Oda - Vissza

újra itt!

Figyelem, ez nem egy búcsú beszéd lesz, sokkal inkább amolyan megemlékezés a ki nem mondott istenáldjonkról!

Ismét új évet írunk, s mint megannyiszor most is egy egész kötetre való fogadalmat tettem, de első helyen (a dohányzásról való leszokás mellett) egy olyasmi áll, amivel régóta tartozok magamnak. Ez a tizedik éve, hogy az írással kacérkodom, pontosan egy évtizede, hogy megismertem első szerepjátékos társaim, gyerekfejjel megkezdtem első kalandjaim. A sok nevetés, lázas gépelés, sóvár várakozás válasz után, átvirrasztott éjszakák, s persze mindezek mellett ott voltak az elválások, meghalt történetek, sok hónapos kihagyások, kimúlt figurák a mesekönyveinkben: sok-sok mindenen át vezetett az út, mire pár éve ide érkeztem közétek. A Harry Potter szívemnek mindig is kedves világ volt, és bár ti ismeretlenek voltatok a számomra, hamar megtaláltam köztetek a játékostársaim , megszerettem az oldalon futó játékokat, karaktereket és újult lelkesedéssel vetettem bele magam a játékba egy hosszú szünet után. Sajnos nem tartott sokáig. Érettségi, költözés Londonba, munka, új ismerősök, iskola. Sok minden történt az elmúlt másfél - két évben, tudom, nem csak velem, hanem mindenkivel, ám visszatekintve a karaktereimre, summázva az elmúlt 10 évet rá kellett jönnöm, hogy akár milyen messze kerülök az írástól, a szívem mindig sóvárogni fog utána egy kicsit, akkor is, ha nem ismerem el, akkor is, ha azt mondogatom magamnak, hogy 'ez már nem megy nekem'. Valószínűleg ez lesz az utolsó fórum ahol szerepjátékosként tevékenykedni fogok, nem hiszem, hogy lesz időm, erőm egy új világba belemászni, éppen ezért, ez az első és egyben utolsó hely, ahol dolgom van, úgy érzem.   Újra olvastam a karaktereimet és a játékaimat, és szomorúan konstatáltam, hogy bár voltam olyan szerencsés, hogy mindvégig remek partnereim voltak, lemondtam róluk. Ez úton szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akiknek adós maradtam egy játékkal, folytatással, befejezéssel, vagy akármivel. Szeretnék bocsánatot kérni amiért hirtelen, búcsú nélkül tűntem el. Igazán őszintén elmondhatom magamról, hogy minden játékomat csodálatos, tehetséges írókkal játszhattam, én meg egy tapló vagyok, aki csak úgy lelépett. Nem tudom képes leszek-e, lesz-e meg kivel egyáltalán, de mindenesetre köszönöm Minden játékostársamnak az eddigieket, valamint szándékomban áll folytatni Minden Futó Játékomat, amennyiben benne vagytok. Kérem jelezze, ha akad aki folytatná valamelyik velem futó játékát. Boldog új évet kívánok mindenkinek! Üdv, Lea (+ M. L. Dietricht)