Növekvő levélkupac

Levelezéseim

Kedves Miron,

Egyre többet gondolok a közösen töltött napokra... talán azért, mert egy ideje már nem láttalak. Ne aggódj, semmi bajom, nem süppedtem vissza a régi keserűségbe, amiből még a nyár folyamán rángattál ki. Sőt! Ezért is írtam, mert ha már szóban nem beszélhettünk az elmúlt időszakban, legalább ilyen formában hadd osszam meg veled az élményeimet.
Elmentem a Mungóba, meglátogattam a régi főnökömet Smethwyck gyógyítót. Tudod, már egy ideje nem mertem az épület közelébe sem menni. Apám halála óta csak az jár újra és újra a fejemben, ahogy könyörög, hogy mentse meg valaki a fiát. Ott ültem mellette, de mintha nem látott volna. Aztán persze javultak ezek a rohamok, de én sosem felejtem el, milyen volt. Szembe kellett néznem ezzel, na meg azzal, hogy semmi ijesztő nincsen már ott. A régi kollégák is kedvesek voltak, többen azt mondták, hogy várnak már vissza... de nem múlik a remegés, sem a rémálmok, sem az a furcsa sötétség, amiről már meséltem neked.
Nem ez  lényeg! Elmentem egy előadásra, újfajta ellenmérgekről szólt. Érdekes előadás volt, azt hiszem többször kéne ellátogatnom az ilyen estekre. Néha te is eljöhetnél, van pia meg mindenféle különleges étel, amit idehaza aligha ehetünk. Az egyik előadóval még társalogtam is, képzeld Romániából érkezett. Egy igazi szakértő, szóval dedikáltattam vele a könyvet, amit ott vásároltam.
Veled minden rendben? Milyen a Roxfort? Lefogadom, hogy bosszantanak a kölykök. Alig várom, hogy végre ismét találkozzunk. Majd, ha jössz rendelek abból az étteremből, ahonnan múltkor azt a bélszínt választottuk. Tudom, hogy imádtad.

Hiányzol,

Augustus

Kedves August

Próbáltam volna elérni, hogy a levelem olyan természetes és egyszerű legyen, mint a tied volt, de kétlem, hogy ez sikerülhetne. A hiányod messze nem természetes vagy egyszerű. És bár a diákseregek hangos zöreje többnyire elnyomják a bennem hangzó sirámokat, attól még én tudom, hogy bizony ott vannak.
És mégis a lehető legnagyobb boldogság futott át rajtam, mikor kézhez kaptam leveled. Csak kár, hogy aztán a baglyod belém csípett… Mintha ő maga igenis sértett lenne, amiért a levelet küldő személyt ennyire megváratom…
Örülök, hogy jó érzések fogtak el a Mungóban. Ne is figyelj a rosszakra. Nincs miért. Hidd el, hogy jó ember vagy, olyan akinek ott a helye. És remélem idővel javulnak a dolgaid. Szeretném, ha visszakerülhetnél a pályádra, vagy… bárhova. Csak azt csináld, amit szeretnél és ne azt, amit rád kényszerít egy életszakasz vagy egy ember. Nem éri meg. Vannak lehetőségeid, neked is. És szívesen elmegyek veled bármilyen előadásra, még ha egy szót sem érthetek meg belőle. Veled örömmel és téged támogatva még nagyobb örömmel.
Milyen könyvet vettél ott? Majd mesélj róla, ha találkozunk. Szeretem, amikor mesélsz. Jó hallgatni. Én meg majd mesélek az itt felbukkanó tömérdek diákhülyeségről. Te tudtad, hogy ezek olyanok, mintha önpusztító bűbájjal lennének kezelve? Van egy lány minden héten félek tőle, hogy megöli magát, pedig nem egy béna teremtés. De óránként egyszer biztos, hogy vagy leesik a seprűjéről, vagy nekimegy valaminek… Egyszer tuti kinyiffan…
Mindegy. Vicces. Vagy félelmetes, még nem döntöttem el.

Viszont tényleg nagyon hiányzol nekem. Ez a levél pedig elég bizonyítéka annak, hogy túl sokat kellett már egymás nélkül lennünk. Pénteken négy óráig tanítok. Aztán repülök hozzád, ha neked megfelel.

Ölel téged;
Miron

Ui.: Várjon ám otthon az a beígért bélszín, mert a manók nem csinálják valami ügyesen…

Miron,

Mikor jössz haza? Nagyon régen láttalak és már komolyan kezdem nagyon rosszul érezni magam. Tudom, hogy sok a dolgod a Roxfortban és nem is akarom rabolni az idődet hosszú levelekkel, de szükségem van rád itt, Londonban. Jól vagy?
Remélem igen,
hiányzol,

Augustus

Hol vagy?
Már megyek is.

