Vadrandi-vonal

Serena - Gabe

Kelly Pincéje a muglik számára egyszerű kocsmának tűnt, ám a varázslóknak az éjféli piac jutott róla eszébe. Vasárnaponként ugyanis itt tartották meg a kései órákban Észak-Írország egyik legjelentősebb mágus piacát, ahol az ember mindenféle egzotikumot, na meg illegális dolgokatt is beszerezhettett. Miss Fawley egy bizonyos bájitalalapanyagot keresett, amit nem igazán lehetett beszerezni a Királyságban, ám egy bizonyos Félkarú Franknél előfordulhatott, hogy az ember lánya kifogja az ilyesmit.
Gabriel Milton, bár nem is olyan régen felfüggesztették, aurori hivatásainak eleget téve úgy döntött, hogy megpróbálja hasznossá tenni magát... elment hát az illegálisnak hangzó piac helyszínére. Nem remélt semmit, egyszerűen csak újra fontosnak akarta érezni magát, na meg reménykedett benne, hogy talál valamit, amivel meglepheti Elliotot. A férfi köztudottan imádja a csecsebecséket. Ám éppen akkor lépett Félkarú Frank standjához, mikor az illegális kappaepét nyomott Miss Falwey kezébe.

April - Elliot

Goric's Hollow mindig is érdekes zarándokhely volt a mágustársadalom körében, ám Harry Potter miatt az elmúlt időszakban csak még fontosabbá vált. Egy történelmi túra keretében érkezett ide April, amit az akadémia szervezett. A lány egyenesen lenyűgözve nézte a látnivalókat, hogy aztán betérjen a helyi ivóba és felhörpintsen egy Netuddmegmivanbenne nevű koktélt. A pultos boszorkány rendkívül heves ajánlgatásának nem tudott ellenállni és kért bele egy kis "pluszt" - jelentsen ez akármit. Az ital kellemes volt, észre sem vette, ahogy szépen a fejébe szállt. Hamarosan a zenét kellemesnek találta, felpattant és táncra is perdült, egyenesen belesétálva egy férfi, egy bizonyos félázsiai férfi karjai közé.
Elliot csak azért érkezett Godirc's Hollowban, hogy a helyi lakáskínálatot nézze meg. Még mindig igyekszik ugyanis megoldani lakhatását. Ezért hát úgy gondolta, hogy egy ilyen sűrűn varázslók lakta település éppen megfelelő lenne neki. A stresszes házkereső túrát egy Aranycikesz koktéllal igyekezet volna megkoronázni, ám még mielőtt az ivó pultjához léphetett volna, egy lány a karjaiba sétált, hogy táncra kényszerítse. Vajon ellenáll a lehetőségnek?

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!

Jelentkezem

Én is, én is!

jelen

egye fene, vaduljunk, gyerekek 

[Hugo - Elizabeth]

Hugo - Elizabeth

Hugo kifejezetten magányra vágyott, amikor elhatározta, hogy a békés, és igen kellemes hely felé veszi az irányt, ami a Borzodú volt. Mivel egyes tanagyagogat jó előre megtanult, és aleckéket is már régen megírta, egy magányos kikapcsolódásra vágyott, hogy csendes magányában varázslósakkozzon egyet.
Elisabeth elégedettséget érzett, mert végre úgy sikerült korrepetálnia az alsóbb éves diákot, hogy nem kapott be tőle egyetlen egy véletlen (vagy szándékos) átkot. Most viszont elégedetten indult meg ő is a Borzodú felé, hogy egy csendes kis mágusjátékkal szinten tartsa az agytekervényeit. Így futott bele Hugoba, aki egyedül ücsörgött a varázslósakknál. Éppen szóba is elegyedett vele, elvégre Hugo nővére az évfolyamtársa volt, így kíváncsi volt arra, hogy is van a fiú azok után, ami a nővérével történt. Ám a beszélgetést megzavarja egy gonosz kis kattanás, majd a felsimerés, hogy bezáródtak a szobába. Egy gonosz kis játék, egy bűvölt varázsszfinx űzi ezt a csúf tréfát velük, így ha tetszik, ha nem ki kell álniuk a próbáit. vajon sikerülni fog ez nekik?

