Lisbet Howe

LISBET HOWE

"Nem éri meg a fáradozásaimat. Értelmetlen."

   Alapok

jelszó || "Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség."
így ejtsd a nevemet || Lizbet Hóv
nem || nő
születési hely, idő || Glasgow, Skócia; 1982. február 21.
horoszkóp || Halak
kor || 16
vér || félvér
évfolyam || ötödéves

   A múlt

Hangos csörömpölés törte meg a délutáni nyugalmat a Howe kúriában. A zaj forrása az emeleti irodából jött, melynek tulajdonosa – Kaven Howe – azonnal fenn termett, keresve a zavar okát. A férfi mézbarna szemei megállapodtak a „betolakodón”, tekintete összekapcsolódott a dühös kék szempár tulajdonosával.
- Lis… - kezdte zavartan, azonban gondolatai a torkán akadtak, mikor meglátta a vörös kötéses mappát a lány remegő kezében. A felismerés nehéz teherként hullott a vállára, testtartása látványosan beesetté vált. Szemeit a földre szegezvén várta a robbanást. A másodpercek lassan vonszolták előre magukat, a törött váza darabjairól még kitartóan csöpögtek a vízcseppek.
- Miért hazudtál? – a várt kitörés elmaradt. Először mintha meg sem hallotta volna a kérdést, időbe telt, míg felfogta azt. Tekintetét elszakította a talajtól, de még kerülte a lányt. Nem akarta látni. Nem akarta, hogy kiderüljön.
- Kérdeztem valamit. – az elfojtott érzelmek harca nyilvánvaló volt. Nem akart kiborulni, nem akart rosszabbítani a helyzeten, de válaszokat akart, méghozzá minél előbb.
- Nem hazudtam. – kezdte Kaven érzelemmentes hangon. Ha jobban belegondolt, állítása igaz is volt. Természetesen jött, hogy ő a lány apja, senki nem kérdőjelezte meg, így lehetősége se volt az igazság tagadására. Azonban érezte, hogy Lis nem elégszik meg ennyivel. ~Már évekkel ezelőtt meg kellett volna szabadulnom attól az aktától… vagy elmesélni a történetet.~ Minderre már késő volt, így erőt vett magán, s ránézett lányára. Szíve összeszorult a látványtól. A mindig higgadt, esetenként még közönyös is, összeszedett lány helyén egy önmagából érzelmileg kivetkőzött személy állt. Arcáról szüntelen folytak a könnyek, egytől-egyik a padlón végezvén, szemei a háborgó tengerre emlékeztették. A férfi nyelt egyet, majd belevágott mondandójába. – Nem hazudtam – ismételte – de nem is mondtam el mindent. - a lányhoz lépett, s karon fogván őt elvezette a váza maradványaitól, a szoba másik felén lévő kanapéhoz. Leültette, majd ő is követte példáját. És elkezdte a történetet. Hogyan ismerkedett meg Lis anyjával, Jade-del mikor a nő már terhes volt vele, hogyan tervezték el a közös életüket, majd hogy hogyan veszítették el egymást. Jade a varázslóvilág egyre rosszabbodó helyzete elől menekülve hagyta el az országot Lisszel együtt, majd életét vesztette. Utolsó cselekedetével még eljuttatta az akkor még pöttöm gyermeket régi szerelméhez, hogy biztonságban nevelkedhessen.
A titkok feltárása után a dolgok egy időre megváltoztak. Lisnek időre volt szüksége, hogy feldolgozza a hallottakat, „apjával” szemben távolságtartóbb, s bizalmatlanabb lett. A férfi nem tudott mit tenni, hagyta, hogy az idő gyógyítsa be a sebeket. Végül a háború közeledtével a lány megbékélt a férfivel, aki felnevelte, s félretette sérelmeit, hogy együtt vészeljék át a következő éveket, melyek feltehetően a legnehezebbek lesznek a varázslóvilág életében.

