9-es kupé

+18

A gondokat most falhoz kell vágni
és élni egy percig mintha nem lenne holnap.

- Utálom a gyökereket. - vonom le a rövid következtetést - Komolyan, arra veri? Ne mutasd meg, melyik, mert tuti kiröhögném érte. Nem is értem, annyi dugható csaj van a suliban, miért nem fogtok be neki egyet? Vagy ő ilyen... vágod, langyi?
Fogalmam sincs, kiről beszélgetünk, meg amúgy ha az is, sem érdekel. Nem szeretem a díszköcsögöket, akik az ember orra előtt riszálják magukat. Jó, ez baromi ironikus, mert Marius is ebben a csapatban tolja, vagy tolják, nem tudom, de a lényeg, hogy róla tudom, nem fog holnap reggel egy csillámos tollboával végiglejteni a városon.
Fura téma ez a szex dolog. Ha csinálod, az a baj, ha nem, akkor azért vagy te a szar alak. Oké, én tizennégy vagyok, simán nyomulhatnék már, meg engem amúgy sem tartanak vissza az olyan dolgok, mint az erkölcs meg egyéb faszságok, de eddig lekötött, hogy ne öljenek meg, illetve én ne öljek meg másokat. Egyébként a továbbiakban nem különösebben érdekel, mit mondanak erről: ' Olyannak add, aki megérdemli', meg más, idősödő muffok által telehányt divatlapokban olvasható öklendezés. Ha én, mint liliom, el akarok tipródni, úgysem szólhat bele senki. Főleg nem egy csapat prefektus meg tanár, kivéve, ha az utóbbiak közül az egyikről van szó, de az fúj.
- Nem t'om. - vonom meg a vállam - Szerintem mindenki dugjon azzal és akkor, akivel és ahol akar. Például biztos tök poén lehet mondjuk a Csillagvizsgálóban, meg ilyenek. Hülyeség ezt túlmisztifikálni, úgyis a szaporodásért csinálunk mindent.
Illetve én a vadászatért, de ez nem tartozik most ide. Mindjárt nem üldögélne Fawley itt ilyen lelkesen, ha tudná, hogy én vagyok Piroska ÉS a farkas is.
- Ja, megpattantam, mert mindenki a vérem miatt baszogatott. - azért eléggé meglep, hogy ő azt a patkányhúson nyomorgást ennyire wellnessnek nézi - De nem kempingezni voltam, baszod. Állatokat ettem, fán aludtam, ilyenek. Abban az erdőben nem én vagyok a legrosszabb, ami megkóstolhat...
Kuss, Blood. Nem kell feleslegesen pofázni a nem épp bogyókat gyűjtögető kis kirándulásodról.
- Jól van, deal! - csapok végül a felém nyújtott lehetőségre. Ugyan nincs szándékomban tényleg valami pappert elkapni ilyen célokra, azért imádnám a fejüket, ha mégis azt hinnék. Hátha idén nem csak kriptaszökevények lesznek körülöttünk.

Csak bámultam a becsapódó ajtóra, és arra gondoltam, hogy tulajdonképpen mi a szent fasz történt itt most? Sajnos nincsenek csivitelő kis csajbarátnőim, akikkel éjszakába nyúlóan nyáladzhatnék a témáról, szóval most lövésem sincs arról, Fawley teljesen normálisan reagált e, vagy a legbénább módon. Már épp vissza akarok ülni a helyemre, hogy akkor legalább a csendet kiélvezzem, mert a kis nyomorultat végülis elüldözte, nincs okom panaszkodni. Lássuk be, azért ritkán történnek ilyen izgalmak a kivénhedt Roxi Expresszen… és eddig jutok a szellemi magasságokban, mert ekkor Fawley visszatér, nem tudom, lehet, hogy neki a menekülés a Viagrája, vagy mi a fasz.
- Persze, mi a faszt kellett volna? – kérdezem vigyorogva, de ekkor már rég áldozat vagyok, csak nem az ártatlan, szenvedő fajta, hanem az, akinek az első reakciója, hogy dühösen felmorduljon, ha fizikai atrocitás éri. Nem sokat segít azonban a fogak mutogatása, messze még a telihold ahhoz, hogy tényleg ijesztő legyek. Fawley nyelve becsúszik a számba, és a most a torkomat elhagyó hang közel sem hasonlítható össze a vacsoráját lencsevégrekapó vadállatéval. Nem, ez a farkas élvezettel morog, sőt, nagyon is többet akarva vetné rá magát a nem túl finoman indító srácra, de ez már csak akkor lehetséges, amikor elengedi a mancs… kezeimet.
- Ügyes kis dög vagy te, Mattie! – suttogom a fülébe, és megvárom, amíg az egyensúlya már csak a térdére koncentrálódik, aztán hanyatt lököm az üléseken – Vetkőzz, babapofa!
De nem különösebben érdekel, csinálja e magától, rángatom már le róla a felsőjét, és mivel nem megy szép szóval, hát nekiesek a zsebben pihenő bicskával. Imádom, ahogy szakad az anyag, egyre nagyobb lyukakban, mintha sikoltozna. Kuss legyen, anyag! Nekem úgyis az kell, ami alattad van…
- Mindig látni akartam, hogy néz ki a hányásszürke darabokban! – nevetek a művelet közben – És ennél soha jobb első alkalmat a kicsikének…
Beledobom a szemközti ülésbe a pengét, és diadalmasan végigrántom a körmeimet a már teljesen szálakra cincált felsőjén. A kezemet a feje mellé támasztva aztán ráhasalok, és durván megcsókolom, nem sajnálva tőle a fogakat sem. Az ajkát hátrahúzva hajolok följebb, és muszáj mosolyognom. Mindig mosolygok, ha a győzelmet érzem a levegőben.
- Imádkozz, Mattie! – harapok bele a nyakába, és közben a combjára teszem a kezem – Lehet, hogy hamarosan találkozol Istennel.

