Tanulmányi kiruccanás

Dánia

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

A nyár nagyon termékenyen telt. Mondhatni érdemes volt egy kicsit hosszabb időre elindulnom az óhazába, hogy ottani dokumentumokat is át tudjak nézni annak fejében, amit korábban Ms. Fawleyval beszéltünk át. Nem is tudom, hogy eddig a kutatás azon ága miért nem jutott eszembe, de most már elég figyelmet kap tőlem, így a saját falumban is át tudtam nézni az adatokat, és tudtam beszélni a sámánokkal, régi meséket hallgatni és megfigyelni ebből a szemszögből, és teljesen más. Van értelme a dolognak.
Szóval, két nappal ezelőtt mikor megkaptam az engedélyt ismét a régi korok részlegének az átvizsgálására, megírtam a levelet a kisasszonynak, hogy van-e kedve eljönni velem. Nem terveztem nagy utazást, hoppanálással Koppenhágába mennénk, majd ott bevesszük magunkat a könyvek közé, aztán egy vacsora, talán, ha nem siet haza.
Megkértem, hogy az Akadémián találkozzunk az irodámnál, amíg összeszedem a már meglévő jegyzeteimet. Oké, nem sok ellenben annál fontosabb. A kutatásaim alapján arra már rájöttem, hogy valahol az Egyiptomi uralkodók körül, előtt közvetlenül kell keresni a válaszokat. Egy jegyzetben még Atlantiszt is láttam, de egyébként semmi közelebbit nem sikerült megtudnom.
- Ms. Fawley! - köszöntöm mikor meglátom az irodámnál. - Köszönöm, hogy eljött és elfogadta a meghívásom.
Remélem, nem csak egy kirándulásra megyünk, hanem sikerül majd közelebb is jutnunk a megoldáshoz, már ami a mágia kialakulását illeti. Sőt, ha legalább az időpontot sikerülne kideríteni, akkor jönne csak az igazi kutatás. Miért? Mire használták? Hogyan fogadták el, hogy valaki más? És a legfontosabb kérdés, az akkori mágia miben más, mint a mostani?
Sok mindenen gondolkodtam már, de azt hiszem, ha ezekre a kérdésekre választ találnék, akkor felbolygatná a világon élő mágusokat. Vagy talán ez is egy olyan titok lenne, amit a kis falummal együtt el kéne rejtenem a világ elől. Ezt mind akkor lehetne kideríteni, ha már van valami fogalmam. Most igazán jól jönne egy jósnő, aki belelátna a jövőmbe. Vagyis, nekem van is egy ilyen, de majd akkor keresem fel, ha már visszatértünk.
- Ma is igazán elragadó, kegyed.
Kinyitom az irodám ajtaját, majd a kandallóhoz megyek. Ha megfelelően mondja ki a kávézónak a nevét, akkor nem lesz gond az érkezéssel. Előre megyek, és a koppenhágai varázslónegyed egyik kávézójában kötök ki. Ellépek a kandallótól, majd várom az érkezést. Mikor látom az örvényt, a kezem nyújtom az érkező felé, még akkor is, ha esetleg nem a kisasszony érkezik.
- Egy kávéra meghívhatom mielőtt még belevágnánk a kutatásba?

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Habár a nyáron leveleztünk, mégis meglepett, hogy Henricksen konkrét tervvel, sőt, konkrét utazással keresett meg. Dániába hívott, hogy átvizsgáljunk régi iratokat. Egyszer már megtette, a jegyzetei egy részét olvastam is, de most eljött az ideje egy újabb szemszögből való vizsgálatnak.
Természetesen nem mondtam nemet, megtiszteltetésnek éreztem, hogy a professzor elég komoly társnak gondolt egy ilyen úthoz. Nem számítottam hosszú kiruccanásra, inkább a könyvtárban töltött idő lesz hosszú, de megérte, hiszen újabb és újabb tudásra tehettem így szert.
Frey már az irodájában várt, amikor megérkeztem.
-Köszönöm a meghívást, igazán hízelgő. Remélem elégedett az eddigi munkámmal. - válaszoltam neki mosolyogva, és vártam, hogyan tovább.
A bókra csak kedvesen mosolyogtam, igyekeztem nem túlságosan kicsípni magam, de mégis megmaradni az átlagosan elegáns külsőnél. De a külsőnél persze sokkal fontosabb volt az, hogy a belső értékeket becsüljék meg, és úgy gondoltam Henricksennél ebben is jól állok.
Mindig meglepő volt tapasztalni, hogy a nagytudású varázslók mennyire elismerték azt a tudást, amit a huszonnéhány évem alatt felszedtem az obszervatóriumban. Mert nem tagadhatom, ott tanultam meg igazán, hogyan kell bánni az elvont tudósokkal. Talán ezért is jöttem ki jól Henricksennel vagy akár Doriannel. Mert helyén tudtam kezelni a tudományos bolondságukat. Sőt, talán ezt szerettem bennük a legjobban. És talán azért is, mert én is ilyen tudományosan bolond voltam.
Henricksen végül a hop-poros utazás mellett döntött, én pedig elfogadom a döntését még akkor is, ha hoppanálni jobban szeretek. Megmondja, hova is kell mennünk, én pedig a tűzbe belépve követem őt.
- Egy kávéra meghívhatom mielőtt még belevágnánk a kutatásba? - kérdezi kedvesen, én meg lelkesen bólintok.
- Köszönöm, mindig jó kávéval kezdeni egy kutatást. - nevetek, és a kávézó felé vesszük az irányt. Amikor rendeltünk, és leültünk egy asztalhoz, kíváncsian nézek rá:
- Hogy kaptunk lehetőséget ilyen gyorsan, hogy betekintsük az itteni iratokba? És most pontosan mire is próbálunk választ találni? - Az utóbbi téma mindig változott, és néha nehéz volt lekövetni a professzor gondolatait. És azért sosem ártott újra átbeszélni, mit is keresünk éppen.

