Tessana Morrow

TESSANA MORROW

Mottó

Minden árnyéknak két arca van.

Alapok

jelszó ☾ Egy seprű a boldogság ára
így ejtsd a nevemet ☾ Tesszáná Moró’
nem ☾ nő
születési hely, idő ☾ Machester; 1980. május 9.
horoszkóp ☾ Bika
kor ☾ 20
vér ☾ arany
munkahely ☾ részmunkaidős a Szelence Antikvárium és Kávéházban

A múlt

Hadd álmodjak most egy mesét, jó? Mert ma éjjel nektek álmodom.
Apa, apa, emlékszel?
Az első mugli künyüre, amit hazahoztál? Úgy néztük, mint valami csoda-dobozt, és neked megsúgom, hogy még mai napig nem tudom, hogyan vannak abban a dobozban azok a kis emberek. Emlékszel még az első napra, amikor valahogy bevarázsoltad a házunkba? Mindenki köré gyűlt és kopogtatták, ki akartuk nyitni. Aztán nem is tudtuk, hogyan működik, mi történik, ha bekapcsoljuk, de te csak sejtelmesen mosolyogtál, hiszen te láttál már ilyet. Emlékszel az első reklámra, amit benne láttunk?
Apa, emlékszel arra a napra, amikor először tűntél el napokra, hetekre? Nem hallottunk semmit felőled, pedig akkor Voldemort is visszatért. Nem tudtuk, hogy élsz-e, halsz-e? Féltünk, akkor féltem először, akkor fordult meg a fejemben először, hogy az egész Harry Potter hibája. Igen, akkor gyűlöltem őt először, de nem utoljára. De aztán megjelentél, és hazajöttél. Csupa-csupa seb és átok maradványtól mocskosan estél be az ajtón, de addig nem esté össze, míg oda nem adtad nekünk az új szerzeményeidet. Willy kapott tőled egy számítógépes játékot, nem is tudod, milyen nagy becsben tartotta. Mary-nek adtál egy zenélő dobozt, aminek annyi dolga volt, hogy ha kinyitotta a fedelét, két táncos keringett körbe-körbe. Olyan szép volt, és még csak nem is varázslattal készült. Dave pedig kapott egy távirányítós mozdonyt, az addig üres állomására. Én pedig megkaptam tőled Zola Hölgyek öröme című könyvét. Annyira örültünk, és nem is tudtuk, hogy neked, vagy az ajándékoknak. De azt hiszem mind a kettőnek egyszerre.
De ha tudtuk volna… hogy ezek a dolgok hogyan kerültek hozzá, akkor azt a vöröskés foltot is jobban komolyan vettem volna a könyvem borítóján.
De köszönöm neked a jó szívedet, a kedves hangodat, az önzetlenségedet és az elszántságodat. A kíváncsiságodat az új dolgok felé, és azt, hogy nem fordultál el azoktól, akikért kiálltál. Tudom mit tettél, és én mégis apámként tisztellek.

Anya, anya, emlékszel?
Az első kirándulásra, amit szerveztél? Imádtál túrázni, felfedezi megannyi rejtett csodát. Simán mentük, semmi zsupszkulcs, semmi varázslat, a saját lábunkon, cipelve a tényleg nehéz zsákokat, a sátrakat, amiket még véletlenül sem bűvöltél meg. Emlékszel mennyit hisztiztünk, hogy haza akarunk menni? Hogy hideg van és ha tudnánk hopponálni hazáig meg sem állnánk? De te csak kacagtál, és azt mondtad, így megtanuljuk értékelni azt is, amit a legtöbb ember a saját erejével ér el, nem pedig csak egy-két pálcalegyintéssel. Aznap tanultam tőled a legtöbbet és a legfontosabb dolgot a világon. De ha kimondanám, lehet nem is tűnne annak. Úgyhogy csak megtartom saját magamnak. Emlékszel, mennyire féltetted apát, amikor eltűnt olyan sokszor olyan sokáig? Egyik este addig zaklattad és veszekedtetek, míg végül kibukott belőle minden. A többiek nem voltak már ébren, de én leosontam. Nekem tudnom kellett mi történik, én vagyok a legnagyobb. Annyira mérges voltál rá utána, hogy csak törtél zúztál, csúnya dolgokat mondtál, emlékszel? Apa meg csak hallgatott, csak nézett rád némán, és aztán egy idő elteltével csak annyit mondott:
-Értetek még mugliszármazású varázslókat ölök. Értetek feladok mindent, amit eddig szerettem, csak ti maradjatok életben.
Akkor gyűlöltem meg még jobban Harry Pottert. De Voldemortot is. Emlékszem akkor már nem jártam a Roxfortba, de akkor kívántam először azt, hogy bárcsak megölné valaki őket. Igen, őket. Elegem volt belőlük, a háború előszele már tönkretette a szüleimet. És még akkor nem is tudtam, hogy még lesz folyatatás. Pedig az arcotokra volt írva, hogy lesz.

