Leltárjegyzék

E L L I O T  O' M A R A  Ö S S Z E G Y Ű J T Ö T T  K I N C S E I
~Folyamatos bővítés alatt~

A nápolyi kámea

Az 1925-ben, Nápoly városban készített kámeát számos fiatal boszorkány és varázsló viselte - legalábbis a történetek alapján, amiket hallottam róla. 1998 augusztusáig, míg nem az én tulajdonomba került. Az eltulajdonítása nem volt különösebben nehéz először is egy bizonyos Mr. Faraldo – aki később sokáig az olasz összekötőmként tevékenykedett – ajánlotta ennek a finom darabnak a megszerzését… a fülesért és a segítségért pedig…nem lényeges, hiszen nem is kért olyan sok mindent.
A finoman kidolgozott, hófehér tárgyon egy kis jelenet látható. Két gyönyörű nő fürdőzés közben jelenik meg. Az egyik asszony lehajolva, gyengéden simít végig egy páva tollán. Ez a kis motívum lehet a kulcsa a tárgy erejének. Ugyanis az fizikai vonzalmat vált ki a viselője iránt.
A páva sokféle szimbólum lehet, először a kidolgozás alapján római vagy görög eredetre gondoltam. Ez esetben Argusz vigyázó tekintetének jelképe, aki Iót őrizte, mikor Héra tehénné változtatta. Hermész győzte le és szemeivel feldíszítette a pávák tollait. Ez azonban nem illik bele a vonzalommal kapcsolatos ábrázolásba.
A középkorban lélekmadárként tekintettek rá, később azonban a gőg és hiúság jelképe lett. Ez volt az az információ, ami után rájöttem, ez európai vonásokon túlmutat. Indiából eredhet a kép, ahol az állat a szerelem és csábítás szimbóluma.
A készítője ismeretlen, a történetét nem tudtam pontosan megismerni és magam is csak egyszer próbáltam ki. A leírt hatás tehát valóságos, nem csak egy legenda.

Megjegyzés: További kutatást igényel.

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara

Az érzelmek órája

Minden kincsem közül talán ez az egyik kedvencem. Nem azért, mert megmutatja a kifelé legridegebbnek tűnő személy érzéseit is (lásd. megjegyzések).
Az óra 1998 februárjában (feltehetően) került hozzám. Az oroszországi Pereszlavl-Zalesszkij környékén, a Plescsejevo-tó mellett tettem rá szert. Az órakészítő mester – az a bizonyos Kasinkov, akinek a keresztneve nem ismert – egy romos házban élt akkoriban a fiával talán már hosszú évtizedek óta. Számos varázserővel rendelkező órát készítettek, ám mind közül ez a példány a legértékesebb darab.
Rengeteg varázsló és boszorkány járt a szerkezet csodájára, ám Kasinkov senkinek sem adta el. Azt mondta, hogy ez a mesterműve és az élete árán is megvédi. Nos erre nem volt szükség, ugyanakkor engem majdnem alaposan helyben hagyott az ifjabb Kasinkov, miközben megfújtam az órát.
Külsejét egy személyes feljegyzésemből idézném: „Valódi aranyból készült, a hátulját pedig egy csiricsáré, velencei maszkot ábrázoló véset díszítette. Üveges előlapját felnyitva láthatóvá vált a különleges számlap. Tizenkét beosztásos volt, mint bármelyik másik óra, ez azonban nem az időt mutatta. A számok alatt egy-egy érzelem volt olvasható: boldogság, szeretet, szerelem, meglepettség, testi vágy, szomorúság és minden olyasmi, amit a készítője fontosnak tartott.”



Megjegyzés:
Személyes élmény köt hozzá. Az unokahúgom irántam érzett rajongását ez a tárgy mutatta meg  először.
Az eredetileg cirill betűkkel felsorolt érzelmeket nagy erőfeszítések árán angolra módosítottam.

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara.

