+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Eric Dragneel
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Eric Dragneel  (Megtekintve 1548 alkalommal)

Eric Dragneel
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2014. 01. 12. - 21:21:35 »
+1

ERIC DRAGNEEL


Mottó
Ha vidám és boldog akarsz lenni, cselekedj ennek megfelelően, és hamarosan rátalálsz erre az útra



Alapok

jelszó || "Sötétség nélkül nem létezik a fény sem."
így ejtsd a nevemet || Erik Drágníl
nem || férfi
születési hely, idő || Egyesült Királyság Dunstable; 1982.04.14.
horoszkóp || Kos
kor || 16
vér || félvér
évfolyam || ötödik


A múlt
Minden 16 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megszülettem. Az édesapám, Eric Dragneel, aki után a nevemet is kaptam, mágikus állatokat gyógyít, míg az édesanyám, Elizabeth Elric, varázslópárbajt oktat. Az ő frigyükből születtem én. Mind a ketten igazán jól keresnek, így mindig megkaptam mindent, amire csak vágytam, főleg hogy nincsenek testvéreim. Gyerekkoromban a legújabb játékokat kaptam karácsonyra, fantasztikus helyekre vittek kirándulni. Európában már több országot is bejártam. Voltam Erdélyben, ahol vérfarkas lesen vehettem részt. Egy erdőben állították fel a mágikus leshelyünket, ahonnan nyugodtan figyelhettük azt ahogyan átalakulnak és őrjöngenek a vadak. Ez egy külön kis rezervátum volt a számukra, itt békében élhettek egymással. Természetesen nem minden erdélyi, vagy román vérfarkas élt ebben a kis közösségben, hanem csak pár falka. Némelyik valamilyen bájitalt vett be, amitől nem kezdtek őrjöngésbe a hold látványától, de a többség azt mondta, hogy megmarad az állati szokásoknál.
Magyarországon ott voltam amikor édesapám egy sárkányfiókát segített a világra. Nagyon izgalmas volt, ahogy vártunk a tojás mellett és figyeltünk. Eleinte csak kopogó hangot hallottunk, majd megrezdült az „otthonka”, majd egyszer csak megrepedt a héj. Addig egészen poénos volt a dolog, amíg elő nem került a poronty. Nagyon ronda volt, amikor megláttam, teljesen elborzadtam. Egyáltalán nem olyan volt, mint amilyenekkel apa otthon foglalkozik.
Majd életem egy új szakasza következett. A kirándulásoknak vége lett, helyette az iskoláé lett a főszerep. A szüleim nem szerettek volna egy rasszista idiótát nevelni belőlem, ezért mugli iskolába adtak. Az alapokat egy általános suliban sajátítottam el, míg a mágikus tanulmányokat otthon. Hol a szüleim, hol egy oktató járt el nálunk. Így megismerkedtem a varázslás alapvető rejtelmeivel, a muglik életével és világával, illetve a lányokkal. Egy Dunstable melletti faluban tanultam, ráadásul kollégista voltam, hogy ne derüljön fény a valódi kilétemre. Más tanulok is voltak, akik távolabbról érkeztek, így őket is elszállásolták, de természetesen úgy, hogy a fiúk és a lányok ne legyenek egy szinten. Azonban egy szobatársnak köszönhetően egyszer elkaptam amikor a lányok öltözködnek. Igazán megtetszett a látvány, bár a sikítás az kicsit bántotta a fülem. Ekkor kezdtem el igazán érdeklődni a gyengébbik nem iránt. Egyszerűen szeretném látni a „méreteiket”, hogy milyen formájúak. Már csak két évem volt hátra a suliból amikor fellángolt a kíváncsiságom, ami azóta is hajt. Attól a naptól fogva állandóan próbálok olyan helyen lenni, ahol esetleg láthatok valami jót. Ebből párszor voltak is problémáim, főleg az utolsó évben. Ekkor még a szüleimet is behívták párszor, otthon meg kaptam az fejmosást anyától.

