Sacheverell Ermenegilde Lior Trystan d'Espèrey

SACHEVERELL ERMENEGILDE LIOR TRYSTAN D'ESPÈREY

   Alapok

jelszó || "Kényszerhelyzetben válunk hőssé."
teljes név ||Sacheverell Ermenegilde Lior Trystan d'Espèrey
becenév || Sache, Trys, nevezd bárhogy, ő hallgatni fog rá
nem || férfi
születési hely, idő || Anglia; 1982, október 31.
kor || 15
vér || fél (arany)
iskola || 4 év Roxfort
évfolyam || 5.
szak || -
munkahely || -

   A múlt

- Sache olyan rossz vagy, mint egy rajnyi tündérmanó! - négy éves volt ekkor a fiú, elbűvölte a lehetőség, hogy olyan kékké változzon, mint az emlegetett varázslények. Hosszas kísérletezésbe kezdett az anyja elöl hagyott pálcájával. Ennek eredményeképpen sikerült kvibli ikerhúgait arany-kék csíkosra változtatnia, a szüleik legnagyobb örömére.
Születésnapjára játékseprűt kapott. A macska idegbajt, a kutya frászt. Szerencsére szomszédok nem kísértettek, mert a d'Espèrey család még a Weaslyknél is messzebb lakott minden lakott településnél, egy természetvédelmi terület kellő, feltérképezhetetlen közepén, alaposan körülszórva a birtokukat mugliriasztó bűbájjal, főleg mivel az édesanyja, Acline a Varázslényfelügyeleti főosztály munkatársa volt, fő feladatát képezte sok más varázslótársával együtt a vadon élő brit varázslényállomány folyamatos szemmel tartása és védelmét. Legfőbb munkaeszköze a hippogriff, Sentinel, akinek a hátán a vidéket járta nap-nap után, sárkányok röptét, sellők vonulását figyelve.
A hippogriff nem kapott semmit, amikor a négyéves varázsló elütötte, méltóságteljes nyugalommal vadászta tovább az egereket, immár Sache-sal az oldalán, akivel megosztozta a nyers falatokon, noha a fiúnak nem volt igazán a kedvére való étek.
Nem volt ő rossz gyerek, csak MÁS, mint a családja. Mindkét szülője félvér volt, az ikerhúgai kviblik, az öccséről pedig akkor még nem derült ki, amikor öt éves korában egyszer rejtélyes módon kigyulladt a ház amikor a gyermekek szülei nem tartózkodtak otthon, hanem az apa mugli öccse felügyelt. Ő maga sajnos az életét vesztette a balesetben, ellenben a négy gyereket a riasztóbűbájoktól hazacsalogatott rémült szülők az udvaron találták, Sacheverell takaróba burkolta a csecsemőt, a lányokra pedig közös pokrócot terített. Ájult állapota két napig tartott, de a medimágusok szerint semmi baja nem esett, csak éppen nem emlékezett semmire. De az bizonyossá vált, hogy hűséges és nagyon szereti az övéit.