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

Nagyon örültem, mikor Ms. Fawley elfogadta a felkérésem annak ellenére, hogy iskolaidőben vagyunk és még csak nem is ezen országon belül utaznánk. Bevallom, a hazám mindenkinek a fantáziáját képes megragadni. Sok különlegesség, a varázstalanok kreativitása mindenképpen vonzza a szemeket.
Hamar felvázolom neki, hogy mennünk kell másik országba, és csak remélni tudom, hogy nem lesz ez gond. Másolatot csak úgy tudnék hozni a térképekből, ha titokban csinálnám a másolatot és el is rejteném. Sajnos, ezek olyan iratok, amikből nem szabad a nyilvánosság előtt is semmilyen másolatnak lenni, mert elvesztené az értékét. De egyébként nem tudom miért olyan fontos, mert ezek csak térképek. Még nem is biztos, hogy megváltoztatják majd a jövőnket.
- Maga olyan különleges képeséggel rendelkezik, amivel a tanítványaim közül senki. A különleges érdeklődési köre a mágiatörténet és az asztronómia iránt könnyen lehet, hogy megváltoztatja a világunkról alkotott képet.
Hirtelen megtorpanok és felé fordulok, úgy folytatom a mondandómat mielőtt még belépnék a kandallóba.
- És én szeretnék ott lenni, amikor ez a dolog megtörténik.
A másik oldalon kilépek a kandallóból, majd azonnal a kezemet nyújtom, hogy kisegítsem onnan az érkező kisasszonyt. Elvezetem az egyik asztalhoz, ami a nyári kutatások során is az egyik kedvenc helyemmé nőtte ki magát. Eléggé elzárt ahhoz, hogy nyugodtan lehessen dolgozni vagy beszélgetni, de adott esetben könnyen meg lehet figyelni, hogy mi történik a kis helyiségben.
- Rendeljen bármit, a vendégem – mosolyodom el, majd az érkező pincérnő felé fordulok. - Üdvözlöm, Ms. Laursen. Nekem a szokásosat hozza, kérem.
Miután a velem érkező kisasszony is leadja a rendelését, előveszem a jegyzeteimet, majd alaposan átnézem őket, hogy biztos legyek a dolgomban. Nem mintha eddig nem lennék az.
- Óh, igen. A nyáron több időt is eltöltöttem a könyvtár ennek a zárolt részlegében, ezért egy újabb kérelemnek köszönhetően hamar bejutottam. Plusz egy kevés adomán a könyvtárnak szintén segítette az ügyemet.
Egy jó nagy adag adomány, de ez legyen a legkevesebb. Ha valóban sikerül megtalálnom a mágia eredetét, és az megváltoztatja az életünket, akkor minden kisebb befektetés megéri majd.
- Ez alatt a kutatás alatt eljutottam odáig, hogy a vérmágia az egyik legősibb mágia típus. Ha sikerül annak az eredetére bukkannunk, akkor talán meg lesz a mágia kialakulásának története is. Ezt keressük most.
Konkrét eredményeket tolok Ms. Fawley felé. Feljegyzések szerte a világból, amik bár némelyike elég halovány a bizonyíthatóság miatt, mind azt mutatják, hogy talán nem velünk együtt született képesség a mágia használat, de viszonylag hamar megmutatkozott.
- A varázstalanok vallástörténeteiben mennyire van otthon? Germán mitológia, az Antik görög kultúra vagy Egyiptom a fáraók idején?

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Dániában nem rögtön a könyvtárba mentünk, inkább megittunk előtte egy kávét. Napindítónak jó volt, emellett rég találkoztunk már Henricksennel, a nyáron inkább csak leveleztünk egymással. Így teljesen jól alakult a nap, az pedig még inkább felvidított, hogy Frey úgy gondolta, hogy különleges érdeklődési körrel rendelkezem:
-Azt hiszem, ezt a szüleimnek kell megköszönnie. Nyilván az asztronómia már a születésem előtt átjárt, már anya hasában is szívtam magamba a csillagállásokat. De kiskoromban sokat meséltek nekem mágiatörténeti meséket. Főleg azokat, amik a csillagképekhez köthetőek. - magyarázom, már, amikor kiléptem a kandallóból. A helyiség, ahova érkezünk igazán hangulatos kis kávézó. Pont ilyen magunkfajtáknak lett kialakítva. Dolgozni, kutatni is tökéletes, de beszélgetésekre is alkalmas.
-Egy tejeskávét kérek, sok cukorral. - mosolygok a hölgyre, majd követem Henricksent az egyik asztalhoz. Megtudom, hogy ő már járt itt nyáron, talán többször is, és némi aranyért cserébe nagyjából bármikor bepillantást nyerhet a gyűjtemény többi részébe is.
-Vérmágia... - motyogom, inkább csak magamnak, és próbálom felidézni, hogy tanultam-e már erről korábban. De végül kénytelen vagyok megrázni a fejem. - Ne haragudjon, de a vérmágiáról nem sokat tudok. Mondana róla pár szót?
Henricksen néhány papírt tol elém, rajta kifejezetten a vérmágiával kapcsolatos feljegyzésekkel. Ezek alapján nem feltétlenül volt jelen a mágia az emberiség kezdete óta. Érdekes feltételezés, de akkor hogyan jelent meg? Természetesen ezt próbáltuk kitalálni.
-Az antik görög kultúrában vagyok a leginkább járatos. Hellász hősei gyakran szerepeltek az esti meséim között. Az egyiptomi fáraókról is tudok valamennyit, egyszer írtam egy komolyabb házidolgozatot a piramisok védővarázslatairól mágiatörténet órára. Viszont sajnálatos módon a germán mitológiával eléggé hadilábon állok, az valahogy mindig elkerülte az érdeklődésemet. Viszont az ismereteim jobbára a varázslók társadalmán alapul, sajnos a mugli... vagyis a varázstalan történelem egyes részei kissé homályosak számomra.
Kicsit szégyelltem magam. Ahogy nőttem, és kikerültem a nagyvilágba, egyre inkább rádöbbenten, hogy mennyire fontos lenne a varázstalan világ ismerete is ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzak bizonyos dolgokkal. Kiskoromban egy varázsló közösségben éltem, aztán a Roxfortba kerültem. Sosem kellett a muglikkal kapcsolatba lépnem. Viszont a tudományunk szorosan összekapcsolódott, így szükségem lett volna ezen a téren is fejlődni. Egy újabb dolgot írhattam fel a már így is elég hosszú listámra.
-A mitológiának viszont mindig van reális alapja. Úgy gondolja, hogy valahol ezen a tájékon kellene nézelődnünk? - kérdeztem, hogy eltereljem a figyelmemet hiányosságaimról.