Gyerekkor
Egy kisebb skót kúriában nőtt fel Glasgow szélén, mely legnagyobb sajnálatára egyáltalán nem emlékeztette a híres, ködben úszó hatalmas kísértetkastélyokra. Sőt, a kis épület- akármilyen szép is volt, Nagy-Britannia bármely pénzesebb családjának kertjében csücsülhetett volna. Lis ebben a házban nőtt fel apjával – akiről csak 10 éves korában tudta meg, hogy valójában nem a vérszerinti apja, és az anyját is csak egy rövid ideig ismerte. Ez a felismerés törést okozott kettejük között, ugyanis a lány minden bizalmát és hűségét a férfiba helyezte, aki viszont eltitkolta az igazat, pedig List különösebben nem érdekelte a tény, hogy nem egyezik a DNS-ük, sokkal inkább a titok elhallgatása szúrta szíven. Ezt a sötétebb korszakot leszámítva átlagos gyermekkora volt, életében egyaránt jelenvoltak a mugli- illetve varázslóvilágbeli eszközök is, bár mindig is az utóbbi felé húzott.

Roxfortos évek
Időbe telt, míg megszokta a zsúfolt kastély cifra, varázslatos szeszélyekkel teli személyiségét, de ezeket leszámítva hamar alkalmazkodott a roxforti élethez. Különösebb fennakadások nélkül haladt, leszámítva azt a kisebb balesetet a seprűlovaglásnál… A kezdetektől fogva idegenkedve tekintett az eszközre, aminek állítólag engedelmeskednie kellene neki, bár sose tette. De aztán egyszer. Egyszerre mintha megváltozott volna a seprű hozzáállása, s Lis csak a magasban jött rá, hogy átverés az egész. Elvesztette a seprű feletti uralmat, s rútul összeköszönt a talajjal, akitől pár törött csontot kapott ajándékba – pont Karácsony előtt. Azóta messze kerüli az ördögi járművet, a sétálást részesíti előnyben.

Háború
Mint minden fájdalmas és értelmetlen dologból, ebből is igyekezett kimaradni – visszatekintve a dologra, elég sikeresen. Félvér lévén meghúzta magát, beállt a sorba, alkalmazkodott a helyzethez – még ha az nem is épp a legideálisabb. Titokban bízik a Nagyúr legyőzésében, de halk reményének nem ad hangot, egyrészt a túlélés, másrészt a csalódás elkerülése érdekében.

   Jellem

Energikus, összeszedett jellem, kisugárzása hűvös magabiztosságra vall. Nem egy nosztalgikus alkat, az érzelmek különösképpen nem befolyásolják. Tudomást vesz róluk, aztán egy gyors mérlegelés után reagál rájuk. Az alkalmazkodás mestere, ugyanis beletörődő típus, nem küzd környezetével, halad az árral – hisz ez a legegyszerűbb lépés, a legenergiatakarékosabb. A problémák, változások nem zavarják, mások hibái, tökéletlenségei hidegen hagyják. Terveit a helyzethez megfelelően igazítgatja, hogy a lehető legkisebb ellenállással vigye véghez azokat. A tényeket, kérdéseket minden oldalról megvizsgálja, az elfogultság messze elkerüli. Természetéből adódóan békeszerető, nem háborog, de ha túlfeszítik a cérnát, egy jegesen perzselő, figyelmeztető pillantást kapnak, ha nem veszik az adást, na akkor jön a harapás. Véleményét megtartja magának. Nehezen hozható izgalomba, a zajos és zsúfolt helyeket kerüli, ha teheti. A háborgó viharban a szenvtelen háborítatlanság oszlopa. Ugyan nem beszél sokat, de jó hallgatóság, rendelésre még tanácsokkal is szolgálhat. Humora száraz, esetenként szarkasztikus.
Barátság terén hűséges, toleráns, de nem hagyja magát belerángatni a fölösleges, rizikós játékokba, annál jóval érettebb gondolkodás vall rá. Józan és türelmes személy.
Jellemének negatív eleme a szenvtelensége. Nehezen indítható meg, motiválni szinte lehetetlen. Gyakran fogja el a lustaság, könnyen begyepesedik, nem szereti a kirívó fantáziálgatások, ötletek sokaságát. Másokkal közönyös, kissé fölényes, így könnyen elijeszti a közeledők önbizalom hiányosabb rétegét. Önmagával szemben alacsony elvárásokat állít fel, így ritkán adja bele mindenét a feladataiba. Bizalmát nehezen helyezi másokba, bár fenntartja látszatát, ügyesen csűri-csavarja a szavakat.

