Clarice Edevane

[Család]

Clarice Edevane

Család
Abszolút rendezett családi háttérből jövök, ami tudom, ritka nagy különlegesség. Anyámmal a háború óta vagyunk igazán jóban, mert amúgy mindig is inkább apás voltam. Dacára annak, hogy még mindig azzal csesztet, hogy öltözzek már csajosabban.
Egy öcsém van, akivel a szokásos, testvéri csipkelődéseken túl amúgy jól kijövünk. A Roxfort után egy csapatban is játszottunk a Montrose Magpiesnál a kommentátorok nagy örömére.

Barátok
A kevesebb néha több, a több néha kevesebb? Ebben magam sem vagyok biztos. Igyekszem nyitott lenni az új emberekre, a legjobb barátom pedig Balmoral mugli tesója - mondjuk a fene érti, miért rakott engem a süveg a Mardekárba.

Szerelem
Sose hajkurásztam a pasikat. Sőt, teljesen hidegen hagynak. Anya még nem tudja, hogy tőlem nem lesz unokája. Nem mintha nem lennének érzéseim, csak nem épp azok iránt, akiket ő elképzelt számomra. Egyelőre megtartom ezt a dolgot magamnak - a világ még nem készült fel arra, hogy ezt megértse.

|Tesó|

Nélküled nagyon uncsi gyerekkorom lett volna, nem is értem, hogy lehet kibírni egykeként. Minden emlékemben szerepelsz, mindig az volt a napom fénypontja, ha végre játszhattam veled, még az is teljesen mindegy volt, hogy néha akár lányos dolgokat, csak játszhassunk végre. Mindig te voltál nekem az egyik legközelebbi ember, ha te örültél valaminek, én is örültem, ha te beteg voltál, én is beteg voltam, ha tetszett neked valami, nekem is tetszett, ha megijedtél, én is megijedtem, ha valaki bántott, engem is bántott. És azt hiszem, hogy most is így van, még ma is te vagy az, akiben a legjobban megbízhatok, mert mindig tesók leszünk.
Sajnos mostanában kicsit kevesebb időt töltünk együtt, néha vannak olyan nyári napok, amikor szerintem többet beszélünk, mint egész évben, a játékokból meg már kezdünk kinőni, legalábbis a régiekből. Remélem, azért jövőre belenövünk a kviddicsbe, és mindenki ünnepelheti, ahogy elkapod a cikeszt, miközben a gurkóm megkongatja a hugrás fogó üres fejét. Jó lenne, ha megint együtt csinálnánk valamit.

Hoztam neked képregényt, mint régen is, amikor beteg voltál. Direkt neked választottam, tudom, hogy imádod a kutyákat. Tessék.

                   Leendő nővér(?)

          Bevallom nem úgy képzeltem el az első találkozásunkat, mint ahogy sikerült, és így utólag kicsit bánom. Mégis az adott körülmények között kihoztuk belőle a legtöbbet, amit lehetett, szerintem.
          A veled való találkozás egyszerre volt meglepő és tanulságos. A meglepőt szerintem nem kell magyaráznom, már megtettem korábban, de hogy miért tanulságos? Még sohasem láttam olyan embert, akiben ennyi kitartás lenne és erő; igazán csodállak érte. Bármikor számíthatsz rám, ha szükséged van egy forró ölelésre, egy másik szemszögre döntéshozatalnál, vagy tényleg bármikor, bármiben. Számomra példakép is vagy, megmutatod, hogy milyen egy jó nővér. Sokat tanultam tőled, még akkor is, ha esetleg nem így tűnik.
         Hogy mi lesz a jövőben, azt nem tudom. Nem szeretek nagyon messzire előre tervezni, de remélem, hogy ha Caellel meg is szakad a kapcsolatunk, néha napján összefutunk majd és beszélgetünk egy jót.

       Szolgálatkész és csodálni valóan kedves kisasszony!

Miss Edevane!

Szeretném levelemben is megköszönni a segítségét és szakértelmét, már megérkezett a csomagom is! Mindennel maximálisan elégedett vagyok, hamarosan újabb adagot fogok rendelni édesanyjától, de már két személy részére!

