+  Roxfort RPG
|-+  2003/2004-es tanév
| |-+  Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
| | |-+  Birtok
| | | |-+  Kviddicspálya és környéke
| | | | |-+  Kviddicspálya
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 ... 3 4 [5] 6 7 8 Le Nyomtatás
Szerző Téma: Kviddicspálya  (Megtekintve 14071 alkalommal)

Theresa McCarthy
Eltávozott karakter
*****


~ Furkász Firkász ~

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #60 Dátum: 2022. 10. 09. - 18:58:35 »
+3

Oknyomozó újságírás

2003. október 03.

Milyen újságíró lennék én, ha nem csapnék le erre a témára. Na és hogy a szeretett kviddicsemet is törölték miatta, a kikapcsolódást, a szórakozást, amire minden roxfortos hetekig készül. Van, aki edz, van, aki molinókat készít, és van, aki szimplán csak várja a hangulatot, az izgalmat. Ráadásul pont a Mardekár-Hugrabug meccse törölték. Pedig idén a Hugrabug igazán jól állt, reméltem, nem így fogják elbukni ezt a nagy lehetőséget.
Sallyt majdnem sikerült rávennem, hogy eljöjjön velem, de sajnos közbejött neki egy beadandó, így maradtam egyedül. Annyit tudtunk, hogy eltűnt minden felszerelés, és a tanárok már nyomoznak - tehát nekünk, diákoknak nem sok keresnivalónk van itt, de azért csak odaért pár ismerősöm.
Mivel már elég nagy sürgölődés volt a pálya körül - ezt már messziről lehetett látni -, és egyébként is tilos volt arrafelé menni, inkább úgy döntöttem, hogy a kastélytól a pálya felé sétálva figyelek komolyabban. Ha eltűntek a cuccok, simán lehet, hogy valaki viccelődni akart, és errefelé indult. Lábnyomokat nem gondoltam, hogy szükséges lenne keresni, inkább olyan maradványokra figyeltem, amik a seprűkből eshettek ki. Esetleg egy szál a seperő részéből - ennyi seprűt eltüntetni nem lehetett olyan könnyű. Az út menti füves részt nézegettem cirokmaradványok után kutatva, de természetesen minden olyan nyomra is felkaptam a figyelmem, ami nem oda való volt. Közben pedig azon gondolkodtam, milyen egyéb nyomot hagyhattak a tolvajok.
Közben azon gondolkodtam, hogy vajon mi köze lehetett Hagridnak az egészhez. Nyilvánvalóan nem ő tulajdonította el a seprűket, de lehet, hogy láthatott valamit, és bajba került?
Naplózva

Magnus D. Brown
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #61 Dátum: 2022. 10. 09. - 23:21:03 »
+3

A kviddics rejtély



Tanárok



Hárman képviselték a tanári kart a nyomozói delegáció tagjaiként, mégpedig Demelza professzornő, Smith professzor és jómagam. Véleményemre egyetértőeb bólintottak, bár Digby nem adta fel annak reményét, hogy egy sikeres nyomozást követően megünnepeljék azt egy Whisky kiséretében.
-  Csak a sikeres nyomozást követően. Ha nem járunk sikerrel, fel kell vennem a kapcsolatot a parancsnoksággal. – válaszoltam leginkább informatív jelleggel, mint elutasítóan, majd figyeltem, ahogy Smith szó nélkül elindul a kunyhó felé, körbenézni.
-  Itt leszünk, ha valami történne. – tettem még hozzá a bájital tanár irányába és figyelmem máris Demelza irányába fordítottam, miután a kertet ajánlotta fel a kutatás első helyszínéül.
-   Hasznos az auror a háznál... Mit szól hozzá, hogy a korábbi munkája itt is utoléri? – próbál cseverészni a kollegina, mire én megrántom a vállam, majd tekintetem a tökökre és a puha földre emelem.
- Azért vagyok itt, hogy a korábban az iskolában történtek ne ismétlődjenek meg. A Tanárkodás mel-lett ugyanúgy megmaradt az aurori tisztem is. – feleltem, majd Demelzihez hasonlóan én is fényt villantok pál-cám végére.
- Ismer valamilyen felderítő bűbájt? Én ebben elég tanulatlan vagyok. Még. Pedig hasznos lenne – kérdezi, mikor le-térdelek, hogy közelebbről is szemügyre vegyem a tököket.
- Van egy-két trükk a tarsolyomban, de nem nyomolvasásra valók. – közöltem hüvösen, remé-lve, hogy Digby is figyeli közben a környezetet.

Smith professzor hatalmas elánnal, ám elég óvatlanul lép be Hagrid kunyhójába, ám kutyájának vakkantásától ijedhet meg csupán, ami már magában egy nyom lehet, de ami feltünő lehet számára, az a fogasról hiányzó kabát és a már olyan jól ismert esernyő hiánya. Természetesen alaposabban is szétnézhet a kunyhóban, dulakodásnak vagy felfordulásnak azonban nincs nyoma, nincs se étel vagy ital. az asztalon, de most még ételnek szánt va-dak sem pihennek a kandalló fölött. Azonban, mintha a kutya valami papiron feküdne. Lehet nyom, de lehet csak bevásárló lista, kiderül, ha megszerzi.



A kertben kicsit saras a talaj az őszies, nyálkás időnek köszönhetően, ami alapjában véve nem is lenne első blikkre feltünő, de ahogy Brown professzor és Digby professzornő közelebb hajol egy tökhöz, láthatóvá válik, hogy több rajta a sár, mint a többi zöldségfélén. Mintha ráverődött volna valahonnan a latyak és ha követi a professzornő a sár felhordásának kezdeti helyét, láthatja, hogy egy kisebb mélyedés van a kert elejében. Talán keréknyom verhette fel a sarat a kertre.





