Titkos üzenet száll a széllel~

Szia Apu!

Éppen Japánban vagyok a barátommal, Jasperrel! Minden rendben, nagyon rendes fiú! Izé, majd bemutatom neked, ha haza jöttünk. Egy nyuszis szigeten vagyok, ahol Jasper nagyon kutatósan kutatós dolgokat csinál. Semmi illegálisat, komolyan! Szóval üdvözlöm a többieket is, és elig várom, hogy találkozzunk!

Ölel,
Sophie

Szia Nagyi és Nagyapu!

Bocsánat a bagoly miatt! Remélem nem rémített meg benneteket! Éppen Japánban vagyok, a nyulak szigetén, Jasperrel. Tudjátok azzal a nagyon menő magas, szőke fiúval, akivel találkoztatok. Ne aggódjatok nem mágikus meg semmi ilyesmi, csak egy egyszerű képeslap, ahol a kép sem mozog. Remélem jól vagytok!

Puszil mindenkit,
Sophie

Egy szintén hagyományosan elküldött levél, nyulas bélyegekkel.

Szia, nagyi!

Csak adj neki valamit, amit visszahozhat hozzám. Egy levelet, ilyesmi.

Hát a nyuszitrágya el van takarítva tudod olyan...mágikusan. Hm. Úgy értem, eltűnik. Köddé válik. Ezek a japán nyulak képességei. Hm.

Hogy is vagytok?

Ölel,
Sophie

u.i.: kinyomoztattam hol laktok. Nincs ott büdös a nyúltrágya miatt?

Egy szép borítékos levél, virág illattal.

Szia Sophie!

Olyan hülyén jött ki ez az egész családi dolog. Szóval, én arra gondoltam, hogy... mit szólnál ahhoz, hogy elmennénk egy kis étterembe Will nem fog tudni jönni, tudod állandóan szereli azt a vacak régi autót, ami nem is idnul be. Szóval Jasper... meg persze te is eljöhetnétek a városba és elmehetnénk palacsintázni egyet. Aztán sétálnánk. És beszélgetnénk. Megsimernénk egymást.

Benne vagytok?
2002. augusztus 15.
Abigail

u.i.: Jasper szereti a lávasütit?

egy csoki és bonbon papíros bagoly és egy levél vár Sophie-ra. A borítékon is gyönygbetűs írás van, és a birítékban lévő kis fecnin is.

Sophie!

A baglyod megette az édességeket. Csak akkor volt hajlandó elmenni innen, ha a csőrébe nyomtam egy levelet!


Sophie!
Szemtelen egy baglyod van!

Nagyanyád

Szia Sophie!

Én és a mostoha anyád úgy döntöttünk, elválunk. A részleteket elmodnom, de gy személyes találkozó alkalmával.

Puszil:
Apa

Szia, Mirus és Mira!

Képzeljétek, összeköltöztem Jasperrel, és együtt lakunk Hertfordshire-ben. Nagyon bájos a ház, szép nagy ablakai vannak, és tele vagyunk állatokkal... Meg most már pozsgásokkal is. Azért írok nektek egyszerre levelet, mert szerintem úgyis együtt lesztek, amikor megkapjátok. Vagy ha nem, csináltam belőlük másolatot, Atlasz úgyis elviszi.
Szóval, tele vagyunk állatokkal, és mindenki nagyon jól érzi ám magát!

A Megpihent Legendákban van egy nagyon szép unikornis, őt le is fotóztam nektek! Remélem ti is jól vagytok!

Ölel,
Sophie

Szia Anya!

Hogy vagy? Jó, tudom, buta kérdés, de remélem ahol vagy, legyen az akárhol is... Jól vagy. Tudod, rég nem írtam neked levelet, és azt hiszem most talán itt van annak is az ideje megint. Az első levelem kicsit dühösen írtam, talán érezhetted is, de nem rád haragudtam, csak a világra. Most már jobban vagyok.