Az egyiptomi tőr

A tőr még a fáraók idején készülhetett, több ezer évvel ezelőtt. Leginkább rituális tárgynak képzelheti el az ember, amivel Széth istennek mutattak be áldozatot. A rá került vért szinte azonnal magába szívja és a hüvely is a tulajdonos vágya szerint tűnik el vagy kerül vissza magától a pengére. A történetet ismeretlen előttem, mindez csupa feltételezés.
A tőr aranyból készülhetett, vagy legalábbis aranyozott. A hüvelyen pedig széth-állatok sorakoznak. Magával ragadó darab annak, aki nem a saját bőrén tapasztalta meg mire képes egy ilyen lenyűgöző penge. Átok nem ül rajta.
Eredeti tulajdonos egy arab származású varázsló és utazó, Abdul-Azim volt. 1987 február végén szereztem meg a tárgyat, habár véletlenül (lásd: megjegyzés).


Megjegyzés:
A saját véremmel lett tetsztelve.
További kutatást igényel: Hová tűnik a vér?
Elcseréltem egy különös bársonyszalagra.

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O'Mara Merel Everfen.

Foster Garret kése

A tőr kés története egyelőre ismeretlen előttem. Skóciában, egy rom kastély meghódításánál próbáltam meg végezni velem ezzel a fegyverrel Foster Garret a híres tolvaj – akiről mint kiderült, nem volt erőssége a szimbólumok megfejtése. A tulajdonos, miután a megfelelő csapdát aktiváló nyomókőre táncoltattam, eltávozott az élők sorából, én pedig a zsebembe dugtam a kést.
Különleges sötét markolatát milliónyi arany növénymotívum díszíti. Meglehetősen éles darab, jobb nem játszani vele.


Megjegyzés:
További kutatást igényel.
A hüvelyt magam tettem rá - nem volt neki sajátja.

Jelenlegi tulajdonos:Elliot O’Mara Merel Everfen.
 

A trónörökös szobra

Egy Loire menti kastélyban találtam rá erre az aprócska szoborra. Cartwright barátommal hatoltunk be, aki ígéretet tett, hogy bármit elvihetek, csak segítsek neki kijátszani az ott összegyűlt muglikat. Valami varázsló poggyászát akarta kirabolni, aki szintén a vendégsereg része volt. Különösebb ereje nincsen, egyszerű mugli tárgy, amit gyűjtőknek lehet eladni.
Saját leírásom a tárgyról: „A trónörököst mintázó kis szobrocska a kandallópárkányon árválkodott. Nem volt körülötte semmi más, talán ezért is volt olyan szembeötlő a szépsége. A szobában gyújtott gyertyák fénye arany pírként csillant meg a hófehér arcán.
A szobrocska alig nagyobb tíz centinél. A fehérbőrű porcelánfigura szőkére festett haján aranyozott korona pihent. A kezeiben egy országalmát szorongatott, mellkasán díszes kereszt pihent. Egyszerűen lenyűgözött, pedig tudtam, nem varázstárgy s talán nem is egy varázsló a tulajdonosa.”


Megjegyzés: Ellopták tőlem, de vissza fogom szerezni

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara Valami koszos mugli

Aphrodité, „a habokból kiemelkedő” kupája

1999 márciusában találkoztam ezzel a kupával, mikor váratlan ötlettől – illetve Cartwright barátom fülesétől – vezérelve ellátogattam Görögországba. Egy bizonyos bálra érkeztem, amit a helyi mágiaügyi fejesek tartottak maguk között. Nem gondoltam volna, hogy ilyen pompázatos eseményt rittyentenek egy ókori kehely újjászületésének. Ugyanis a méretes csigaház, ami ma is látható aranytól körül ölve, valamikor egy zsarnok kincstárában kapott helyett hosszú évezredekkel ezelőtt.
A csigaház dalra fakadt, amin megtöltötték borral, és aki ebből ivott rendkívül szépséget kapott. Legalábbis a legenda így emlékezett meg róla. Jó magam csak annyit tudtam, hogy alaposan megrongálódott és a helyi szervek restauráltatták. Sajnos nem tudtam alaposabban kideríteni, hogy a mendemondák igazak-e vele kapcsolatban. Feltételezéseim szerint a talpazatra került kígyó motívumok is utalhatnak valamire: gyógyítóerő, a tudás valamiféle megszerzése és ezer meg ezer lehetőség van még.