I don't care what you think as long as it's about me

+18


- Ki nem szarja telibe a mások reggelijét? Ez úgyis jobb napindító lehet, mint a nyomorult kis rántotta meg a kakaó. Szarok én a kakaóra, basszus, ez mennyire jó volt már? - vigyorgok teli szájjal, és megpróbálom összekaparni a maradék ruháimat, bár elég nehéz lesz, mert darabokban vannak. Mindegy, szép halál volt, megérte bőven. Jókedvűen bámulom, ahogy próbálja levakarni magáról a vért - ilyet azért ritkán látok az elejtett vadaknál. Kedvem lenne újra beleharapni, hallgatni a...
 De nem. Jó leszek, és hagyom felöltözni, úgyis látszik a rohadt nagy harapás és szívásnyom a nyakán két oldalt. Csináltam már hasonlót emberrel, de az nem ilyen helyzetben történt. Beszólt valamit, és repült az öklöm, amit kivédett, de igencsak frászt kapott, amikor nem a térdemet lendítettem, hanem a fogaimat érezte meg a karján. Milyen nyomorult alakok vannak, akik azt hiszik, büntetlenül baszakodhatsz valakivel, csak mert alacsony. Mintha kötelességed lenne ájult kis libaként selypegni áldozatkészen. Jó, Mariusnak el kellett beszélgetnie utána a pasival, sőt, asszem az emlékeit is törölte, de kit érdekel? A pöcs pöcs marad, akár varázsló, akár mugli.
 - Honnan tudjam? Én sem csináltam még. - vonom meg a vállam, és felrángatom a nadrágom - De ja, gondolom. Mondjuk tuti csinálnak valamit a cuccal, hogy ne borítson be mindent, meg védekeznek, nincs mindenkinek egy valag kölyke. Na az kéne még nekünk, gondolj bele, egy vinnyogó kis idióta. Apádék maguk alá hugyoznának az örömtől!
 Muszáj röhögnöm a gondolatra, mert bár kurvára nem ismerem őket, pont olyannak tűnnek, akik otthon hisztérikusan simogatják az ezüstöt meg a címert, a régi időket ajnározva. Milyen szánalmas már az őseidre hivatkozni mindig? Utálom ezt az aranyvérű ön-seggnyalást, és ha egyszer Mágiaügyi Miniszter leszek, véget is vetek neki. Haladjunk már a korral, a faszom. Marius az élő példa, hogy ha egyszer rájössz, hogy senkit nem érdekel, az őseid kivel dugtak, csak az,  hogy te mire vagy képes, akkor sokkal élhetőbb lesz az életed.
 Felveszem a bicskát, és beleállítom az ülés karfájába, egyelőre nem lesz rá szükség. Mondjuk, hogy szalonképes vagyok, bár úgysem érdekel különösebben, nemsokára átöltözhetünk a hülye egyenruhánkba. Mint valami hülye szűzegylet, olyan ótvar egy szoknya, blúz, mellény, pulcsi, hosszú zokni.. Télen amúgy is kurva hideg van, ezt tuti valami perverz találta ki, aki... Na várjunk csak. Rávigyorgok Mattre, és már látom is a lehetőséget...
 - Ez kurva jó ötlet! Benne vagyok! Sőőőőt... Mi lenne, ha minden tanár szobájában kipróbálnánk? Képzeld el a vén fószereket, tuti évezredek óta nem csinálták. - már kapnék újra a lehetőségre, ahogy hozzám ér, de tuti nincs rá időnk, francba - Hát én benne vagyok. Miért ne dughatnánk az összes létező helyiségben? Ráfér erre a koszfészekre valami izgalom, és a sok idióta is végre tök jogosan nyávoghat, hogy jaj, ez a mai fiatalság... Mintha nem mindenki csinálná.
 Bámulom, ahogy felöltözik, és azért röhögök azon, hogy egy prefi a haverja. Szar lehet, hogy mindig ott liheg a nyakadba valami tökéletes kis ficsúr, aki nyavajog, hogy tartsd be ezt, tartsd be azt. Még jó, hogy az én évfolyamomon nincsenek prefektusok, tuti el kellene beszélgetnem velük a magánélet szentségéről, és ha sokat ellenkezik, lenyomhatnánk a fejét a wc-be. Ja, ez tök jó ötlet. Nem is értem, miért nem osztogatom a tanácsaimat gyakrabban.
 - A langyi haverod a prefi is? Nem lesz könnyű élete, remélem, tudod. Jó, én nem fogok basztatni, mégis a haverod. - feldobom a lábam a szemközti ülésre - Ha találkozol vele, add oda neki, had örüljön, ha meg nem, baszd ki az ablakon, nem ér annyit, hogy tartogasd. Na akkor menjél, ne sírjon neked... tudom, milyen kurva idegesítő az, aztán találkozunk. Gondolom. Üzenhetsz Dullahannel is, mégis egy szobában baszatjuk már negyedik éve... Ha a prefi meg sokat hisztizne, küldöm neki ezt.
 Felállok az ülésről, és szinte szájon harapom - belemosolygok a gesztusba, jó nyálas és fájdalmas lett: a tökéletes megkoronázása a délutánnak. A többit meg úgyis leszarom.