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

A kávézóban azonnal megtalálom a szokásos helyemet. Kényelmes, csendes, és már ismerős. Nem kell attól félnem, hogy megzavarnak, a pincérnő is kedves. Örülök, hogy Ms. Fawley rendel valamit. Ha már elhoztam ide, akkor ennyi a legkevesebb, amit cserébe adhatok. Talán fizetnem is kéne neki, amiért rám áldozza a szabadidejét? Nem tudom, de akárhogy és akármi is legyen, az biztos, hogy ebből már mind a ketten olyan tapasztalattal leszünk gazdagabbak, amit egyikünk sem remélt korábban.
- Nos, még én is csak kapargatom a felszínét ennek a mágia ágnak, de gondoljon bele. A mágia családokban öröklődik. Félvérek, Aranyvérűek között, ahogy önök mondják. A legújabb kutatások során pedig fény derült arra az információra, hogy a sárvérűek felmenői között is volt mágiával rendelkező személy. Tehát ez a vérrel, vagy ahogy a muglik mondják, genetikával öröklődik.
Ezzel a legtöbb vérmágiával foglalkozó tudós tisztában is van. Igazából mindenkinek ez a kiinduló pontja, de egyelőre több bizonyítékot vagy az indulásra még nem találtam bizonyítékot.
- Igazából bizonyítékom még nincs arra, hogyan alakulhatott ki, ezért is gondolom, hogy nagyon korán alakult ki, és ahogy sokasodott a népesség, úgy terjedt el egyre jobban.
Sajnos sok információm még nincs a kialakulásról, csupán néhány utalást találtam irodalmi művekben, filozófiai írásokban. Ezért lenne szükségem a kisasszony segítségére, talán ő tud valamit. Persze, ehhez meg kell találni a kezdő időpontot, ami még mindig hiányos.
- A vérmágia talán egy olyan erős mágia, amit soha nem kutattak korábban az emberek, mert annyira természetesnek vették a létezését, hogy komolyabban bele se gondoltak mitől alakulhat ki valakiben, míg más nem rendelkezik ezzel a képességgel. Aztán ott voltak a boszorkány perek, ahol meg kifejezetten tabu volt mágiáról, boszorkányságról beszélni, így talán kicsit a társadalom is kifordult magából. Mostanra jutottunk el odáig, hogy megszoktuk az életünk, és merünk komolyabb témákkal foglalkozni, de most is csak olyanok, akik mernek a varázstalanok közé menni.
Megkapjuk a rendelésünket, ki is fizetem, majd elkezdem kevergetni a kávémat. Ránézek a papír halomra kettőnk között. Nem tudom, valaha ki tudom-e majd bogozni a szálakat, vagy az asztronómia ténylegesen a segítségünkre lesz, de az biztos, hogy jó megbeszélni ezeket a gondolatokat valakivel, akit érdekel a téma és tudja, hogy miről beszélek.
- Nem mennék most bele a germán mitológiába, arra azért nincs időn, de akkor gondoljon bele a görögbe vagy az egyiptomiba. Szfinx, mint ma is létező mitológiai lény? Pegazus, mint Heraklész hű társa? Ezek már az ókorban is létező lények voltak. Szerintem az ő nyomukat kell követnünk, hogy elérjünk a mágia kialakulásához.
Persze, lehet, hogy teljesen más nyomon járok, mint ami a valóság, de ettől még meg kell tudnom, hogy van-e értelme annak, amit mondok, és ezt csak úgy tudom, ha utánajárok. Vikingek, a népem világa is tele van ilyen mesés elemekkel.
- A könyvtár ezen részlegébe megyünk majd. Van néhány egyiptomi csillagtérkép, ami Óegyiptomból származik. Pontosabban az Alexandriai könyvtárból mentették ki.
Vagyis vagy lemásolták vagy ellopták onnan. Erre nincs bizonyítékom, és nem is érdekel. Legyen valami, amire hivatkozhatok, és legyen valami, amit vizsgálni tudunk.
Lassan kortyolgatom a kávém, majd mikor elfogy, akkor ha éppen nem nézegetik az eddigi jegyzeteim, elpakolom, hogy tudjunk indulni tovább.