A sárkányvér sampon a kedvencem, tökéletes! A hajam csillogóbb mint valaha és egyáltalán nem gubancolódik! Kivételesen nem egy rendelés kapcsán írom levelemet önnek! Képzelje el, megismertem valakit aki igazán művelt a science fiction terén! Nem is gondoltam volna, hogy eljön a nap amikor tudni fogom mi az a lézerkard és tudomást szerzek a vukik létezéséről! Tudta, hogy két évig vemhesek? Hogyan lehetséges ez? Igazán lenyűgöző a dialektusuk, bár elsőre kicsit harsány volt hallani. Tudja az illető elvitt engem amolyan mugli helyre, ahol "filmeket,, vetítenek! Nagyon ijesztő volt és hangos! Még sosem tapasztaltam hasonlót, ön járt már moziban? Nagyon köszönöm a kiváló ötleteket is amit adott. Vásároltam egy képregényt a minap, vámpírokról szól. Rettenetesen izgalmas és szórakoztató bár  a karakterek klisések, mindnek hosszú fekete haja van és kék szeme. Nem is értem én ezt... A Mézes falásban még nem jártam, de tervezek ellátogatni Dantéval. Tudja mostanában sok időt töltök ezzel az emberrel... Ön hogy van? Remélem jól halad az edzése és mielőbb teljesülnek vágyai! Szeretném önt viszont látni mint befutott játékost! Köszönök mindent amit értem tett, a legjobb egészséget kívánom önnek!

Tisztelettel: Cain Angifilus

Legjobb barátnő

Bátran vallak legjobb barátnőmnek, hiszen te voltál az első, aki szóba elegyedett velem még mielőtt egyáltalán az iskola falai között lettünk volna.
Valahogy mindig is máshogy néztem rád, úgy értem, meg tudsz maradni a józan paraszt ész és a hülyeség határai között, mert tudod, hogy mikor jön el az idő arra, hogy most már önfeledten tudj szórakozni. Felnézek rád azért, mert annyira sok mindent tudsz, azért, mert mellettem állsz jóban-rosszban. És persze, nem tudom neked elégszer elmondani, hogy mennyire hálás vagyok neked azért, mert elfogadod a tetteimet- már ha érted, mire gondolok. Te vagy az, akivel bármit megoszthatok, és nem csak édességet, hanem az érzéseimet, mert nincsenek előtted titkaim, és megbízom benned, hogy azt senki másnak nem adod tovább. Ha kell, kirángatsz a sárból és észhez térítesz, őszintén beszélsz hozzám, elvégre erre valók a barátok.
Ecsetelhetném még tovább, hogy hogy tekintek rád, de tudod jól, hogy szeretek veled beszélni és ha ezt tovább teszem, akkor nem hagyok másnak szót. Számomra te örök vagy!
Majd nem sokára menjünk kirándulni valahová!

Cael nővére

Ha egymást nem is sikerült annyira kiismernünk, az öcséd azért állandó közös pontot jelent. Nincs semmi kivetni valóm veled kapcsolatban Clarice, plusz bírom a varázslós képregényedet. Meg van a magadhoz való eszed, és nem okvetlen tartozol az iskola bunkóbb berkeibe. Bár gyanítom ehhez valami köze van az egészségi állapotodnak is. Érdekelne, hogy mi van veled, de azért annyira nem vagyunk nagy kebelbarátnők, hogy rá is kérdezzek. Na, lényeg a lényeg, megátkozom helyetted is azt a gyökeret, aki esetleg lelöki Caelt a seprűjéről.

Potenciális ismerős

Mit mondhatnék? Még nem nagyon ismerlek, de szimpatikusnak tűnsz. Észrevettél, ami szokatlan egy olyan embernek akin átnéznek. Ezt értékelem. Közös témánk a kviddics, talán ebből is kialakulhat egy kis barátság. Mindenesetre én örülnék neki ha jóban lennénk.

NYEHH

Nem igazán tudlak hova rakni igazából. Sosem volt semmi problémánk egymással, egy-két galacsinon kívűl de azért meg volt a szokásos tíz lépés távolság. Pláne amiért egyszer átváltoztatástanon párban voltunk és hupililává bűvöltem a hajadat. Azt hiszem még mindig nehesztelsz, ami bánt is, tudod?! MÉG CSOKIBÉKÁT IS KAPTÁL! Engedd már el muci, csak két napig tartott a bűbáj! Amúgy is szerintem utoljára akkor volt igazán stílusod...