I want mOre!

18+

- Jogos, bár meglesném az arcukat. Simán megér egy kirugást és tuti, hogy legendává válnánk. Bár így is ha ez kiszivárog valahogy. - erre csak felfele nézek, mint mikor a kis hülyegyerekek hazudni próbálnak a szüleiknek vagy a tanáraiknak. Átlátszó kis seggarcok. Ahogy mozdítom a nyakam az édes fájdalom bele-bele hasít, kicsit jobban meg kell néznem a lány fogait, olyan mint valami trancsírozó gép a menőbb fajtából. Este majd megharapom Cael nyakát aztán megnézem én tudok e ilyen károkat okozni vagy csak simán elvittem a főnyereményt a hölgyeménnyel.
A kölyök gondolatára kiver a víz. Tönkre menne az életem. Nem tudom és nem is akarom magam elképzelni, mint egy vasalt inges mosolygó családapa, akinek még akkor is százas vigyor van a képén, mikor a gyerek egy atomtöltetet helyezett el a pelusba és vonyít, mint az anyja picsája, hogy jó volna ha már ki lenne szedve a cucc, de ha meg szedi az ember nem ám befogná a pici pofit, inkább még jobban reklamál. Még élni akarok, úgyhogy remélem ez a kis affér nem talált telibe. Bár elnézve a mocskot amit csináltam, aranyos kis sátánfajzataim még várhatnak a magzatpózra és most valljuk be inkább szarul néznek ki mint jól. Nagy király vagyok, elvégre melyik halálfaló mondhatja el magáról, hogy egy lövéssel kinyírt több millió gyerkőcöt. Höh, lehet jönni tippekért.
- Ja tán ja. Majd nekünk is kéne, mert valóban, nem akarok még ekkora örömet okozni anyáméknak. Még inkább kínoznám őket kicsit. - Bár magamban hozzáteszem, hogy a kínzás igazán az lenne, ha hazaállítanék egy pocos macával, akit még sosem láttak és pont nem ideális anyuka korban van, mint ahogy én sem éppen ideális apuka korban. Nem baj, majd ha először viszem haza Freyát kitömjük a hasát, hogy jól sikerüljön az este. Anyám rögvest földhöz vágná amit tíz órán át főzött, mert a fontos eseményeknél mindig ő főz. Apámnak meg kicsúszna a méregdrága bor meg a helyzet is a kezéből. Világi szórakozás tök ingyen!
- Akkor ezt lezsíroztuk Blood, de szavadon foglak. - vagy inkább máson, de ne lovagoljunk annyit a szavakon.  - A prefit meg basztassad csak nyugodtan, tudod igényli. Vagy ha nem akkor is kapja tőlem az ívet, de eddig még nem mert panaszkodni. Száz meg ezer, hogy találkozunk, azt hiszem mint előbb, mint gondolnád.
Ahogy megharapja a számat elképzelem, hogy jó lenne ha most kezdődne újra az egész és a gatyám megint kezd szűkössé válni. De megelőzve a bajt ellököm magamtól és a szökre lököm. Mikor felháborodva néz rám és nyitná a száját csak nevetve rákacsintok.
- Kapsz még belőlem amennyit akarsz ne aggódj bébi. - ezzel gyorsan és angolosan távozok egy elégedett vigyorral a fejemen. Vissza nem nézek, nehogy azt gondolja, hogy befutó nálam. Pedig az. Nagyon is az.

Köszönöm a játékot!