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Amint Henricksen megmagyarázza, mire gondol vérmágia alatt, kezdem kapisgálni, hogy mi is a lényeg. Azt hiszem, nagyjából ez az alapja a brit arany-, fél- és sárvér fogalmaknak. Persze az egyetlen értelme az aranyvérűségnek van, a többit sosem szabad derogáló fogalomként használni. És persze az aranyvér sem jó fogalom.
-Értem. - bólintok. - Igazából ezek a fogalmak eléggé divatjamúltak. Habár az aranyvérű családok idősebb tagjai, nagyjából a szüleim és az előtte lévő rokonok szeretik kiemelni, hogy mi mennyire tisztavérű család vagyunk. De minden aranyvérű családban találni nem egy olyat, aki kevésbé tehetséges a mágiában vagy egyáltalán nem is mutatkozott meg benne. Szóval nincs olyan család, ahol ne lenne egy "fekete bárány". - mutatom is hozzá az idézőjelet. - De valahogy én mindig úgy gondoltam a varázstalan rokonaimra, hogy bennük is ott van a mágia, csak valami okból nem mutatkozott meg. Például van egy távoli unokahúgom, aki kvibli, de kiskorában volt egy komoly szívbetegsége, és lehet, hogy akkor annyi energiát vagy mágiát beleadott a gyógyulásába, hogy felemésztette az egészet. De lehet, hogy ez csak gyerekes képzelgés... - teszem hozzá óvatosan.
-Ha egy igazi brit varázslócsaládon akarja kutatni a vérmágiát, ajánlhatom az enyémet. Mi nem vagyunk olyanok, mint egyes aranyvérű családok, nem utasítjuk ki magunk közül azokat, akikben nem alakult ki a mágia. És szerencsére elég jól levezetett családfánk van.
Elgondolkozom azon, amit Frey a mitológiáról mond. Nyilvánvalónak tűnik, hogy amikor ezek a legendák megíródtak már voltak varázsképességekkel bíró emberek. Hiszen róluk, a hozzájuk csapódó lényekről szólnak ezek a történetek. Viszont akkor még korábbra kell ásnunk. Én abban is biztos vagyok, hogy az egyiptomi időkben is voltak már mágusok. Sőt, szerintem talán még korábban is.
Olyan ez az egész, mint a tyúk vagy a tojás. Talán sosem fogjuk megtudni, hol kezdődött, de úgy érzem, ebből az együtt gondolkodásból nagyon jó dolgokat is kihozhatunk még.
Az alexandriai csillagtérképekre felcsillan a szemem. Habár voltam már Egyiptomban, csillagtérképet onnan még nem láttam. A könyvtárnak arra a részére csak külön engedéllyel lehetett bemenni - mint itt is -, így nem tudtam bejutni. De talán most láthatok valami újat.
-Rendben, igazán kíváncsi vagyok. - mondom, majd követem Henricksent.
A könyvtár teljesen olyan, mint bármelyik másik a világon. Mégis furcsa izgatottság ragad el, ahogy belegondolok, hogy mindjárt valami különlegeset láthatok. Henricksen egy hátsó részbe vezet, ahol már ki vannak készítve nekünk a férfi által kikért pergamenek. Már látom is a csillagtérképeket.
-Szabad? - kérdezem izgatottan, és amikor a tanár bólint, közelebb lépek. Ámulva figyelem a hieroglifákkal telerajzolt lapot, keresek ismerős pontokat, és próbálom megfejteni az értelmüket. Eltelik pár perc, amíg némán nézegetem az egyik lapot, és végül feltűnik valami.
-Ezek itt Hufu, vagy más néven Kheopsz hieroglifái. Szerintem ez a csillagtérkép a fáraó piramisának építését írja le. A csillag-állások nagyban segítették az egyiptomiakat a piramis építésben. Viszont, azt hiszem ez a csillagtérkép nem fog minket közelebb vinni a kérdés megfejtéséhez...

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

Néha gondolkodok rajta, hogy biztos minden tudásomat a megfelelő módon tudom-e átadni, és mikor Ms. Fawley visszakérdez a vérmágiával kapcsolatban csak arra tudok gondolni, hogy talán ezúttal valami félresiklott. Hiába szinte anyanyelvi szinten beszélek angolul a valódi anyanyelvem akkor is a dán. Szerencsére miután sikerül elmondanom, hogy mire gondolok, minden visszabillen a megfelelő kerékvágásba.
- Érdekes felvetés. Arra még nem gondoltam, hogy talán valamilyen fizikai vagy lelki eredetű stressz kiválthatja a mágia eltűnését. Vagy legalábbis valamilyen gátat képez neki ahhoz, hogy az felszabadulhasson.
Ez valóban elgondolkodtat. Hiába, szerintem minden családban van legalább egy olyan személy, aki nem képes a varázslatra lehet bármilyen tiszta vérű is az illető. Fel is írom magamnak ezt a teóriát, később majd alaposabban kivizsgálom.
- Köszönöm a felajánlást, de egyelőre nem gondolkodok olyanban, hogy komolyan kutassam a vérmágiát. Viszont, ha mégis szükségem lenne rá, akkor mindenképpen jelentkezni fogok.
Jó lenne belelátni egy tényleges, jól dokumentált és több évtizedre vagy akár évszázadra is visszamenőlegesen lejegyzett családi okiratba. De mint mondtam, a mágia kialakulását kutatom elsősorban és csak ebből kerekedett amolyan mellékszálként a vérmágia.
A kávézóban egész hamar végzünk, és mind a kettőnknek jót is tesz, ahogy észrevettem. Nem könnyű úgy hozzáfogni egy kutatáshoz, hogy közben még kavarog a gyomrunk az utazástól. Az eltereli a figyelmet, szóval mikor mind a ketten lenyugszunk már mutatom is az utat a könyvtárba. Meg aztán időpontra jövünk, és nem szeretném lekésni, még akkor sem, ha a szép pénzadománynak köszönhetően azért valamennyire kiváltságos helyzetben vagyunk.
A könyvek, pergamenek és térképek már a saját használatra kibérelt helyiségben várnak ránk. Ettől vagyunk mi igazán kiváltságosak. Nem is gondolná az ember, hogy mennyit számít az, ha nyugodt módon tudja megnézni és leellenőrizni a dolgait.
- Természetesen.
Lassan sétálok a helyiségben, figyelem, ahogy Ms. Fawley alaposan szemügyre veszi a térképet. Valóban ritka látnivaló, és ebből adódóan nem is adják ki mindenkinek. Mondjuk, nem értem, hogy a családja miért nem látogatott el eddig ide, biztos kaptak volna engedélyt, hogy egy könyvtáros jelenlétében tanulmányozhassák.
- Remélem, nem fog csalódni majd abban a térképben. Úgy gondolom, hogy még a szülei sem látták ön előtt.
Nem vagyok biztos benne, hogy meghallotta, amit mondtam, annyira bele van feledkezve a pergamenbe, és végül meg is kapom a választ egy fel nem tett kérdésre. Vagyis, talán feltettem, de csak magamnak.
- Értem. Akkor mit szól ahhoz, ami itt van.
Felemelem a kezem, és egy üvegbe keretezett térképre mutatok, ami szemmel láthatóan a keletkezése korábbi időszakra tehető. Én szóltam, hogy lesz itt néhány igazi ritkaság. A viking korból nagyon sok minden származik, ahhoz pedig az őseimnek nagyon nagy köze van. Néha még most is adományozunk értékes tekercseket különböző könyvtáraknak.
- Most az első olyan pillanatot keressük, ami már biztos támpontot ad arra vonatkozóan, hogy a mágia létezett. Az elsődleges feladat egy tól-ig időszak megtalálása.
Közben magam is kutatni kezdek, de én a könyvekben és a levelekben. Régi viking feljegyzésekben, talán sikerül valamit kihámoznom belőlük.