Diákok


Jayce és Florian a szertár felé indulnak meg, útjuk során semmi szokatlant nem fedeznek fel, csendben beszélgetnek. A szertárhoz érve a szokásos kép tárul eléjük, az épület falának tövét vizsgálva Florian észrevehet egy hibás kvaffot, amivel meglepő módon kitámasztották a szertári ajtót.
- Fenébe, van itt valaki, lebuktunk! – hallattszott benn egy hang.
- Nyomás innen! – sutyorgott valaki más, majd ahogy már az ajtó irányába lépnétek, két alak fordult ki az épület mellé és tőletek próbálnak távolodni. Természetesen utánuk eredhettek, van rá lehetőségetek, de akkor egy kör nyomozásból kimaradtok, azonban lehet, hogy ha elkapjátok őket, közelebb kerültök a megoldáshoz.

Nora és Lola Hagrid kunyhója felé haladva figyelik környezetüket, kedélyes cseverészésüket folytatva. Fura lehet első blikkre két vékony csík a sáros részeken, keréknyomnak tűnhet, talán egy kiskocsival lehetett itt valaki. Természetesen lábnyomok is akadtak mindenfelé, kisebbek nagyobbak és volt egy jóval nagyobb is, amit nem lehet félreismerni. Lola az avarban is elkezd nézelődni, ahogy a keréknyomokat meglátják és egy kopottas, igen csak koszos, saras szemüveget vesz észre, ami meg is repedt.

Henriette a kviddicspályán próbál szerencsét, még a nap fenn van a horizonton, így könnyen belétható, a szertár, öltöző és a kijárat iránya felé talál lábnyomokat és egy nagyobb területen a fű meg van nyomódva, ki is van kopva. Ott keréknyomokat és némi koszt is felfedez. Természetesen ráláthat Jayce és  Florian ténykedésére, bár a hangokat nem hallotta és a távolodó alakok az épület másik oldalán menekünek, így ők neki takarásban vannak jelenleg. Nora és Lola Hagrid kunyhója felé menetelnek, így kívül esnek látó és hallóhatártól.

Oknyomozó riporterünk nevéhez hűen alaposan körülnév a pálya és a kastály közötti útszakaszon, meg is less az ered-ménye. Valóban lábnyomok tömkelegét találja, érdekeset nem is talál a sárban, azonban egy nagy lábnyom által a talajba belepasszírozott talárdarab már érdekesebb. A lábnyom mérete az övének majd háromszorosa, a szakadt rongydarab pedig fehéres lehetett egykoron és bűzlött a citrom és a már általa jól ismert seprű szárának kezelésére szolgáló lakk illatától.  Theresa Norahoz és Lola-hoz mérten kivül esik jelenleg a pályán történő eseményektől.






Játékszabályok

Második kör

Mindenki reagálja le a történteket természetesen feltételesmódban. A nyomokon gondolkozni ér, át lehet menni nyugodtan egy másik helyszínre, de lehet tovább kutakodni a jelenlegin is. Akinél akció van, reagálhat a történtekre természetesen feltételes módban. Mostmár minden csoport kap egy helyezkedésre vonatkozó térképet is a korábbi mellé, a helyszínek a korábbi HSZ-mben fellelhetők.

Pontok:
Smith professzor: +3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Demelza professzornő:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Jayce:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Nora:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Lola:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Theresa:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Florian:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Henriette:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után


A következő kör október 14-én érkezik.

Aki nem tud írni valamilyen oknál fogva, küldjön nekem baglyot.

Kérdés esetén keressetek bizalommal.  

Naplózva


Jayce Hansel
Eltávozott karakter
*****


idegenné válik a lélegzetvétel

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #62 Dátum: 2022. 10. 10. - 19:44:48 »
+3

Sherlock és Watson
20031004



emberek
m o o d

Kicist örültem, hogy együtt lóghattam így az éjszakában Florral. Mostanában egy kicsit jobban kinézte magának az a betegelméjű Smith. Ha nem lett volna olyan rohadt jó tanár egyébként még jobban utáltam vona. Amúgy sem értettem mi baja volt Florral, mostanában nem is rosszalkodott annyit. Bár elmesélte a konyhás sztorit, és hogy Norával majdnem egymásnak estek. Még szerencse, hogy én akkor éppen aludtam. Minden esetre örültem, hogy ha el is tűntek a cuccok, legalább bóklászhattunk egy kicsit olyan haveriasan. Kissé kócos volt meg gyűrött, de ő általában így volt Florianos.
- Hali... bocsi, elkéstem? - érkezett meg mire én csak felvont szemöldökkel bámultam rá.
- Elkésni? Innen? Egyébként most is túlóráztatott Smith, vagy mi van?- kérdeztem vigyorogva, majd még intettem az érkezőknek, kiszúrtam egy kicsit messzebb Henriette-t is, mi pedig mentünk is a szertárok felé. Közben persze dumálgatni is kezdtünk, és szóvá is tettem, hogy mekkora gáz volt, hogy eltűntek a cuccaink. 
- Nincs valaki, aki utálja a kviddicset...? Rajtam kívül? - kérdezett vissza Florian, én meg csak vágtam egy elgondolkozó arcot, de aztán én is elvigyordtam.
- Kevés olyan alakról tudok. Valld be, barátok között vagy, hogy te voltál, két büntetőmunka között - böktem oldalba, aztán a szertárhoz értünk. Florian kint maradt nézelődni, én meg beléptem, és egy halovány lumost is megkíséreltem varázsolni. Kissé leprán nézett ki a hely, Frics nem sokat takaríthatott itt.  Florian kérdésére csak hümmögtem egyet és megvontam a vállamat.
- Én is mérges lennék, ha Benjamin Fraser által dedikált seprűmmel megpattanna valaki... vagy valami - dünnyögtem. - Majd ejtsük útba  a húgod is, remélem őt nem kapják fel és rabolják el - tettem még hozzá, és akkor a tekintetem megakadt néhány elnyűtt kvaffon, hiszen ezzel volt az ajtó is kitámasztva.
- Ez tuti ember - magyaráztam, és akkor meghallottam a neszezést is, ezzel pedig már nem is néztem jobban szét a szertárban, csak Florianra bámultam, és ha ő üldözőbe akarta venni őket, hát futottam utánuk, ha pedig nem, akkor csak tovább nézegettem, és ha kellett kinyitogattam a szertárszekrényeket is.
Naplózva


