviselnem.De ezt nem mondtam el neki, majd egyszer ha majd úgy érzem képes vagyok rá megteszem. Remélem. A harmadik évem kezdem immár Tudjukki uralma alatt. Nem mondom ki a nevét pedig ki tudnám, de nem akarom. A valódi szüleim miatta haltak meg. Susanna és Robert még mindig úgy szeretnek mintha tényleg a lányuk lennék de én soha többé nem nem fogok tudni megbízni bennük. Úgy érzem egyedül vagyok talán nem teljesen egyedül. Az egyetlen akiben hiszek az David, neki mindent elmondok és tudom sosem kerül napvilágra amit rábízok.Most érzem először hogy valódi célja lenne az életemnek. Auror akarok lenni mint a szüleim és Tudjukki ellen harcolni.Ez az egyetlen ami számomra fontos. Minden egyéb mellékessé vált. Most ez az életem...

   Jellem

Natasha csendes, félénk és zárkózott. Magányos farkas, aki nem igazán veszt részt semmiben ettől függetlenül sokan kedvelik. Nem sok barátja van inkább csak felszínes ismeretségek. Inkább olvas, mint ismerkedik, okos de nem az az éltanuló típus. Igazából sehova sem illik. A népszerűbb diákok többnyire átnéznek rajta akárcsak az üvegen, az okoskákhoz pedig túl kevés a szorgalma. Jól rejti el az érzelmeit, viszont borzalmasan hazudik. Elég makacs lány de megértő, ha az kell. Vannak rossz napjai, amikor nem tanácsos hozzá közelebb menni. Nem lehet könnyen felidegesíteni, de ha mégis sikerül, előbújik belőle az olasz temperamentum és irtózatos veszekedést csap. Viszonylag hamar megnyugszik. Elég szégyenlős nem sok embert kedvel igaziból sokakat, inkább csak elvisel.Túl koraérett és megfontolt. Nem érzi szükségesnek, hogy beszéljen van mikor napokig meg sem szólal.

   Apróságok

mindig ||
~Csönd
~ Hegedű
~ Magány
~Könyv
~ Lucille
~Család
soha ||
~Hangzavar
~ Veszekedés
~ Ha csalódást okoz valakinek
~ Hazudni
~ Tömeg
dementorok ||
Amikor elmondták neki hogy az igazi szülei sok éve meghaltak.
mumus ||
Egy sötét szobában egy arctalan alak megöli.
Edevis tükre ||
Családjával és barátival boldogan mosolyog.
titkok ||
~ Pánikrohamai vannak
~ Bármitől sokkot kaphat
~ Első csókját a bátyjától kapta.
rossz szokás ||
~Ha ideges rágja a száját.
~ Ha fél a tenyerébe vájja a körmeit.
   A család

apa || Robert Marquez 40, félvér
anya || Susanna Marquez 38, félvér
testvérek || David Marquez, 15 félvér
családi állapot || egyedülálló
állatok ||
Lucille a bagoly

Családtörténet ||
Akiket családjának hisz: Robert Marquez 40 éves félvér varázsló anyai ágon olasz. Susanna Marquez 38 éves és szintén félvér.
Akik a családja voltak: Edward Adams 23 évesen meghalt egy Voldemort elleni harcban feleségével a szintén félvér Alisha Adams-el együtt. Ekkor Nat fél éves volt.

   Külsőségek

magasság ||168 cm
tömeg ||48 kg
szemszín ||barna
hajszín ||barna
különleges ismertetőjel ||A körmei hosszúek és általában feketék,magas termete és hogy 15 évesnek látszik. kinézet ||
Koraérett sudár termetű lány hosszú gesztenyeszín hajjal és mély barna szemekkel. Haját általában kiengedve hordja. Ruhái fiúsak, átlagosak. Magasságához képes nagyon sovány de csinos. Mindig benne van valami merevség kívülről kicsit olyan mintha félne elengedni magát. A tartása illedelmes nem mosolyog sokat pedig gyönyörű mosollyal büszkélkedhet. A tenyerén sok aprócska seb található ez annak köszönhető hogy folyamatosan oda vájja a körmeit. Szép arcú lány arca leginkább közömbösségről vagy érdektelenségről árulkodik ennek ellenére sokan megfordulnak utána.
egészségi állapot || Pánikbetegség, depresszió és kontrollálhatatlan dühkitörések.