Tudod, tényleg pálcakészítő leszek. Most lettem első éves az akadémián, és itt lakom közel a campushoz, Jasperrel együtt. Ő a barátom, és azt hiszem nem iagzán kedveli a szüleidet. Bár lehet te se kedvelted őket, azért szöktél meg, nem? De szerintem nagyon hiányzol nekik. És a nagyi biztos megbánta, amiért olyan szigorú volt. A papa meg olyan... fura, mintha mindenről igyekezne elfeledkezni, és azért olyan laza és azért olyan gagyik a vicceit. Szóval Jasper nem kedveli őket, szerinte erőszakosak. De lehet csak megijesztette az autó, amiben elrabolt minket a nagyi.

Apáékat sem kedveli. Sőt, nem is tudom talán őket még jobban nem szereti. Apa felesége nagyon furcsa és hűvös, engem úgy fogadott, mint egy behatolót, pedig csak szerettem volna megtalálni az apukámat. Azt hittem egy kicsit akkor helyére billen minden, de csak összekuszáltam a dolgokat. A mostoha húgom belezúgott Jasperbe és megcsókolta!! Még most sem hiszem el. Will aranyos, bár Jasper őt is furinak tartja. Egyébként apa el fog válni Lizzytől. Biztos az én hibám.

De! Jasperrel nagyon boldog vagyok! Szóval ne aggódj, minden rendben velem. Van egy csomó kisállatunk, és sok-sok barátunk. Szóval azt hiszem kezdek én is lassan felnőni. Bár még mindig eltévedek, és könnyen megrémülök, de azt hiszem. Szóval ne aggódj. Jól vagyok!


2002. 10. 11.

Szia Apa!

Rég nem írtál, és nem is tudom. Gondolom megkérdezem, hogy hogy vagy. Milyen a válás? ez ostoba kérdés volt, szóval... Milyen most az életed? Abigail és Will sem írt nekem, pedig én küldtem pár hete nekik egy kis meglepetést. A mugli postaláda címről, bagoly nélkül, hogy ne sokkoljalak benneteket. De neked bagollyal küldök, mert tudom, hogy nagyon megszeretted Atlaszt legutóbb is te adtál neki egy kis csemegét, ugye?

Jó lenne, ha meglátogatnál. Csinálhatnánk együtt valamit. Eljöhetnél megnézni a házunkat, ahol Jasperrel élek! Jó, ő lehet morcos lesz, de megkérdeztem tőle is! Szóval, nem is tudom ehetnénk chipset, vagy ilyesmi. Fogalmam sincs mit csinálnak az apukák a lányukkal, de kitalálunk valami izgit. Vagy mesélhetnél anyáról. A nagyinál ha rákerül a sor, mindig mindenki olyan kínosan elhalgat.

Csak nem szeretném, ha eltűnnél az életemből, ha már megtaláltalak. Butaság? Tudom, hogy butaság.

2002. 10. 18.

Kedves Sophie!

Először is, szeretném, ha elfogadnál egy bocsánat kérést. Nem igazán voltam veked egyik találkozásunk alkalmával sem túl apai veled. Teljesen összezavarodtam, de ez se mentség. Igazából hatalmasat dobbant a szívem, amikor megtudtam, hogy életem szerelme egy kislányt hordott a szíve alatt, és akkor előttem álltál, édesanyád vonásaival, és az enyémekkel. Zavarban voltam, aztán Lizzie teljesen kifirdult magából, és nem védtelek meg méltó keppen.

A viták egyre hevesebbek lettek és ugy döntöttem, a szenvedéstől megkímélem a gyerekeim, és elválunk. Nagyon nehezen fogadják a viselkedésuk miatt előre is ne haragudj. Abigail jo gyerek csak olyan mint az anyja. Majd idővel ő enyhülni fog. Mégis csak az én lányom is.

A ház az enyém maradt, itt lakunk Willel. Abigail pedig elkoltozott egy másik lakásba az anyjával. Jó lenne egy kicsit leülni és rendesen beszélni.

Az ajtóm előtted es a barátod előtt is mindig nyitva áll.

Szerető apád

Szia Balthasar!