Drága Willy, emlékszel?
Az első esésedre a fáról? Olyan nagyot reccsent a lábad, és a csontod átszúrta a bőröd, de te a sokktól el is ájultál. Tudod, egyedül voltunk otthon, és nem varázsolhattunk, mert még kiskorúak voltunk. Én meg megtaláltam apáék autójának a pótkulcsát, és 14 évesen beültem, és elvezettem a legközelebbi kórházba veled, pedig még a rendőr is szirénázott utánunk. Emlékszel, anyáék mennyire mérgesek voltak ránk, hogy csak fél órára hagynak otthon minket és máris katasztrófát hozunk? És még csak amneziálni sem tudtatok, ahhoz már túl sok autót törtem össze, és okoztam túl sok baleseti kárt. De miután végra hazajutottunk, és anyáék is elrendezték a felnőtes dolgaikat, tudod nem, hogy apa mit suttogott nekünk?
- Hát én büszke vagyok rátok! Láthattatok mugli egészségügyi intézkedéseket is... Na de, ma megyünk is a Mungóba, mert nem bízom ezekben a furcsa pirulákban, ott majd adnak neked, fiam egy valamirevaló bájitalt!
Mary, kicsi Mary! És Dave! Emlékeztek mennyi időt töltöttünk el a videójátékokkal? Bár én jobban szerettem a könyveket, mégis annyira jó volt nézni, ahogy ti ketten játszotok ezekkel a furcsa játékokkal. Tudjátok, annyira kevés közös emlékünk van, de én mindegyiket szeretem. Olyan rosszcsontok voltatok, biztos, hogy a Griffendélbe kerültetek volna, de tudjátok mit? Apát nem zavarta volna. Annyira sok kalandotok lehetett volna még.

Igen.

Most hadd álmodjak rémmesét, oké? Fájni fog, de én vezetlek.
Emlékeztek?