- Bármilyen szörnyűség is, örülök, hogy láttuk - mondta az anyja, a szép, szőke Acline néhány hónappal később, amikor a gyász és az ijedtség már elmúlt. - Biztos, hogy nem az ő vérük.
- Igen, elég valószínű. Egyik se tenne ilyesmit egy kvibliért - Willelm, az auror férj elégedettnek látszott. Világos, fényes haja északi származásra utalt, még a genetika se tudott volna olyan játékot űzni, hogy a sötét hajú Sacheverellt a saját gyermekükként mutassák be. Nem is törekedtek erre, hiszen nem is volt az.
Ő, a férfi hozta őt haza, ifjú hősünket. Sötét varázslók csepp, ártatlan gyermekeként talált rá, és noha a szülők sajnos menthetetlennek bizonyultak, a gyermek, mivel varázsos képességei ott ijedtében megmutatkoztak varázsló családhoz került, minisztériumi engedéllyel a Franciaországból menekült d'Espèrey családnál lett elhelyezve. A saját nevükre vették a fiú, a származásáról azonban elárulták neki amikor elég idős lett, hogy nem vér szerinti gyermekük, ez azonban nem okozott fennakadást a harmóniában. Sacheverell soha nem akart sokkal többet tudni róluk, mint amennyit elárultak róluk, távoli idegenek voltak számára, akikre egyáltalán nem emlékezett, egyetlen álma nem volt róluk, és akiket a neveltetésének hála gonosz varázslóknak hitt és gondolt. Ez némiképpen megijesztette kezdetben, nagyon nem szeretett volna hasonlítani rájuk, félt, hogy esetleg olyan lesz, mint ők, és emiatt elveszíti tisztelt és szeretett apjának bizalmát, türelmét, lojalitását. Fél a valódi szüleitől, de a nevüket nem ismeri.
A szerető nevelés és odafigyelés látszólag kiirtotta belőle a hajlamot a gonoszkodásra, bár „furcsa” gyerek volt.
Valami mindig felrobbant, elszíneződött, kiégett, megváltozott, elolvadt a keze alatt. A kopogószellem sikítószellemé változott a jelenlétében, a futóférgek megvadultak. Aktív gyerekkora volt, mindenre felmászott, mindennel eljátszott. Nevelőszülei nem engedték mugli iskolába, tartottak tőle, hogy képtelen lenne visszafogni a varázslatosságát, de a mugli világ működésébe beavatták, hiszen módfelett érdekelte az a sors is, ami majd a húgainak osztályrésze lesz, ahogy ők is nőttek mindig a rendelkezésükre állt, ha valami rosszalkodásra adták volna a fejüket. Ami szabadidejét nem az Abszol úton töltötte, azt a mugli világban, és rengeteg szabadideje akadt az iskolakerülés mellett, persze sehol nem vallhatta be, hogy ki ő, papírokat se nagyon mutogatott. De London elég nagy és elég könnyedén elérhető az Abszol út, ami biztos menedék. A nyári szüneteket a húgaival töltötte, akiket az életük a mugli világhoz köt, a barátaik muglik, akikkel Sache is könnyedén összebarátkozhatott. A testvéreivel és a szüleivel gyakran kirándul, jár a mugli világban és a természetben is, a családi nyaralások alkalmával a sárkányleses túrákat szívesen ötvözik múzeumlátogatásokkal.

11 éves korában megkapta a levelet. Ez nem lehetett kétséges, mégis gyerekes örömmel fogadta. Kiskamasz korára meglehetősen szűkösnek találta a családi otthont és magányosnak az Abszol úton kóborgó varázslókölykökkel való pajtáskodást, igazi barátokra, társaságra vágyott, túl a muglikon, igazi közösségbe, hiszen sokat hallott a szüleitől a Roxfortra.
Mindezt megkapta, amikor bekerült az iskolába, közvetlen természetének hála könnyedén összeismerkedett bárkivel. A tanulmányait sem hanyagolta el, példamutató nevelőszüleinek hála alig várta, hogy gyarapíthassa mágikus ismereteit és a legváltozatosabb trükköket próbálhassa ki vadonatúj pálcájával.
Az elsők között volt az évfolyamában, aki felmoshatta a folyosókat Friccs felügyelete alatt, mert játszadozni, mert a fúriafűzzel, a Trimágus Tusára ugyan nem jelentkezett, de nem mulasztotta el az alkalmat, hogy az idegenből jött diákok idegeire menjen, türelmüket előrölje. Mégsem kapott soha rivallót szerető, gondos szüleitől, a figyelmeztetések mindig finoman érték, hát le is peregtek róla annak megfelelően.
Harmadévében már minden az őrült Potterről és a visszatért nagyúrról szólt, veszett kíváncsisággal látott ahhoz, hogy felkészítse magát tudásban eléggé egy harchoz, egy gigantikus küzdelemhez, amiben hangulata szerint vagy az őrült Potter pajtásai ellen, vagy velük vállvetve harcolt a gonosz és fenyegető rémségekkel. Negyedévében megtámadták a Halálfalók az iskolát, hála Draco Malfoynak, így aztán ötödévére kitört a háború.
De még micsoda háború! Még a saját szülei is óva intették, mi több, megadták magukat a rendszernek.
Éppen csak egy kicsit keseredett el, hogy felesleges volt harcokra készülnie, de a DS-es társaság nem volt annyira a barátja, hogy csatlakozzon hozzájuk. Néhány hónapig követte a szabályokat, amennyire szerény képességeitől telt, egy idő után azonban terhére vált ez, mindinkább kezdte megbánni elhamarkodott döntését a békesség mellett. Gyakran gondol otthon hagyott pajtására, Éberre, a hippogriff csikóra, aki Sentinel, a nevelőanyja hátasának a fiókája. Mivel a hippogriffek kellő munkával és idővel jól idomíthatóak, a szülei azt remélték, hogy a vele való foglalkozás valamelyest leköti majd a fiút, hiszen a felelősségérzete a testvéreivel szemben is gyakorta megmutatkozik, nagy baj nem lehet az állattal sem. Nevelőanyja titkon azt reméli, hogy ezzel majd a saját nyomdokaira csábíthatja a fiút, el a feketemágiás érdeklődéstől, amit ugyan ha nem is néznek jó szemmel, de nem kárhoztatják érte, nehogy az ellenük való lázadás miatt ássa magát mélyebbre a sötét tanokban. Az érdeklődés pedig remélhetőleg nem fog megártani neki.