Hogy vagy? Tudod, az egyik nap eszembe jutottál, és úgy gondoltam írhatnék neked is egy levelet. Azt hiszem, akkor még azt gondoltam, te vagy az első szerelmem, és hogy te meg én örökké együtt lehetünk. Felnövünk, támogatva egymást jóban és rosszban, miközben legóbol építünk magunknak házat, és megtanulunk űrsütiket sütni. Azt is godnoltam, hogy majd te leszel a férjem. Tudod, nem is tudom szerelmes voltam-e beléd, vagy csak olyan kislányosan álmodoztam erről. Tudod, mi lányok már csak ilyenek vagyunk. Folyton a nagy napunkról álmodunk.

De minden olyan nagyon más lett. Más lett a világ, más lett az életem, és valahogy nem tudom... Nem tudom elképzelni, hogy te is még az a kis aprócska, szemüveges kisfiú vagy, hiányzó fogakkal. Hiszen én felnőttem. Vajon te odaát felnőttél? Nem tudom, de ezen godnolkodom, mégsem tudom elképzelni, hogyan is nézhetnél ki most, ennyi idősen, mint amennyi én vagyok. Olyan furcsa, nem? talán csak az emlékemben fogsz egy kicsit nőni? Nem tudom. Szeretném azt hinni, jól érzed magad ott, elvileg szép hely. Vajon anyával találkoztál már? Tudod, sokat meséltem róla neked, még annak ellenére is, hogy csak te tudtál róla, mi kergette az őrületbe. Remélem ő is most már boldog és szabad. Az elején csak a nagyi akarta leláncolni, aztán meg a saját gondolatai tették ezt vele. Remélem ott szárnyatok van. És tudtok repülni.

Tudod, én Jasperrel élek. talán nem is emlékszel rá. De boldog vagyok vele, és azt hiszem mellette nem vagyok olyan rettenetesen félős sem. Tudod, te tanítottál meg előszor arra, hogy a mágiának a jó oldalát nézzem, és neked köszönhetően akarom én is jóra használni, hogy megvédhessek másokat. talán sikerül, remélem majd figyelni fogsz. Én igyekszem.

Sokszor ölellek.

2002. 12. 6.

Kedves Sophie!

Az utóbbi pár hónapban nem volt alkalmunk sokat találkozni, vagy levelezni. Kezdem megszokni ezt a bagoly dolgot, a kíváncsi szomszédoknak azt mondtam, finomságokat kapnak tőlem, azért szoknak ide. Bájos ez az Atlasz bagoly, csak addig tényleg nem hajlandó elmenni míg nem kap valami kis nasit. Egyébként rettentő szelíd, nem csoda, hiszen te is az vagy.

Hogy boldogulsz az egyetemen? Még midnig a büfében dolgozol? Jasperrel rendesen kijöttök? Ha kell segítség akkor szívesen adok bármit. Anyád szülei még most is ijesztőek? Rémségesen sokat panaszkodott róluk annakidején.

A válás igen nehezen halad itthon, Lizzy eléggé makacs feltételeket szabott és van pár dolog, amiben nem szeretnék engedni. Azért örülök, hogy te ebből kimaradsz, a feszült hangulat nagyon nyomasztja a testvéreidet.

Írj ménél hamarabb. Hiányzol.

Szerető apád

Kedves Miss Hardy!

Elnézást, hogy most zavarom, azt hiszem más fontosabb dolga is van, vagyis...
Aiden Fraser ajánlotta önt, mert szükségünk van a segítségére! Jaspert az Azkabanba akarják zárni, pedig ő nem... szóval ő nem ölt meg snekit, az... az csak baleset volt, és... Te jó ég!
Szóval kérem jöjjön az Aurorparancsnokságra, mert szükségünk van önre!

2003. 05. 04

Kedves Esther!

Ellátogettunk Írországba Jasperrel. Varázslatos hely, és mindenhol érezni lehet a mágiát, főleg ott, ahol a druidák lehettek. Iagzából nem sok mindent csinálunk, néha túrázunk, vagy én beszabadulok egy kis természetes vízforrásba, hogy áztassam magam. Hogy vagytok Oliviával? Még mindig sokat eszik?
Vettem neked egy szép fülbevalót, remélem Atlasz nem ejti ki a karmai közzül.


Ölel,
Sophie

Esther!

Zserbó valószínüleg megette a leveled. Nagyon szereti a papírt enni...
Öö..őőőő, Barack? Púder? BARACK!

Ölel,
Sophie

2003. 06. 08.