Amikor felvettek a Roxfortba, nagyon izgatottan vártam, hogy végre elkezdhessem az ottani tanulmányaimat. Emlékszek, hogy mennyire siettem, hogy elérjem a vonatot. Az elsők között voltam aki felszállt az Expresszre. Teljesen lenyűgözött minden. A vonat nagy sebességgel zakatolt pályáján, hogy a Roxfort diákjait elvigye az iskola közelébe. Kissé ziháltan lépdeltem egyik fülkétől a másikig és keresgéltem egy szabad hely után. Azonban mindenhol tele volt, vagy valamilyen oknál kifolyólag nem akartam pont oda beülni. Végül mégis csak találtam magamnak egy megfelelő helyet, ahol egyetlen fiú ült bent, rajta kívül pedig három lány cseverészett vidáman. Kinyitottam az ajtót, majd megköszörültem a torkomat.
- Bocsi, van szabad helyetek? - kérdeztem kissé félénken.
- Persze, huppanj le! - válaszolta egy szőke hajú lány.
Egy cseppet megkönnyebbülten léptem be a fülkébe, majd indultaam meg az ablak melletti szabad hely irányába. Ekkor történt meg a baj. Nem vettem észre, hogy az ajtó mellett ülő fiú, aki éppen aludt, álmában kirakta elém a lábát, így egyszerűen csak előre zuhantam. Szerencsére puhára landolt a fejem, nem szereztem sérülést. Azonban amikor kinyitottam a szemem, egy lány lábai között találtam magam, egy szoknya fodrai alatt. Azonnal elvörösödött az arcom, majd hallottam, hogy többen is nevetni kezdenek.
- Azt hiszem nem így gondolta a hely foglalást! - kuncogott az egyik lány.
Az illető nem találta túl viccesnek a dolgot, majd felsikított és pofon vágott. Amilyen gyorsan csak tudtam felpattantam, majd hebegni kezdtem. Egyszerűen nem tudtam kinyögni egy értelmes szót. Végül eléggé kellemetlenül, de elfoglaltam a helyem az ablaknál. Az út további részén csendben ültem és bámultam a tájat. Egyszerűen nem akartam tudomást venni a többiekről, annyira kellemetlenül éreztem magam. Titokban viszont élveztem azt a kis helyzetet...
Egy vörös tenyérlenyomattal érkeztem a beavatási ceremóniára, ahol ugyanabba a házba osztottak be, ahol az említett leányzó is tartozik. Eddig elég gyorsan teltek a sulis évek, többnyire minden rendben volt körülöttem. Párszor kukkoláson értek, ilyenkor vagy visítoztak a lányok, vagy épp valamit hozzám akartak vágni, vagy más női praktikát vetettek be. Mikor mit. Az első év nagyon hamar elszállt, semmi érdekes nem történt. Többnyire csak az ismerkedésről és az alapok elsajátításáról szólt a suli. A jegyeim egész jók voltak, a kukkolás mellett azért bőven volt időm tanulni. Ráadásul néha pont a tanulás volt az álcám. Elvégre kigondolná, hogy a srác aki épp a közelben ül, könyvvel a kezében, az éppen nem csak a leckét olvasgatja, hanem a lányokat is bámulja?Az ünnepeket otthon töltöttem, főleg a karácsonyt. Majd jött a következő év, ami a Trimágus Tusának adott helyet. Na ekkor már volt izgalom bőven. Szívesen részt vettem volna a megpróbáltatásokon, csak hogy kipróbáljam milyen, de sajnos én még fiatal voltam hozzá. Viszont remélem, hogy majd egyszer rám is sor kerül és megmutathatom, hogy mit tudok. Harry Potter ekkor is adta magát, ami nem igazán tetszett. Főleg amikor kijelentette, hogy Tudjuk Ki, él. Alapból nem kedvelem azt a srácot, mivel állandóan történnek vele olyan véletlenek, ami miatt megbüntetik a Griffendélt, majd adnak nekik egy szép jutalmat, amivel megnyerik a házak versenyét. Ezúttal már nálam is kiverte