A hó frissen ropogott, a karácsonyfa égett, és engem azzal piszkáltak anya, hogy mikor lesz barátom. Miközben Mary és Dave egymás játékait dugdosták el, Willy pedig csak unatkozva fetrengett a földön, és ilyesztően karikás volt a szeme. Azt mondta utálja a Roxfortot, és elege van a sok Halálfalóból, akik elözönlötték a sulit. Én pedig nem tudtam erre mit mondani. Csak mérges voltam arra a pápaszemes csávóra, a hülye nagyszájú Griffendélesekre, akik látszólag nem csináltak semmit, csak várták a csodát.
- Jajj, anya hagyjál már, ha lesz pasim, esküszöm fényképet fogok róla küldeni a hajszálával együtt, de nem, most még nincs! - dobbantottam mérgesen, mert már nagyon zavart, hogy ezzel zargat egy ideje.
Hogy mit akart válaszolni? Nem tudom már. Egyszer csak felkapta a fejét a hímzésből, mert azt is nagyon szerette csinálni. Olyan elevenen ég bennem az a kendő. Vörös pipacsok, sárga virágok, végtelen mező. Nagyon szépen tudott hímezni, olyan klasszikusan angol dolog volt ez azt hiszem. De az ajtón való dörömbölés megrémísztette.
- Elég! - szólt halkan, de mind félbehagytuk a dolgainkkat és anyára néztünk. - A gardróbba. Most. Egy hangot se.
Olyan buta voltam. Féltem, annyira megilyedtem, kint dörömböltek, süvített a szél, féltem, hogy megtaláltak minket a Halálfalók, mert anyáék párat elbújtattak itt-ott azokon a helyeken, ahol régen kirándultunk. Beszaladtam hát a kicsikkel. A biztonság kedvéért mindenki más helyre bújt. Nagy hiba volt. Én a gardóbba mentem Davet húzva magam után. Ajtaja kissé rácsos volt, ki lehetett látni, bár elég rosszul. Viszont a félelem volt olyan ragadós, hogy csendben maradjanak még a kistestvéreim is. Hogy mi is történt azon az estén? Olyan nehéz lenne elmondani. Egyszerűen követhetetlen masszává vált már akkor, amikor apát bevonszolta két vörös, tagbaszakadt férfi, mögöttük pedig ott ment egy vörhenyes, zöldszemű, vörös szakállas ír akcentusú varázsló. Apa már nem volt önmaga. A földre lökték, egyenesen csúszott hason, és egészen anya mellé. A feje vérzett, furcsán rángatózott, és már azt sem tudta szerintem hol van. Anya elővette a pálcáját, de ekkor az egyik tagbaszakadt férfi előlépett és adott neki egy pofont, amitől elvágódott. Közben a másik férfi magyarázott olyan érthetetlen elképesztő dolgokat. Hogy apa már nem ölt többet, pedig folyton csak ígérgetett, hogy apa már hamisított és másolatokat szállított le nekik, hogy apa elárulta őket, és minket is, amiért nem engedelmeskedett többet a Meteora családnak. És Voldemortnak. Hogy apa Halálfaló lett, de megszegte azt, amire felesküdött, így most eljött a büntetés ideje. Anya pedig mintha megadta volna magát. Ekkor szaladt ki a folyosóra Willy. Ő bátor volt. Még meg is átkozta az egyiküket.
- Fiam, csöndben kellett volna maradnod... -ez volt anyám utolsó szava.
Aztán csak zöld villanást láttam. Olyan sok minden történt egyszerre. Megfagyott az ereimben a vér. Megölték a szüleimet. Aztán felsikított Mary, és kirohant Dave. Most is érzem a pulcsijának nyomát az ujjaimon, ahogy utána nyúlok... De lassú voltam. Én meg ott maradtam. Egyszerűen nem bírtam cselekedni. Pedig ha megtehettem volna, legalább az egyikük élne. Megölték a testvéreimet is. Én pedig akkor hopponáltam el, mikor engem kerestek.
Lemészárolták őket.
Én pedig csak végig néztem. Gyűlölöm magam. Gyűlölöm a gyávaságom. Gyűlölöm a félelmem. Gyűlölöm ezt a világot. Ezek nem tudják, hogy kit haragítottak magukra. Azt hiszik nem voltam ott. Hogy nem tudom kik ők. De én meg fogom találni mindegyiküket. És megkínzom őket úgy, ahogyan azt velük tették. Úgy bánok el velük, ahogyan azt a családommal tették. Ó, én is beleeresztem a golyókat a hullájukba, hogy sima gyilkosságnak tűnjön. A vérükkel együtt égetem hamuvá az egész családjukat.

És mi van velem?
Én még mindig ébren álmodom. Velük.
Örökké.

Jellem

Bosszúszomjas, szenvedélyes, precíz, kalandvágyó és versenyszellemű. Ha nagyon röviden akarnánk így jellemeznénk őt, de ez csupán a felszín, belül sokkal több minden rejlik, mint amennyit mutat magából.
Igazából barátságos, és a külsöjével ellentétben igen csak belevaló, nagydumás és harsány egyéniség, aki élvezi a fiatalságát, és általában benne van minden hülyeségben. Még számára is nagy talány, hogy miért került annak idején a Mardekárba, de talán az a bosszúszomjas és ravasz természetének köszönhető, ami csak akkor jön elől belőle, amikor valami nagyon rossz dolgot tettek ellene. Akkor viszont rászáll az illetőre egészen addig, míg be nem teljesíti a bosszúját, még ha ez ahhoz vezet, hogy az ellenségét teljesen tönkre teszi. Bár szörnyen hangzik, de igazán kevés ember tudja őt ilyen szinten ellenségessé tenni. Alapjáraton nehezen haragszik meg, bár biztosan vannak olyanok, akik ellenségként tekintenek rá, viszont azok addig örüljenek, míg nem válnak Tessa ellenségeivé.
Szereti a mozgást, a ritmust, az életnek a folyamatos hömpölygését, keresi az izgalmat, az ismeretlent mind a való életben, mind a könyvekben, de leginkább a mugli világban talál igazán érdekes dolgokat, hiszen mégis csak teljesen távol áll tőle, annak ellenére, hogy muglikedvelő családban nevelkedett. Olyan természet, aki örömmel ugrik le egy szikláról, és csobban be a habos tengerbe. Látszólag élvezi az életet, a pörgést, viszont azért él ennyire ezer fokon, mert ha csak egy pillanatra is megáll, eszébe jutnak azok a borzalmas emlékek, amik elől mindig is menekülni akart.
De van egy másik oldala is, mely kimért és rideg, amitől minden ép eszű ember távol tartja magát. Az árnyék másik oldala ez, ahol mégis csak az emlékeinek él, hiszen azok nyomán indul el vadászatra. Olyan, mint egy véreb, aki addig kajtat az áldozata után, míg végül el nem harapja a torkát.