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Henricksen egyértelműen a tudtomra adja, hogy most a mágia eredetének a kutatása a cél. Közben azért én végigfutom gondolatban a családfámat és feltűnik egy érdekes dolog. Valahogy sosem mentünk vissza az egyik legősibb ősöm, a Roxfort-alapító Hugrabug Helga elé. Nyilván az ő szülei is mágusok voltak, hiszen Merlin is élt, létezett, alkotott korábban.
Ezt gyorsan el is mondom Freynek:
-Az jutott most eszembe, hogy az angol varázslócsaládok nagyjából a 9.-10. századig tudják legtöbbször visszavezetni magukat. Ahogy az én családom is, úgy a legtöbb aranyvérű család egy roxforti alapítóhoz szereti visszavezetni magát. De amennyire én ismerem a családfámat, nem láttam soha távolabbra visszamenőt, csak Hugrabug Helgáig. Ez most csak így eszembe jutott, de mindenesetre érdekes. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy itt kezdődött minden, de egyértelműen innentől vannak pontos írásos emlékek.
A kávé után indulunk a könyvtárba, pontosabban abba a külön helyiségbe, ahol rendelkezésünkre bocsátják a csillagtérképeket. Az első nem vezet eredményre, de a második már annál érdekesebb. Fölé hajolok, elmerülök benne egy kicsit, aztán Henricksenre nézek.
-Ez egy kicsit hosszabb ideig fog tartani. Nem vagyok teljesen járatos a hieroglifákba, de ha jól értelmezem ez egy olyan bájital... talán méreg leírását, és elkészítési módját adja, amihez megfelelő csillagállásokra is szükség volt. Kérek egy kis időt, hogy áttanulmányozhassam.
Miután Frey megadja a teret és időt nekem, újra a papírlap fölé hajolok, előkapok egy pergament a táskámból, és elkezdek jegyzetelni. A Hold és a Nap annyira furcsán áll, hogy egy napfogyatkozás tanúi lehettek az akkor élők. Az agyamban pörgetem vissza a teljes napfogyatkozások időpontját - rengeteg van belőle -, de ez egyértelműen valami különleges. És egyértelműen egy sötét varázslat okozója. Gyorsan el is mondom, mit láthatunk:
-Ez egy napfogyatkozás leírása. Amennyire vissza tudok emlékezni a napfogyatkozásokról tanultakra, ez a csillagtérkép néhány évszázaddal korábbi lehet, mint az előző. És egyértelműen sötét varázslatra utal. Lehet, hogy az előbb tévedtem. Nem is bájital ez a hieroglifa, hanem varázslat. A kettő nagyon hasonló. - mutatok az egyik jelre, némi segítségkérésként is, hátha Frey többet tud a hieroglifákról, mint én. Közben mutogatom neki, amit a térképen látok:
-Nagyjából azt mutatja a térkép, hogy ha a Hold - mutatok egy kis pöttyre - ebbe a szögbe ér a Nap elé, akkor bekövetkezik a teljes napfogyatkozás, és - itt nem tudom elolvasni, mi van odaírva - de megtörténik az, amit leírtak. Nincs esetleg szöveges leírás ehhez a térképhez? - kérdezem reménykedve.

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

Nem tudom mihez kéne kezdenem néhány információval. Túl sok olyan tényező van, amivel egyelőre nem tudok mit kezdeni, ezért nem is tudom eldönteni, hogy fontosak vagy sem. Eldobni, elvetni ezért nem is tudom őket, de mi van akkor, ha csak az időmet vesztegetik? Talán a vérmágiával nem ez a helyzet, de az is biztos, hogy ha szorosan is kapcsolódik a kutatási anyagomhoz, akkor sem fogom tudni mind a kettőt megfelelő odafigyeléssel kutatni úgy, hogy még a rúnákat is tanulom mellé. Nem mintha azok olyan sokat tudnának mondani, de soha nem lehet tudni.
- Ez igazán érdekes felvetés, majd megpróbálok utána nézni, hogy mi lehet az oka.
Itt jegyezném meg, hogy a saját családom még ennél is korábbra vissza tudja vezetni a családfáját, még akkor is, ha egy részükről írásos feljegyzés már nem teljesen elérhető. Az idők során kikoptak, és el is vesztek, ahogy próbáltuk megtartani a titkainkat. Ettől függetlenül eszembe jutott egy érdekes kérdés.
- Mit szólna hozzá, ha azt mondanám, hogy a családom eredete korábbra visszavezethető, mint a Roxfort alapítása?
Persze, igazából ezzel meg is válaszolom azt a kérdést, hogy szükséges lenne-e mondjuk az ő családját kutatni, hiszen a megoldás talán a saját eredetemben keresendő.
Figyelem, ahogy nézi a térképet. Eléggé elmélyül benne, ami szerintem nagyon jó. Ez nekem azt mutatja, hogy van valós tudás a nagy szavak mögött. Persze, ezt eddig is bebizonyította már, nem véletlenül hoztam el magammal erre az útra. Nem szólok egy szót sem addig, amíg ő meg nem szólal azzal kapcsolatban, hogy mit talált. Addig én is tanulmányozni kezdek egy iratot, és találok is néhány érdekes információt, bár talán a kutatás szempontjából nem fontosak, ettől függetlenül felírom.
Odamegyek Ms. Fawleyhoz, mikor látom, hogy felcsillan a szeme és figyelmesen hallgatom. Én nem tudom olvasni a hieroglifákat, ezért teljes egészében rá hagyatkozok az esetekkel kapcsolatban.
- Nos, ami azt illeti…
Kutatni kezdek az asztalra kirakott papírok között, majd találok is egy jegyzetet, ami talán ide vághat. A hieroglifák hasonlóak, de nem tudom mennyire lesz segítségünkre. Megmutatom a lapot, majd rámutatok arra a hiányzó képre, ami kérdéses a szövegben.
- Ez alapján azt mondanám, hogy korábban sem sikerült teljes egészében megfejteni a szöveget. A hiányzó hieroglifa jelentésének több dolgot is tulajdonítottak. Talán a mágia elvesztése, az élet elvesztése, a világ rendjének felborulása vagy a sötétség bekövetkezése.
Fura ez a sötétség bekövetkezése dolog, talán a Ragnarökre gondolnak? Nem tudom, de ha mégis, akkor ez a jelentés nem hiszem, hogy megállja a helyét. A másik viszont még lehet érdekes.
- Mit gondol a világ rendjének felborulása értelmezésről? Mi van akkor, ha ennek a varázslatnak a kimondása után történik valami a mágiával, ami miatt egyesek talán elvesztik vagy mások képességet kapnak?
Nem tudom mennyire lehet ez lehetséges, de ha valóban ez lenne a következmény, akkor itt egy olyan fegyver kerülne a sötét varázslók kezébe, amiről soha nem tudhatnak. Egy teljes napfogyatkozás nyomán elveszteni a mágikus erőt szörnyű lenne.
- Viszont találtam én is valamit, jöjjön.
Odavezetem az asztalhoz, ahol nemrég még én ültem, és rámutatok egy papírlapra. Mellette ott vannak a saját jegyzeteim.
- Eszerint a szöveg szerint volt a világon néhány ősi sziget, amik a mai világban már nem léteznek. Atlantisz például. Gondolom ismeri. Még nem végeztem a fordítással, de sok pletyka kering az elpusztulásukkal kapcsolatban. Mi van akkor, ha a mágia helytelen vagy túlzott használata okozta? Mi van akkor, ha mi, akik manapság képesek vagyunk használni ezt az erőt, az atlantisziak leszármazottai vagyunk?