   Jellem

Intelligens, gyors észjárású fiú. Minden érdekli, ami karakterisztikus, érdekes, morbid és lehetőleg mások szívbajt kapnak tőle. Betegesen kíváncsi, nem ritkán az ablakpárkányokon lóg telefüllel a fülében, hogy semmiről se maradjon le. Mindenkihez van egy jó vagy rossz szava, senkit nem néz le, a barátait nem válogatja meg, akárkivel szóba áll, ha az nem próbálja meg azonnal elüldözni, amire persze jó esély van, hiszen a modora gyakran szemérmetlenül tolakodó.
Ritkán letört, alapvetően életerős, derűs, nem enged a csüggedésnek és a letargiának. Ha mégis magányra vágyik, annak leginkább a lelkiismerete az oka, amikor azon bánkódik, azon a sok bosszúságon, amit másoknak okozott.
Kifejezetten családcentrikus, bár nem a családja a mindennél fontosabb számára, de erősen kötődik hozzájuk. A húgait és az öccsét is nagyon szereti, a szüleit a nevelő mivolt ellenére is mindennél többre tartja, cseppet sem bánja, hogy így kell lennie.
Jobbára nincs benne rosszindulat, nagyon nehéz őt az embernek maga ellen fordítani és sötét indulatokat kihozni belőle. Mégis gyakran tűnik kicsit harapósnak a stílusa, amikor sok gondolattal előrébb jár az agya, mint a többieknek.

   Apróságok

mindig || fények, trükkök, játékok, varázslatok, nekromancia, feketemágia
soha || unalom, Umbridge, az apja aurortársai, Mrs. Norris(„rohadt kémmacska”), ősz
dementorok || Arra emlékszik vissza, amikor benyit egy szobába, ahol lobog a tűz az otthonukban. Mást nem lát.
mumus || Önmagát látja fiatalon meghalva.
Edevis tükre || A tükörben rengeteg minden megjelenik, az egész világ, amire vágyik, de néha egészen kiürül, amikor a magányosságot kívánja.
százfűlé-főzet || Őzbarna, sűrű, irritálja a nyálkahártyát annyira, hogy az íze meghatározhatatlan.
titkok ||
   Él-hal a nekromanciáért, alig várja, hogy a Halálfalók valamelyike behozzon egy igazi inferust valamelyik órára, ez ügyben komoly reményeket táplál de Crasso professzor iránt.
   Ha kérdeznék, inkább lenyelné a gyűrűjét, mint a származási bizonyítékát és letagadná, hogy aranyvérű, de nevelőit és mostohatestvéreit soha nem tagadná meg.
   Fel akar találni valami igazán hatalmasat, ami miatt feljegyeznék a nevét a legnagyobb mágusok közé, mondjuk a sárkányvér 13. Felhasználási módját, vagy megszelídíteni egy kimérát.
   Biztosra veszi, hogy igazi szülei halálfalók voltak, noha a szülei ezt nem árulták el, fekete mágiai iránti érdeklődését ennek tudja be, és emiatt korlátozza önmagát.
rossz szokás ||
   Morbid humorát grátisz osztogatja.
   Elábrándozik a tanórákon, és ha eszébe jut valami örömében felkiált. Akár a legnagyobb csendben is.
   A patkányával csajozik, „véletlenül” a lányok táskájába, ruhájába ejti Absinthot.