Nora Narek
Eltávozott karakter
*****


A rendes lányok csendben sírnak

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #63 Dátum: 2022. 10. 11. - 20:35:30 »
+3

megléptek
( disgusted noise)

pretty : akkor is csinosan vibe: secret
2003. 10. 04.
 p.s. A lé meg a Lola... és az embik



Az ősz szép volt. Olyan volt, mintha a halál végigszaladt volna a tájon és nyomában csak elhalt, tűzben táncoló levelek, elszáradt, megfáradt ágak, aztán pedig a néma, ködbe burkolózó táj maradt volna utána. Szép volt, mert benne volt egy új élet ígérete is, mintha minden kapott volna egy második esélyt, teljesenen új kezdetet, vétkek és bűnök nélkül. Bizonyos értelemben nincs is élet bűn nélkül, de ha az ember nem is oldóthat fel ezek alól, legalább a föld egy kicsit igen. Furcsán melankóliás vagyok, pedig még csak nem is ittam nyugtató teát. De valahogy az ősz nem csak a tájat festette más színbe, hanem az embereket is. Mintha odafent valaki ecsetet ragadott volna, olyat, amihez nekünk nem is lenne színünk, árnyalatunk. Szerettem volna lefesteni a leveleket, de képtelen voltam rá. Annak örülnék a legjobban, ha Lent rajzolhatnám le. Szép feketén-fehéren, ahogy csak én látom benne a színeket. De az tényleg szörnyen rossz dolog lenne.
Inkább nem is akartam ezen filozofálgatni, így is elég fájdalmas volt arra gondolni, mennyire életképtelen voltam előtte, mintha valami debil lennék. Pedig nem voltam, csak egyszerűen nem tudtam magam megumtatni neki. Még jó, hogy elrabolták a cuccunkat, mert addig is nem agyaltam ezen elalvás előtt. Este amikor az ember siklik az álmok felé a gondolatok is hangosabbak a fejben. Amúgy is, elég mérges voltam ahhoz, hogy most csak Caine hülye botja legyen a lényeg. Mint Lolának a Benes bot. A botjaink fontosak voltak.
- A sportmelltartód sincs, remélem. Tiszta mázli, én se hagytam itt. De a seprű… A seprűm! - magyarázta Lola mellettem én meg csak morcosan bólogattam.
- A sportmelltartóm az... LOLA A MELLTARTÓM! - kerekedett el a szemem, mert... az bizony benne volt. - Igen, igen a söprűk. Kell vissza a söprűnk, és a melltartóm. AMit sose fogok felvenni ha valami perverz megfogta. Fúj.  - mondtam, lehetetlen akcentussal ki a szót, amit amúgy is el fogok felejteni. Inkább heves vehemenciával indultunk meg az úton, amin próbáltam legalább valamit minimálisan felfedezni. Egyelőre nem volt semmi csak satnya avar, és inkább felhoztam a hajtémát, mert... szörnyű volt. Szörnyen szörnyű. Izléstelen.
- Láttam, de őszintén, ez a két copf újragondolása. Mármint… Két bogyó, de azt két copfból csinálod. Tisztára mint Myrtille becsavarodva - elhúztam a számat majd fel is nevettem, ahogy Lola utánozta a hajat. Szerettem vele lenni, egy kicsit kiszakadtam abból a hülye életből, amibe beletuszkoltak mielőtt megszülettem. - Inkább a randihelyes cikk fogott meg. Szerinted mi a tökéletes őszi randihely? És nemmmm mondhatod a kviddicspályát, különben idehívom Campbellt magam helyett!
Elvörösödtem. A sötétben is láthatóan. A hajamat kezdtem el piszkállni.
- Izé. Nem is tudom. A Roxmorts olyan elcsépelt. A fehér virágos helyre nem mennék el vele... lehet meg se találnánk, az meg nagyon fájna. Az Aranypezsgő.. na az tökéletes lenne. Hát milynen jól nézne ki öltönyben ahh - sóhajtottam fel. Igen, az aranypezsgő. De egy kicsit nem vágyik mindenki egy sziklás, fehér virágos helyre, egy bizonyosságra, hogy aki az igazi, tényleg az? - És neked mi lenne a tökéletes randiheely? - kérdeztem lágyan oldalba böködve a könyökömmel, egy cinkos vigyorral.
Közben megpillantom a rendellenes csíkokat előttem, meg a sok lábnyomot.
- Neee, a melltartólopók emberek... Szerinted ilyen kiskocsival rabolták el Hagridot? Egyáltalán hogy nem tört alatta össze? - nézegettem a nyomokat, és megpróbáltam Lolával követni a sárban lévő keréknyomokat, miután megvártam, hogy Lola is felfedez valamit, mert a susnyásban nem csak pajzán mókusok, vagy tünérek lehettek, hanem mondjuk valami értelmes is.
Naplózva

Florian le Fay
Eltávozott karakter
*****


pocket full of trouble

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #64 Dátum: 2022. 10. 13. - 09:46:52 »
+2

