Lazán vonom mg a vállamat, amolyan lehet hogy igen, de az is lehet, hogy nem stílusban. De valóban, lehet, hogy a csajokra gondoltam, az is lehet, hogy úgy általában az életre. Mindkettő megeshet és ő nem tudhatja. Hacsak nem turkál a fejemben. De azt azért csak éreznem, ha a gondolataim közt trappolna, nem? Meg hát a legilimencia nem egy olyan egyszerű tudományág, akármennyire is okos csajnak tűnik, azért ezt nagyjából senkiből sem nézem ki.
Észreveszem, hogy a mosolya már nem egészen őszinte, lehet érzékeny pontra tapintottam a családi témával. Megeshet, hogy náluk nem olyan harmonikus a helyzet, mint náluk és ezért nem akarja ennyire, hogy eljöjjön a nyár és kiruccanjanak Norvégiába. Persze, lehet csak a nagynéni a szörnyű a családban és csak őt nem akarja látni, én ugye nem tudhatom biztosra, hogy mi mögött mi áll.
- Én is ott leszek azon a fesztiválon egy barátnőmmel, vagyis inkább ismerősömmel, még nem sokat beszélgettem vele, de szerintem épp ott lesz az ideje a barátkozásnak. - Azt hiszem, kicsit meglepetten pisloghatok rá. Miért menne el egy olyan csajjal, akit még csak nem is ismer valami jól? Persze tudom, vannak olyan emberek, akiknek nem okoz gondot az ismerkedés - jó, lássuk be, én is ilyen vagyok - de csak így hopp, leszólítani valakit, hogy menjenek együtt valahová nekem kicsit furcsa. Én mindig megadom a módját, ha épp nem vakrandira megyek előtte legalább beszélgetek a lányokkal egy kicsit, vagy legalább olyan személyeket választok, akiket már több éve ismerek - mint mondjuk jelen esetben Amelia. De hát az ő dolguk, remélem jól érzik majd magukat.
– Szeretem Olaszországot, szép emlékeim fűződnek oda, talán az az első olyan nyaralásunk, ahol többet voltunk 3 napnál, de sajnos az ilyen utakat annyira nem szoktuk gyakorolni. Te amúgy máskor is voltál már ott? - Megrázom a fejem, hogy nem, még nem jártam arra. Nem is igazán járunk külföldre sem, szóval ez most egy igazán nagy élmény lesz. reményeim szerint legalábbis. - Amúgy úgy látom tök közeli kapcsolatban állsz a húgoddal, irigylésre méltó, de tényleg. - Egészen más kifejezés ül ki arcomra, ahogy a húgom szóba kerül. Valami féltő-óvó szeretet jelenik meg a mosolyomban, amiből egyértelmű, hogy mindennél fontosabb nekem.
- Igen, nagyon szerencsés vagyok vele. - És valóban. Remek a kapcsolatunk, amiért hálás vagyok mind neki, mind a szüleinknek. Kellett azért, hogy támogassanak minket néhány nehéz pillanatban.