Creme de la Crepe

[Csokoládé]

Csokoládé



2002. február 12. - A palacsintázás után, délután

To: Elliot O'Mara

Sajnos Elliot nem tudom válaszolni a csintalan beszólásomra, mert megjelent a pincérnő. Én csak egy gyümölcslevet kértem, az édességtől teljesen kiakadt volna a vércukorszint mérőm. Miután a pincérnő elment, Elliot inkább a cukormókusokra terelte a szót. Kiderült, hogy az exférjétől kapta, Nathaniel Foresttől. Hallottam már róla, de nem igazán azt a fajta irodalmat űzte, ami engem érdekelt. A pletykáktól meg kirázott a hideg. De még engem sem tudott elkerülni a sok pletyka, amit Elliotról lehetett olvasni.
Őszintén szólva, egy ideje már kezdtem összerakni a szálakat, de nem igazán érdekelt. Azt hiszem, mindenkinek van az életében olyan, amit szeretne kitörölni a múltjából. Vagy ha nem is kitörölni, de legalább is elrejteni. Elliotnak ez a Forest lehetett a keresztje.
Kedvesen rámosolyogtam, amikor éreztem, mennyire kínos neki Forestről beszélni.
-Figyelj, engem nem érdekel, kivel voltál korábban. Azok a hülye cikkek meg főleg nem érdekelnek. Őszintén szólva, egyet sem olvastam, szóval, amit tudok, azt csakis innen-onnan hallottam. Szóval, ha akarsz az exedről beszélni, akkor szívesen meghallgatlak, és ha szeretnéd, még el is mondom a véleményem, de ha nem akarsz, velem egyáltalán nem is kell beszélned róla. - Reméltem, ezzel tisztáztam a helyzetet. Nem akartam, hogy Elliot azért érezze kínosan magát, mert egyszer valamikor, valakivel együtt volt. Ráadásul egy olyan emberrel, akit én nem is ismertem - még ha illet volna ismernem is.
Elliot pedig egyelőre nem akart erről beszélni, úgyhogy inkább visszatértünk az állatokhoz.
-Dühös? - kérdeztem mosolyogva. - A mi baglyaink az obszervatóriumban mind kedves állatok. Örömmel viszik a leveleinket. Találkoztál dühös bagollyal?
Közben kezdett későre is járni, plusz még a tanulnivaló is várt otthon, úgyhogy elkezdtem kihúzni magam a továbbiak alól. Ez Elliotnak sem volt ellenére:
-Nagyon elfáradtam és csak lazulni akarok a kádban egy nagy habfürdőben, meg kicsit olvasni és aludni. -mondta. - De ezek szerint ma már te sem mész randizni.
-Hát sajnos nem. Hív a kötelesség. De a te esti programod izgalmasabbnak hangzik, mint az enyém. Engem a mesterfokú bájitaltan tankönyv vár az Akadémián. Erről jut eszembe! Azt mondtad még Japánban, hogy te patikus vagy. Esetleg... ha nagyon szükségem lenne néhány, nehezen beszerezhető bájital-hozzávalóra, tudnál nekem segíteni?
Segélykérően néztem rá, mert kifogytam egy csomó dologból, és sosem ártott, ha ismer egy jó beszerzőt az ember. Reméltem, nem sértődik meg, hogy kihasználom a lehetőséget, amit egy ilyen szakma nyújt.
Miután válaszolt, összeszedtük magunkat és elindultunk hazafelé. Fogalmam nem volt, hogy egy ilyen nap után hogy fogok tanulni, de meg kellett próbálnom. Úgyhogy, miután elbúcsúztunk Elliottal, Hertfordshire-be hoppanáltam, és nekiálltam a tanulásnak.