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Henricksen azt mondja, hogy az ő családja régebbre vezethető vissza, mint a Roxfort alapítása. Ez teljesen érthető, hiszen az angol varázslócsaládok többségének valószínűleg nem a Roxfort alapítói a legrégebbi őseik, viszont ez az esemény a brit varázslócsaládok életében elég jelentős volt ahhoz, hogy egy kiindulási dátum legyen.
Persze ez csak mágiatörténet, nincs sok köze a mágia eredetéhez, mégis érdekes, hogy ha valaki tudja bizonyítani, hogy egy roxforti alapító leszármazottja, elég komoly preztízst harcol ki a társadalomban. Végül is Henricksen akart hallani a brit varázslótársadalomról a kezdetekben, nem?
-Mennyivel korábbra? - érdeklődöm kíváncsian. Tényleg pusztán kíváncsiság vezérel, nem az, hogy kutakodjak a családja után. Habár Henricksen eddig nem sokat mesélt az őseiről, úgyhogy még egy egészen izgalmas beszélgetés is kijöhetett volna ebből, de most más feladtunk volt.
Így az esetleges válasza után már nem is faggatom tovább, inkább csak egy mosollyal hozzáteszem, ahogy belépünk a könyvtár csendes részére.
-Erre még térjünk vissza. Igazán érdekesnek hangzik.
A hieroglifás "megoldókulcsot" elveszem Frey kezéből és elkezdem tanulmányozni őket.
-Nagyon hasonló mindegyik, és nagyjából hasonló jelentéssel is bírnak. - mondom, és közben próbálom kitalálni, melyik lehet az igazi. - Valószínűleg a korral változtak, ahogy az írásképünk is változott.
-Talán a mágia elvesztése, az élet elvesztése, a világ rendjének felborulása vagy a sötétség bekövetkezése. Mit gondol a világ rendjének felborulása értelmezésről? Mi van akkor, ha ennek a varázslatnak a kimondása után történik valami a mágiával, ami miatt egyesek talán elvesztik vagy mások képességet kapnak?
-Igen, talán a világ rendjének felborulása lehet a kulcs. - bólintok. - Arra hasonlít a legjobban. Egy napfogyatkozás pedig okozhat ilyen kataklizmát. Úgy rémlik, volt egy hasonló az ókori Rómában is. Annak már írásos emlékei is vannak, a Római Obszervatóriumban.
Henricksenre nézek.
-Apa egyik ismerőse ott dolgozik. Talán meg tudom kérni, hogy engedjen betekintést ezekbe az iratokba.
Remélem nem vezet tévútra a következtetésünk. Amennyire rémlik, ott is történt valami egyes mágusokkal a napfogyatkozás alatt. Sajnos a részletekre nem emlékszem, nem is akarom hitegetni Freyt, de egy próbát mindenesetre megér a római út is.
Amíg a római eseményeken gondolkodom, Henricksen visszatér a papírok közé. Egyszer csak odahív magához, és újabb feljegyzéseket mutat nekem. Ősi szigetekről van benne szó, Atlantiszról és hasonlóakról. Ez egy közismert elmélet, hogy erős varázslat pusztította el a szigetet. Az igazság az, hogy szerény tudós munkám során még egyszer sem találkoztam hitelesnek tűnő feljegyzésekről Atlantiszról, így nem tudom megítélni, hogy ez mennyire releváns.
-Nem igazán foglalkoztam korábban Atlantisszal. - vallom be a professzornak. - Azt tudom, hogy csillagászatilag is vizsgálták páran, de valahogy soha nem keltette fel az érdeklődésemet. Ha szeretné, utánanézek. - ajánlom fel.
Aztán visszatérek az utolsó csillagtérképhez, ami megint a napfogyatkozásról szól, itt viszont a Hold keringését jegyezték fel.
-Nahát! - nézek meglepetten. - Még sosem láttam ennyire pontos feljegyzést a Fekete Holdról.  

