Az emberi test anyaga I.

Az emberi test anyaga
Negyedéves összefoglaló:
A Százfűlé-főzetről kezdőknek.

Jelen összefoglaló Az emberi test anyaga projektnévvel ellátott kutatás első három évének eredményeit gyűjti egybe, véglegesítve és rendszerezve minden információt, melyet ezidáig a kutatás során sikerült összegyűjtenem.

Első emlékeztetőként álljon itt a kutatás végső célja: Az emberi test rúnák és bájital nélküli átváltoztatása, mindössze az alkalmazó fantáziájának korlátai között.

A projekt alapelve egy olyan pálcás varázslat kifejlesztése, mely képes idő-, nemi-, faji-, rasszbeli korlát nélkül megváltoztatni az alkalmazó saját testét, anélkül hogy már létező, élő személy alakját kellene magára öltenie. Amennyiben a projekt sikeres, a varázslatot csupán az emberi fantázia részletessége, és az alkalmazó fejében kialakult kép tisztasága befolyásolja.
A varázslat tökéletesítése, működésének zökkenőmentesítése nem képzi a projekt részét, – valószínűleg egy második, kapcsolódó kutatás célját fogja adni.

Mivel jelen sorok a százfűlé-főzet hatásait taglalják, a kutatás első másfél éve nem szerepel az összefoglaló témái között, hiszen ebben az időben főként a fenti cél elméleti része került kidolgozásra.

A kutatás második évében sikerült felmérnem a vizsgált bájital némely korlátját, illetve stabil feltételezéseket alkottam olyan lehetséges hátrányokról és akadályokról, melyeknek kipróbálására nem volt lehetőségem, azok fatális mivoltára való tekintettel. Ezen felül a vizsgálat kísérleti alanya minden esetben saját magam voltam, elkerülve, hogy visszafordíthatatlan vagy hosszú távú problémákat okozzak egy kísérleti alany számára, és lehetővé téve, hogy a főzet hatását addig vizsgálhassam meg, míg azok tartanak.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a főzet elkészítéséhez, a legközismertebb metódust és alapanyagokat használtam:

Alapanyagok:
Három maréknyi teliholdkor szedett meghajtófű
Két kötegnyi disznópázsit
Három kaparókanálnyi huszonegy napig párolt Juharfa fátyolka
Négy pióca
Két teáskanálnyi bikornisszarv-őrlemény
Három csipet szárított bumszalagbőr
Legalább egy száll haj a kívánt személytől

Elkészítési metódus:
„Adjuk az üstünk már bugyogó vizéhez a három maréknyi meghajtófüvet, majd a kettő kötegnyi disznópázsítot egyben. Ezek hozzáadása után
kavarjunk üstünkön háromszor az órajárásának megfelelően és hagyjuk főni a bájitalt egy egész óráig. Mikor letelik az egy óra adjuk hozzá a főzethez a négy piócát. A mozsárban zúzzunk össze kettő kaparókanálnyi Juharfa fátyolkát, majd ezt is adjuk hozzá főzetünkhöz és innentől forraljuk harminc percig. A fél óra leteltével főzetünknek iszapszínűre kell színeződnie. Ha a színe megfelelő szórjuk bele a háromcsipetnyi szárított bumszalagbőrt. A mozsárban törjünk össze egy teáskanálnyi bikornisszarv-őrleményt majd a másik teáskanálnyi zúzatlan bikornisszarv-őrlemény kíséretében szórjuk üstünkbe. Ekkor melegítsük húsz másodpercig főzetünket a lehető legmagasabb hőfokra majd zárjuk el alatta a tüzet és hagyjuk állni tizennyolc órán keresztül. Miután ez az idő is letelik, szórjuk bele az utolsó kaparókanálnyi Juharfa fátyolkát is és keverjük meg háromszor az óramutató járásának ellentétes irányba és adjuk hozzá az illető testének egy származékát (pl.: haj, köröm).”
(A fenti metódus a Roxfort könyvtárának részét képező S.N. Harington – Bájitaloskönyv című gyűjtőkötetéből származik.)