Köszönöm a játékot!

cs ● koládé


Serena
2002. február 12.
Késő délután

outfit

i know what i want
and i’m gonna get it

Le kellett tépni ezt a Nathaniel Forestes sebtapaszt. Amúgy is csak idő kérdése volt, hogy Serena magától rájöjjön… és hát lássuk be, az emberek nagyrésze szeret kombinálni. Talán, ha nem a megfelelő módon reagáltam volna valamire, hát elmegy Vitrolnak pletykálni. Nem ismertem még eléggé a lányt, ahhoz, hogy megismerjem… a szembesítés volt az egyetlen módja annak, hogy megtudjam mit gondol az egész helyzetről.
– Figyelj, engem nem érdekel, kivel voltál korábban. Azok a hülye cikkek meg főleg nem érdekelnek. Őszintén szólva, egyet sem olvastam, szóval, amit tudok, azt csakis innen-onnan hallottam. Szóval, ha akarsz az exedről beszélni, akkor szívesen meghallgatlak, és ha szeretnéd, még el is mondom a véleményem, de ha nem akarsz, velem egyáltalán nem is kell beszélned róla. – Mondta kedves mosollyal az arcán.
Nem tudtam akarok-e róla bármit is beszélni. Mármint nyilvánvalóan a közös családunk miatt Nat akkor is az életem része lesz, mikor senki más nincs már körülöttem. Ő a gyerekem apja, a gyerekeink apja – hiszen én mindegyiküket egyformán szerettem, még ha vérségileg csak Noah-hoz van közöm.
– Nem. Azt hiszem, most még kár róla beszélni… csak fél éve váltak külön az útjaink. Mondhatni elég friss. De talán majd egyszer. – Sóhajtottam. Az ember nem szívesen oszt meg olyan részleteket, amiben azt taglalja, hogy még élete nagy szerelmét sem volt képes megtartani. Talán ez az én keresztem, hogy senkit sem tudok igazán megtartani. Valahol ezzel nem volt gond, úgy kezdtem elfogadni. A fájdalom sem volt az, amit akkor éreztem, mikor Natot hagytam magam mögött. Egész egyszerűen minden úgy volt rendjén, ahogyan volt.
–  A mi baglyaink az obszervatóriumban mind kedves állatok. Örömmel viszik a leveleinket. Találkoztál dühös bagollyal?
Megvontam a vállamat. Végül is a saját baglyommal nem találkozom olyan sűrűn, rendszerint odakint repked és lecsap valamire, ha mérges. Odahaza csak huhogva alszik a kalitkákájában és legfeljebb akkor csíp belém, ha túl szorosan kötöm a lábára az üzenetet. Ez pedig ritkán fordul elő, a bagolyposta nem éppen a legkedvesebb üzengetési formám… jobban szeretek random helyeken felbukkanni, vagy éppen Gabriel névjegykártyáját használni, ha valamire szükségem van. A bagolypostázás kifejezetten unalmas.
– Hát sajnos nem. Hív a kötelesség. De a te esti programod izgalmasabbnak hangzik, mint az enyém. Engem a mesterfokú bájitaltan tankönyv vár az Akadémián. Erről jut eszembe! Azt mondtad még Japánban, hogy te patikus vagy. Esetleg... ha nagyon szükségem lenne néhány, nehezen beszerezhető bájital-hozzávalóra, tudnál nekem segíteni?
– Talán, de az az igazság, hogy egy ideje inaktív státuszban vannak ezek a szakmai dolgok nálam. Mondjuk, hogy alkotói szabadságon vagyok. – Mondtam, majd szép lassan felkeltem az asztaltól, ahogy elfogyott a kávém. Beletúrtam a hajamba, majd a kabátomért nyúltam, amit korábban lelöktem a vállamról. – Banyanyavalya és Mágusfene Apotéka, ha szükséged volna rám. – Tettem hozzá és már be is gomboltam magamon a fekete szövetet. Így léptem ki nagy lelkesen az asztal mellől, majd biccentettem Serena felé köszönésképpen.

KÖSZÖNÖM A JÁTÉKOT!
A helyszín szabad.