+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Eltávozottak kincsei
| | | |-+  Syren Fawcett (Moderátor: Syren Fawcett)
| | | | |-+  Volare
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Volare  (Megtekintve 998 alkalommal)

Syren Fawcett
[Topiktulaj]
*****


szerelemgyerek

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2016. 12. 05. - 01:42:54 »
0


•     •     •
•     •     •     •
volare & cantare
•     •     •     •
•     •     •




        Az egész nagyon furán kezdődött, ahogy az irtó furmányos dolgok szoktak.
Kivételesen otthon reggeliztem, ami nekem azért meglepő, hiába van a szomszédban, mert anyának mostanában rengeteg a dolga, és nem is hibáztatom érte, ha már hatkor elrohan valahová - mi Mikával azért ennyire nem kelünk korán. Most mindenesetre ott ültem a régi asztalunknál, és figyeltem, hogy tölt magának egy újabb adag kávét az egyik éneklő csészébe - apa egyszer megénekeltette, mikor nem figyelt - és hogy fürkész engem éppen ugyanúgy.
       - Syren, hogy halad a kezelésed az orvosoddal? - kérdezte, aztán a kezébe vette az egyik napilapot, és tovább simogatta az amúgy is tökéletes választékot a hajában - Minden rendben?
        Megpiszkáltam az egyik kötést a karomon, amit már megint elfelejtettem időben kezeltetni, úgyhogy most egyrészt rajtam van, másrészt megint festékfoltos. Tulajdonképpen pont úgy néz ki, mintha egy hómezőn kinyíltak volna a napraforgók, és el is tudom képzelni, hogy mutatnának egy vásznon, akrillal csinálnám, és igen, nem felejteném el a fásli alapmintáját sem róla.. De tudom, hogy anya nem szereti, ha kikerülöm a válaszait.
      - Remekül! Tényleg. Miért ne lenne? - lapítok bele a saját bögrémbe, és a maradék rántottámba, amit úgy készített el, ahogy mindig szerettem. Ha hazalátogattam a szomszédba, mindig gyerek voltam, mert amíg nem újíttatta fel, ott voltak a falakon a korai vázlataim, a szőnyegeken a próbálkozásaim különféle stílusokban, és a régi kanapé alatt a Pojsziszák Társasága, amit apa talált ki nekem, mikor még néhány évesen leestem egy hintáról, és a kitört fogam miatt nem tudtam rendesen kiejteni néhány betűt. "Japjas maska dajabka" - emlékszem vissza arra a délutánra, amikor porszívóznunk kellett volna, de ehelyett kitaláltuk, hogy biztosan azért vannak olyan sokan, mert kolóniát alapítottak és hamarosan tüntetni fognak az egyenlő jogokért.
      - Biztosan betartod minden szabályát, és élsz minden javaslatával? Nem szeretném, ha nem vennéd komolyan.
Tudom, hogy aggódik értem, de én is aggódom magamért éppen eleget, neki már nem kellene - de Nick néhány kérése olyan nehéznek tűnik. Szerinte sokat segítene, ha feloldanám magamban a félelmeket, és szabad lennék, de sosem magyarázza el pontosan, mit is vár tőlem, és már így is elég szabadnak érzem magam, elvégre még csak most végeztem a Roxfortban, olyan hamar történik minden..
      - Kisujjeskü. De majd igyekezni fogok még jobban.
      - Remek, akkor ezt meg is beszéltük. Legyen szép napod, rohannom kell.


      Szóval így lehet, hogy most a széllel dacolva leballagok a pályára, markolom a seprűmet, és integetek Jamesnek, aki remélem felismer ennyi réteg sál alatt is. Hmm, azt hiszem, a két esemény között van egy kis gondolati szünet, de így értelmeztem Nick intelmeit, mert a repülés volt az egyik dolog, amitől nagyon tartottam, mióta egyszer leestem a seprűmről még az iskolában. James mindig határozottnak látszott, és persze ő volt az egyik legjobb játékos az évfolyamunkon, aki később ezen a pályán is maradt, úgyhogy küldtem neki egy baglyot, hátha lenne ideje és kedve foglalkozni velem. Még Vulkanov professzor is eszembe jutott, de ő biztosan nagyon elfoglalt, meg ciki is lenne azután, ami történt.. ő tényleg nem tehetett róla.
     Lefékezek James előtt, bár a szél majdnem elvisz - vajon ez a magasságom miatt van? Pedig egész héten csak gyorskaját ettem, mert nem volt időm főzni. Hmm.. rámosolygok régi évfolyamtársamra, és megállapítom, hogy nagyon jól néz ki, jót tett neki a kinti lét. Mármint előtte is jól nézett ki, de most olyan.. férfias lett. Remélem, boldog is, mert ez a legfontosabb.
      - Sziaa! Sokat késtem? Ne haragudj, de leadás volt, és későn fejezem be.. de most itt vagyok és figyelek. Nagyon. - billegek a cipőm sarkán, és felmutatom, hogy készültem egy sisakkal meg szemüveggel is, ha rosszabb lenne az idő. Már észre sem veszem, hogy csupa festék mindkét kezem, kicsit a hajam alja is, pedig direkt befontam, hogy ne zavarjon majd a gyakorlásban. Szegény James.. remélem, nem bánja, hogy az idejét egy lelkes, de traumás törpével kell töltenie.
      - Nagyon szépen köszönöm, hogy segítesz! Meghívhatlak utána vacsorázni? Készítek valami finomat, és Mika is biztos örülne, ha újra láthatna. - aztán kinézek mellőle, és nyelek egyet a pálya láttán - Uhm.. mivel kezdünk? Ígérem, igyekezni fogok..
Naplózva

     •     •     •     •     •     • 
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 07. 07. - 20:38:56
Az oldal 0.079 másodperc alatt készült el 39 lekéréssel.