NICOLAS JACOB BAXTON
alapokjelszó || "Szeretnék néhány szót szólni, íme: Filkó! Pityer! Varkocs! Dzsúzli!"
teljes név || Nicolas Jacob Baxton
becenév || Nick, Nicolas
nem || férfi
születési hely, idő || Godric's Hollow, 1980. április 29.
kor || 17
faj || ember
vér || aranyvérű
évfolyam || 6
a múlt1980-ban láttam meg a napvilágot Godric's Hollow-ban, ahol jelenleg is élem az életem. Aranyvérű családból származok, amire rettentően büszke vagyok, s okkal. A sárvérűeket és a muglikat teljes mértékben lenézem, mocskos aljanép. A félvérűeket pedig, még úgy ahogy megtűröm magam körül. Édesanyám, Sharon Layla, boszokány, aki a minisztériumban dolgozik, a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályán. Elég sokat dolgozik, ezért nem sokat találkozok vele. Tulajdonképpen saját magamat tartom el, és a mocskos kvlibli húgomat. Apám Josh Baxton, varázsló. Egy éve halt meg, halálfalók ölték meg. Azért, mert nem akart Voldemort oldalára állni, így a csatlósai elfogták édesapám, kegyetlenül megkínozták, s amikor már alig élt, ráküldtek egy gyilkos-átkot. Anyám ennyit árult csak el a történtekből. Mikor elért hozzám a halálhíre, a szívemet mintha kitépték volna a helyéről, s azóta vagyok olyan, amilyen. Apám volt az, aki velünk foglalkozott, amikor anya nem ért rá. Sok mindenre megtanított, amiért máig hálás vagyok. Megtanított kviddicsezni, bár nem játszom a halála óta.
Tizenhárom éves koromban kaptam tőle, nem épp egy szuper, de egy megfelelő seprűt.
Van egy húgom, aki nem született boszorkánynak. Nem is tudtam felfogni, hogy kerülhetett az én családomba. Szüleim, húgom tizenkét éves koráig várták, hogy megmutatkozzon benne a varázserő, de az nem jelentkezett. Így nem volt más hátra, mint mugli-iskolába küldeni, melyet mélyen megvetek. Anyám szégyenében, nem is híreszteli, hogy lánya született valaha. Ahogy én sem beszélek senkinek a létezéséről.
Ha ünnepekkor, vagy nyaranként Godric's Hollow-ban vagyok, akkor se ücsörgök otthon. Sokat lógok a haverokkal, bajtársaimmal. Ha valakit szimpatikusnak találok, nem biztos, hogy a baráti körömbe fog tartozni, lehet hogy csak szövetségeseim közé sorolom majd.
Még a barátaimtól se tűröm, hogy irányítsanak, vagy parancsoljanak nekem.
A lányok. Ez másik téma. Jelenleg nincs barátnőm, de volt már jó pár futókapcsolatom. Egyik se volt hosszú életű, általában én dobom a kis "rajongóimat". Szeretek csak úgy, tervek nélkül flörtölni. Ezeket a szemezéseket, beszélgetéseket, sosem veszem komolyan, inkább egy jobb szórakozásnak tartom. A mosolyomnak senki nem tud ellenállni, ezt nem tagadom, a tapasztalatok beszélnek belőlem. Ha olyanra kerül a sor inkább lelépek, mint hogy fel kéne vállalnom a következményeket, de általában erre nem kerül sor, ügyesen megúszom a dolgokat.
Nem találom magam csúnyának, sőt egyenesen jóképűnek vélem magam. Kifejezetten jó társaság vagyok, bizonyíték a lányokkal való társalgásaim. Sokan önteltnek tartanak, de ezek mind ostoba rágalmazások.
Általában minden balhéban benne vagyok, nem hagynék ki egyet sem.
Varázserőm tíz évesen jelentkezett.
