Elfelda Hall

Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -

Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.

Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.

Kód:

[center][color=#bfbfbf][size=11pt]Ki vagy te nekem?
[center][color=#bf586a]S mondd, én neked... mit jelentek?

A nő, aki el akarta lopni a gyerekemet

Miért akarod elvenni Adát, ha? Még csak nem is te vagy az anyja! És nem magyarázat az, hogy kell neki egy női példa, ha akarom, akkor én leszek a női példa... de akárhogy is, megoldjuk valahogy. Zavar, hogy Nattal voltál, sőt az is zavar, hogyha ránézel. Valószínűleg akárhogy alakul a vele való viszonyom a jövőben, te akkor is tüske leszel a szememben. Eljátszom, hogy nem utállak... de azt sem a te kedvedért.

Angol vadmacska

Veszélyeztetett fajta vagy, de ezt teljes mértékben meg tudom érteni: egy ilyen vadmacskát ki ne akarna birtokolni? A mutatós, ragadozót sejtető külső alatt pedig szintén egy olyan ritka kincs húzódik meg, ami teljes mértékben megragadta a figyelmem! Nem hiába próbálnak háziasítani valamelyest sikeresen, de én tudom, hogy bizony a kék íriszek mögött ott szunnyad az a vad is, akinek születtél. Szeretném visszaadni ezt a szabadságod, elszabadítani a benned rejtező vadat, ebben biztos vagyok. Az oroszlán egy büszke, szabad vadász és ilyen vadmacska illik mellé. Szerintem Te ilyen vagy. Szerinted?

Úristen, azok a combok...

A világ két legszürreálisabb pontján találkoztunk egymás után kétszer is. Ezt ne merd a véletlennek nevezni! Elsőnek akkor jöttél, amikor épp válságban volt az életem, és mint a vízi-csúszda tetején álló, betojt gyereknek a bátyja, úgy adtad meg nekem te is a végső lökést. Felszámoltam az ellaposodott kapcsolatomat, visszatértem Nagy-Britanniába és új életet kezdtem. Aztán rá pár hónapra megint összesodort bennünket az élet, ezúttal együtt kellett megküzdenünk a múltunk démonaival. Felkavaró belső utazás volt ez számunkra, és kész csoda, hogy a végén elmaradt közöttünk a "hurrá, élünk!" ünneplés. Ki tudja, talán legközelebb...

Minden, ami nem tudtam lenni...

Olykor úgy érzem, hogy a barátságod messze nem érdemlem meg. Mást, többet szerettél volna tőlem. Valamit, amivel lényegében hitegettelek, hogy aztán magam is rájöjjek, nem leszek képes sose megadni neked.
Sajnálom. Tényleg, tényleg nagyon sajnálom, hogy a veled töltött időt nem tudtam eléggé megbecsülni.
Igyekszem most törleszteni.

Köszönöm, hogy a mai napig számthatok rád. Hogy nem hagytál minket, Adát cserben. És, hogy a mai napig hűságesen állod a szavad és a legjobb női mintával állsz a lányom előtt.
Remélem, egy napon rád lel a boldogság. És mi is ugyanolyan támogatói lehetünk majd a te gyermekeidnek, ahogy te voltál Adának!