Kedves Ismeretlen!
Nem tudom, hogyan mondhatnám el annak a nőnek, akit a jövőben szerethetek, hogy vigyázz velem. Bár, felnőtt vagyok, kicsit olyan, mint egy nagy mamlasz, aki teljesen érzéketlen az érzésekre, így meg kell mutatnod nekem mindent. Türelemmel kell lenned felém, és sok-sok megértéssel. Szeretem a munkám, egészen eddig ez volt a biztos pont az életemben, amibe kapaszkodhattam. Valószínűleg ezzel kompenzáltam a családom elvesztését, de mivel nem vagyok pszicho-medimágus, nem vagyok biztos benne, hogy tényleg így van.
Nem tudom, létezel-e valahol. Nem tudom eljut-e majd valaha hozzád ez a kis levélke, de remélem enélkül is tudod, hogy kitartással és sok szeretettel az én szívem is meglágyítható, azért nem vagyok egy akkora jégcsap, mint aminek sokan gondolnak.
Gabriel