miért is vagyunk itt?
▪ 2003. október 4. ▪

Mindenki


Még mindig nem tudtam, merre vagyok arccal és ezen az sem segített, hogy a kviddicspálya környékén voltunk. Az ott megszokott irritáló feszültség a gyomromban megmaradt. Ezért kicsit nehezen is indult a koncentráció. Valaki ellopta a többiek cuccát, vagy ilyesmi. Hát én tényleg nem sűrűn jártam itt. A fű érintése azért elég ismerős volt.
- Kevés olyan alakról tudok. Valld be, barátok között vagy, hogy te voltál, két büntetőmunka között - bökött oldalba Jay, én pedig csak egy ravasz vigyorral válaszoltam. Na, nem mintha valaha is ravasz lettem volna, azt sem tudtam azt, hogyan kell. Egyenes voltam, ha indulatokra volt szükség, akkor pedig kellően az.
- Én is mérges lennék, ha Benjamin Fraser által dedikált seprűmmel megpattanna valaki... vagy valami - hümmögte. Engem Fraser sosem érdekelt igazán, mármint őt még ismertem az iskolai éveimből. Sokkal jobban foglalkoztattak - annak idején - a klasszikusabb, nagyobb nevek, akiket csak a meccseken lehetett látni. Néha persze előfordult egy-egy Vitrol-féle lejárató cikk is róluk, ám közel sem olyan mértékben, mint mostanában. Campbell, vagy hát Mr. Szexi egészen más tészta, akárcsak Fraser.
- Hát nem tudom. Biztos csak én nem vagyok már benne ebben a kviddicsőrületben. - Vontam vállat, ahogy egy hibás kvaffot pillantottam meg a nagy kutakodásban.
- Majd ejtsük útba  a húgod is, remélem őt nem kapják fel és rabolják el - magyarázta Jay, én pedig a tekintetemmel máris Henriette-t kerestem. Azt sem vettem észre, hogy itt van... biztos ez olyan bamba nap. Mondjuk nekem melyik nem az?
Kiabálás vonta el ismét a figyelmemet.
- Ez tuti ember - állapította meg Jay. Egy kicsit elcsigázott voltam, de végül csak megindultam a hang tulajdonosainak irányába. Persze, hogy ember volt, mégis ki másnak kéne Narek melltartója? Egy kentaur csak nem aggatja magára.
- Húgi, gyere, kapjuk el! Jay!
Naplózva


Henriette le Fay
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #65 Dátum: 2022. 10. 14. - 19:22:24 »
+2

⌘ Nem minden napi... ⌘

☾ 2003. 10. 04. ☽

Egész nap Sage járt a fejembe, tudtam hogy nem kéne, mert fiatal vagyok de egyszerüen nem tudtam mit tenni, nem tudtam másra gondolni csak rá. Délután sikerült nem rá gondolnom mivel éppen nyomozgattam, mint sokan mások. Elmentem a kviddics pálya szélére, mert arra nem volt senki és hátha találok valahol valami nyomot. Rá látok még Florianékra, Noraék már eltüntek a szemem elől, remélem fogunk nyomkat találni. Megakad a szemem egy nagyobb területen ahol megvan nyomódva a föld és kissé ki is van kopva, nem messze tőle kerék nyomokat találok, és egy kis kosz is maradt itttalán a regi seprűkről maradhatott itt. de vajon a keréknyom merre megy?
-Húgi, gyere, kapjuk el! Jay!- Kiabált nekem oda Flor, megijesztve és kizökkentve engem a gondolkodásbó. Elkapni? Mit kell elkapni, vagy kit? Oda futok a szertárhoz és a fiúk után futottam, ha sikerült elkapni őt/őket ha nem mikor megállunk elmondom nekik, hogy miket találtam.

Naplózva


Oliver Smith
Eltávozott karakter
*****


Bájitaltan tanár

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #66 Dátum: 2022. 10. 14. - 20:23:38 »
+3

csak a baj


2003. október 04.


- Mr. Hansel sem egy auror - dünnyögte még Florian felé, miközben elváltak az útjaik. Persze, hogy aggódott, Florianért főleg, de ha még több diák is öncélú felfedezést óhajtott végezni, akkor méginkább.
Smith professzor erélyesen biccentett a felbukkanó Digby professzor felé, aki talán túlságosan is kiöltözött erre az éjszakai nyomozásra. Egy pillantással szinte biztosra vette a hölgy konkrét, üvöltő szándékait a kollégája felé. Magában hümmögött egyet. Változik a világ. Nos, igen. Természetesen tekintete elől nem lehetett menekülni, és meglehetősen diszkréten is vette tudomásul az efféle szándékokat. Az idei évben nem csak a diákokat kellett megnevelnie, hanem néha a saját kollégáit is. Minden bizonyára, ha Smith professzor tudta volna, mit jelent óvodában dolgozni, szinte biztosan óvóbácsihoz hasonlította volna magát. De ennek híján csak úgy érezte magát, mintha egy birkapásztor lett volna. Inkább diszkréten - és talán mert gyertyatarónak azért nem kívántz állni -, félelmet nem ismerve lépett be a kunyhóba.
Aggasztotta a kedves házmester hiánya, és amint ezen törte a fejét, egy vakkantás üdvözölte. Agyar ligehett felé, SMith szigorú szemöldökének rejtekében megbújó szemében kedves fény villant. Gyermekkorában is élvezettel ütötte el a Kunyhóban az időt. Odabent nem volt felfordulás, sőt. Ám a hiányérzet nem hagyta nyugodni. Sehol sem látta az ernyőt, na meg a kabátot. Agyar valaga alatt pedig egy papír nyöszörgött, Smith professzor pedig a kutya flé lépett, ami meglehetősen nagy lelkesedéssel csapta arcon a nyelvével, ahogy leguggolt elé.
- Na, Agyar - mormogta olyan határozott Smith-es hangon. - Menj csak arrébb - dünnyögte, ahogyan a kedves Diót is szokta noszogatni. Ha a kutya arrébb vonult, odanyúlt a papírhoz is, hátha volt rajta valamiféle gyanús vagy szokatlan.
Naplózva


Lola Miller
Mardekár
*


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #67 Dátum: 2022. 10. 14. - 21:01:16 »
+3

lopni tudni kell
2003. 10. 04.




