Minerva E. Balmoral
Griffendél Godrik Akadémia
the variable
☆ Miss Sparkly-eyed ☆
Hozzászólások: 593
Jutalmak: +1057
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Kapcsolatok: Megnézem!
Származás: Félvér
Kor: 22
Ház: Griffendél
Évfolyam: Negyedik
Családi állapot: Bonyolult
Kedvenc tanár: Quennel Oakley
Kviddics poszt: Nem játszik
Nem elérhető
|
|
« Válasz #16 Dátum: Tegnap - 10:32:21 » |
+1
|
b l o o d c a k e -A legjobb bosszúk mind azok. - bólintok egyet Merelfen nem is annyira megállapítására, mint sejtésére, mert valóban, nincs mit titkolni rajta ezekkel az előzményekkel. Ha nem találnám ízléstelennek kiteregetni a Prófétának a legbelsőbb családi pokoljárásunkat, biztosan én is járhatnék a lap hasábjaira magánéletet élni néhány csurranó-cseppenő galleonért, kiváló szakma épült köré a háború után. Tudta ön, hogy Malfoy festett szőke? Exkluzív interjú az exbarátnőjvel a harmadik oldalon - a jóvátételre pedig biztosan futja az olvasókból. Azon kívül, hogy egyetlen felettesem sem olvassa természetesen a hasonló nyomdaipari hulladékot - és soha nincs az asztalukon közvetlenül a bögre alatt ilyesmi - ezekből a témákból mégis mindenki jobban felkészült, mint az aktuális várható árfolyamból.. - Egy kis méretű torta? Néhány szeletes, kellően ártatlan küllemű, elsőbálozó típus. - az egyik asztalnak dőlök, miután leterítettem a zakóm is. Ejnye, Ms. Balmoral ma legalább olyan jól mutat, mint amennyire jetlagja van: azaz, nagyon. Tanulva az esetből, hogy az ember mindig csak akkor találkozik régi ismerősökkel, akiknek egyáltalán nem, vagy csak elvétve, pár sorban válaszolt a leveleire, mikor az imént mászott elő a lakhelyéül szolgáló depresszió-kanapéról, legalább talán ezt elkerülhetjük. Szinte már látom is magam előtt a kis tortát, amelyet gondosan egy masnival teljessé tett dobozban egy feszült hangulatú teadélután közepére helyezek a körülményeket meghazudtolóan semlegesen. Nem olyan nehéz elképzelni mindezt a fényhatások és ki tudja, miből származó hangok gyors egymásutánjában, amelyek a konyhából nem is annyira szűrődnek ki, mint törnek utat maguknak. Ha nem azért lennék itt, hogy a családi szeretet egyik legősibb hagyományát gyakoroljam, nyilván megkérdezhetném Merelfent, mennyire legális minden, ami átfut a kezei között, de nem vagyok híve a házmesterkedésnek, vagy ha már, a vidámság elrontásának. Épp elég szomorú ez az évtized, hadd legyen boldog és tegyen boldoggá másokat - beleértve a kiszálló kollégákat is, akik fontoskodhatnak, aztán ehetnek egy szelet süteményt, mielőtt távoznak. Nincsenek illúzióim az aurorok cukorfogyasztási szokásaival kapcsolatban mostanra. - Köszönöm! Vagy ő, vagy én, de mindenképp fel fogok ébredni a végére. - köszönöm meg a kávéhoz tartozó figyelmeztetést, és ennek megfelelően csak lágyan kezdem keverni. Ízre nem tudnám mihez hasonlítani, de csak az illata elnyomni látszik a szűnni nem akaró fejfájásomat. Lehet, hogy meg kellene bíznom Merelfent, hogy állítson elő ebből napi fogyasztásra elengedő mennyiséget?
- Lehetnek idegenek, igen, de ha könnyebb lenne mintával, adok szívesen, mindent a tudományért. A fogai nem szükségesek, a hívás a házon kívülről jön ezúttal. - nem volna utolsó ötlet, mert magával vannak a legmélyebb problémái, de azokkal együtt él, azoknak mostanra nevet is adhatott, megszokhatta őket. Ha Ginny tényleg valamiért szívügyének tekintette, hogy időnként ránézzen, mostanra említette volna, ha bánatában tényleg olyan mélyre süllyed.. De ez természetesen nem történt meg, oda csak másokat lehet leereszteni az emberség kis kötéllétrájának nevezett akasztófa kötelén. - Az alkohol fokozza a.. problémáját, ezért most megkérlek, hogy valamilyen formában csempészd bele a tortába. Ezen kívül nem tudok más érzékenységről, az egész életre az, épp itt az ideje, hogy belekóstoljon egy szeletbe: vagy hogy az élet kóstoljon belé. - megkockáztatom, hogy végső esetben el tudnám látni, de nem tenném szívesen. Az emberiség törvénye szerint a gyógyító vak, de az emberiség törvénye nem mondott semmit a tapintásról.. És ami azt illeti, ő sem épp bölcsészekre jellemző lágysággal tartotta a tenyerén az én emberségemet, mielőtt a 20. századi spleenre hivatkozván a földre ejtette azt jó magasról. Nem, érezze csak, hogy a pokolba vezető út édességgel van kirakva.
|