Miron,
Maradj a Roxfortban. Itthon vagyok, minden rendben.
Csak hétvégén gyere haza, kérlek!
August

Augustus,

Már útra kész vagyok. El tudok szabadulni, nincs gond.
Látni akarlak.

Miron

Kedved Miron,

Köszönöm, hogy hazajöttél a kérésemre. Tudom, hogy személyesen is elmondtam, de nagyon hálás vagyok neked. Az egyik volt kolléganőm meglepett egy kis süteménnyel és azt gondoltam elküldöm neked. Megérdemled azok után, hogy végig kellett hallgatnod a nyafogásomat. Megígérem, mikor következőnek találkozunk, nem csak félelmet és keserűséget zúdítok majd rád. Nyilván neked sem erre van szükséged és valószínűleg nekem sem. Igyekszem összeszedni magam, ígérem.
Jó étvágyat a sütihez!
Várlak a hétvégén,
Guszti

Kedves Augustus,

Nagyon finom volt a sütemény, de legközelebb jobban örülnék valaminek, amit te magad készítettél. Vagy amit meglátva épp én jutottam az eszedbe egy bolt előtt elhaladva. Pont, mint nekem erről a kis kitűzőről, amit most küldök neked. Persze ettől függetlenül nagyon örültem neki.
És nem zavar, ha mesélsz. Ha elmondod mi bánt vagy mit érzel, vagy mi történik veled. Mondd el. Meghallgatom. Csak remélni tudom, hogy idővel boldogság költözik a szívedbe és lesz egy pont, ahonnét biztonságban érezheted magad az ártó árnyaktól. De addig is itt vagyok, mint támaszod.

Repülök hozzád a hétvégén. Vagy meglátogathatnál te is Roxmortsban. Ez a hely gyönyörű. Bár gondolom, te eleget láttad az iskolás éveid során. Én viszont minden reggel a szobám ablakában kávézok, hogy láthassam a tavat és a dombokat.

Már most hiányzol...
Miron

Kedves Augustus,

Nagyon régen hallottam felőled. Aggasztóan rég... Próbáltam megtartani magamban a levelet. Hoyg ne írjak, hogy ne zavarjalak... De ez az idő már aggasztó, és én hiába várom felőled a híreket... Ne haragudj, ha csupán időhiány végett, nem tudtál baglyot küldeni. Remélem ezesetben nem zavar, hogy én viszont pennát ragadtam.

A hétvégén Lodnonba megyek. Több ügyem is odaszólít, így már pénteken a reggeli órám után útra indulhatok. Ügyeimet tudom úgy intézni, hogy bármikor találkozhassunk, ha neked ebből a három napból valamelyik megfelelne. Én nagyon boldog lennék.

Ölel;
Miron

Kedved Miron,

Nincs miért aggódnod, tökéletesen vagyok. Ma voltam az Abszol úton és bevásároltam kicsit. A régi üstömnek egészen elkopott a feneke, így már sürgősen be kellett szereznem egy közepes méretű darabot, hogy tudjak kicsit tevékenykedni a konyhában. Ráadásul, sikerült megoldanom a benti gyógynövénykert-ügyet is, amiről a legutóbb meséltem! Majd megmutatom, ha eljössz a hétvégén.
Egyébként, csak úgy, mint eddig bármikor, jöhetsz, bejelentés nélkül is. Ezért adtam a kulcsot.
Várlak!
Augustus

Kedves Augustus,

Elnézést, amiért ennyit késett a válaszom. Remélem a személyes találkozó azért kiengesztelt. Mindenesetre eléggé igyekeztem...
Sok mostanában a teendő, már készülődnek a tanárok az idei RBF-re. Én még nem igazán érzem át ezt a dolgot. Lényegében azt sem tudom, mi lesz majd a dolgom, vagy mit kell majd csinálnom. Gyanítom én leszek a leglazább tanár abban az időben. Bár ez néha már most is látszik.

Levelem azért is késett, mert szerettem volna meglepetést okozni neked. A levél mellékleteként küldött csomagban megtalálod. A hétvégén látjuk egymást! Már alig várom...

Hiányzol;
Miron

Kedved Elliot és Aiden,

Daniel mesélte, hogy megszületett a kislányotok. Igazán gratulálok és remélem, hamarosan találkozhatunk úgy, mint régen. Jók voltak azok a nagy családi ebédek. Ezt a képes lapot a kis Rosemarynek küldöm, Birwick-upon-Tweedből, most, hogy hazalátogattam.

Augustus

u.i.: Ti most Londonban laktok, igaz? Fussunk össze! Szívesen megismernélek, Aiden személyesen.

Kedved Nora,

Tényleg sajnálom azt a kínos helyzetet.
Remélem jól telik az ősz neked a Roxfortban,

Augustus