Apróságok

mindig ☾ mugli dolgok (mugli irodalom, mugli zene, mugli ruhák, mugli mindenféle háztartási eszközök stb.), könyvek, irodalom, nehezen érthető művészfilmek, utazás, magány, csend, barangolás, útinapló írás, természet, kávé, blues, soul, jezz, eső, muglis bolhapiacok
soha ☾ unalom, Mágiaügyi Minisztérium, borzasztóan megírt könyv, Halálfalók, recsegő rádió, ha kiszúrnak vele, Meteora család, vér és halott emberek bűze, hazugságok, ha becsapják
hobbik ☾ Felfedez, járja a világot vagy pedig könyvtárakban kalandozik, hogy megannyi elmesélt életet megéljen. Szeret furcsa és beszélyes helyekre is tévedni, abban a reményben, hogy hátha ráakad egy-egy érdekes mágikus jelenségre. Valamint előszeretettel járkál mugli bolhapiacokon, mindenféle számára igen csak érdekes dolgok után nézelődve, mint például porszívók, tévék és ilyesmik.
merengő ☾
Legjobb: Az a régi, zajos karácsonyi este, amikor együtt ünnepelt a családja az unokatestvérekkel, nagybácsikkal, nagynénikkel, nagypapákkal, nagymamákkal és annyi rétest ehetett, míg meg nem fájdult a pocakja.
Legrosszabb: Nem sokkal karácsony után, december 28-án lemészárolták a családját, és ő tehetetlenül (?) végignézte
mumus ☾ Furcsán jelenik meg számára a mumus. Vércseppek hullanak a fejére és a kezére, miközben tudja, hogy ez mind a szerettei vére, mert saját magát okolja azért, amiért túl gyenge és gyáva volt a harchoz, és még a testvéreit sem tudta visszatartani attól, hogy kirohanjanak a szüleikhez.
Edevis tükre ☾
Azt hihetné az ember, hogy szívének legfőbb vágya újra látni a családját, de mégsem őket mutatja a tükör. Hanem a Meteora család lemészárolt testeit rejti a tükör, miközben ő ott áll előttük, hogy végre lezárta a múltat, és békében nyugodhat családja szelleme.
százfűlé-főzet ☾ vörösfekete, mint a vér, az íze pedig keserű, akár csak az élet
Amortentia ☾ A régi könyvek, az eső áztatta föld és fű, valamint a frissen darált kávé illata.
titkok ☾ Titka sok van, hiszen két féle életet él. Az egyikben olyan, ahogyan a legtöbben ismerik. A másik élete pedig mocsoktól és vértől áztatott. Nem retten meg semmitől sem, már rég hátra hagyta azt az emberségét. Mindenkit gátlástalanul megöl, aki csak valamilyen összeköttetésben áll a Halálfalókkal, vagy a Meteora családdal. Mindezt pedig olyan precízen csinálja, hogy az már egy hidegvérű gyilkosnak a szintjén van. Hogy még véletlenül se akadjanak rá, egy párbaj során elnyert galagonya pálcával hajtja végre a gyilkosságokat.
azt beszélik, hogy... ☾ Hülye a párbajozásból, és igazából már rég túltette magát a családja elvesztésén, hiszen nem látszik rajta a gyásznak a jele.

A család

apa ☾ Jeremy Morrow; 43(meghalt); aranyvérű; szeretetteljes viszony
anya ☾ Aida Wishdom; 40(meghalt); aranyvérű; szeretetteljes viszony
testvérek ☾
William Morrow; 16 (meghalt); szeretetteljes viszony
Mary Morrow; 13 (meghalt); szeretetteljes viszony
Dave Morrow; 10 (meghalt); szeretetteljes viszony
gyermekek ☾ nincs
állatok ☾ Füze a norvég erdei cica