Sebastian - Aerith

Sebastian napja ugyan úgy kezdődött, mint a többi. Szenevdett az órákon, a gondolatai és a benne ébredező farkasnak köszönhetően nyűgös, kétségbeesett és letört volt. A tanárok veszekedtek vele, mert sosem figyelt az órákon, és még néhány felsőbb éves is bele kötött. Szóval már tele is volt a lomposa az egész nappal. Nem vágyott semmi másra, csak egy kellemes kis odúra, hogy végre mindeki békén hagyja, és ne szóljon végre hozzá senki. Azonban ahogy igyekezett a klubbhelyiség felé, a tervei dugába dőltek, amikor megpillantotta Aretith-t. És az ő szikrázó szempárját.
Aerith kellően élvezte a mai napot, minden órán remekelt, kellően idegesítették egymást az unokatestvérével, aggódóan anyáskodott Louis felett, és természetesen minden érdekes pletykára odafigyelt, amik a Roxforton innen s túlról jutottak a fülébe. Egy tökéletesen átlagos napnak számított ez az ő kis életében, és talán elégedetten is tért volna a tanulás után be a kulbbhelyiségébe, amikor is a folyosón megpillantotta Sebastiant. Természetesen tudta, hogy mi történt közte és Louis között, így anyatigrissé válva dühösen megindult Sebastian felé, aki szinte futásnak eredt, és berohant az egyik legközelebbi terembe. Azonban a biztonságos padok helyett egy hatalmas őskáosz köszöntötte őket a Feje tetejére állt teremben. A káosz elsodorta őket az ajtótól, és a kérdés már csak az, vajon össze tudnak-e dolgozni, hogy épségben kijussanak a lebegő taneszközök gyűrűjéből?

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!

Jövök egy körre.

[Jövök]

Jövök

jövööök

[Itt a helyem!]

Itt a helyem!

Erica - Gabe

Erica Fraser régen érzett ilyen gyomorgörcsöt. Régen aggódott ennyire a fiáért... hiszen ki más miatt is hívhatták volna be kihallgatásra? Aiden sok mindenbe belekeveredett, de próbálta elintézni, hogy minden a lehető legtökéletesebben elsimítson. Úgy tűnt ez sikerült is, egészen addig, míg tavaly a fiait ki nem hallgatták már egyszer egy Feryll nevű varázslóval kapcsolatban. Sosem volt még olyan harcias, mint ezen a kihallgatáson: mégis mit képzelnek? Az ő kisfia makulátlan! És igen, ezt Erica el is akarta hinni, mert úgy gondolta, Aiden minden ellenére is, de megérdemel még egy esélyt. Így hát az Aurorparancsnokságon bizony mindenki megtudhatta, hogy Erica Fraser mélységesen fel van háborodva.
Igen... többek között Mr. Milton is, aki azonnal felfigyelt a nőre. Talán egyszer-kétszer látta Elliot közelében és talán a férfi mesélt is neki róla, hiába csak halvány emlékei vannak. Bár a Feryll ügy nem az ő hatásköre volt, az azért igencsak foglalkzotatta, hogy mi lehet a kis tolvajjal és hogy miféle családból származik ez az Aiden. Így hát a nő után indult, hogy kiszedjen belőle ezt-azt... de vajon sikerrel jár-e vagy egy dühös anyával találja szemben magát?

Jack - Elliot

Ki más tudná a Prefektusi Fürdőbe szükséges jelszót, mint Jack Starling? Már-már természetes könnyedséggel sétált be a helyiségbe, hogy egy kellemes fürdővel kompenzálja a mai nap aligha kellemes menetrendjét: dupla SVK, Mágiatörténet és egyéb nyalánkságok, amiket a háta közepére kívánt volna. Unatkozott és az unatkozott Jack a lehető legrosszabb verziója ennek a kellemes fiatalembernek. Egy sóhajjal mászott be a habok közé és már úgy volt, hogy minden békésnek is tűnt... csakhogy kivágódott az ajtó és egy ijedt, mardekáros egyenruhába bújt srác lépett be az ajtón.
Elliot szokás szerint azért tért be a kastélyba, hogy megszerezzen egy ritka varázstárgyat. Talán még sikerült is volna, ha nem fut bele odalent az egyik pincehelyiségben egy sereg dühös kísértetbe, akik összekötött, láncos kezüket lobálva felé üldözőbe vették. Jó formán annyira pánikba esett, hogy átrohant az egész kastélyon és beosont Jack mögött a prefektusi fürdőben. A fiú már csak akkor vehette észre, mikor anyaszült meztelenül behuppant a hatalmas, habos medencébe, ugyanis Mr. O'Mara ekkor tüsszentett egy akkorát, hogy belevisszhangzott az egész helyiség. Vajon segít neki a griffendéles srác a bújkálásban vagy inkább ráhívja a prefektusokat?

A játékok játszódhatnak jelenben, múltban, jövőben. Ahogy jól esik! A többi már rajtatok múlik.
Kellemes szórakozást!

A jelentkezés újra indul!

Jövök egy körre.

na próbáljuk meg 

Bemelegítésnek jövök én is.

Itt vagyok