Még kisfiúként szerettem volna kapni egy kicsit az egyik kedvenc süteményemből, de mivel mind ezt közvetlen vacsora előtt akartam, nem kaphattam az édességből. Kivágtam a hisztit, toporzékoltam, és ekkor körülöttem a tárgyak felemelkedtek, s a szemközti falnak csapódtak. Szerencsére senkinek sem esett baja, de immár tudtam, hogy varázsló vagyok. Szüleim természetesen ujjongtak örömükben, hiszen -akkor- az egyetlen fiúkról kiderült, hogy apja után, varázsló.
Egy évvel később kaptam egy levelet, amit a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola küldött. Nem kellett nekem bemutatni a Roxfortot, szüleim, nagyszüleim is ebbe az iskolába jártak. Boldogság töltött el, s mérhetetlen büszkeség, s ezt még tetőzte szüleim öröme.
Az első években szereztem pár szövetségest magam mellé. "Barátaim" köre majdnem csak aranyvérűekből állnak, ritkán esik meg, hogy egy félvér a "barátjának" tudhat. Büszke vagyok a származásomra, családomra, és semmiképp, semmilyen helyzetben nem hoznék rájuk szégyent.
Tanulmányi eredményeim nem a legjobbak, de ez engem cseppet sem izgat , egyedül sötét varázslatok kivédésében jeleskedtem. Nincs kedvenc tanárom, a tanári állás ostoba dolog, még Piton se a kedvencem, mint sok mardekárosnak.
A többi évem meglehetősen unalmas és átlagos volt, egy-két balhéval díszítve.
Negyedik évemben megrendezték a Trimágus Tusát. Természetesen, mint minden harcolni vágyó fiatal, én is beszerettem volna nevezni, de az új rendelet szerint nem lehetett. De az a Potter gyerek... Az persze csalással bejutott, aztán meg majdnem ott hagyta a fogát.
Ötödik évem volt az RBF-évem. Ugyanúgy teljesítettem, mint az elmúlt években, így nem volt olyan szörnyű tanévem, mint sokaknak, nem nagyon izgatott az év végi vizsga sem.
No, ennyi elég is belőlem, így is sok infót tudtál meg rólam.
jellemNicolas egy merész, aranyvérű varázslótanonc. Büszke családjára, mélyen megveti a muglikat, s a sárvérűeket.Szeret cél nélkül flörtölgetni lányokkal, bárkit az ujja köré tud csavarni. A barátait szimpatikusság alapján válogatja ki, sárvérűvel, szóba se állna. Nem képes elviselni, ha valaki irányítani akarja. Utálja a strébereket, a hollóhátosokkal együtt. Van egy kvibli húga, akit egy cseppet sem szeret, vagy akár sajnál. Ha valaki megsérti, nehezen engesztelődik ki.
apróságokmindig ||
1. SVK
2. csajok
3. haverok (csatlósok)
4. viccek
5. bulik
soha ||
1. stréberek
2. nyámnyilaság
3. nyálasság
4. gyógynövénytan
5. rózsaszín -.-"
dementorok ||
Az emlék: megtudja, hogy apja halott.
mumus ||
Dobby
vicceltem, igazából óriások
titkok ||
1. Titokban tartja kvibli húga kilétét.
2. Apja halála előtt jószívű volt, de ez már a múltté
3. Ne is kérdezz tőlem többet, úgy sem árulok el többet, és nem is tudnék mondani
rossz szokás ||
1. Ha dicsérik elszáll magától
2. Sokat nézi magát a tükörben
a családapa || Josh Baxton, 42 éves, aranyvérű (halott)
anya || Sharon Layla, 38 éves, aranyvérű
testvérek || Bridget Baxton, 13 éves, kvibli
családi állapot || egyedülálló
állatok || Raul, a bagoly
külsőségekmagasság || 185 cm
tömeg || 74 kg
rassz || európa
szemszín || barna
hajszín || Fekete
különleges ismertetőjel || nincs
kinézet || Magas, izmos testalkatú srác. Sokak szerint mosolya ellenállhatatlan, amivel bárkit le tud venni a lábáról. Fekete haja mindig kócos, általában farmert hord.
