Megemlítettelek!

Smith tanbá mindenhol ott van

Nem állított valótlant a lány, tényleg közeledett a marcona professzor, így válasz nélkül hagyta, hogy becsapja a fülke ajtaját, miután kitessékelte a barmokat, akik még mindig hevesen pislogva, értetlenül indultak el tova Smith elől. Ezra is hozzájuk hasonlóan zavartan pislogva nézett Sandy-re, ahogy az kérlelte a gránát eltételére, szó nélkül engedelmeskedett is neki, majd még mielőtt a prof. odaért volna a fülke ajtaja elé, már mindhárman csendesen, nyugodtan ücsörögtek a kocsiban.
Smith hideg, átható tekintettel nézett be rájuk, mire Ezra vidáman integetni kezdett neki, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, nem volt titok és semmi meglepő nem volt ebben, hiszen mindenkinek azt híreszteli, hogy Smith mennyire kedveli őt. Nem tudja, hogy ez egyébként mennyire igaz, de tetszik neki a tanbá keménysége és ridegsége, ezért is viselkedik vele ennyire barátságosan, de tisztelettel betartva a határokat.
-  Ne aggódj, Smith tanbá kedvel engem, nem fog bántani minket. – ölelte át óvatosan, inkább bátorítóan Sandy vállát, smajd mikor ismét felnézett, a fülke ajtaja előtt már nem állt senki.

Az a bizonyos kolléga

Alig vártam, hogy kimenjek végre a folyosóra, végig siessek rajta, hogy a tanáriba érve végre elővegyem a cigisdobozt az ott felejtett pulcsim zsebében. Jól esett volna most kicsit füstölögni Smith professzor társaságában a tanári végében álló ablakban, miközben az élet nagy dolgairól beszélünk. Ez amolyan szokásunk volt, mióta házvezető tanár lettem és egyre több kérdésem volt a feladat kapcsán.

Csak hogy végre leírhassam, hogy "EverFenék"...

Owen

Engem nem a múltja, hanem a jelene érdekelt ennek az építésznek, aki történetesen éppen ráért egy új ház építésére, így minden esély megvolt arra, hogy hamar elkészüljön az én álom-menedékem, ahol teljes békében megbújhatok. Még az is lehet, hogy a festést is kipróbálom, amiről rövidke ismeretségünk során, Owen festett oly idilli képet.

Oroszok a pincében

- Söpörd ki a nagyját, aztán a kisebbséget, amiért „küzdöttél”. Régi taktika ez. Arra készült, hogy közelünk való lesz.. és közületek. – hatásvadászóan megáll, kiélvezi, hogy zavarodottan nézünk rá – ugyan már, csak tudjátok, hogy akkoriban nem volt ritka, hogy boszorkányok és mágusok voltak a királyi családokban. Mit gondoltok mit keres itt most ennyi Romanov? – szinte köpi az utolsó szót.