Családtörténet ☾

Jeremy Morrow neves aranyvérű család egyik utolsó leszármozottja. Különösen mugli támogató család volt az övé, és bár tagjai a Mardekárba kerültek, azt inkább a csalafintaságuknak, ravaszságuknak köszönhették. Bár az tény és való, hogy Jeremy már egyre többször keveredett bele kétes ügyekbe, melyek inkább abból adódtak, hogy önmagát akár feláldozva, de megmentse családját a Sötét Nagyúrtól, hiszen a család barátságos természete miatt vérárulónak kiáltotta ki őket, hiszen számos családot még bújtattak is. Így keveredett bele végzetesen a Meteora család sötét ügyleteibe, és bár Jeremy nagyon igyekezett mindent megtenni, amit a család követelt, ez egyre lehetetlenebbé vált a sötét idők miatt és a leharcolt apa számára, végült súlyos adósságba keveredett, melynek ára nem is volt olyan kevés.
Aida Wishdom egy ír, aranyvérű máguscsalád egyetlen leány gyermeke, aki családi kötelességből lett Jeremy Morrow felesége. Bár az első években nem jöttek ki jól, a kényszerházasságból barátság végül szerelem lett. Aidának van még 4 bátyja, akik szétszóródva élnek Nagy-Britannia területén. Az ő családja számos tudósról híres, a legtöbbjük a csillagászatban remekel, de akadnak köztük mágikus szerkentyű feltalálók is, valamint mágiatörténet kutatók, zenészek is. Talán édesanyja rokonságától örökölte a furcsa vonzalmát a kütyükhöz és azt a temérdeknyi kíváncsiságát is.

Külsőségek

magasság ☾ 170 cm
testalkat ☾ Vékony, telt idomú, formás
szemszín ☾ kék
hajszín ☾ barna
kinézet ☾
Kecses és kifinomult általában, mindig ügyel az öltözködésére, hiszen mégis csak aranyvérű család egy szem örököse, ám mégsem az a nagyzoló alkat, aki szereti mutogatni, hogy miket engedhet meg magának. Élvezi és szereti a csinos darabokat, de nem veti meg a kényelmet sem, főleg mert imád túrázni, és azt csak nem teheti meg tűsarkúban, ugyebár. Szereti hangsúlyozni a nőiességét, de ezek ellenére néha úgy is belebotolhat az ember, hogy mackónadrágban és pulcsiban vásárolgat egy sarki boltban.
Hogy mi a legfeltűnőbb benne? A szeme, melyet családi örökségként magán hordoz. A tekintete mely egyszerre rémisztő, és barátságos. Esetleg egy hidegvérű gyilkos tekintete? Vajon mit temettek el mélyen magukban? A haja dús és talán túlságosan is büszke rá, mindig igyekszik változatosan hordani: különféle fonatokban vagy konytokban. Viszont mindezeket együtt véve a külseje nincsen túlzottan összhangban a természetével, ami ki is üttközik, ha megszólal, és ez általában megzavarja az embereket.

Tudás és karrier
pálca típusa ☾ dió, sárkányszívizomhúr, 12 hüvelyk
végzettség ☾ Jelenleg a Godrik Iganatia Wildsmith Magi-Szisztematikán Mugli-ismereti tanulmányokat tanul
RAVASZ:
Mágiatörténet: V
Mugliismeret: K
Bűbájtan: V
Gyógynövénytan: E
Asztronómia: V

foglalkozás ☾ az egyetem mellett egy kis antikváriumban dolgozik, valamint rendszeresen járja a világot furcsa, mágikus anomáliák után kutatva. Természetesen véletlenül sem gyilkolja le a volt, bújdosó Halálfalókat vagy azokat az embereket, akik összeköttetésben vannak a Meteorával.
iskola ☾ Griffendél Godrik Akadémia
szak ☾ Mugli-ismereti tanulmányok

varázslói ismeretek ☾

Imádja a muglikat és a muglidolgokat, így nem is volt kérdés, hogy ebből a tárgyból mindig is a legjobbat hozza ki magából. Igazság szerint szenvedélyes, és bár nem rendelkezett sosem kimagasló tehetséggel a legtöbb tárgyból, a versenyszelleme mindig előrébb vitte. Véletlenül sem kimagaslóan tehetséges SVK-ból, hiszen mindenki úgy tudja, hogy kifejezetten ügyetlen benne. Nem ért a méregkeveréshez, sem a bájitalokhoz, annak ellenére, hogy van némi ismerete a gyógynövényekből, bár ha egy lakatlan kerülne, biztosan az első próbálkozására is egy mérgesgombát akarna megenni.

Egyéb

avialany ☾ Alexandra Daddario