Megjegyzés: Meg kell szerezni. (Valamiféle ragasztó van rajta?)

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Maránál kéne lennie Kimondhatatlan nevű görög varázsló

Ragyogóan kék fülbevalók

1999 márciusában találtam ezeket a lenyűgöző, köves ékszereket a Kilchurn kastély romjai alatt rejtegetett teremben. Számos kincs volt ott, amiket nem szívesen vittem volna magammal – habár a kedvesnek éppen nem nevezhető társam, Mathias Montrego* nem így gondolta és alaposan teletömte a táskáinkat. A ragyogó, kék kövek szinte azonnal megragadták a tekintetemet, mikor lepillantottam a bakancsom előtt heverő érmék, gyöngysorok és más ékszerek tömegére. Ez a páros szinte kiragyogott közülük.
Érdekessége, hogy a fülbevalópárt lehetetlenség elveszíteni. Ugyanis vonzzák egymást. Más tulajdonságáról nem tudok, de az bizonyos, hogy nem átkozott. További vizsgálódást igényel, hogy megtudjam vannak-e különleges képességei.


Megjegyzés:
Amennyiben valakit emiatt felelősségre akarnak vonni, kérem az úriembert keressék! Nekem semmi közöm hozzá.

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara

Titokzatos olvasóüveg

Egy nagyítóhoz hasonló, egyszerű üveg. Erdélyi utam során szereztem egy boszorkánytól, azonban öt évig hozzá sem nyúltam. Legfontosabb tulajdonáságára 1999. április elején jöttem rá. Részletek saját feljegyzéseimből:
„egészen pontosan az az üveggel díszített nyaklánc jutott eszembe, amit még egy kelet-európai utamon szereztem. A boszorkány, akié volt megesküdött rá, hogy olyan láthatatlan szövegeket, melyeket semmilyen más varázslat vágy bájital nem fed fel. Én magam még sosem használtam, ezúttal azonban meggondolatlan gyorsasággal nyitottam fel a kincseimet rejtő ládát és hívtam magamhoz egy Invitoval.
Az ujjaim közé kerülve ezt is megforgattam, mint a kulcsot korábban. Már nagyon régen tartottam a kezemben. Szinte nem is emlékeztem aprólékos kidolgozására, kissé poros, megviselt üvegére, amit számos karcolás csúfított el. Méretéhez képest elég nehéz is volt, amiből tudtam: minőségi anyagból készült. Valaki sok munkát fektetett bele és most csak az enyém. Elvigyorodtam a gondolatra és lassan sétáltam vissza a kulcshoz.
Lehajoltam és egyszerűen végig húztam feletet az üveget. Lassan, alig láthatóan rajzolódtak ki a körvonalak. A szívem hevesen kezdett verni megint, szinte ki akart szakadni a mellkasomból. A kíváncsiság és az izgalom elegyétől kissé megremegett a kezem. A számsor eddigre egyértelműen kivehető volt.”


Megjegyzés: Montregot emlékeztetni, hogy sokat köszönhet nekem!

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara

Freya gyűrűje

Jól emlékeztem Cartwright levelére, amiben leírta, hogy itt van Freya istennő gyűrűje… ami igazából nem is az övé volt, hanem egy lányé, akit házasságra kényszerítettek. Nem írt a képességeiről vagy arról miféle átok ült rajta, sem azt, hogy miként fest. A gyűrűt 1999 áprilisában szereztem meg, Sage Barbour legyőzésével, Saksun környékén. Igen, legyőztem azt a nőszemélyt, hatalmas diadalt arattam felett és még talán most is a sebeit nyalogatja. Még vizsgálatot igényelnek a képességei, addig is magamnál tartom.


