Minerva E. Balmoral
Griffendél Godrik Akadémia
the variable
☆ Miss Sparkly-eyed ☆
Hozzászólások: 595
Jutalmak: +1059
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Félvér
Kor: 22
Ház: Griffendél
Évfolyam: Negyedik
Családi állapot: Bonyolult
Kedvenc tanár: Quennel Oakley
Kviddics poszt: Nem játszik
Elérhető
|
|
« Válasz #30 Dátum: 2016. 05. 02. - 11:51:45 » |
+1
|
Alycia Remington & Willow Fawcett A táskámat felmarkolva vetem magam a hölgytársam után, kicsit tényleg olyan benyomásom van, mintha egy ügyetlen randipartner lennék, aki mindig későn kapcsol, mikor ki kell húzni a hölgy előtt a széket, italt kell rendelni, és hasonlók. Ez persze nem az a szituáció, de Alycia annyira uralkodik a szituáción, mint a cseppet sem megmentésre szoruló hajadon, hogy mellette akaratlanul is enyém a másik szerep. - "Soha nem olyan nehéz, mint ahogy előre gondolod, és nem olyan könnyű, mint amilyennek elmeséled majd."* - idézek egy klasszikust, bár nem tartom valószínűnek, hogy tényleg a nagymamám találta ki - Hmm... Ha személyesen nem is ismered, de tudod, kik az Asterlingek, ugye? Egy kis összetűzésbe keveredtem a fiukkal.. Ismertük egymást nagyon régről, de ő nem ragaszkodik a félvér társaságomhoz, én pedig nem ragaszkodom az ő imádnivalóan sótlan létezéséhez. Végül aztán Mr. Fawcett megmentett tőle.. de ne úgy képzeld el, hogy valami baltásgyilkos támadás áldozata lettem volna, nem derült ki, mit akar, de nyilván nem bánom túlságosan. Nem tudom, ilyesmire gondolt e elmesélendő történet alatt, engem megrázott az eset, de mivel akkor lefoglalta a legtöbb érzékszervemet a kijózanodás maradéktalanul, annyira nem tudom behatárolni, az estélyen történt e nagy horderejű dolog. Megvonom a vállam, aztán próbálom korrigálni a nem túl nőies mozdulatot némi mosolygással. - Tequiláztunk Wolffal, fotóztam végig, Natalie összejött megint egy apjakorú férfival, de hát persze szakítottak azóta.- sorolom a homályos részleteket - Arnold Till átszúrt a tekintetével, éééés... hmm, a többiért Natalie-t érdemes zaklatni, ő szokott naprakész lenni a szóbeszéd terén. Ha rólam kérdezed, már a leendő bébi Fawcettek nevét is tudni véli. Javasoltam neki, hogy jelentse be az unokabátyámnak, ő úgyis annyira imádja a gondolatot, hogy jóban vagyok a nemezisével. Derűsen a vállamra lendítem a táskámat, és elképzelem, ahogy a barátnőm a rá jellemző nemtörődömséggel közli ezt Leonnal, aki egyszerre zöldül el, fehéredik ki, és pirul el a méregtől. Az arca igazi klinikai eseteket tud produkálni, és ha a közönség hálás, és mondjuk megtapsolja a mutatványt, biztosan repetázhat is belőle. Gonosz egy teremtés vagyok, de az vesse az első követ, aki nem szeretné látni a Griffendél házvezetőjének kézzel tapintható felháborodását egy fárasztó napja végén, még ha büntetéssel is honorálják. - Lebizniszelhetjük, amennyiben túléled azt az edzést, ugye.. - ártatlan tekintet, angyali hanglejtés, Minnie Balmoral újra elemében - Nem hiszem, hogy túl sok... Jó estét, Mr. Fawcett! AZT mondtam volna, hogy elememben vagyok? Voltam, esetleg, látványos múltidőben, mert Willow felbukkanása úgy hat rám, mintha éppen újraélesztettek volna. Az ajkamra harapok, elmosolyodom, kihúzom magam, és csak az állít meg a hajam csavargatásában, hogy tele van a kezem. Oldalról Alyciára sandítok, az ő sasszemét ezek a jelek úgysem fogják elkerülni, nincs nekem olyan ritka szerencsém, hogy mondjuk Demetrius sétáljon végig mellettünk, elvonva ezzel jótékonyan a reflektorfényt. Végül leosztok magamnak egy mentális pofont, ami visszaránt a jelenbe, és szerencsésen kiszakít Willow gyönyörű szemének kereszttüzéből is. - Nem tudok róla, Mr. Fawcett, én az ágyamban fogok aludni ártatlanul. - rendben, elvigyorodom, mert ennek a beszélgetésnek nincs olyan tagja, aki elhinné ezt - Tudja, megírjuk a SVK házidolgozatot, véletlenül sem kerülünk bajba éjszakai sétálgatásért, és még annyira sem dohányzunk, hogy meg tudjuk mondani, melyik végén kell beleszívni. A közhiedelemmel ellentétben tényleg valami ilyesmi fog történni este a klubhelyiségben, vár még rám egy hatalmas ölelés az átváltoztatástan köteteimtől, néhány gyengéd csókáradat, mivel az utolsó pillanatokra hagytam a gyógynövénytant is... De várjunk, most Willow tényleg nyíltan végigmér? Meg tudom állni, hogy végignézzek magamon, de biztos vagyok benne, hogy Alycia most elégedett lehet a tervével. Bár mikor nem volt igaza...? - Önnek is, Mr. Fawcett! - karon ragadom a barátnőmet a furcsa kis eset után, és suhanunk tovább a lépcső felé, halkabbra is veszem a hangomat - Tudom, mire gondolsz, de nem, nem kavarunk! És nem, nem neveztem el mind a négy közös gyerekünket... csak kettőt. Kassandra és Killian. Na akkor a pályán találkozunk.. jó éjszakát. Rákacsintok a végszónál, még megfordulok egy pillanatra, és a mosolyom a távozó professzornak is szól: bárhogy is alakul majd, a Blood által gúnyosan griffendéles Barbie névre hallgató én ma nagy lépést tett. Hogy előre vagy hátra, az majd kiderül..
Köszönöm a játékot! *="Az érettségi soha nem olyan nehéz, ahogy előtte gondolod és nem olyan könnyű,mint amilyennek az érettségi banketten elmeséled majd!" (Jakus Balázs)"
|