A fenti módon elkészített kész százfűlé-főzettel egy óráig felvehető egy tetszőleges emberi személy alakja. Az időtartam növelhető vagy csökkenthető a kívánt személytől begyűjtött minta minőségétől. A hajszál legtöbbször stabilan tartja az egy órát, ám megfigyeléseim szerint a természetes módon kihullott minta néhány perccel megrövidíti az időtartamot.
Megfigyeléseim szerint a köröm, letépett bőrdarab – beleértve a korpát – szintén gyengébb minőségű alapanyag, ellentétben a vérrel, és a nyállal, melyek nagyban megerősítik a főzet hatását. Általános érvényű de be nem bizonyított feltételezésem, hogy a különféle testnedvek, lévén a szervezet belsejéből származnak, tisztább eredetű anyagok, mivel nem találkoznak közvetlen módon a környezettel, vagy csak nagyon rövid ideig. Ennél fogva az ilyesfajta alapanyag nagyban eltolhatja a főzet lejártát. A leglátványosabb változást a frissen serkent vér adja, mely akár tizenöt perccel is képes kitoldani a visszaváltozás kezdetéhez szükséges időt. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy az efféle alapanyagok beszerzése roppant körülményes, vagy a felvenni kívánt alak személyes beleegyezését igénylő feladat, továbbá okozhat hányingert és hányást a főzet első hasgörcsös hányingerén túl.
Megfigyelésem szerint, ilyen esetben az emberi szervezet szabadulni kíván a fájdalmat okozó idegen anyagtól, ám ennek ezidáig bizonyítása nem történt.

Fontos megjegyezni, hogy az alapanyagok tiszta, környezettől elzárt állapotban történő felhasználása csökkentheti az főzet által okozott első fájdalmak mértékét, s bár kellemessé nem teszik az átváltozást, könnyítik azt.
Ezzel ellentétben a rossz minőségű anyagok képesek drámaian megnövelni a fájdalmak mértékét, ezzel akár szédülést vagy ájulást okozni mellékhatásként.
Említést kell tenni továbbá arról, hogy a festett haj, lakkozott köröm, sminkkelt bőrdarab, illetve vegyi anyagoktól meg nem tisztított, nem mágikus úton megváltoztatott alapanyagok a százfűlé-főzet teljes tönkretételét eredményezik, ezzel kioltva mindennemű hatást, melyet a bájital amúgy eredményezne. A test ebben az esetben kivetheti magából a félresikerült főzetet vagy rosszabb esetben, az emésztésbe bekerülve problémát okozhat a bélműködésben, de akár lázhoz is vezethet. Feltevésem, hogy a vegyi anyagok megváltoztatják a bájital összetevőit, ezzel teljesen megszünteti annak hatását.

A bájital ismert korlátja, hogy nem lehet az alkalmazó fajától eltérő alakot felvenni – esetünkben, ember csak emberré változhat. Azonban ezen túl, sem rasszbeli, sem nemi korlátja nincs a főzetnek. Érdekessége, hogy veleszületett betegségeket nem örökít át a használat, azonban sebeket, és fejlődés során kialakult problémákat (pl.: a látás romlása, remegő végtagok, gerincferdülés) igen. Ennek a jelenségnek még nem ismert a miértje, azonban véleményem szerint a bájital valamilyen módon a felvenni kívánt alak pillanatnyi formáját veszi fel.
Ehhez mérten a használó nem nyeri el a kívánt személy képességeit, ugyanakkor a hangját sem. A hangszálak nem módosulnak az átalakulás során, mely felveti a kérdést, hogy miben más, mint a test többi része? Jelenleg erre a kérdésre nem sikerült stabil logikával alátámasztott feltételezést felállítani.
A fenti tényekből kiindulva, ugyanakkor a kísérletek végzetes eredményei okán bizonyítás nélkül állíthatjuk, hogy a százfűlé-főzet komoly komplikációkat is előidézhet. Gyaníthatóan a daganatos megbetegedés, illetve a rák nem képezi a test részét, mivel maga a szervezet is idegen anyagként kezeli. Ennek okán nem ajánlott használni, ha az alkalmazó ilyen jellegű problémával rendelkezik, mert ekkor a daganat képes lehet elmozdulni, ha a felvenni kívánt alak magasabb, alacsonyabb, vékonyabb vagy kövérebb, mint a használó eredeti teste. Ilyen esetben végzetes következményekkel járhat az átalakulás. Szintén ugyanez lehet a helyzet, ha az alkalmazó várandós, és ennek ellenére nemváltó átalakulást kísérel meg. Ezt az átalakulást a magzatra nézve biztosan végzetesnek ítélem, ám az anyának is minimum halálközeli állapot elérését tartom valószínűnek. Szerencsére a jegyzett történelemben nem ismert ilyen esemény, de a későbbi komplikációk elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni, mint a lehetséges kísérleti alanyok kísérletből kizáró okát.