Megjegyzés: Nem tapasztaltam semmi különlegest, pedig az ujjamra is húztam
Talán összetettebbek a képességei, mint hinnénk

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara (később át kellene adnom Cartwrightnak)

Asztrolábium

Nattól kaptam az első randinkra, kincsként őriztem egészen addig a szörnyű, északi kiruccanásig. Az arab asztrolábiumok, csillagórák régóta érdekeltek. A gyönyörű kidolgozásuk, a szép, fényes, aranyozott felülteük mindig is vonzott. Hát ez is egy ilyen darab volt. Nem érdekelt melyik századból származik, sem az, hogy vannak-e képességei. Elég volt ránéznem és Ő jutott eszembe rólam.


Megjegyzés: Elkapni Barbourt és letépni a fejét

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O’Mara helyett szégyenszemre a hamarosan csak „valamikori Sage Barbour”

Alábbi bejegyzésemtől óva intenék minden 16 éven alulit

Arany phallos

Nos ez a tárgy, ahogyan a neve is takarja egy tömör aranyból készült, súlyos, az említett "testrészt" ábrázoló szobor. Anatómiailag szinte tökéletesen formázza meg a szükséges "dolgokat." Meglehetősen régi darab lehet, a korát nem tudtam még megállapítani, ahogyan a készítőjének nyomára sem bukkantam. 1997 tavaszán találtam egy vörösre mázolt, keleties képekkel és bútorokkal díszített villában. Elsőre fel sem fogtam mi az, mikor felnyitottam a képen látható ládát, csak az arany csillogása szúrt szemet. Így hát magamhoz vettem. Számos varázsló és boszorkány akarta már megvenni, termékenységet és egyéb "természetfeletti" dolgokat remélve tőle, de mindez idáig nem adtam oda senkinek.


Megjegyzés: A lehető legdrágábban eladni.
                       Jelenleg Nat könyvespolcán kap helyet. Vajon észrevette?

Jelenlegi tulajdonos:Elliot O’Mara

Középkori serleg

A Szent András templom (Wroxeter) egyik kriptája rejti állítólag. Hogy miképpen néz ki vagy miféle képességei vannak, egyelőre nem ismert. Azonban Wade Rivers iránta való érdeklődése alapján értékes és nagyhatalmú darab lehet. A templomba titkos járatok vezetnek, a legtöbb túl szűk, a többiben meg csapdák vannak. A kincs pontos helye nagyon védett lehet.

Időközben: Megszereztem a szerleget. Egy titkos alagút húzódott az egyik öreg sír alatt.Az bizonyos, hogy a serleg valóban a középkorban készült, sűrű mágia gomolyog körülötte, mint valami felhő. Egyelőre vizsgálat alatt áll és nem, nem adtam oda Wade-nek.


Megjegyzés: Megölni Wade Riverst.

Jelenlegi tulajdonos: Egyelőre egy hulla, hamarosan Elliot O'Mara.

Díszes kínai hajtű

A hajtűt 2000. decemberében kaptam Irene Liutól előlegként egy közös munkáért. Részletes kidolgozású arany darab, rajta piros kövekkel. Van varázsereje, de ki még nem próbáltam. Állítólag bizonyos támadásokkal szemben védelmet nyújt. Irene számára komoly jelentősége lehetett, talán a férjétől kapta. Lehet, hogy vissza kéne adni neki? Nem! Olyan szépen csillog!


Megjegyzés: Tesztelni kell!

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O'Mara

Kincses térkép

2001. januárjában találtam ezt a térképet Søren Stærmose társaságában egy Londonban álló, elhagytott villában. Érdekessége, hogy nem papírra vagy pergamenre festették, hanem egy ócska vászonra. Wade Rivers állított rá egy újabb középkori kupára ez az ember valami középkori kupa perverz?. A térkép bizonyosan nem egyszerű térkép, valamiféle kulcs is lehet a célhoz.


Megjegyzés: Kinyírni Wade Riverst.

Jelenlegi tulajdonos: Elliot O'Mara