a biztosítékot a srác. A Tusa miatt kissé elhanyagoltam a tanulást, így nem zárult valami jól az évem. A következő évben nem történt semmi izgalmas velem. Leginkább azt tudnám megemlíteni, hogy elkezdtem érdeklődni a kviddics után. Jó ideig nem is mentem el a kviddics meccsekre, egyszer viszont gondoltam teszek egy próbát. A nézőtér úgy lett kialakítva, hogy a padok alatt kényelmesen elférhet bárki, ez a bárki pedig meg is jelent személyemben. Nyugodtan bámészkodtam, amikor valaki megjelent, hogy mégis mit csinálok. Alig tudtam kimagyarázni, hogy elejtettem valamit és azt keresem. Az esetet követően viszont felmentem a többi diák közé és én is elkezdtem nézni a játékot. Maga a kviddics nem nyűgözött le túlzottan, de láttam, hogy elég sok boszinak tetszenek a játékos fiúk. Eleinte csak ezért érdekelt, mert így szerettem volna a lányoknak imponálni. Gondoltam, ha jó játékos leszek, akkor majd körbe vesz egy visítozó had. Azonban mostanra már magáért a játékért szeretnék bejutni a csapatba. Ahogy egyre jobban megismerkedtem a sporttal, úgy tetszett meg. Azt még nem tudom, melyik poszton lennék igazán jó, de remélem a sok gyakorlást követően majd ez is kiderül. A tanulmányaim nagyon jók voltak, a múlt évi kis lazulást kemény munkával helyre hoztam. Az év végén haza utaztam, hogy végre a családommal is legyek. Dunstable-ben varázslópárbajt tartottak, amire szerettem volna benevezni, de sajnos még túl fiatal voltam, ráadásul nem is igazán ismertem még akkoriban harci varázslatokat. Szerencsére mostanra már anya tanítgatott, így ismerek néhány trükköt.
Majd eljött a negyedik év. Ez eléggé sötét volt, számomra főleg. Tudjuk ki megtámadta az iskolát, ami ellen a „jók” szövetsége vette fel a harcot. Mindenkinek állást kellett foglalnia, de én nem igazán akartam. Otthon megígértem, hogy kimaradok minden komolyabb balhéból, ez pedig a lehető legkomolyabb volt, amit el lehet képzelni. Azonban hamarosan egyértelmű volt, hol a helyem. A „rossz fiúk” nem kíméltek senkit sem, aki nem volt velük. Így hát csatlakoztam az ellenálláshoz és minden tőlem telhetőt megtettem. Leginkább az első évesek megmentésén fáradoztam, így is kerültem összetűzésbe a Halálfalókkal. Egy számomra ismeretlen varázsló rontott be a terembe, ahol voltunk. A fiatalabbak félelme azonnal fokozódott, azonban én nem estem pánikba. Szerencsére a varázsló nem várt semmilyen ellenállást, engem meg valahogy nem vett észre, hogy tőle jobbra vagyok, így könnyedén le tudtam fegyverezni. Anya tanított egy varázslatot, amivel el tudok lökni szinte bármit, ráadásul nagy erővel. Ezt használtam a fickó ellen! Úgy csaptam a falhoz, mintha egy rongybaba lenne. Ezt követően más diákok is érkeztek a terembe, közöttük több olyan is, aki felsőbb éves volt, így én távoztam, hogy belevessem magam a harcok sűrűjébe. Számos megpróbáltatáson estem át, mire végre-valahára befejeződött a harc. Az eredmény nem lett fényes, ráadásul a veszteségek is szörnyűek voltak, de legalább végeztünk a háborúval egy kis időre.
Végül ennek az évnek is vége lett és nem épp úgy, ahogy az a mesékben meg van írva. Nem a jó győzött, ami az iskola átalakulását jelentette. Sokkal ridegebb és sötétebb lett minden. A háború jelentősen megnehezítette az életemet, így kénytelen vagyok arra gondolni, hogyan lehetne megdönteni a rendszert.


