...neked szólnak...

levelek neked

Jason,

Előtted csak egy fajta világot ismertem: sötét volt és keserű. Fájdalmas, kiábrándító. De te megmutattad, hogy mennyit jelent elmondani egy mesét, összebújva ücsörögni egy tó partján, meleg takaróba bújva vagy éppen csak kettesben lenni és szeretni egymás szavak nélkül. Tudom, hogy fiatal vagyok és még korai ilyet mondani, de örökre így akarok maradni veled. Szelené és Coco is egészen megszeretett, szóval be vagy fogadva.

Je t'aime.
Louis

Anya,

Nem akarok hazamenni. Nem akarok vele élni. Nem akarom hallani a hangod. Nem akarok hallani egy szót sem tőled... egyszerűen elfáradtam. Elegem lett, én csak nem akarok már abban a házban élni és létezni többé. Megfojt ez a fene nagy Morrowság. Megfojtasz! Megfojtanak! Megfogjtotok ti mind!

Elegem van...
Louis

Gray,

Sajnálom. Sajnálom, hogy már nem tudok rád többet úgy tekinteni. Nem tudom viszonozni az érzéseket. Nem tudom viszonozni, amit értem tettél a csónakházban. Egyszerűen az érzéseim Jasonhöz húznak és nem tudom valaha megváltozik-e. Ő az, aki nem csak komor foltként van jelen az életemben. Megszínezi mindennapomat. Már nem akarok szürkében élni.
Nekem ez nem megy. Neked is el kéne szakadnod Morrowtól.

L.

Jason,

Lefestettem a barátaidnak Csodaparkot. Azt hiszem, tetszeni fog nekik, sok rajta a szép, élénk, vidám szín. Eddig nem is tudtam, hogy ilyesmit tudok festeni. Ez is neked köszönhető, mert megmutattad, hogy az élet lehet szép és boldog is, nem csak keserű és vontatott.
Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek.
L.

Jason,
Neked rajzoltam. Egy mese ihlette.
Kérem a csókom!
L.

Jason,
nem maradhatok tovább. Nem maradhatok, hogy kivegyen az iskolából és ne lássalak többet. Kérlek, ne mondd el neki, hogy eljöttem és tudsz róla. Kérlek, kérlek, kérlek, ne mondd el neki! Az anyámról beszélek, ne haragudj, kikészültem. El kellett jönnöm, mert azt mondta, kivesz az iskolából és nem láthatlak többet, nem tanulhatok ott. Vissza akar vinni Párizsba.
Ha találok egy helyet, ahol meghúzhatom magam, szólok.
Vigyázz Szelénére és Cocora.
Szeretlek.
L.

Anya,
Túl sokat engedtem neked. Lássuk be, mindig irányítani akartál, tökéletessé tenni, hogy elég méltó legyek a családhoz. De nem akarok méltó lenni. Csak boldog. A boldogság pedig Jason mellett van. Ezért hát szégyent fogok hozni rád. Ha Jason befejezi a tanulmányait, nem jövök többé vissza a Roxfortba. Vele akarok lenni.

Fogadd el.
L.

Aerith,
Jasonnel eljöttünk kirándulni.
Remélem már nem haragszol, amiért jövőre nem megyek vissza a Roxfortba. Attól még barátok maradunk.

Szeretlek.
L.

Anya,
Hagyd békén a barátaimat. Nem náluk vagyok és sosem fogsz megtalálni. Nem akatok veled élni.

Fogadd el.
L.

Jason,
Hozz nekem festéket Londonból.
Bocsi, elfelejtettem este szólni.

Szeretlek.
L.

Jason,
Nagyon horkolsz.
Nem mertem a szemedbe mondani.
Bocsi.
Szeretlek.
L.

Jason Anyukája,
Elfelejtettem vajat hozni a boltból.
Ne utálj!
L.