Cissy Jaqueline Bliss

jelszó ||" A Csíny letudva!"
teljes név || Cissy Jaqueline Bliss
becenév || Ciss, Cj
nem || nő
születési hely, idő || London, 1980. április 18.
kor || 17
faj || ember
vér || félvér
évfolyam || 6

   a múlt
1980 tavaszán születtem. Szüleim, Conn Geoffrey Bliss - aranyvérű varázsló- és Jessica Ellen Lester - mugli orvosnő - második gyermekeként, a testvérem Anthony után 4 évvel. Mivel apám varázsló volt, raádásul aranyvérű, ezért már egészen kiskoromban tudtam, hogy egy szép napon én is boszorkány leszek. Boldogsággal töltött el a tudat, hogy különbözök az ovis és az általános iskolás társaimtól. Persze ezt nem hangoztattam. Anyám boldogsága legendás volt. Apám hidegségét is képes volt feloldani. Anthony volt a szeme fénye. Engem is szeretett, de valahogy mindig is kicsit távolálltunk egymástól. De átlagos családi szokásaink voltak. Vasárnapi ebédek, kirándulások, a fiúk focimeccsei, és anyámmal a vásárló körutak. Nagyobb családi rendezvényünk sosem volt, mivel az apai nagyszüleim mélyen elítélték a szüleim házasságát, és anyámat nem akarták többször látni a szükségesnél. Valamiért azonban a két félvérű unokájukat megszánták. " Conn, nem hagyhatod hogy a gyerekeid mugli nevelést kapjanak! Elég nekik együtt élni a szégyennel, hogy félvérek. A többi család előtt már magyarázkodtunk eleget miattad. Legalább miattuk ne kelljen!" Gyakran ismételte el ezt a nagyanyám. Nevezetesen Dora Lydia Xevan. A származásmániás öreg dáma. Éppen ezért apám beleegyezett, hogy átjárjunk a nagyszüleimhez okításra. Beszéltek nekünk a varázslókról és a híres boszorkányokról, az iskoláról, és arról hogy ha nem leszünk a legjobbak valamiben, akkor hátrányba kerülhetünk a származásunk miatt. Én még nem igazán értettem meg. Csak annyiban voltam tisztában, hogy az az örömöm amivel különbözök a mugli társaimtól előnyömre, az a varázslótársadalomban a hátrányomra válhat. Elszomorodtam emiatt. Ám a testvérem megvigasztalt. Azt mondta, hogy van bennünk aranyvér, és ez a lényeg. Semmivel ne foglalkozzak. Éljek boldogan.
Egy szép napon meg jött Anthony felvételi papírja a Roxfortból. Az egész család örült neki, és büszke volt rá. Én pedig sírtam. Nagyanyám emiatt pofonvágott, hogy legyek büszke rá hogy felvették. És reméljem hogy én is felvételt nyerek. Az indulás előtt, Anthony megígérte nekem hogy mindig haza fog jönni amikor kap szünetet. Tartotta is a szavát. Ám egy nap, nem jött haza a szünetre, hanem levelet kapott apám az igazgatótól, hogy Anthony egy sajnálatos balesetben életét vesztette. Tiltott helyen járt, és lezuhant a seprűjéről, vagy lelökte valaki. A testvérem nagyon is biztosan ült a seprűjén. A levelei bizonyították. De senkit nem láttak vele elmenni. Anyám legendás boldogsága, Anthonyval együtt meghalt. Apám pedig olyan hideg és kimért lett, mint a nagyszüleim. Amit persze a nagyanyám elismeréssel nyugtázott. Kiharcolta apámtól, hogy velük éljek, és hogy nyugodtan bízzák rá a nevelésemet. Egyáltalán nem akartam hozzájuk költözni.
Ezt komoly évek követték. Elvesztettem a bizalmam az anyámmal szemben. A nagyszüleim pedig ahogy lehetett, megvonták az életemből a mugli dolgokat. És belém ültették hogy nem vagyok igazi boszorkány. A kevert vérem miatt. De csinálhatok belőle előnyt, ha a legjobb leszek. Ezzel azt érték el, hogy elkezdtem lenézni a sárvérű társaimat. És noha nem vagyok tisztavérű, de az apai ágam nagyon is az. Erre egy idő után büszke voltam. Nagyapámmal összebarátkoztam. Ő nem volt annyira zsémbes mint a kedves nagyanyám. Sokat beszélgettünk. Eljött a nap, és megjött a levelem a Roxfortból. Felvettek. Nagyanyám boldog volt. De figyelmeztetett, hogy minden húzásomról tudni fog. És ne merészeljem a család nevét megszégyeníteni az iskolában. Felhívták a szüleimet hogy elbúcsúzzanak. Anyám olyan volt velem mint egy idegen. Megveregették a vállam apámmal, és elmentek. A nagyszüleim megvették mindenemet, és megkedztem a tanulmányaimat.
Eleinte nehezen ment a beilleszkedés. Nos, igen. A természetem miatt. Hajlamos lettem a parancsolgatásra, és mások lenézésére. Ott bántottam a nálam gyengébbeket ahol értem. Ezzel kivívtam hogy tartsanak tőlem. De nem igazán érdekeltek. Az iskolát megszerettem, és lettek barátaim is. Akik elfogadtak.