   A család

apa || Willelm d'Espèrey, 45, fél
anya || Acline d'Espèrey, 44, fél
testvérek ||
   Veillantif d'Espèrey - 11
   Abelle d'Espèrey - 13
   Adelais d'Espèrey - 13
családi állapot || egyedülálló, plátói szerelme McGalagony, még plátóibb a Szürke Hölgy
állatok || Éber, sötétszürke hippogriff, Absinthe, a zöld patkány

Családtörténet ||
A d'Espèrey család Franciaországból menekült Angliába, egy rejtélyes konfliktus következtében. Első gyermekük az örökbefogadott Sacheverell, ikerlányaik kviblik, vér szerinti fiúk ez évben kezdte a Roxfortot.
Generációk óta félvér családról van szó, de Franciaországban meglehetősen népes család és népszerűek is. Tiszta aranyvérűségüket az 1850-es években vesztették el, semmi különösebb ok nem volt erre, mint a fiatalok szemléletváltozása, világjártsága, az akkori francia varázslók között divatos világjáró szokások miatt korszerűsödött életszemlélet miatt. A változások kora volt, a világháborúk idejére a családban már csak mutatóban maradtak aranyvérű családvonalak. Mindig is jellemző volt a fiúgyermekek születése, a családfa szerkezete, amit az ősi kúriában őriznek szinte kivehetetlen bonyodalmas.
A varázstörténelem során nem volt ritkaság, hogy a népes család tagjai egymás ellen harcoltak, különböző eszméket és ideológiákat tettek a magukévá. Így állt a helyzet a Sötét Nagyúr angliai rémuralma idején is, a varázslóvilágban a sötét tanok elterjedtek francia földön is. Willelm, Sacheverell apja és az ő apja nem ellenezte különösebben ezt a politikai irányt, a d'Espèrey-ek többsége azonban dühödt haraggal fordult ellenük is. Ők űztél Angliába őket, ahonnan inkább menekültek a varázstudók, de számukra az jelenthette volna a biztonságot. Letelepedésük után azonban szinte közvetlenül legyőzték a Nagyurat, így a családnak a Minisztériumhoz kellett igazodnia és az új rendhez, ezért lett a családfőből auror, hogy az idegenségük miatt érzett bizalmatlanságot munkával oszlassa szét.

   Külsőségek

magasság ||174 cm
tömeg ||63 kg
szemszín ||kékes
hajszín ||sötétfekete
különleges ismertetőjel || Göndör haj, csontmintás ruhadarabok (pl. kesztyű a kézfej csontjaival). Csiszolt heliotroppal (vérkő)ékített fémgyűrűje, amit a bal hüvelykujján visel, és egy másik, szintén vérkő gyűrű, amit azonban medálként visel a nyakában és csak különleges igézésekkor húz a pálcát tartó kezére. Kétkezes.
kinézet || Középmagas örökmozgónak tűnik, ritkán hagyja abba a beszédet, de olyankor nagyon figyel. Nagyon sok energiát fektet mindenben, ez meg is látszik minden megnyilvánulásán, viszont minden tekintetben hangulatembernek tekinthető, amint visszahúzódó valamiért nyomasztó indokok gyaníthatók a háttérben. A ruházata általában tiszta és rendezett, a megjelenése üdítő.
egészségi állapot || Állandó gyógyfőzetet szed, mert allergiás a pálcájában levő tollra, baglyokra, egyéb madarakra. Nekrofil (plátóian szerelmes A Szürke Hölgy-be, és McGalagonyba). Enyhén krahál a dohányzás folyományaként, amire a mugli világban eltöltött nyári szünetben kapott rá.
Az allergiájának okát vizsgálták a megfelelő szakemberek a Mungóban, amint megkapta a pálcáját és még azon a nyáron a megoldásra is rádöbbentek. A fiú jelleme és szándékai alapján választotta őt a pálcája, azonban a vére miatt erőszakos, szívizomhúros pálcát kellett volna kapnia. Ez az ellentmondás ütközik ki az allergiájában. Sacheverell különlegesnek tartja és a főzet miatt nem sok bosszúságot okoz neki.

   A tudás

varázslói ismeretek ||
   Négy év Roxfortos anyagával rendelkezik, az RBF-ekre nagyon készül, a Godrik akadémia a célja. Általában jó tanulónak mondható, varázsképességei magasan kielégítőek. A mágiatörténelem és az átváltoztat a gyengesége, átkok helyett jobban kedveli a bűbájokat és a rontásokat. Kedvence a rúnaismeret és a sötét varázslatok.
felvett tantárgyak ||
   rúnaismeret, jóslástan, repüléstan
mugli képzettségek || házimunka, számítógéphasználat, lovaglás, társasági táncok, francia nyelvismeret ~ otthon csak ezen a nyelven beszélnek
pálca típusa || 12, gyertyán, főnixtoll maggal
különlegesség || -

   Szerepjáték-példa

Seraphin Lamartin karaktere

   Egyéb

avialany|| Chris Arundel
így ejtsd a neved|| Szasheverell >.< persze ez nem a hivatalos, de így szeretném hallani Hááát