Jellem

A jellemem... Könnyen barátkozok. Nagyon szorgalmas diák vagyok, szívesen vállalok plusz feladatokat. Szeretek segíteni másoknak, így ha kell, akár magánórákat adok a gyengébb képességűeknek. Nem szeretem, ha a közelemben a gyengébbeket bántják, szeretek ilyenkor lovag módjára közbe avatkozni és megállítani a „rosszakat”. Beszélgetésekben és úgy általában túl tárgyilagos vagyok. Nem szeretek mellé beszélni és rizsázni. Ha valamit kérdeznek, arra tömören válaszolok. A humorérzékem csapnivaló... inkább idegesítő és piszkálódó vicceim vannak. Ezen kívül, azt kell még mondanom, amit úgy általában a lányoktól hallok. Perverz vagyok. Ezt általában egy pofon után szokták mondani, vagy éppen ezt sikoltozzák, amikor lebukok, hogy kukkolom őket. Személy szerint nem tartom magam perverznek, inkább túlzottan kíváncsinak mondanám magam.

Erősség || Segítőkész, hősies.
Gyengeség || Tárgyilagosság, perverzség.


Apróságok

mindig || gitározás, éneklés, párbajozás, kukkolás, nassolás
soha || a nagyképű embereket, faji előítéleteket, ha a gyengéket bántják, a jelenlegi iskolai rendet, ha megmondják mit szeressen
hobbik || olvasás, gitározás, éneklés és a kukkolás
merengő || A legjobb élménye az első részvétele volt az otthonában megrendezett párbaj versenyen.
Legrosszabb élménye az új rendeletek kiadása, ez lényegében még most is tart, a jelenlegi helyzetnek köszönhetően.
mumus || A halottaktól fél a leginkább
Edevis tükre || Szeretne a legjobb lenni párbajozásból és kiharcolni, hogy iskolai tananyag legyen.
százfűlé-főzet || Pirosz színű és gumicukor ízű.
Amortentia || Friss süti illatú lenne.
titkok || Egyszer csalt párbajozás előtt. Direkt hashajtót tett az ellenfele italába, aki így nem volt épp szalonképes a harc alatt.
azt beszélik, hogy... || Róla általában azt beszélik, hogy perverz kukkoló.



A család

apa || Eric Dragneel; 41, Aranyvérű; Apa-fiú kapcsolatban vagyunk, szeretjük egymást.
anya || Elizabeth Elric; 38; Félvér; Vele sokkal jobban kijövök, mint az apámmal, nagyon szeretem. A problémáimat is először vele beszélem meg.
testvérek || Sajnos egyedüli gyermek vagyok.
állatok || Rozsdás, a patkányom.

Családtörténet ||
A Dragneel család régóta része a mágikus világnak, bár sohasem voltak a reflektor fényben. Senki sem tudja pontosan megmondani a család létrejöttét, de az 1600-as években már volt feljegyzés róluk, mint sárkányokról. Természetesen ezt nem szó szerint kell érteni. A család régóta foglalkozik sárkányokkal: idomítással, neveléssel, tenyésztéssel.
Az 1600 években már Dunstable lakosaiként voltak bejegyezve. Voldermort uralkodásától mindig is tartózkodtak, de sohasem foglaltak állást sem ellene, sem mellette.
Az Elric famíliáról nem igazán van információ.

font=times new roman] Külsőségek

magasság || 172cm
testalkat || Átlagos testalkata van, de ennek ellenére erősebb a látszatnál.
szemszín || Barna
hajszín || Barna
kinézet || Jóképű fiatalember, állandóan kócos hosszúkás hajjal. Mozgása ruganyos, olyan, mintha állandóan harcra készen állna. Ruhatára változó, általában a mugli divatok szerint öltözik, bár ha iskolában van, akkor általában talárt visel.



A tudás

varázslói ismeretek || Rendelkezik az eddig eltelt 4 tanév anyagának ismeretével, ezen kívül a Dunstable-ben töltött időnek köszönhetően nagyon jó a varázslópárbajban.
felvett tantárgyak ||
Legendás lények gondozása
Repüléstan
pálca típusa || Tizenkét hüvelyk, bükkből készült, unikornisszőr a magja.
RBF || jelenleg V. évfolyamos




Egyéb

avialany|| Chris Massoglia
Naplózva

Owen Redway
Varázsló
*****


A bétahím

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2014. 01. 16. - 13:27:04 »
+1

Üdvözöllek az oldalon!