Erősség || Higgadt, éleslátású megfigyelő, jó hallgatóság, nem forrófejű. Hűséges, toleráns, jó alkalmazkodó.
Gyengeség || Közönyös, motiválhatatlan, lusta, energiatakarékos üzemmódban él.

   Apróságok

mindig || méz, eső, köd, víz, csillagok, Skócia
soha || repülés, pókok, csokoládé, tej, éneklés
hobbik || olvasás, bámészkodás, semmittevés, céltalan poroszkálás
merengő || || Legjobb emléke, amikor apjával Skóciába utaztak. Az út során ugyan többször is lerobbantak, így csupán az éj leple alatt érkeztek meg, de a hatalmas skót kastély – mely a túra alatt szállásukul szolgált – mintha maga a megtestesült misztikum lett volna a csillagos égbolt alatt. Legrosszabb emléke, mikor rájött, hogy a férfi, akit mindeddig apjának hitt, valójában még csak nem is a rokona. A felismerést egy borúsabb időszak követte, melyből időbe telt, míg kikecmeregtek.
mumus || Gigantikus repülő pókok vérvörös szemekkel és agyarakkal.
Edevis tükre || Egy hatalmas skót kastély, zöldellő dombokkal körülvéve a köd védelmében, nyugalomban.
százfűlé-főzet || Mélykék, barna foltokkal, sár és borsó ízű.
Amortentia || a párás hajnal illata egy leheletnyi narancsos-mézzel
titkok || még sosem volt fiúja
azt beszélik, hogy... || minden fiú szívét összetöri, aki randira hívja, emiatt nem is próbálkoznak nála

   A család

apa || Kaven Howe; 40; félvér, valójában nevelőapja, kezdeti kapcsolatuk szinte tökéletes volt, majd miután fény derült a titokra, miszerint nem a vérszerinti szülője, kapcsolatuk megromlott, a bizalmatlanság beette magát kettejük közé, de manapság már jobb a helyzet, a háborúra való tekintettel félretették problémáikat.
anya || Jade; meghalt; félvér, sosem ismerte.
testvérek || nincs
állatok || nincs

Családtörténet ||
Egy félvér családba született, édesanyjáról legalábbis biztosan tudja, vérszerinti apját nem ismeri. A Howe családot tekinti sajátjának, ami hosszú generációk óta félvéreket nemz. Nevelőapja, Kaven Howe író, aki műveit ugyanúgy a varázsközösségnek, ahogy a mugliknak is szánja.

   Külsőségek

magasság || 163 cm
testalkat || átlagos
szemszín || sötétkék
hajszín || szőke
kinézet || Átlagos testalkatú, kissé alacsonyabb lány. Hosszú, hullámos mézszőke haja minduntalan szabadon lobog utána, szemei a kék világosabb és sötétebb árnyalatai között mozognak. Arcbőre világos, könnyen leég a tűző nap alatt. Kezei kicsik, ujjai vékonyak, gyakran hűvös tapintásúak. A mindenkori egyenruhát apróbb kiegészítőkkel – órákkal, karkötőkkel dobja fel. Sminket tekintve csak a szemét mázolja, ritkábban a körmét is.

   A tudás

varázslói ismeretek || Az első négy év anyagát felületesen, de tudja. Bájitaltanból és Átváltozástanból viszonylag gyenge, a repülésre képtelen, azonban Mugliismeretből, Legendás Lények Gondozásából és a Sötét varázslatok kivédéséből kifejezetten jó – már ha ráveszi magát a tanulásra.
felvett tantárgyak || Legendás Lények Gondozása, Mugliismeret
pálca típusa || 12 hüvelyk, cédrus, egyszarvúszőr maggal
RBF || idén teszi majd le