Nora és mindenki




Ez mostmár több, mint hogy eltűnt néhány puccos, izzadságszagú izé. Ez már melltartó-horror. Ha ezek rossz kezekbe kerülnek… Megborzongok Nora szavain, még jó, hogy segít elterelni a figyelmem amiről utána dumcsizunk. Jó, hát nem valószínű, hogy mi leszünk itt a legügyesebb nyomozók… De a legcsinosabbak tuti.
- És neked mi lenne a tökéletes randiheely?
Még a vörös fején vigyorgok, de a kérdése azért elgondolkodtat, annyira, hogy majd átesek valami saras gödrön. Árkon.
- Nem is tudom. Valami egyedi. Biztos nem az újságból választanék, meg nem is az itteni elcsépelt helyekből, mint a csillagvizsgáló torony, meg ezek. Talán egy jó koncert, ami után azért lehet beszélgetni… Az olyan izgis lenne, nem? - kérdezem, és közben bosszús, kicsit undorodó fintorral lépem át a másik sárcsíkot, amiről Nora megállapítja, hogy biztos a melltartótolvajok. Meg a seprűm. Az eredeti, hamisítatlan, dedikált Benji seprűm!!!
- Neee, a melltartólopók emberek... Szerinted ilyen kiskocsival rabolták el Hagridot? Egyáltalán hogy nem tört alatta össze?
- Nem tudom. Vajon a cuccok nyomták ennyire mélyre a nyomokat, vagy Hagrid habteste képes csak ilyesmire? - kérdezem, és megvizsgálom, milyen mélyek a nyomok. Közben megyek Nora után, és reccsen a talpam alatt valami.
- Hupsz. Asszem beszennyeztem egy bűnjelet - emelem fel a szemüveget a földről.
- Mivel Hagrid topánkáinak látjuk a nyomát, szerintem gyalog jött. Na most erre vagy kényszerítették, vagy bűnrészes. Esetleg beépült közéjük és majd megmenti a napot. Amúgy kinek van ilyen szemüvege? De ez milyen cikis- finnyogok, két ujjam közé csippentvén lóbálba a némileg megviselt - de rettenetesen divatdöglesztő kiegészítőt. Valaki a távolban kiabált, vagy mit csinált, de engem egyelőre lekötött, hogy elemezzem a szemüveg divatra gyakorolt gyalázatát.


Naplózva


Demelza Digby
Eltávozott karakter
*****


DD, alias a grifi királynője 8)

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #68 Dátum: 2022. 10. 14. - 21:47:55 »
+2

prof Brown, és mindenki
2003.10.4.

 


outfit


Magnus nagyon fegyelmezetten dolgozott, de én meg somolyogva ingattam a fejemet, mert ha nem lesz meg a tettes, akkor meg vigasztalódhatunk a fárasztó nap végén. De hát csak meglesz. Ennyien keressük, és ráadásul az ilyesmit nem lehet eladni, egyedi holmik is vannak köztük, na meg intim ruhadarabok.
- Azért vagyok itt, hogy a korábban az iskolában történtek ne ismétlődjenek meg. A Tanárkodás mel-lett ugyanúgy megmaradt az aurori tisztem is.
- Tanárkodás… - kuncogok fel, aztán cinkosan ráhunyorgok. - De azt a prof előtagot a neve elől már nem fogja lekoptatni semmi, remélem tudja. Ebből a gödörből nincs kiszállás - teszem hozzá, kissé drámaian, mintha mondjuk valami sötét biznisz kapcsán, vagy valami maffiáról beszélgetnénk.
- Van egy-két trükk a tarsolyomban, de nem nyomolvasásra valók.
- Nem is baj, túl könnyű lenne, ha mondjuk volna egy varázslata, amivel világító lábnyomok jelennének meg előttünk - sóhajtom színpadiasan, aztán botorkálok keresztül a sötét kerten a - nem az aurorságban, de a másik szempontból - kolléga nyomán.
Míg fel nem botlok egy tökszárban. Akkor aztán nekiesek a professzor izmos mellkasának, s majd lepattanok róla, ha bele nem kapaszkodnék, de inkább így teszek… Pusztán praktikusságból.
- Elnézést a töketlenkedésemért, khöm… Látja, milyen sáros az a tök - mutatom a pálcám világító végével, mintha csak azért kapaszkodtam volna belé, hogy közelebb vonjam egy nagy tökhöz, ami véletlenül valóban, igen sarasnak tűnt.
Aztán egy rövid pillanat után elengedem a fickót, és a felverődött sár irányát követve találok egy-pár keréknyomot.
- Nézze csak… Jó gyorsan indulhatott. Vajon mi jármű lehetett ez, és mi hajtotta? - kérdezem. Hagridnak van ugye az az oldalkocsis repülő motorja, de kérdés, vajon ezek vaskos motorra való abroncsok nyomai, avagy mondjuk egy kordéé, amit valaki vagy valakik húztak magukkal. Talán ha követjük a nyomokat, kiderül, hiszen ha eltűnnek, akkor a jármű felszállt.

Naplózva

Magnus D. Brown
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #69 Dátum: 2022. 10. 14. - 23:52:24 »
+6

A kviddics rejtély


Mielőtt továbbhaladnánk, szolgáljon ez a kaland megemlékezésként is a 2022.10.14-én elhunyt Hagridot alakító Robbie Coltrane emlékére. Köszönünk mindent Hagrid, nyugodj békében.  szív