   A tudás

varázslói ismeretek ||
Két éve jár a Roxfortba sokáig nem tartozott a jó tanulók körébe de harmadik évre nagyon felhozta az átlagát. Valüjában egyik tantárgyat sem szereti különösebben a legfontosabb számára a jó teljesítmény. felvett tantárgyak ||
   Alkímia, Rúnaismeret
mugli képzettségek ||
Szépen hegedül.
pálca típusa ||
Mahagóni 10 hüvelyk magja egyszarvúszőr
különlegesség ||

   Szerepjáték-példa
Mielőtt kiléptem volna a párás fürdőszobából még egy utolsó pillantást vetettem magamra. Sokan mondták hogy gyönyörű vagyok a hatalmas barna szememmel és az egyenes barna hajammal de én sosem szerettem magam. Szorosan magamra csavartam a törölközőmet és átléptem a küszöböt. Amint elmentem a konyhaajtó mellett hallottam hogy a szüleim veszekednek. Anya sírt, apa dühöngött.
-Én nem tudok tovább hazudni neki. Zokogta anya beugrottam az ajtó mögé tudtam hogy ott nem látnak és ha észre is vesznek ki tudom vágni magam.
-Susanna, azt akarod, hogy egy életre meggyűlöljön? Apám ideges volt elkezdtem rágni a számat fogalmam sem volt miről van szó.
-De Robert tudnia kell hogy nem… Kezdett bele egy mondatba anya de zokogásba fulladt a mondandója.
-Nem! Apám keményen ordított anyára, még én is összerezzentem.
-Én elmondom neki. Az én kis Natámnak tudnia kell. Leblokkoltam. Mit kellene tudnom. Apám leroskadt az egyik székbe.
-Pedig annyira szeretem. Motyogta. Micsoda? Egy szót se értettem meg az egészből ráadásul kezdett egy nagy katyvasz kerekedni a fejemben.
-Tudom. Anya a vállára tette a kezét ugyanebben a percben két meleg tenyeret érzékeltem a vállamon. Nem szóltam tudtam hogy David az ajkaim elé tettem a mutató ujjamat a bátyám pedig bólintott.
- Nem mondhatjuk el neki. Ismered Natát teljesen összetörné lelkileg. Mondta apa csendesebben én pedig egyre idegesebb lettem.
-Nem a mi lányunk! Bukott ki anyámból,a számból kiserkent a vér szinte láttam magam ahogy ott állok kitágult pupillákkal és remegő kézzel. Nyeltem óriásit éreztem ahogy egy könnycsepp legördül az arcomon. Hosszú körmeimet a tenyerembe vágtam olyan erősen ahogy csak tudtam. Ez mindig segített ha dühös voltam de most csak értelmetlen sebeket okozott. Egy percig még nyeltem a véres könnyeimet aztán lépni akartam egyet. David megfordított és suttogva beszélt hozzám.
-Nat, ne. A fogain kersztül szűrte a szavakat de nem érdekelt. Kitéptem magam a szorításából és berohantam a konyhába. Nem tudtam megszólalni a mérhetetlen fájdalomtól, csak a fejemet ráztam.
- Hogy tehettétek? Kérdeztem végül. Apám bocsánat az ember, akit eddig apámnak hittem szomorúan nézett rám.
-Hazudtatok nekem! Tizenhárom éven keresztül! Ordítottam még sosem voltam ilyen dühös.
-Gátlástalanok és undorítóak vagytok. Mondtam, és hirtelen hisztérikusan felnevettem.
-Hogy hihettem nektek valaha is el bármit. Tudhattam volna hogy az egész, az egész egy nagy megtévesztés része. Ti soha nem szerettetek. Gyűlöllek titeket és soha többé nem akarlak látni. Legalább most megtudtam az igaszságot. Susanna, tényleg nagyon köszönöm.
Mondtam és kacarászva kibotorkáltam az ajtón valami féle elhatározás született bennem.
-Nata! Kicsim én annyira sajnálom! Kiáltott utánam a nő.
-Fel is fordulhatsz, az sem érdekel. Remélem belefúlsz a könnyeidbe. Mosolyogva és gonoszul beszéltem hozzá tudtam hogy ezzel bántom de most pont ez volt a cél. A szobámba rohantam és levetettem magam a padlóra. Zokogtam és hagytam, hogy a mérhetetlen fájdalom apró szilánkokká törje a szívemet. Nem kaptam levegőt, az ajtóm kicsapódott David jött be rajta. Fölém hajolt és a hajamat simogatta én sikoltozva, zokogtam ahogy a vastag könnyrétegen át láttam nem úgy nézett rám mint egy báty a kishúgára sokkal inkább mint férfi a nőre. Az előbbi könnyeket most felváltotta a száraz zokogás legszívesebben, kitéptem volna a saját szívem, hogy elmúljon ez az éles lüktető fájdalom de már késő volt. A felismerős átjárta a testemet. Senkihez sem tartozom, nincsenek szüleim és nincsenek barátaim senkim sincs a világon. Sikítottam és öklendeztem. Aztán abbamaradt és minden elsötétült.Az ágyon ébredtem David karjaiban, ránéztem.
-Sokkot kaptál. Mondta kedvesen.
-Hánytam. Állapítottam meg ahogyan szoktam egy szóval.
-A kezdeti sokk része. Ne félj minden rendbe jön. Megráztam a fejem semmi sem jön rendbe. David egyre közelebb hajolt aztán hirtelen…megcsókolt.
   Egyéb