Jelen ismereteim szerint a bájital a gyomorba jutva kezdi el kifejteni a hatását, ahogy onnan a véráramba kezd el felszívódni. Minden bizonnyal ez okozza a főzet jól ismert hasgörccsel járó első fájdalmait. A fájdalmat valószínűsíthetően az okozza, hogy a szervezet védekezni kíván az erőszakkal előidézett átalakulással szemben. Miután a főzet gyaníthatóan a véráramba került, megindul a test átalakulása. Elsődlegesen a belső szervek változnak meg, megfigyeléseim alapján a következő sorrendben.
A szívizmok átrendeződése, majd a tüdő változása (ha itt szükséges, akkor a bordák átalakulása is ekkor kezdődik meg). Ezután következik a gyomor és a bélrendszer elváltozása, miközben elindul a csontok és az izomrostok, vesék, máj, epe átváltozása, valamint az agy méretének megváltozása, ha ez szükséges a koponya átalakulása után. Ezután nagyjából egyidejűleg, a nemi szervek és a bőr is felveszi új formáját, végül pedig megváltozik a haj, és a szemek színe és mérete.
Fontos megjegyezni, hogy az egyes változások nagyjából tizedmásodperces eltéréssel kezdődnek meg, ugyanakkor szinte pontosan egy időben érnek véget. Ebből ítélve, a bájital meglehetősen intelligens működéssel bír, hiszen képes alkalmazkodni a változásokhoz, akkor is, ha az a fentebb taglalt sorrend változásával jár. Megfelelő működés esetén a végeredmény nem jár komplikációval a szervezet számára.

Gyakorlati kísérleteim azt mutatják, hogy az átváltozás után felvett alaknak nem élvezzük minden sajátosságát. Megfelelő példa erre, ha a sajátunknál sokkalta izmosabb, vagy hajlékonyabb személy bőrébe bújunk. Nem kötelező érvényű, hogy ki tudjuk használni az így nyert testalkat ilyesféle előnyeit, mivel nem természetes úton, hosszú fejlődés során jutottunk ezekhez a tulajdonságokhoz. Ugyanilyen példaértékű probléma, ha a kívánt alak a saját nemünktől eltérő. Mivel az agyi működés nem változik meg az átalakulással, a két nem mozgásában fellépő különbségek nem öröklődnek. Ugyanígy nem adhatóak át a gondolkodásbeli különbségek sem. Ezen kívül, bár megeshet, hogy az agy mérete megváltozik a koponya változása miatt, nem veszti el eredeti képességeit, – konyhanyelven nem hülyül el az alkalmazó az átváltozás után – ugyanakkor nem is nyeri el a felvenni kívánt alak sajátosságait, – és okosabb sem lesz a használó.
A kutatás jelen állapotában úgy ítélem, hogy a szervi elváltozások csupán méretben, a külső alak felvételéhez szükséges mértékben történnek meg. Nagy valószínűséggel, nem alakulnak ki új szervek az átváltozás során (pl.: születési rendellenesség okán kialakult plusz szervek, vagy elváltozott működésű szervek, vagy a nemváltozással járó szervi különbségek). Ugyanakkor ezen feltételezés nem nyert bizonyosságot, mert a kísérlet végrehajtásához sebészeti beavatkozás szükséges (műtét vagy boncolás).