Tanárok


To Digby

Egyre inkább feszültté tettek a körülmények, az én jelenlétemben ilyen dolgok nem történhetnek, ezt nem nézhetem tétlenül, ha most nem mutatom meg milyen fából faragtak, oda lesz az önbecsülésem, még a parancsokságon is kinevetnek, amiért nem tudok fegyelmet tartani egy iskolában, még, ha az a Roxfort is.
- Tanárkodás… - kuncogott. - De azt a prof előtagot a neve elől már nem fogja lekoptatni semmi, remélem tudja. Ebből a gödörből nincs kiszállás. – Ettől tartok én is. A személyen önéletrajzomban ez a kis kitérő biztos nem fog jól mutatni, már így is nevetség tárgya vagyok a parancsokságon és mindezt csak azért mert párszor túlkapáson értek.
Nem reagálok erre a mondatra, jobb, ha inkább csendben maradok, mert bár érzem, hogy a kollegina szeret csipkelődni, nem vetne rám jó fényt, ha negatív véleménnyel nyilatkozna rólam az igazgatónő, valószínűleg életem végéig itt kellene bohóckodnom a gyerekekkel.
Épp azon morfondírozok, helyszínt váltok, mikor a professzor asszony nekem esik. Pontosabban a mellkasomban kapaszkodik meg.
- Elnézést a töketlenkedésemért, khöm… Látja, milyen sáros az a tök – hívta fel a figyelem a tököknél lévő sárhalmazra, ami valóban nem eső áztatta növénynek tűnt, hacsak nem szándékosan akarnak félrevezetni. El is terelte vele a figyelmem arról, hogy megszorongatta a mellem, nem vagyok mások érintéséhez hozzászokva, de örülök, hogy itt voltam és nem esett el.
- Semmi gond Kollegina, örülök, hogy jól van. – mormogok zavartan az orrom alatt, majd elengedem a kezeit, amit akaratlanul reflexszerűen fogtam meg, hogy nehogy elvágódjon.
- Nézze csak… Jó gyorsan indulhatott. Vajon mi jármű lehetett ez, és mi hajtotta? – tette fel a költői kérdést, majd én is közelebb hajoltam a nyomhoz, amit valószínűleg egy motorkerékpár hagyhatott. Egy idő után el halványodnak a nyomok, tehát Digby professzornőnek igaza volt, felszállt a motor, de ahogy ezen nyomon elindulna a hölgy, a pálcájának fényével észreveheti továbbá további két kerék nyomát is, amik a kunyhó mögött lévő terület felé haladnak.



Smith tudja Agyar szívéhez a kulcsot, némi kedvesség és odaadás, ennyi elég volt ahhoz, hogy az állat őszinte szeretetét a Professzor arcán mutassa ki, ennek nyomán pedig fel is ugrott a félbeszakadt papírlapról, melyet a férfi kezébe vett és át is tudta azt tanulmányozni.  
Egy ütött kopott leírást tartott a seprűk karbantartásáról és takarításának módjairól. Néhol hibás volt a helyesség, iparkodva írhatták, de mintha a félbeszakadt papírlap alján lett volna valami még írva. Egy játékos feladvány.
 
1, A kviddicsben a póznákat védi
2, Szakma
3, varázslény
4, Láthatatlan falat idéző mágia
5, A Mardekár szülőatyja
6, Főbenjáró átok

1, - - Z Ő
2, - U - O R
3, - E - T - U R
4, P - O - - G -
5, M - - A - - R
6, C - - C I Ó


Diákok



Jayce és Florian úgy döntenek, célba veszik a hangot kiadó alakokat, majd miután Flor hívja a húgát és Jayce-t is nevén nevezi a menekülés elhal.
- Hé, ezek a Le Fay testvérek, meg az a mardekáros Jay. – szól az egyik tag, mire közelebb lépnek és kirajzolódik a félhomályban alakjuk.
- Gondolhattam volna, hogy ők csórták el a cuccokat. – válaszolt a másik tag, s mikor közelebb érnek láthatjátok, hogy a hugrabugos szurkolói csapat két legnagyobb pofájú tagjai lépkednek felétek kivont pálcával.
Sam és Bill. Idegesítő, nagyhangú emberek, akik nem általlanak a végletekig menni, ha a csapatukról van szó. Eddigre Henriette is odaérhet a pályáról, így három a kettő ellen álltok szemben. Henriette arra is van ideje, hogy elmesélje bátyjának az általa látottakat, arról is beszámolhat, hogy a nyomok Hagrid kunyhója felé mennek. Belementek a torzsalkodásba, hátha kiderül valami, sőt lehet, hogy találtak valami nyomot is, de ott hagyhatjátok őket, tovább keresgélni. Erőfölényben vagytok, plusz mintha, az egyikük zsebéből egy melltartó lógna ki, de nem biztos, közelebbről meg kellene nézni.



Nora és Lola úgy dönt, követik a nyomokat Hagrid kunyhója felé, ami nem sokára fel is tűnik a láthatáron, hiszen oda vezetnek a nyomok. Menet közben még egy rongydarabot találtok, fura illata van, de nem tudjátok, hova tenni, leginkább kviddics közben emlékezhettek erre az illatra a seprűitekről. Ha tovább haladtok Hagrid kunyhója felé, mozgásra lehetnek figyelmesek a kert felől, a kunyhóból kutyaugatás csapja meg a fületeket.





Játékszabályok

Harmadik kör

Mindenki reagálja le a történteket természetesen feltételes módban. A nyomokon gondolkozni ér, át lehet menni nyugodtan egy másik helyszínre, de lehet tovább kutakodni a jelenlegin is. Akinél akció van, reagálhat a történtekre természetesen feltételes módban. Mostmár minden csoport kap egy helyezkedésre vonatkozó térképet is a korábbi mellé, a helyszínek a korábbi HSZ-mben fellelhetők.

Pontok:
Smith professzor: +3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Demelza professzornő:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Jayce:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Nora:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Lola:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Theresa:+3 pont részvételért +2 pont talált nyom után
Florian:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után
Henriette:+3 pont részvételért +4 pont talált nyom után


A következő kör október 19-én érkezik.

Aki nem tud írni valamilyen oknál fogva, küldjön nekem baglyot.

Kérdés esetén keressetek bizalommal.  

Naplózva


Theresa McCarthy
Eltávozott karakter
*****


~ Furkász Firkász ~

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #70 Dátum: 2022. 10. 15. - 19:42:21 »
+3

Oknyomozó újságírás

2003. október 03.