   jellem

Vidám, jó humorú lány. De nem beszél akárkivel. A nála gyengébbeket lenézi, kihasználja és áttapos rajtuk. Hajlamos a parancsolgatásra, és nem szereti ha nem ő van a központban. Ám ha valaki a barátja lesz, azt megvédi és kiáll érte ha szükséges. Alapjáraton szereti az embereket, és imád beszélgetni. A szabályokra odafigyel, ám nem szereti őket. Hajlamos a könnyed flörtökre, de nem köti le magát.

   apróságok

mindig || sötét mágia , barátok, zene, cigi, bájitalok
soha || szülei, gyenge emberek, jellemtelen emberek, száraz tananyagok, unalmas dolgok
dementorok || A testvére halálhíre, és a családja elidegenedése
mumus || Nagyanyja, pókok
titkok || Elsős korában nagyon csúnyán megütött egy sárvérű lányt, mert lenézte őt. Továbbá a nagyanyjával szemben elkövetett húzásai.
rossz szokás || Ha ideges dobol a lábával, sűrűn gyújt rá, és a hajában turkál.

   a család

apa || Conn Geoffrey Bliss , 42, aranyvérű
anya || Jessica Ellen Lester, 40, mugli
testvérek || Anthony Bliss, 21 lenne, (elhunyt)
családi állapot || Egyedülálló
állatok || -

   külsőségek

magasság ||162 cm
tömeg ||53 kg
rassz || európai
szemszín || kékeszöld
hajszín || szőke
különleges ismertetőjel || Egy csillag alakú tetoválás a bal csuklóján, és a feltűnő ékszerek
kinézet || Elsőre csinosnak mondják, feltűnőnek. Nem lehet mellette elmenni az utcán. Törekszik is rá hogy kitűnjön az átlagból. Szereti a magasabb talpú cipőket, ezzel ellensúlyozza alacsony termetét. Imádja az ékszereket, különösen a fülbevalókat és a gyűrűket. A giccses dolgoktól rosszul van.
egészségi állapot || Egészséges

   a tudás

varázslói ismeretek || Sötét varázslatok kivédése, és a bájitaltan. Szabad idejében szivesen kísérletezik is.
mugli képzettségek || Gitár, hegymászás
pálca típusa || 12 és fél hüvelyk, tölgy , sárkányszívizomhúr
különlegesség || -

   szerepjáték-példa

- Ne merj velem ellenkezni ifjú hölgy! Én a nagyanyád vagyok, nem a beosztottad, és ha mégegyszer ellent mondassz nekem csúnyán megbánod! - és csattant is a pofon a lány arcán.
- De nem az én hibám! Elvonták a figyelmemet! - nézett fel könnyes szemmel a nagyanyjára.
- Nem vagyok kíváncsi a kifogásaidra hallottad?! És ne merészelj nekem sírni, nem hatnak meg a könnyeid. Ez is csak azt mutatja hogy gyenge vagy! Te félig Bliss vagy, legyél szives ehhez méltóan viselkedni. És legyél hálás, amiért segíteni próbálok neked!
- Segíteni?! Ezt te segítségnek nevezed? Undok vén banya! - már remegett a dühtől. Ekkor kapta a második pofont.
- Ostoba! Istenemre mondom, addig ütlek amíg engedelmességet nem tanulsz te hálátlan! - és már emelte is a kezét, ekkor lépett be a férje.
- Elég legyen Dora! Hagyd a lányt békén! - Cissyre nézett - Menj fel a szobádba, és ne dühítsd fel nagyanyádat mégegyszer.
* Cissy felállt, és felrohant az emeletre. Azt kívánta bárcsak egyszer minden dühét a nagyanyjára zúdíthatná. A könnyeit szétmorzsolta az arcán. Már nem mert sírni. De félelemmel vegyes dühvel gondolt a nagyanyjára. És az életére, amelybe a szülei lökték. Az apját megértette, mert nem mondhatott nemet a szüleinek. Örült hogy nem tagadták még ki. De az anyját nem értette. Az a szeretetre méltó nő aki volt, az örök mosolyával, egyszerűen hagyta hogy elvigye a lányát. Kiegyenesedett, és pakolni kezdett. Holnap vége a szünetnek. Ideje visszamenni az iskolába. El innen. Messzire. *

   egyéb