egészségi állapot || allergiás vagyok...rád
(egyébként egészséges)
a tudásvarázslói ismeretek || RBF vizsgái nem éppen a legfényesebbek, minden tantárgyból elfogadhatót szerzett, kivéve SVK-ból, az egyetlen tantárgy, amiből kiválót kapott.
mugli képzettségek || pfej, mugli?!
pálca típusa || 14 hüvelyk hosszú, a sárkányszívizomhúrt, szőlő fája borítja
különlegesség || kiemelkedő SVK- ból
szerepjáték-példaEste tíz óra múlt. Már bealkonyodott, s öt fiatal rótta London kihalt utcáit. Hangosan nevetgéltek, néha meglökdösték egymást, s cinkosan összenéztek, ha egy csinos lány véletlenül arra tévedt. Történetünk főszereplője egy kócos hajú, farmeros fiú. A kisebb csoport közepén foglalt helyet, így mutatva, ő a banda "vezére".
Az ifjúnak már jóval ezelőtt otthon kellett volna lennie, de ő mit sem törődve édesanyja utasításával, éjszakára kimaradt. Több óráig, csak járták az utcákat, nem foglalkozva senkivel, s semmivel. Betértek egy kisebb kocsmába, s helyet foglaltak egy boxban.
- Te, Nicolas! Nem fognak otthon lecseszni, mert nem mentél haza?- kérdezte egy szőke sudár fiú, aki szintén a banda tagja volt.
-
Áh, kit érdekel? Holnap majd kimagyarázom valahogy- legyintett Nick, s gyorsan más merre terelte a témát. Ám negyed óra elteltével - miután már a sörüket megitták és éppen indulásnak készültek- egy hangos robbanással kicsapódott az ajtó, s egy ezüst hiéna törte meg a kis kocsma nyugalmát. Egy patrónus volt, még hozzá a kócos hajú ifjú édesanyjának a patrónusa. A fiúk meglepődve néztek Nicolasra, aki mérgelődve motyogott magában valamit. Az ezüst állat megszólalt:
- Nicolas, gyere haza...kérlek...valamit mondanom kell! Nem halaszthatom holnapra! Gyere haza!- a patrónus semmivé foszlott. Mély, feszült csönd ült meg a fiúk körében. Minden tekintet a bandavezérre szegeződött.
- Nick, nem gondolod hogy...?
-
Nem! Anyám biztos megint csak túldramatizálja a dolgokat! És ha valaki ellenkezni mer a döntésemmel, itt hagyhat minket, és mehet a fenébe!- ezzel a mondattal lezárta a vitát. Barátai elhallgattak, s egy szó nélkül fizettek, majd elhagyták a helységet.
Folytatták esti "sétájukat". A patrónus még párszor meglátogatta őket, mire a fiúnak végleg elege lett az ezüst állatból. Elköszönt barátaitól és az egyik banda tagjával, társas hoppanálással "hazautaztak". Godric's Hollowban haverját otthagyva, megcélozta a házukat és mérgesen berontott a nappaliba, ahol édesanyja pihent a kanapén, s halkan sírt. Nick meglepődött, s anyja mellé guggolt.
-
Mi a baj, anya?- kérdezte, ám a hangjában már nem volt düh. Az asszony abbahagyta a sírást egy röpke pillanatig, s lassan válaszolt.
- Meghalt apád- csak ennyit tudott mondani. Keserves felsírás, s a nő újra elkezdett sírni. Nicolas felállt anyja mellől, és lassú léptekkel elhagyta a házat. A hideg utcán sétálgatva tudatosult benne csak a tény:
Josh Baxton elhunyt. egyéb-