Nem akarok sietni, egyrészt mert nem akarok találkozni senkivel, főleg nem a Mardekárosokkal, másrészt meg van időm. Egyébként is félig-meddig tilosban járok. Nincs kimondva, de mégsem lehetnénk itt. Nyomozni, meg végképp nem kellene nekünk. Mégis meglepően sokan kíváncsiskodnak a kviddicspálya környékén. Így inkább úgy teszek, mint aki csak nézelődik.
De ez a ruhaanyag, amit találtam, biztosan a seprűkhöz tartozik. Mintha apáék seprűápolójának is hasonló illata lenne. Talán akkor érdemes lenne a seprűtárolók és a szertár felé venni az irányt. El is indulok arrafelé, persze mintha csak az érdekelne, hogy mi is a helyzet a pályával. És mivel a szertárhoz a legrövidebb út a pályán keresztül vezet, arrafelé tartok. Gyorsan átsietek a pályán, a szertár felé.
Ott éppen elég nagy a nyüzsgés. Nem akarok beleavatkozni, inkább elbújok egy helyen, és inkább fül- és ha úgy alakul szemtanúja legyen a történéseknek, mint elszenvedője.
Naplózva

Jayce Hansel
Eltávozott karakter
*****


idegenné válik a lélegzetvétel

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #71 Dátum: 2022. 10. 17. - 21:02:43 »
+3

Sherlock és Watson
20031004



emberek
m o o d

Ahogy meghallottam a szöszmötölést odakint, nagyon lelmeényesen megállapítottam, hogy ezek itt emberek voltak. NAgyjából eddig tartott a csodálatos felfedezőképességem. És még én akartam auror lenni? Florian viszont nagy lelkesedéssel kezdte el üldözni a tagokat, mert hogy kettő féle hang szűrődött felénk, így hát kénytelen voltam követni, nehogy valami hülyeséget csináljon egyedül. Kicsit olyan málé gyerek volt, akire folyton vigyázni kellett, mert állandóan szét volt esve. Egyszer majdnem leesett a lépcsőn is, ha nem rántottam volna vissza a talárjánál, legurult volna szerintem a pincéig. Henriette is becsatlakozott hozzánk, Florian kiabálásának hála, de közben bele is futottunk a két alakba, akik a sárgákhoz tartoztak, és a jelek szerint elég hülyék is voltak, hogy ott legyenek. Bocs, Henriette.
- Hé, ezek a Le Fay testvérek, meg az a mardekáros Jay.
- Hűha, felismertétek azokaz, akikkel egy suliba járok, gratulálok - jegyeztem meg irónikusan, majd ahogy közelebb léptek valami furát véltem kikandikálni az egyik gyerek zsebéből.
- Gondolhattam volna, hogy ők csórták el a cuccokat.
- Igen, seprűkkel van teletömve a zsebünk - tártam szét a kezem teátrálisan, de aztán előhúztam a pálcámat, miközben Henriette esetleg elecsetelte, miket is talált, én nagyon koncentráltam figyeltem a két csávót, aztán ha úgy alakultak az események, hogy verekedés lett belőle, akkor hát igyekeztem ahoz mérten elegánsan támadni, és megpróbálkoztam egy Everten Staticcal is.

Naplózva


Nora Narek
Eltávozott karakter
*****


A rendes lányok csendben sírnak

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #72 Dátum: 2022. 10. 17. - 21:33:21 »
+4

megléptek
( disgusted noise)

pretty : akkor is csinosan vibe: secret
2003. 10. 04.
 p.s. A lé meg a Lola... és az embik



- Nem is tudom. Valami egyedi. Biztos nem az újságból választanék, meg nem is az itteni elcsépelt helyekből, mint a csillagvizsgáló torony, meg ezek. Talán egy jó koncert, ami után azért lehet beszélgetni… Az olyan izgis lenne, nem?
Lola válasza a randihelyre megért egy pompás mosolyt tőlem. Igaz is, valahogy sokkal jobb helyek is voltak. Mondjuk egy sivatagos éjjeli séta a varázsszőnyegemen. Esetleg egy olyan helyen lenni, ahol nincsen senki, csend van és béke, és olyan érzése lehetne az embernek, hogy ő a legmagányosabb ember a világon, de ha ott van az a bizonyos valaki, akkor a magány se szegődik mellé, mert vele a legüresebb helye is hirtelen megtelik.
- Jaj, Lola az olyan romantikus! A hajnalig tartó beszélgetések olyan gyönyörűek tudnak lenni, amikor csak suhan az idő, és csak ti vagytok, és aztán egyszer csak belefeledkeztek egymás csodálatos pillantásába, és elcsattan a csóóóóók - magyarázom, aztán persze észbe kapok, mert kissé megszaladt a fantáziám. Oké, persze, szoktam én álmodozni mindenféle tökéletes alkalomról, ami romantikus, és szenvedélyes. Mint egy forró csók az esőben... Elkapni egy pillantást, amikor titokban téged néznek. Ezek mind olyan dolgok, amikről midnenki álmodik, de sosem jön el. A tökéletes pillanat lehet egy cikis csók is a zötyögő vonaton, mert... Nekem az akkor is az volt, hiába szánalmas és cikis. Közben persze nem kéne elfelejtkezni arról, hogy mit is keresünk. Hagridot, talán, meg a repülő izéket és a melltartómat... talán. Bár annak annyi, nagyon-nagyon. nem is akarom tudni ki vitte el, mert addig ütném amíg mozog. Én követném el az első melltartógyilkosságot. Remek lenne, anyáék és Armin tuti büszkék lennének rám... Ja, nem.
- Mivel Hagrid topánkáinak látjuk a nyomát, szerintem gyalog jött. Na most erre vagy kényszerítették, vagy bűnrészes. Esetleg beépült közéjük és majd megmenti a napot. Amúgy kinek van ilyen szemüvege? De ez milyen cikis.
- Jaj. Ez olyan nyomivagyok szemüveg. Nézd, milyen kerek a lencse, és milyen vastag a kerete. Ez egy nagypapaszemüveg... - dünnyögtem és elhúztam én is a szám, fintorogva, és a kiabálás meg nem is érdekelt. Lehet meglátták a halott melltartómat. RIP. Haladtunk tovább, és közben feltűnt Hagrid kunyhója is.
- Jaj fuj, ez egy rongy - mutatok előre a lábunk elé, amihez biztos, hogy nem nyúlok, így eldünnyögtem egy Leviosat, hogy biztos távolságban lebegjen előttünk. - Ennek olyan... repkedődolog szaga van... - aztán meghallottam a kutyaugatást, és egyenesen földbe gyökerezett a lábam.
- Oda aztán soha de soha de soha de sohaaaa - jelentettem ki, miközben ki tudja miért, de Lola mögé iszkoltam. Nem akarok kutyát. NAGYON NEM.
Naplózva