Amúgy egész jóban lehetnénk, nem vagy akkora pöffedelem, mint aminek tűnsz. A hangsúly az akkorán van...

|| A gyenge pótlék ||

Háztársak vagyunk, de azt hiszem, hogy csak felületesen vettelek észre egészen eddig, csak annyit vágtam eddig rólad, hogy félkvibli vagy mi vagy, meg csendben vagy, és kimaradsz mindenből, ami jó. Most viszont hirtelen...

Az teljesen hidegen hagy, hogy mit fogsz csinálni prefektusként, de azt nem tudom ignorálni, hogy te vagy az utódom a csapatban. Nem a te hibád, politikai döntés, meg amúgy is kinőttem már a gyerekeknek való játékokból, de azért ez mégsem hagy teljesen hidegen. Figyelni fogom, mit alkotsz, de elég magasra tettem azt a bizonyos lécet, pici lány, nem hiszem, hogy megrepülöd. Mégis remélem, hogy nem tervezed halálra égetni a házunkat a bénaságoddal, mert akkor bizony te meg én elbeszélgetünk. Aztán ha jól teljesítesz mégis, ki tudja... akár még oda is ülhetsz a klubhelyiségben az asztalomhoz néha-néha.

|| BARÁTSÁG ||

Talán még korainak tűnik neked, de én már most a barátomnak nevezlek. Nem viselkedsz velem távolságtartón, őszinte vagy velem, beszélsz velem, ez pedig már több, mint amit a legtöbb embertől kívánhatok. Szóval, te a barátom vagy, nem csak a barátnőm barátja. Biztos, hogy a közös prefektusi munka még közelebb hoz minket egymáshoz. Remélhetőleg még évtizedekig barátok maradunk.
Tudom, most még nem bízol bennem igazán, elvégre nem én vagyok az, akit a legtöbben a barátjuk oldalán akarnak látni. Megértem, és nem is várom el ilyen gyorsan a teljes bizalmat, türelmesen ki fogom várni az időt, amikor elnyerem tőled.

|| A képregényes lány ||

Clarice, nekem tényleg a leghalványabban megrajzolt, animált fogalmam sincs arról, miért nem vagyunk barátok. Persze rá lehetne fogni sok mindent, de olyan rég ismerjük egymást, és mindketten fáradt sóhajjal reagálunk az olyan sztereotípiákra, minthogy egy lánynak kizárólag a fiúkon kell legeltetnie a szemeit, vagy hogy a zöld és a vörös nyakkendő egyáltalán nem fér meg egymás mellett...
Furcsa egymás mellett felnőni, látni a másikat kíváncsi gyerekként, amikor még a világaink élesen eltértek egymástól, aztán a Roxfortban, ahol ezúttal már a házunk tett különbözővé. Ismerem az életed, a betegséged, a kviddics iránti rajongásod, az öcséd, és még a kedvenc képregényed mögül kileső tekinteted is - a mindennapjaim része vagy, nem is tudom már elképzelni, milyen lenne, ha nem mennél át hős patriótába minden alkalommal, amikor úgy sejted, igazságtalanul jutunk előnyhöz...
Remélem, ez az év nem csak a varázsvilág békéjét hozza el, hanem a lehetőséget, hogy amit elszalasztottam akkor és ott, először az anyukád boltjában, mert nem lehetett, később, mert nem úgy alakult, most már úgy tényleg igazán.
Aztán lehet, hogy az idei születésnapod pont ilyen lehetőség lesz...

Aki azt hiszi, mindent lát

Még közös pont is lehettél volna az öcséddel. Mindkettőnk testvére beteg, bár ezt biztosan hallottad már.
Még mindig nem tudom, mire jó ennek az iskolának vagy minek a prefektusi szarság. Még nem találtam olyat, aki kicsit is komolyan vette volna a fényesre suvickolt jelvényét, már rajtad kívül. Sajnálom Caeliust, amiért ilyen nyomi nővére van...

|| Tanítvány ||


Kevés olyan emberrel találkoztam eddig, aki ennyire küzdene a jövőjéért, még akkor is, ha tudja, nem sok esély van rá. De hát csak arra nincs sok esély, aminek nem is adjuk meg az esélyét, nem igaz? Kívánom, hogy mindent elérjen, amit célként kitűzött maga elé. Főleg azért, mert nagyon szeretnék ott lenni azon a bizonyos kviddics meccsen, amelyiken debütál majd, mert az iskolában látott teljesítménye után, biztos vagyok benne, hogy lesz ilyen meccs. Addig is, ne adja fel, és ne feledje, sírni nem a gyengeség jele, hanem a bátrak fegyvere.