Egyből a lényegre török: ebben a formában sajnos nem fogadhatom el az előtörténetedet. Leírom az észrevételeimet, hogy szerintem miket is kellene javítanod.

1.Kevés, kevés, kevés… Egy tök vicces karaktert alkottál, de nem törődtél a részletekkel, ezáltal felszínes lett, és kicsit összecsapott is.

2.A gyerekkorról semmit sem tudunk igazából. Ahogy leírtad, hogy mennyi országban járt, miket csinált, miket látott az mind szép és jó, de nem így megemlítés szintjén. Próbáld beleélni magad, mintha a saját gyerekkori sztorijaidat mesélnéd a haveroknak!

3.Ez a Dunstable-dolog nem egészen tetszik nekem. Mi lenne, ha inkább egy szimpla mugli iskolával próbálkoznál? A legtöbb varázsló család nem is járatja a gyerekeket általánosba, hanem otthon tanítják meg őket olvasni, írni, számolni. A te esetedben lehetne szó mugli iskoláról, nem zavarna, de semmiképp sem párbajokkal, hacsak nem a tornaterem mögött verekedtek pusztakézzel, mint minden rendes gyerek Hááát  (Megjegyzem, hogy 17 alatt nem is varázsolhatnak a diákok)

4.A kukkolós szál nagyon király, egyedi meg minden, de sokkal bővebben kellene leírnod, hogy hogyan alakult ez ki Ericben, meg hogyan űzöd az ipart. De az tényleg tetszik Vigyorog

5.Azt írod, hogy Eric nem egészen csípi Pottert. Miért? Érdekes lehet. Írj róla!

6.Az iskolás évek hiányosak. Milyenek a tanulmányai a srácnak, volt-e barátnője, hogyan kezdett kviddicsezni? Minden részlet számít, ettől válik árnyaltabbá a karakter.

7.Az ostromról is keveset írsz. Miért nem tudsz állást foglalni? Mi vonz és taszít téged az egyik, illetve a másik oldalhoz?

8.A szerepjáték példa egy számodra fontos pillanatról szóljon, pl. amikor elbotlottál a vonaton. Az szerintem eléggé érdekes és vicces is ahhoz, hogy megérje részletezned.

9.Ha már ilyen érdekes háttér sztorit találtál ki a családodnak, mint a sárkánytenyésztés, akkor elvárom, hogy jobban kidolgozd, főleg azért, mert Angliában már régóta nem élnek sárkányok (kivéve azok, amelyek a Gringottsban vannak).

Egyelőre ennyi lenne. Remélem nem ijesztettelek el, nem ez a célom. Arra kérlek, hogy dolgozd át az ET-d, és ha kész vagy, dobj nekem egy üzenetet, én pedig jövök és megnézem ismét. Ha bármi kérdésed lenne, nyugodtan keress meg engem! Igyekszem segíteni neked. Mosolyog

Addig is sok sikert!
Naplózva


Owen Redway
Varázsló
*****


A bétahím

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2014. 01. 19. - 20:07:44 »
0

Üdv ismét!

A helyzet az, hogy még mindig akad két dolog, ami szúrja a szememet... (én már csak ilyen kötekedős típus vagyok)
Ettől függetlenül elfogadom az ET-d, de szeretném, ha javítanád ezeket apróságokat.
1.  A szerepjáték példát sződd bele az elbeszélés részébe, pl.
"Az egészben ott kezdődik a baj, hogy a fülke nem volt üres, főleg lányok ültek bent én pedig szépen az egyiknek a lába között landoltam fejjel. Szinte előttem van, ahogy kinyitottam az ajtót, majd megköszörültem a torkomat.
- Bocsi, van szabad helyetek? - kérdeztem kissé félénken. "
2.  Olvasd még át párszor az egészet, mert helyenként akadnak "magyartalan" mondatok.


Na de lényeg a lényeg...
Az előtörténeted ezennel elfogadom!
A házad pedig nem más, mint...

Hollóhát


•     •     •


Kérlek jelentkezz az alábbi topikoknál:


 




Jó játékot kívánok! Mosolyog
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2024. 09. 02. - 21:28:15
Az oldal 0.53 másodperc alatt készült el 39 lekéréssel.