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

Egy olyan kijelentés után, minthogy az én családfám korábbra vezethető vissza, mint a Roxfort alapítása teljesen érthető, hogy a kisasszony kíváncsi lesz a pontos dátumra. Ami sajnos most nem egy teljesen egyértelmű és tű pontos válasz lesz, de könnyen kideríthetjük, ha ragaszkodik hozzá.
- Nos, a családom az első viking kalandozásokkal egyidőben érkezett a Brit szigetekre. Lindisfarne azóta is a családunk központja, ott az otthonom. Ezért is érintett olyan szörnyen az a katasztrófa a robbanással a régi templom romjainál. Egyébként pontos évszámot nem tudok mondani, de ha szeretné, a család egyik ága még mindig Dániában él, el tudunk menni megnézni az iratokat.
Az unokatestvérem elég nagy befolyásra tett szert az itteni mágus társadalomban és nem csak a mágusoknál. Lassan különböző alkuk, szívességek nyomán már a varázstalanok is egyre többször fordulnak hozzánk. Hála a hírnévnek, a megbízhatóságnak és a vagyonnak. Ez utóbbi igazából sohasem érdekelt igazán, de ha már elég sokat tudunk kölcsönözni másnak, akkor biztos nem hiányzik senkinek.
De visszatérve a mostani helyzetre. Örülök neki, hogy nem most szeretné megbeszélni a családfám történetét, főleg mert nem vagyok még biztos benne, hogy egy olyan információról is kéne tudnia, mint a titkos viking falu a birtokon, a viking hagyományok az ember áldozással és ehhez hasonlók. Eddig csak egy ember volt, aki megúszta élve azt a találkozást, de ő is szemmel van tartva szinte éjjel-nappal.
A hieroglifák messze állnak tőlem, sokkal messzebb, mint a rúnák. Azokat is még csak tanulmányozom, mert van még mit megfejtenünk, de haladok. De azok alapján, amit Ms. Fawley mond a képjegyről, mindjárt meglódulnak a fogaskerekek és rengeteg lehetőséget vázolok fel. Az egyiknek muszáj lesz passzolnia a történtekkel kapcsolatban.
- Az asztronómiai iratokhoz igazából én nem értek, ezért is van szükségem az Ön szakértelmére, de természetesen elkísérem Rómába, ha sikerül megbeszélnie egy időpontot.
Végül is azzal nem veszítek, ha tényleg elutazunk az olasz fővárosba és ott is körbenézünk egy kicsit. Addig is, megnézek egy másik iratot, mert az is eléggé érdekes lehet. Kicsit korábbra nyúlik vissza, mint az egyiptomi iratok, de ennek meg közel sem lesz akkora hátszele, mint egy valóban jól dokumentált eseménynek. Atlantisz még a varázslók világában is elég kérdésesnek tűnik, a varázstalanok feljegyzései pedig felérnek akár egy tündérmesével.
- Hálás lennék, ha utánanézne, én is megpróbálok utánajárni még a dolgoknak. Biztos vannak eddig talán felfedezetlen tekercsek valahol, talán csak le kell őket fordítani.
Már itt is keresgélni keresek a jegyzetekben, kiírok magamnak néhány fontosabb információt vagy olyat, amit nem tudok itt helyben megfejteni, ezért később utána kell nézni, de elég korlátozottak a lehetőségeink, hiszen nem ezzel kapcsolatban kaptunk engedélyt a belépésre. Az viszont meglep, hogy Ms. Fawley meglepődve néz rám, majd a papírokra maga előtt.
- Mit talált, kisasszony?
Odamegyek, hogy én is láthassam, de nem igazán tudom mit is kéne néznem. Persze, a Fekete Hold bár nem mond nekem semmit, azért sejteni sejtet valamit egy Holdfogyatkozásról.
- A Fekete Hold az a Holdfogyatkozás vagy valamilyen más jellegű csillagászati jelenség, amiről még nem hallottam? Mi áll az iratokban?

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

Érdekes ezeket a pergameneket nézegetni. Egy csomó minden felfedezek rajtuk, ahogy egyre mélyebben vizsgálódom. Egy egész kort írnak le ezek a papiruszok. Az egész akkori világ visszavezethető pár hieroglifából. Csodálatos dolog a történelem, hát még ha asztronómiával keverjük. A csillagászat egzakt, ott nincsen mellébeszélés. Mindent vissza lehet számolni, minden pontos.
Ezen a pergamenen pedig egyértelműen a Fekete Holdról szólt. Fel is kiáltottam, ezzel felkeltve Henricksen figyelmét. Odalépett hozzám, én pedig elkezdtem magyarázni neki a Fekete Hold jelenségét.
-A Fekete Hold igazából nem egy jelenség, inkább egy Hold-állás. Vagyis, inkább egy másik Hold állása. Egyes asztronómusok, köztük én is, úgy gondolom, hogy létezett, de az is lehet, hogy létezik egy másik Hold, ami befolyásolja a sors fonalát. Ez már inkább asztrológia, de a csillagászati asztrológia a csillagászaton alapul. Az pedig tény, hogy vannak olyan időszakok, amikor ez a Fekete Hold befolyásolja a sötét mágia erősségét. Ezek a rajzok - mutatok a papiruszra -, az akkori pontos Fekete Hold-állást mutatják. Lenyűgöző. - Hitetlenkedve rázom a fejemet. Itt egyértelmű utalások vannak erre a bizonyos Fekete Holdra.
-A Fekete Holdnak hatása volt a Sötét Nagyúr hatalma alatt, előtte Grindelwald idejében is jegyezték a hatását. A mugli világháborúk alatt... Bizonyítani senki nem tudta, mint mondtam, ez már inkább asztronómia, mint bizonyított csillagászat.
Egy kicsit elgondolkodom, mit tudok még a Fekete Holdról.
-Egyesek azt gondolják, hogy bizonyos bolygók és a Fekete Hold közös állása erősíti a sötét varázslatok iránti hajlamot. Általában a külső bolygók Föld-közeli állása és a Fekete Hold jelenléte felerősíti a fekete mágiát. Ezek nagyon titokzatos leírások, de itt - mutatok megint a pergamenre - egyértelműen leírják, és mutatják, hogy egy fekete erő felemelkedését hozta el a Fekete Hold. Erő, ember, ez nem teljesen tiszta számomra... - nézegetem még a hieroglifákat, hátha pontosabban értem, mit akarnak mondani.
Segítségkérően néztem Freyre, hátha ő többet ért a kis alakzatokból, mint én. Közben próbáltam felmérni, mennyit értett a hablatyolásomból. Lehet, hogy nem voltam túl összeszedett, de próbáltam gyorsan, minél több információt a tudtára adni a Fekete Holdról.
Én tényleg hittem ebben, talán a varázslóháború szörnyűségeit akartam erre fogni, de valaminek befolyásolnia kell az emberek kegyetlenségeit. Ennyire nem lehetnek egyesek rosszak.
Várok, hogy Henricksen mondjon, vagy kérdezzen valamit, és addig is a papiruszt nézem, hátha észreveszek még valami fontosat.