Henriette le Fay
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #73 Dátum: 2022. 10. 18. - 18:35:18 »
+2

⌘ Nem minden napi... ⌘

☾ 2003. 10. 04. ☽


Futottam a fiúkhoz, majd mire odaértem már az a két alak ismerős volt a félhomályba, pálcával jöttek ki mintha minket gyanúsítanának. Amint jobban szemügyre vettem őket rájöttem, hogy kik ők, ők a hugrabugban az a tipikus páros akik mindenbe is beleszólnak. Ahogy most is ezt tették..
- Hé, ezek a Le Fay testvérek, meg az a mardekáros Jay. - Mondta az egyik.
- Hűha, felismertétek azokaz, akikkel egy suliba járok, gratulálok - Kontrázott rá ironikusan Jayce. Mikor rá néztem az egyik fiú zsebét nézte oda néztem ezért én is, valami kilógott belőle, hmm megkéne nézni közelebbről.
- Gondolhattam volna, hogy ők csórták el a cuccokat.- Vádaskodott a másik, nem is értettem a hugrabug fogója vagyok, miért loptam volna el a saját csapatom felszerelését az első meccsem előtt.
- Igen, seprűkkel van teletömve a zsebünk -Mondta vagyis mutatta kissé ingerulten Jayce. Kaptam az alkalmon, hogy csillapítsak a kedélyeken mert ha itt össze verekednek akkor abból baj lesz, mert itt se kéne lennünk.
-Héhé nyugii, Ne legyetek gyerekesek. Miért lopnánk el a saját csapataink felszerelését, és ha most ti itt össze ugrotok akkor bajba leszünk, mert tanárok is vannak a környéken és ha meghallják, hogy itt verekedtek akkor ha Smith-en múlik mi Hugrások sokkal jobban megszívjuk az egészet. Igazgató helyettes a házvezetőnk, gondolkodjatok már kicsit. - Végére már nem is tudom kit védtem, talán leginkább én akartam elkerülni a még több büntető munkát és egy baglyot, amit írt volna vagy Smith vagy McGalagony professzor a szüleinknek. Mert ha édes anyánk a kezébe vette volna azthiszem, Flor és én egész téliszünetben mosogathattunk volna, és hallgathattuk volna, hogy mennyire felelőtlenek vagyunk. Miközben mondtam a mondandómat ha a fiúk rám figyeltek akkor megpróbáltam közelebb kerülni ahoz a sráchoz akinek a zsebéből valami ki kandikál, és ha sikerült elég közel kerülnöm, hozzá akkor kirántottam a zsebéből ha nem, akkor maradtam a helyemen és elmondtam, hogy miket találtam.
-És amúgy a kviddicspálya körülötti részen találtam egy nagy rész lelapított és kikopott füves területet, és kerék nyomokat amik Hagrid házához vezetnek, legalábbis amíg belátni őket arra futottak.-Mondtam legfőképpen Jaycnek és Flornak.
Naplózva


Florian le Fay
Eltávozott karakter
*****


pocket full of trouble

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #74 Dátum: 2022. 10. 18. - 19:28:37 »
+3

miért is vagyunk itt?
▪ 2003. október 4. ▪

Mindenki


A lábaim belefájdultak a rohanásba. Hallottam, hogy valakik beszélnek, engem említenek és Jayt menet közben… mintha bármit is elloptam volna valaha. De meg sem lepett ez a két baromtól. Sam és Bill, akik leginkább egy tévés komédia egymás agyát húzogató párosát idézték. Ezt persze hiába voltam Jaynek, fogalma sem volt, mi az a televízió, mert amikor nálunk volt sem mertem bekapcsolni.
– Igen, seprűkkel van teletömve a zsebünk – tárta szét a karját Jay, ahogy megvádoltak minket. Természetesen ezeknek a fafejűeknek eszébe sem jutott, hogy éppen megoldani akarjuk a helyzetet… ehelyett pálcák kerültek elő. Nem bíztam a tiszafában, még is rámarkoltam és megpróbáltam komolynak tűnni, mint Jay. Engem csak az érdekelt, hogy a húgomat ne bántsa egyik idióta se.
– Héhé nyugii, Ne legyetek gyerekesek. Miért lopnánk el a saját csapataink felszerelését, és ha most ti itt össze ugrotok akkor bajba leszünk, mert tanárok is vannak a környéken és ha meghallják, hogy itt verekedtek akkor ha Smith-en múlik mi Hugrások sokkal jobban megszívjuk az egészet. Igazgató helyettes a házvezetőnk, gondolkodjatok már kicsit. – Magyarázta Henriette. Nem hittem, hogy ilyesmivel bármilyen hatást elérne, még elé is léptem egy kicsit. – És amúgy a kviddicspálya körülötti részen találtam egy nagy rész lelapított és kikopott füves területet, és kerék nyomokat amik Hagrid házához vezetnek, legalábbis amíg belátni őket arra futottak.
– Látjátok, barmok, mi is keresünk, mint ti… – Tettem hozzá, de éreztem, hogy Jay képes lenne támadni. Én még is reméltem, hogy ez elég lesz a két baromnak, hogy lenyugodjanak. A pálcát mégis a kezemben szorongattam, éppen csak annyira, hogy tényleg meg tudjam védeni magunkat. Sosem voltam túl jó SVK-ból, szóval egy Protegora talán képes leszek – ha kell egyáltalán bármit is varázsolnom.
– Maradj mögöttem… – súgtam a húgom felé. Nem akartam tényleg, hogy baj legyen egy félreértésből. Még a végén én is kapok egy Rivallót, mint Hill az évnyitón.
Naplózva

Oldalak: 1 ... 3 4 [5] 6 7 8 Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2024. 11. 23. - 08:56:59
Az oldal 0.461 másodperc alatt készült el 52 lekéréssel.