Tanulmányi kiruccanás

to: Serena

2002. szeptember 25.

Kifejezetten érdekes együtt tölteni ezt a kis időt a kisasszonnyal. Még akkor is, ha csak szakmai szempontból nézzük. Kettesben jobb gubbasztani egy könyvtárban, mint egyedül. Így mind a ketten hozzáadjuk a tudásunkat a végső megoldás érdekében. Akkor pedig kifejezetten megéri egy ilyen kutatás, ha nem csak a saját közös célunk érdekében történik, hanem mind a két fél tanul valamit.
- Ez nagyon izgalmasan hangzik az Ön szempontjából is.
A Fekete Hold nagyon sok mindenre lehet megoldás, legalábbis a közelmúlt és talán a távolmúlt szempontjából is, de nem tudom, hogyan lehetne hatással a mágia kialakulására. A kisasszony szempontjából nekem úgy tűnik, hogy már csak egy meglévő dologra van befolyással.
- Értem. Alapvetően lehet ez logikus. És eddig máshol nem talált rá bizonyítékot?
Talán el kéne vinni egy másolatot ezekből a pergamenekből, mert ha ez tényleg így van, akkor talán a saját kutatása is haladhat, a szüleit is túlszárnyalhatja, és nem utolsó sorban a Minisztériumuknak is tudnia kéne róla. Talán segítene megállítani a következő sötét varázslójukat. Vagy legalábbis felkészülhetnének rá.
- Szerintem a kettő lehet ugyanaz. Nem tudom mire utalhat, de az erőt birtokolhatja egy ember is.
Fogom a pálcám és lemásolom a pergameneket, majd átadom a kisasszonynak. Remélem, erről senkinek sem szól, mert ahhoz túl nagy adományt kéne adnom a könyvtárnak, hogy ezt a botrányt elcsendesítsem majd.
- Szerintem lassan mennünk kellene. Már öt órája vagyunk itt. Inkább kérek egy másik időpontot, ha nem fejezte még be. A részemről én kész vagyok, sikerült mindent megtudnom.
És komolyan felkeltette a figyelmem ez a Fekete Hold. Talán a saját házam táján is utána kéne néznem. A viking faluban a nagy öregek talán tudnak valamit, vagy van valamilyen feljegyzésük.
- Meghívhatom levezetésként egy második adag kávéra?

Tanulmányi kirándulás


To: Frey Henricksen

2002. szeptember 25.

A sok utalás a Fekte Holdra igazán lenyűgözött. Annyira titokzatos ez a csillagállás, és annyira keveset tudunk róla, hogy ilyen különleges feljegyzések mindig megmelengetik az asztronómusok szívét. Igaz, hogy a mágia eredetéhez nem sok köze van, mégis az én szempontomból érdekes lehet. Elgondolkodom azon, hogy esetleg beszéljek-e róla a szüleimnek, hiszen az ő kutatásaikat is előrébb viheti, viszont nem tudom, mennyire hivatalos, hogy itt járunk Freyjel.
Nem sokat meséltem a szüleimnek erről a kutatásról. Nem azért, mert titkolózni szerettem volna, hanem mert biztosan úgy gondolnák, hogy a fő csapásirányomon kellene maradnom. De vajon az tényleg a csillagászat? Vagy valami teljesen más?
Végül is, arra van az egyetem, hogy ez kiderüljön.
Visszatérve a pergamenre és a hieroglifákra, továbbra sem értem teljesen az egyiptomi ábrázolásokat. Ember, erő... Ha Frey szerint a kettő ugyanaz, akkor miért gondolja, hogy a mágikus erő később jelent meg az emberiség történetében, mint maga az ember. Ez gyorsan fel is vetem, de ez egy újabb mélyebb beszélgetés alapja lehetne, így inkább nem megyünk bele a részletekbe. Úgy tűnik, mi ketten kicsit máshogy állunk hozzá a mágia eredetéhez. Ez nem baj, sőt igazán érdekes tapasztalat a saját véleményem mellet érvelni, megtámogatni. Élvezem a munkát a professzorral, kicsit ki lehet lépni az egyetem keretekbe zárt világából.
- Szerintem lassan mennünk kellene. Már öt órája vagyunk itt. - mondja, én pedig döbbenten nézek rá.
-Öt órája? Hihetetlen. - rázom a fejem. Mintha csak most érkeztünk volna, és már el is telt egy fél nap. - Nagyon örülnék, ha visszatérhetnénk még ide. Rengeteg dokumentum megtalálható itt. - nézek kérlelőn a tanár úrra, hátha megérti, hogy ez itt egy aranybánya lehet. Habár szerintem már tud róla.
- Meghívhatom levezetésként egy második adag kávéra? - kérdezi kedvesen, és meg bólintok.
-Köszönöm, elfogadom, habár most inkább egy üveg ásványvízre lenne szükségem. - Belegondolok, hogy szinte alig ittam, és nem is ettem egész nap. Itt ültünk, álltunk és nézegettük a papiruszokat, elemezgettük, amit láttunk, és rendkívül sok új információra bukkantunk. Lelkesedésemet még tovább tetézi Henricksen professzor azzal, hogy egy másolatát megkapom a Fekete Holdas tekercsnek. Gyorsan a táskámba rejtem, sejtem, hogy ez nem túl szabályos, de csak hálásan nézek rá.
Visszafelé megiszunk még egy-egy italt, majd újra a professzor irodájában kötünk ki.
-Köszönöm, hogy elvitt Dániába. Rengeteg új tudáshoz jutottam. - köszönöm meg neki őszinte hálával, és remélem máskor is a pártfogásába vesz, és újabb izgalmas helyekre látogathatunk el.

KÖSZÖNÖM A JÁTÉKOT!